Súgópéldány

Baán László emlékeztetett arra, hogy a Magyar Zene Háza számtalan nemzetközi szakmai elismerést elnyert már, de ez az első amerikai építészeti díj. „Ez azt mutatja, hogy már a kontinensünkön kívül is felfigyelt az építészszakma az ikonikus épületre, amely rögtön az építészeti fődíjat kapta meg az AMP versenyén” – jegyezte meg.

Baán László elmondása szerint a versenyre idén mintegy kétezer pályázat érkezett – ennek többsége az építészet kategóriában –, mégis teljesen egyöntetű volt a zsűri döntése, a Magyar Zene Háza abszolút kiemeltként nyerte meg a fődíjat.

Mint hozzátette, a zsűri a csütörtök esti, bilbaói díjátadón az épületben rejlő hármas egységet emelte ki, amely magában foglalja a Magyar Zene Háza teljesen egyedi esztétikai minőségét, a benne szervesen élő tartalmat, valamint az épület fenntarthatóságát. A zsűri ezen felül méltatta azt is, hogy ez az extravagáns, mégis otthonos épület teljes harmóniában áll a környezetével, s egyaránt otthona tud lenni kiállításoknak, koncerteknek és a zenepedagógiának.

Baán elmondása szerint a zsűri elnöke az épületre vonatkoztatva idézte Friedrich Schlegel híres mondását is („az építészet megfagyott zene”), hozzátéve, hogy kevés épület testesíti meg olyan nyilvánvalóan ezt a gondolatot, mint a Magyar Zene Háza.

A köszönetnyilvánításban és a szakmai beszélgetésekben is szóba került, hogy a Magyar Zene Háza része a Liget Budapest projektnek, amely ma Európa legnagyobb kulturális fejlesztése. Ennek a programnak az a különlegessége, hogy 150 év építészeti és tájépítészeti örökségén alapul: úgy hozunk létre világszínvonalú új épületeket, hogy közben megújítjuk a parkot és a már meglévő történeti épületeket is, mindezt harmóniában a már meglévő városi szövettel és természeti környezettel – hangsúlyozta a projekt miniszteri biztosa.

„A díjátadón jeleztem azt is, hogy egy, a Magyar Zene Házához hasonlóan értékes terv vár még megvalósításra a Liget projekten belül, az Új Nemzeti Galériáé, amelyet a szintén világhírű japán építésziroda, a SANAA tervezett. Mikor megmutattam ennek látványterveit, a szakemberek egyöntetű elismeréssel fogadták, s egyben felvetették, hogy a tervek megvalósítását követően az Új Nemzeti Galéria ugyanolyan méltó helyszíne lehetne majd a díjátadónak, mint most a bilbaói Guggenheim Múzeum volt” – mondta el Baán László.

Kiemelte továbbá, hogy a külföldi szakmai díjak mellett folyamatos a hazai közönség visszajelzése is, hiszen a megnyitás óta eltelt tíz hónapban már több mint 800 ezren látogattak el a Magyar Zene Házába. Nem véletlenül hangsúlyozta a ház megnyitóját követően Martha Thorne, az építészeti Nobel-díjat jelentő Pritzker-díj egykori ügyvezető igazgatója, hogy egy épület értékét és helyét a város életében igazából az emberek szeretete jelöli ki. Mára látszik, hogy a Magyar Zene Háza elnyerte ezt a szeretetet és fontos része lett Budapest kulturális szövetének.

Mint írják, energia, elegancia és lelkesültség: e három tulajdonság jellemzi leginkább Andrés Orozco-Estrada zenei munkásságát.

A fiatal kolumbiai karmester, aki rendszeresen vezényli a világ vezető zenekarait – köztük a Bécsi Filharmonikusokat, a Berlini Filharmonikusokat, az amszterdami Concertgebouw Zenekarát vagy a Chicagói Szimfonikusokat –, ezúttal a Budapesti Fesztiválzenekar vendége lesz.

A közleményben Andrés Orozco-Estradát idézik, aki elmondta: néhányszor járt már Budapesten, különböző zenekarokat vezényelt, de ez lesz az első találkozása a BFZ-vel, amelyet nagyon vár. Hozzátette: sok felvételt ismer a Fesztiválzenekartól, és ismeri Fischer Ivánt és a zenéhez való viszonyát.

Orozco-Estrada az új koncert- és közvetítési formák híve, és támogatja a fiatal zeneszerzők műveinek bemutatását. Közelgő budapesti koncertjére azonban hagyományosabb programmal készül: a német romantikus opera atyjaként emlegetett Carl Maria von Weber tündérnyitányát, a norvég nemzet ünnepelt szerzője, Edvard Grieg zongoraversenyét és egy alkotói válsággal küzdő orosz mester, Pjotr Iljics Csajkovszkij sorsszimfóniáját ismerheti meg tolmácsolásában a közönség.

A koncert Weber tündérzenéjével, az Oberon-nyitánnyal kezdődik, amelyet a zeneszerző mindössze néhány héttel a halála előtt írt. Ezt Grieg 1868-ban huszonöt évesen komponált a-moll zongoraversenye követi. A romantikus versenymű-irodalom egyik legnépszerűbb alkotása tele van már-már hatásvadász megoldásokkal, miközben egy érett mester finomságait is magán viseli. A zongorán a Nemzetközi Klasszikus Zenei Díjak (ICMA) által 2019-ben az év művészének választott spanyol Javier Perianes játszik szólót.

A hangverseny második felében a szimfóniairodalom egyik legkedveltebb műve, Csajkovszkij 5. szimfóniája csendül fel: négy tételét a komor sorsmotívum kovácsolja egységbe, amely már a lassú bevezetésben megszólal. A temérdek témát felvonultató tétel után dallamgazdag lassú tétel következik, majd keringő szól, végül a fináléban a fény legyőzi a sötétséget - olvasható a közleményben.

A karmester elmondta: már intenzíven készül a koncertre, és izgatottan várja, hogyan fog működni, amit a zenedarabokról gondol. „Mennyire leszünk képesek felfedezni a különböző színeket, hogyan fog az interpretáció valami különlegeset, kreatívat és újat nyújtani mindenkinek, a zenészeknek és a közönségnek” –  nyilatkozott a műsorról.

A december 3-i és 4-i koncertekről további információ a zenekar weboldalán található meg.

A makói képviselő-testület által 2001-ben alapított díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki - a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.

Az elismerést – a pandémia miatt elrendelt korlátozások időszakát leszámítva – hagyományosan Páger Antal születésnapjához, január 29-hez közeli napon adják át a makói Hagymaházban. Az ünnepségen a díjazott az oklevél mellett „Téni bácsi” –  a Vígszínháztól, 80 éves korában kapott – arany pecsétgyűrűjének pontos mását veheti át.

Az idén nyáron hatvanadik születésnapját ünneplő Kováts Adél a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuváron született. Már kiskorában színésznő akart lenni, ennek volt is némi hagyománya a családban, szülei játszottak a faluban működő színjátszó körben és faluszínházban. A zene sem maradt ki az életéből, zenei általános iskolába járt, hegedülni tanult. A soproni gimnáziumban belépett egy amatőr színjátszó csoportba, és ezek az évek meghatározóak lettek az életében. Érettségi után a Színház és Filmművészeti Főiskola prózai szakára jelentkezett, de végül operett-musical szakra vették fel, ahol 1983-ban szerzett diplomát.

Pályafutását a Nemzeti Színházban kezdte, ahol prózai szerepeket alakított, és olyan színészóriásokkal játszhatott együtt, mint Kállai Ferenc, Sinkovits Imre és Bessenyei Ferenc. Ez idő alatt vendégként operettekben, musicalekben is fellépett. Természetes bájával hamar megnyerte a közönséget, és már pályája kezdetén játék- és tévéfilmekben is kapott szerepet. Csaknem tíz évig volt a Nemzeti Színház társulatának tagja, majd 1992-ben szabadúszó művészként folytatta pályáját. Egy évvel később a Radnóti Színházhoz szerződött.

Új szakasz kezdődött életében, amikor a Radnóti társulatának tagjaként megpályázta, és 2015-ben elnyerte a polgári művész színház ügyvezető igazgatói posztját. Vezetőként célul tűzte ki egy modern, innovatív, 21. századi színház létrehozását, szem előtt tartva a szakmai minőséget, a társulat erősítését, a női alkotók és a fiatalok bevonzását a teátrum hagyományaira építve. Eredményeinek köszönhetően 2020-ban a Fővárosi Önkormányzat újabb öt évre meghosszabbította Kováts Adél igazgatói kinevezését. A teátrum igazgatása-szervezése mellett a színpadon is gyakran látható, játszott Székely Csaba 10, Franz Xaver Kroetz A vágy, valamint Luk Perceval, Feridun Zaimoglu és Günter Senkel Moliere – The passion című darabjában is.

Pályája kezdete óta tehetségét nemcsak színpadon, hanem a filmvásznon is bizonyíthatta, számos játék- és tévéfilmben, sorozatban vállalt szerepet. 2012-ben rendezőként is debütált David Harrower Blackbird című darabjával, az Orlai Produkciós Iroda előadásában.

Férje Kováts Tibor Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettpedagógus. Lánya, Kováts Laura Rozália Belső tenger címmel írt önéletrajzi könyvet, a tavaly megjelent kötetben a fiatal lány őszintén vall súlyos betegségéről, szüleihez fűződő szoros kapcsolatáról. A színésznő segíti a súlyosan vagy krónikusan beteg gyerekeket és családjaikat támogató Bátor Tábor és a Mosoly Alapítvány munkáját is.

Kováts Adél számos díjat mondhat magáénak, többi között 1992-ben Jászai Mari-díjjal, 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki színházi és filmszerepekben egyaránt emlékezetes alakítást nyújtó művészetéért.

A nemzetközi irodalmi elismerést jövőre a 27. alkalommal adják át, a hagyományokhoz híven Budapesten Bálint-napon – közölte az MTI-vel szerdán Molnár Pál, díj alapítója és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

A méltatás szerint a 68 éves Zalán Tibor több műfajban alkot, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. Műveiért jelentős díjakat kapott, elismert alakja a magyar irodalmi életnek.

A szintén 68 esztendős Peter V. Czipott kaliforniai alkotó, aki elsősorban magyar világirodalmi remekeket ültet át angol nyelvre. A napokban Budapesten jelent meg Toll és szablya – The Pen and the Sword című, kétnyelvű kötete. A harmincnyolc Balassi-verset tartalmazó könyv kiadója a Kairosz.

Mint a közlemény kiemeli, a Balassi Bálint-emlékkard az első magyar irodalmi díj, amely mind az öt kontinensre eljutott: Tokiótól Santa Barbaráig, Jyväskylätől Kinshasáig, Sao Paulótól Melbourne-ig.

Eddig 49 költő és műfordító vette át a Bonyhádon kovácsolt szablyát, most az 50. és 51. kard átadása következik – áll a közleményben.

A hazai zeneművészet legkiemelkedőbb fiatal tehetségei tizenötödik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategória elismeréseit november 22-én. Mint a közleményben kiemelik, az MVM Csoport számára kiemelkedő fontosságú a fiatal tehetségek támogatása, valamint a kulturális értékek ápolása és erősítése. A Junior Prima Díj másfél évtizede létrehozott magyar zeneművészet kategóriája, a művészek elismerése is ezt szolgálja. Ez idő alatt a díj a hazai zeneművészet egyik legfontosabb kitüntetésévé nőtte ki magát.

Az elismerést minden évben 10 fiatal művész kapja meg, így a 15 év során összesen 150 kimagasló tehetséget ismertek el a díjjal, akik már több mint 1500 rangos díjat nyertek nemzetközi zenei versenyeken. Sokan közülük mára a világ legjelentősebb hangversenytermeiben lépnek fel.

A közleményben idézték Juhász Editet, az MVM Zrt. átalános és jogi vezérigazgató-helyettesét, aki kiemelte: a díj inspirál, egyben hatalmas támogatást nyújt a tehetségek zeneművészeti kibontakozásában. „Az MVM Csoportnak mindig is kiemelten fontos volt azok támogatása, akik tudásukkal és tehetségükkel járulnak hozzá a magyar kultúra terjesztéséhez és népszerűsítéséhez” – hangsúlyozta.

A Junior Prima Díj zsűrijének tagjai minden évben magyar zeneművészeti szaktekintélyek. A grémium elnöke az idén is Vigh Andrea hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora volt.

Mint a közlemény szerint rámutatott, önmagában a tehetség kevés a sikerhez, gyakorlás, erőfeszítés nélkül nem juthat a felszínre. „Megfelelő hozzáállás, alázat, megbízhatóság, akarat – azaz kőkemény munka – nélkül nincs igazi siker. S ha mindez együtt is van, meg is valósul, a megfelelő anyagi és morális támogatás hiányát semmiféle zsenialitás nem képes ellensúlyozni” – mondta Vigh Andrea.

A zsűri tagja volt Bacsó Kristóf szaxofonművész, zeneszerző; Balázs János zongoraművész; Csonka András kulturális szakember, a Zeneakadémia programigazgatója; Jakobi László gordonkaművész, hangversenyrendező; Keller András hegedűművész, karmester; Marton Éva operaénekes; Szentpáli Roland tubaművész, zeneszerző; valamint Takács-Nagy Gábor karmester, hegedűművész.

A közlemény szerint a kuratórium tagjaként a döntésben még részt vehetett a nemrég elhunyt Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző is.

Aki részt vett a tavalyi évben a Papp László Arénában a pápalátogatás alkalmából rendezett Forráspont nevű rendezvényen, már ismerheti az azonos névre keresztelt keresztény könnyűzenén alapuló zenekar hangzásvilágát. A minden év szeptemberében megrendezésre kerülő, széles közönség érdeklődése által övezett programon kívül a Forráspont Band az idei évtől viszont hagyományt kíván teremteni egy karácsonyi dicsőítő koncert megvalósításával. Az est egyik zenei meglepetése, hogy a bazilika orgonája is a popzenekar része lesz.

„A Forráspont rendezvényen sok más programelem mellett hangsúlyos szerepet játszott a zene. Örömmel tapasztaltam, hogy az emberek nagy szeretettel fogadták a zenekart, ami ösztönöz bennünket a folytatásra. A Bazilika csodálatos atmoszférájában egy olyan meghitt, a szívekbe melegséget hozó koncertet szeretnénk létrehozni, amely reményeink szerint maradandó élményt nyújt majd minden jelenlévőnek, és a zene közvetítésével ez után a nehéz, embert próbáló év után feltölthetjük lelkünket békével és szeretettel a közelgő ünnepi időszakra” – avatott be Vizy Márton, zenekarvezető, aki zeneszerzői, dalszerzői, valamint produceri tevékenységének elismeréseként 2020-ban átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet.

A rendhagyó koncertről azt is elárulta, hogy a zenekar a korábban már előadott dalokon túl számos újdonsággal is készül. A közönség többek között egyszeri és megismételhetetlen, teljes mértékben improvizációra épülő zenei kuriózumot is hallhat, amely során a művészek a pillanatnyi hangulatra reagálva formálják az amúgy sokak által ismert és énekelt dalokat.

„A könnyűzene és az orgonajáték összefonódása igazán izgalmas, újszerű zenei hangzást eredményez, ami a kísérletezésekkor bennünket teljesen magával ragadott és bízunk benne, hogy ezt a lelkesedést, odaadást a közönségünknek is át tudjuk adni december 21-én a Bazilika falai között, ahova meghívtuk a média világából ismert Földi Kovács Andreát is, hogy a dalok között beszéljen mély Istenkapcsolatáról” – mondta Vizy Márton.

A Szerencsejáték Zrt. támogatásának köszönhetően a rendezvény ingyenes, a szervezők most korosztálytól függetlenül szeretettel várnak mindenkit, aki szeretne részese lenni ennek a lélekmelengető közösségi eseménynek.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában megjelent kötet bemutatóján Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos felidézte: Vitézy László több évtizedes filmes munkásságának előzménye és indítéka az volt, hogy a szocializmus tönkre tette a családját, édesapját, nagyszüleit kisemmizték, egyetemre sokáig nem mehetett.

A kormánybiztos méltatásában úgy fogalmazott, hogy Vitézy László minden munkája kivételesen bátor, egészen a falig menő rendszerkritika is egyben; a szocializmus valóságára megalkuvás nélkül, komplexen világítanak rá munkái.

Az 1970-es, 1980-as években a Budapesti Iskola rendezői csoporttal a filmgyárat megújítva, új műfajokat megteremtve, egyszerű dokumentarista és játékfilmes eszközökkel készített filmeket a magyar szocializmus valóságáról – húzta alá Káel Csaba.

A korszak egyik kiemelkedő alkotása az 1979-ben készült Békeidő című film, mely a cenzúrán átcsúszva végül másfél millió emberhez jutott el és adott reményt nekik arra, hogy szembe lehet szállni a párthatározatokkal is – hangsúlyozta a kormánybiztos, aki hozzátette: az emblematikus alkotás a kádárizmus legélesebb kritikájának egyike lett, és Nyugat-Európában is hírét vitte a szocializmus és a kádári diktatúra embereket és lelkeket nyomorító közegének, miután megnyerte a 29. mannheimi filmfesztivál nagydíját is 1980-ban.

A filmrendező széleskörű tehetségéről tanúskodik, hogy dokumentumfilmjei legalább annyira átélhetők és játékfilmszerűek, amennyire kendőzetlenül, könyörtelenül és hitelesen ábrázolja a valóságot fikciós alkotásaiban – méltatta a filmrendezőt Káel Csaba.

Vitézy László Balázs Béla-díjas, Sára-Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes és kiváló művész 1940-ben született Budapesten. 1969 és 1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televíziórendező szakos hallgatója volt, majd 1973 és 1979 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja, 1979 és 1981 között pedig a Híradó- és Dokumentumfilmstúdió rövidfilmrendezője.

1981-ben a Társulás Stúdió alapító játékfilmrendezője, 1988-ban a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet egyik alapítója. Az 1970-es évek végétől a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójában is vállalt rendezői munkát, kezdetben a Pannon Krónika című műsornál, majd később önálló dokumentumfilmek rendezőjeként.

Több rangos dokumentumfilm, játékfilm kapcsolódik a nevéhez. Filmográfiájában olyan alkotások szerepelnek, mint a Leleplezés (1978-79), a Békeidő (1979), a Vörös föld (1982), az Égi madár (2011), A galamb papné (2013), a Csandra szekere (2013), A színésznő (2018), valamint Az énekesnő (2022).

Oláh István, a nagytemplomi gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy a reformátusok a változás, az újítás hívei, így született meg a Szabó Magda receptkönyveiből válogatott, ihletett édesség. Emlékeztetett rá, hogy Szabó Magda különösen kötődött a debreceni Református Nagytemplomhoz: szülei ott házasodtak össze, őt magát a Nagytemplomban keresztelték meg, volt a gyülekezet presbitere és a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka is.

Az író emlékét a Karakter könyvesboltban és kávézóban nemcsak könyveivel, hanem ezentúl a Szabó Magda-sütikkel is őrzik – tette hozzá.

Széles Diána, Debrecen alpolgármestere jelezte: a sütemények az otthon szeretetét is megmutatják. Fontosnak nevezte átadni a történeteket, a tradíciót, a hagyományokat, amelyeket Szabó Magda ránk hagyott.

Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a debreceni turizmusnak fontos pillérei az egyházak. Megemlítette, hogy a Református Nagytemplomot évente mintegy 40 ezer ember keresi fel, közülük sokan betérnek a templom mögötti emlékkertben lévő kávézóba, ahol „most már ezzel a süteménnyel tovább mesélhetjük a Szabó Magda-sztorit”.

Porkoláb Gyöngyi kulturális menedzser kiemelte: Szabó Magda mindig tanítani akart minket, és még halála után 15 évvel is tanít. Most arra, hogy a hiányosságokból is lehet erőforrást kovácsolni – mondta, utalva arra, hogy az író maga nem szeretett sem főzni, sem sütni, mégis hagyott ránk például kiváló sütirecepteket.

Tóth Ibolya cukrász, aki megálmodta és elkészítette az író emlékét tovább éltető édességet, fontosnak nevezte, hogy minden a debreceniségről szóljon. Szavai szerint ezért került össze a keresztény jelkép dióval a debreceni cukrászathoz nagyban kötődő mézeskalács-fűszer, a csokoládéval a kávé, a desszert közepébe pedig az üdeséget, nőiességet tükröző feketeribizli.

A csokis, diós, kávés, mézeskalács és lekváros ízesítésű Szabó Magda-sütit kizárólag Debrecenben, a Karakter kávéházban lehet megkóstolni - hangzott el a sajtótájékoztatón.

A Radnóti Színház az ArtMan Egyesület és a Budapest Esély Nonprofit Kft. együttműködésével, valamint a Lengyel Intézet támogatásával közösen indította el Közelítő részvételi színházi csoportját különböző sajátos szükségletű, atipikus és tipikus fiatal felnőttekkel. A résztvevők a november közepén indult közös alkotómunka során próbálják egymás helyzetét jobban megérteni. A fiatalok együtt és egyenértékűen, közös témafelvetések és döntések mentén vesznek részt a mozgásos és szituációs foglalkozásokon, hogy komfortzónájukból kilépve tapasztalják meg a kölcsönös megértéssel, elfogadással és együttműködéssel áthidalható problémás élethelyzeteket.

A 16 alkalomból álló alkotófolyamatról Kőrösi Máté filmrendező dokumentumfilmet készít. Az elkészült film része lesz annak az érzékenyítő programnak, melynek keretein belül 2023 őszétől a RIM munkatársai diákok számára tartanak tematikus workshopokat.

A részvételi színházi csoportot az Artman Egyesület tagja, Mészöly Andrea táncművész-koreográfus, szomatopedagógus és a RIM munkatársa, Szendrey Gitta drámainstruktor-művészetterapeuta vezetik. A foglalkozások során az irányított beszélgetések mellett a mozgásos és szomatikus gyakorlatokat színházi és drámapedagógiai formákkal ötvözik. A munkamódszerek és szemléletek izgalmas találkozásából, valamint a csoport ötleteiből, kérdéseiből, gondolataiból forrja ki magát az a tematika, ami a projektzáró előadás vagy workshopbemutató alapját adja. Ezt 2023 áprilisában kétszer is láthatja majd a közönség a Jurányi Házban.

A részvételi színház küldetéséhez szervesen kapcsolódva a – hátrányokkal küzdő társadalmi csoportok munkaerőpiaci megerősödésére létrejött – Budapest Esély az áprilisi előadásokra Élő Könyvtárat szervez alkalmanként nyolc élő, „kikölcsönözhető” könyvvel. A nyolc „könyv” ez esetben érintett, fogyatékossággal élő embereket jelent. Az érzékenyítő program célja az előítéletek csökkentése és a tabukkal való leszámolás. Az Élő Könyvtárban a könyvek élő emberek, elmesélik saját történetüket és az „olvasók” bátran kérdezhetnek tőlük érintettségükkel kapcsolatosan. A beszélgetés során az „olvasók” szembesülhetnek (és leszámolhatnak) saját előítéleteikkel, sztereotípiáikkal.

„Sokat beszélünk a társadalmi felelősség-vállalásról, de nem árt megmutatni, hogy valósulhat meg a saját életünkben. Gyakran már az is segítségnek számít, ha tolerálunk valamit. A nyitottság, az egymás felé fordulás nagyon fontos. Segíteni kell, mert attól mindenkinek jobb lesz. Ne legyünk restek a jóra, ilyen egyszerű.” – mondta el Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója, aki az idei évadban a színház által indított „érzékeny ügyeink” kampányban is az akadálymentesség fontosságára hívja fel a figyelmet.