Súgópéldány

Független kulturális portál.

  • Főoldal
  • Kritika, beszámoló
    • Prózai színház
    • Zenés színház
    • Tánc
    • Fesztivál
    • Megsúgjuk
  • Interjú
  • Hírek, Ajánlók
  • Portré
  • Súgó Plusz
    • Irodalom
    • Film
    • Zene
    • Kiállítás
  • KiSúgó
  • Impresszum
Koncertszínházi előadás formájában éled újjá Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolatának története az Erkel Színházban, a darab létrehozói pedig egy videoklippel szeretnének betekintést engedni az előadás különleges zenei világába. A szabadakarat >>>> betétdala Ember Márk tolmácsolásában hallható.


„A klip a darab alaphangulatát, Petőfi x Szendrey felfokozott érzelemvilágát, Petőfi szenvedélyes szerelmét adja vissza, Ember Márk rendkívül szuggesztív jelenlétével és előadásában” – meséli Illés Gabriella, a TulipánTündér vezetője, a darab producere.

A rövid videó csak egy szeletét mutatja meg annak a több síkon játszódó történetnek, amely október 21-én és 22-én megelevenedik az Erkel Színházban.

A szabadakarat >>>>-ban – az alkotók szándéka szerint – a közismert énekesek színpadi jelenléte, illetve a koncertszerű előadásmód kiragadja a sztorit a hagyományos színházi előadások, musicalek konvencióiból. A fizikai színház eszközeinek segítségével olyan színpadi „szövetet” hoznak létre, amiben ugyan fellelhető az átélhető emberi történet, de a jelenetek ritmusa sokkal közelebb áll a mai fiatal generáció vizuális kultúrájához.


A klip Furák Péter zeneszerző és Hujber Szabolcs szövegíró Ő már csak az enyém című dalára készült, rendezte és vágta Drakulaoutoftown, operatőre Sas Márk. Előadó Ember Márk, a további szereplők Staub Viktória és Tóth Mátyás, akik a prózai Szendrey x Petőfi párost alakítják majd. Az előadás teljes zenei anyaga szeptember végén válik elérhetővé a digitális zenei szolgáltatásokban a produkció stratégiai partnere, a WMMusicDistribution terjesztésében.

Fotó: DRAKULA COLLECTIVE

Az idén márciusban megtartott operaházi előbemutató után 2023. március 23-án az Erkel Színházban debütál Kacsóh Pongrác daljátéka. A darab főszerepeit Boncsér Gergely, Kálnay Zsófia, Sándor Csaba, Szemere Zita és Wiedemann Bernadett alakítják, az OPERA együtteseit Dobszay-Meskó Ilona dirigálja. Az október 7-ig négy alkalommal látható előadást követően az Erkel Színház őszi évadában befogadószínházként működik tovább, műsorán számos könnyűzenei és jazzkoncerttel, valamint tánc- és musicalprodukcióval.


Az elveszett szerelem megtalálása mellett a hazatalálás foglalkoztatta a János vitéz színpadra állításakor Szabó Máté rendezőt, aki a humorban és drámaiságban egyaránt bővelkedő, a felnőtt- és a gyermekközönség számára is emlékezetes előadást kívánt színpadra állítani. A közkedvelt daljáték fülbemászó dallamait az új változatban rajzos mesevilág kíséri Füzér Anni jelmezei, Horesnyi Balázs díszletei, valamint Huszár Dániel, Berkes Bálint és Czeglédi Zsombor vetítései nyomán. Az előadás főbb szerepeit Boncsér Gergely (János vitéz), Kálnay Zsófia (Iluska), Sándor Csaba (Bagó), Hábetler András (francia király) Szemere Zita (francia királykisasszony) és Wiedemann Bernadett (mostoha) alakítják, az OPERA együtteseit Dobszay-Meskó Ilona vezényli, a Magyar Nemzeti Balett művészeinek koreográfiáját Vári Bertalan készítette.


Az évadban négy alkalommal, 2023. szeptember 23-án, 24-én, 30-án és október 7-én látható János vitéz előadásait követően az Erkel Színház az ősz folyamán ismét befogadószínházként működik: október 8-án két nagy múltú brit rockzenekar, a Colosseum és az Osibisa lép fel, október 13-án és 14-én a Puskás, a musical, október 15-én két alkalommal pedig a Kőszívű – A Baradlay-legenda vendégszerepel újra a teátrumban, majd október 21-én és 22-én összesen négy alkalommal a Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmét feldolgozó szabadakarat˃˃˃˃ című koncertszínházi előadás lesz látható. Ezt követi október 29-én az Ír Nemzeti Táncegyüttes fellépése a Rhythm of the Dance című produkcióval, majd november 5-én Tina Turner emlékkoncertnek, november 6-tól 9-ig pedig az Őszi Jazz Ünnep koncertjeinek ad otthont az Erkel Színház, ahol a Steve Gadd Band, Snétberger Ferenc, a Richard Bona Band és Patrica Barber lép fel. Az őszi programsorozat november 10-én a Samaia gúrz táncegyüttes Georgian Legend című műsorával zárul.

Fotók: Berecz Valter

Közeleg a 12. SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁL. A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös filmhetét idén október 5-15. között rendezik meg a budapesti Művész moziban. Debrecenben, Szegeden, Pécsett és új helyszínként Veszprémben is vetítik majd a fesztivál legjobb filmjeit.

Forrás: Grandfilm

A német nyelvterület 11 legfrissebb alkotását négy tematikus blokkba rendezve vetítik, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. A fesztivál nyitófilmje Christian Petzold az idei Berlinalén Ezüst Medve díjat és a zsűri nagydíját nyert Tűzvörös égbolt című filmje, de érkezik többek között Németország idei Oscar-nevezettje, A tanári szoba, mely a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon két díjat nyert és tarolt a Német Filmdíjon is. Csak most lesz látható Nico, a Portishead és a Le Tigre zenéjével a többszörösen díjazott Sisi és én, az Oskar Kokoschka és Alma Mahler destruktív szerelmét feltáró Alma és Oscar és a bécsi alternatív zenei szcénát bemutató Vienna Calling.

Október 5-én a budapesti a Művész moziban Christian Petzold az idei Berlinalén Ezüst Medve díjat és a zsűri nagydíját nyert Tűzvörös égbolt című filmjével nyit az immár 12. Szemrevaló Filmfesztivál. Szerelmi sokszög alakul ki egy baráti társaság tagjai között, miközben a körülöttük lévő kiszáradt erdő lángra kap. A VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK blokkban lesz látható továbbá a magyar származású svájci rendező, Barbara Kulcsar a Juno 11 forgalmazásában a mozikba kerülő Aranyéveink című vígjátéka. Egy frissen nyugdíjba vonuló házaspár újrakezdésének története bájos humorral, mély együttérzéssel, könnyedséggel beszél fontos kérdésekről. A felső szomszédok című, szintén svájci vígjátékban a címszereplők pikáns ajánlatot tesznek, ami próbára teszi Anna és Thomas egykor halhatatlannak tartott szerelmét.

A KÍVÜLÁLLÓK ÉS KÜLÖNCÖK válogatásban pereg majd a 2023-as Német és Bajor Filmdíjon egyaránt díjazott Sisi és én című német-svájci-osztrák dráma, melyben Sisi és új társalkodónője, Sztáray Irma grófnő saját törvényeik szerint élnek a korfui villában. A film a sokszor elmesélt Sisi-mítosz vad változata, melyben két színészi őserő, Susanne Wolff és Sandra Hüller csap össze, Tanja Hausner lenyűgöző jelmezeiben, Nico, a Portishead és a Le Tigre zenéjével. A Juno 11 forgalmazásában a Szemrevalón debütál A róka című, az idei Bajor Filmdíjon díjazott alkotás, mely Adrian Goiginger rendező dédapjának igaz története. A második világháború elején a zárkózott fiatal katona egy sebesült rókakölyökre bukkan, amit meggyógyít és magával visz a megszállt Franciaországba. Az Alma és Oskar című osztrák-német-svájci-cseh dráma a bécsi művészeti élet „fenegyereke”, Oskar Kokoschka és Gustav Mahler özvegye, az öntörvényű és ambiciózus Alma Mahler destruktív szerelmét tárja a néző elé.

A KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK blokkban lesz látható Németország idei Oscar-nevezettje, a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon két, a Német Filmdíjon pedig számos további díjat nyert, a Mozinet forgalmazásában a mozikba kerülő A tanári szoba. Az elhivatott, fiatal Carla óráin aktívan vesznek részt a gyerekek, amíg sorozatos lopások nem zavarják meg az iskola nyugalmát. A tanári szoba a hatalmi viszonyok laboratóriumává változik, és a gyerekek között is egyre nő a feszültség. Az önéletrajzi ihletésű Nap és beton című német dráma négy tizenöt éves tinédzser drogokkal, bandaháborúkkal és családi pokollal terhelt életét követi, míg a Csak az időjárásról beszélgetnek című, szintén német film egy elsőgenerációs keletnémet értelmiségi nő kalandjait mutatja az ismerősen idegen környezetben, szabadság és kényszerek között, vidéken és a nagyvárosban.

Az ALTERNATÍV ÉLETFORMÁK szekció egyik darabja az Anima – Apám ruhái című, többszörösen díjnyertes német dokumentumfilm. Igaz történet családi titkokról, a nemi és társadalmi identitás kérdéseiről – a személyes interjúkat animált filmrészek és családi fényképek egészítik ki. Végül az osztrák-német Vienna Calling szórakoztató, felvillanyozó és költői doku-musical a bécsi alternatív zene felvirágzásáról, amely már néhány éve tart.

Október 5-15. között a Művész moziban lesz látható a 12. Szemrevaló programja, majd Debrecenben, Szegeden, Pécsett és új helyszínként Veszprémben is vetítik a fesztivál legjobb filmjeit.

A Budapesti Operettszínház igazgatói posztjára három jelölt adta be a pályázatát, a jelenlegi direktor, Kiss-B. Atilla mellett Szabó P. Szilveszter és Szente Vajk méretteti meg magát. A következő öt év terveiről és irányairól Szabó P. Szilveszterrel beszélgettünk.

A közönség színészként ismerhette meg, de mellette rendszeresen rendez és aktív szerepet vállal az új színészgeneráció nevelésében is. Mi motiválta, hogy beadja a pályázatát az igazgatói posztra?

Az elmúlt években rengeteget tapasztaltam, és megismerhettem különböző látásmódokat, ezek mentén pedig kialakult bennem az a konkrét irány, amit képviselni szeretnék. Egyrészt több mint húsz éve tanítok, látom a tanítványaim eredményeit, és hogy milyen széles az a skála, amin belül sikerült elhelyezkedniük a szakmában. Ehhez hozzájönnek azok a megaprodukciók – például a Puskás, a musical a Kőszívű – a Baradlay-legenda, vagy Az Ég tartja a Földet –, amelyekben más színházakban játszó kollégákkal is dolgozom. Emellett rövid ideig az Operett Színház Musical tagozatának művészeti vezetője voltam, amelyre Kiss-B. Atilla kért fel. Ez idő alatt fogalmazódott meg bennem igazán, hogy másképp gondolkodom a színházról, mint ő, és ezt most szeretném is megmutatni.

Miben nyilvánul meg ez a másféle gondolkodás?

Egy olyan színházi rendszerben szocializálódtam, amelyben az volt az általános, hogy szinte minden nap színpadon állok, volt olyan hónapom, amikor több, mint 30 előadást játszottam. A jelenlegi rendszerben ez a szám a kevés előadásnak és a hármas szereposztásnak köszönhetően jelentősen lecsökkent. Erre jött még rá a pandémiás időszak – amiről egyébként úgy gondolom, hogy bravúrosabban nem lehetett volna megoldani, mint ahogyan Atilla csinálta –, valamint a pandémia után egy általános, nem csupán a színházi világot érintő félelem az emberek részéről, a zárt térben zajló, nagy létszámú rendezvényektől.

Hármas, bizonyos esetekben négyes szereposztással mennek most az előadások, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hosszabb próbaidőszak után az adott színész csak néhány alkalommal áll színpadra a szerepében. Ez mentálisan sem egészséges, mert mindenki az alatt a három-négy alkalom alatt igyekszik kiélni a közlési vágyát, nincs biztonságérzete, és végül elbizonytalanodik saját magában is. Márpedig a színész halála, amikor látja az alagút végét.

A mostani vezetés törekszik arra, hogy mindenkinek lehetőséget adjon, ami önmagában jó elgondolás, de a csökkenő előadásszámok mellett nem biztos, hogy eredményes. Én idejekorán felismertem, hogy mást szeretnék. Ekkor kezdtem el az országban mindenfelé dolgozni hozzám hasonló gondolkodású színházi szakemberekkel. Gondolok itt akár Cseke Péterre, Várkonyi Mátyásra, Kocsák Tiborra, vagy a fiatal generáció tagjaira, például Kovács Adriánra, Szente Vajkra, Mester Dávidra, Szemenyei Jánosra. Utóbbiak egy olyan tettre kész generációt képviselnek, akiket csak úgy hívok: az ébren álmodók.

A pályázatában is a „régi iskolához” nyúl vissza?

Engem még Szinetár Miklós vett fel az Operettszínházba, őt követte egy évig Makláry László, majd jött Halasi Imre, Kerényi Miklós Gábor, Lőrinczy György, és a jelenlegi főigazgató, Kiss-B. Atilla. Nem tudjuk, és nem is szabad elfelejteni az ő tradícióvá vált, már-már történelemmé forrott érdemeiket. Ugyanakkor nem egy régi érát akarok visszahozni, követni vagy bebetonozni, hanem az elmúlt évtizedek tapasztalatait beépítve, tehetséges, hozzáértő emberekkel szeretném működtetni az intézményt. Ezért kértem fel például Aczél Andrást ügyvezető igazgatónak, aki egy hihetetlenül nagy tudású szakember. Mellé főrendezőként társulna Somogyi Szilárd, illetve művészeti vezetőként Várkonyi Mátyás. Tehát olyanokkal dolgoznék együtt, akiket az elért eredményeik, a gondolkodásmódjuk és a színházban eltöltött éveik határoznak meg a szakmán belül. Ezért számítok a számomra a Színház történelmével egybeforrt Makláry László vagy akár Silló István, Kesselyák Gergely, Balassa Krisztián, Oberfrank Péter, Mihalics János munkásságára. Emellett nem hiszek abban a fajta színházcsinálásban, amibe a dolgozók lelkileg és testileg is belerokkannak, mert annak nincs értelme.

Ezt hogyan lehet a gyakorlatban kivédeni?

Fontos, hogy ne legyenek identitás- és fogalmi zavarok, tiszták és egyértelműek legyenek a szerepkörök. Tehát a táncoskomikus ne görcsöljön azon, hogy a következő estén bonvivánt kell játszania, vagy ne álljon egymás mellett három, gyökeresen eltérő személyiségű ember ugyanabban a szerepben.


Milyen irányvonalak mentén képzeli el a következő öt évet?

Az angolszász típusú színházcsinálásban hiszek, illetve abban a tradícióban, ami Magyarországon is elterjedt: a nézők színészeket kötnek egy-egy előadáshoz, vagy szerephez. Elég, ha csak a Vámpírok báljára, a Jekyll és Hyde-ra, vagy az Elisabeth-re gondolunk, mindegyikhez kapcsolódik egy név vagy arc. Azt gondolom, hogy újra el kell érni az évadonkénti minimum hat új előadás bemutatását – ebbe beletartozik a kísérleti előadásoktól kezdve sok minden –, valamint törekedni kell egy bevételekre építő, piaci alapon fenntartható színház működtetésére. Utóbbi azért nagyon fontos, mert ettől lesz egy intézmény sikerorientált. Fontosak az együttműködések is, akár külföldi, akár hazai intézményekkel. Ugyan konkrétumokról egyelőre még nem beszélhetek, de több játszóhely is jelezte, hogy nyitott lenne egy-egy produkció befogadására, és sikeres pályázat esetén ez a mi részünkről is a célok között szerepel. Emellett kiemelten lényegesnek tartom, hogy az Operettszínházban bemutatott darabokat – játszóhelytől függetlenül – azzal a gondolattal kell színpadra állítani, hogy megnézzük, mit üzen nekünk ma, mit szeretnénk vele közölni, és kivel tesszük azt. A repertoártervezetet úgy állítottuk össze, hogy kiaknázzuk a társulatban rejlő lehetőségeket.

Milyen típusú darabokról van szó?

Egyik oldalról nagyon erősen szeretnénk kapcsolódni a Broadway-előadásokhoz, az Addams Familytől a Titanicig. Utóbbit pár éve már láthatta a magyar közönség Somogyi Szilárd rendezésében, de azóta az eredeti darab jelentős változásokon esett át, akár a szerkezetét, akár a hangszerelését nézzük. De nagy vágyunk Várkonyi Mátyással az Oroszlánkirály magyarországi bemutatója is. Külön kiemelném a gyermek- és ifjúsági darabokat, illetve szeretnénk pótolni azt a hiányt is, ami például az Abigél vagy az Isten pénze eltűnése után maradt. Izgalmas vállalásnak gondolom Az ifjú Frankensteint, amit a Raktárszínházba tervezünk, de nagyon számítanánk Székely Krisztára is rendezőként a Kisasszonyok musical kapcsán. Valamint megfogalmazódott egy fiataloknak szóló könnyedebb operett létrehozása is, akár beavatószínházi jelleggel.

Operettek tekintetében szeretnénk olyan műveket színpadra állítani, melyeket az elmúlt években ritkán, vagy egyáltalán nem láthatott a közönség, ilyen például Lehár Ferenc utolsó operettje, a Giuditta, vagy Kálmán Imre Josephine császárnéja. Szeretnénk visszahozatni Szentpétervárról a Bajadér díszletét is, ha elmúlik a „Vihar”, annak az újbóli színpadra vitele is a terveink között van.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy van egy csodálatos balett- és énekkarunk. 2011-ben rendeztem egy nagyszabású gálát, amelyben a Musical Együttesünk tagjai léptek fel, nagy sikerrel. Amit a Tíz éve ragyogunkkal elkezdtem, szeretném folytatni, a repertoárba építve, akár havi rendszerességgel. Mindezt kiterjesztve a Balettkar, az Énekkar, és a Zenekarra is. A szabad napokon pedig a színház arculatához kapcsolható vendégművészek, zenekarok, táncegyüttesek produkciói lennének láthatóak. Szívesen látnánk például a Budapest Klezmer Bandet.


Ehhez illeszkedne az utánpótlás nevelése is?

Természetesen. Az, hogy az elmúlt években sok helyen dolgoztam, érdekes tapasztalattal szolgált abból a szempontból is, hogy láttam a tanítványaimat különböző színpadokon játszani, miközben az Operettszínházban nem, vagy alig jutnak lehetőséghez. Ez luxus – igenis, legyünk büszkék rá, hogy ők nálunk váltak színésszé, mert tehetségesek. Hogy csak egy nevet említsek, Wéber Tamást például nagyon nagy reménységnek tartom. Megvan benne az az érzékenység és színpad iránti tisztelet, alázat, ami elengedhetetlen ehhez a szakmához. A Pesti Broadway Stúdió működik, és nem lenne szabad hagyni, hogy szétszóródjanak a diákok. Ezzel párhuzamosan visszaállítanám az Operett Akadémiát is.

Említette, hogy bevételrendszerű és színészközpontú színházban gondolkodik. Egy ilyen struktúrában hogyan kapcsolódik az intézmény a nézőkhöz?

Az előadásokon túl kulcsfontosságúnak tartom a közvetlen találkozásokat. A Broadway Fesztivál, valamint a jelenlegi vezetés által szervezett Operett Forgatag óriási siker, nem mellesleg kitűnő alkalom arra, hogy a közönség személyesen találkozhasson azokkal, akiket nap mint nap a színpadon lát. Ezt a hagyományt mindenképpen folytatni kell. Nem véletlen, hogy a kulisszajárások és a szervezett közönségtalálkozók, dedikálások is ilyen népszerűek. Ugyanakkor fontos az is, hogy ne essünk túlzásba, és a színház varázsa, az áhítatosság a mindennapokban megmaradjon.

Készítette: Vass Antónia

A japán Hölgyválasz című film amerikai változata világsikerré vált, színpadi adaptáció azonban nem készült még belőle. Szuo Maszajuki forgatókönyvéből Szente Vajk alkotott színpadi változatot és rendezőként is jegyzi a produkciót, amelyben a főszerepeket Molnár Andrea táncművész, Kolovratnik Krisztián és Lévay Viktória játssza, és színre lép a darabban a Játékszínbe visszatérő Liptai Claudia is. Október 7-én tartják az ősbemutatót.


Évtizedes terve valósul meg idén ősszel a Játékszín igazgatójának, Bank Tamásnak. A közel egy hónapja tartott olvasópróbán úgy fogalmazott, büszke arra, hogy elsőként sikerült megszereznie a produkció jogait és ezzel újabb lehetőséget kapott a színház egy hosszú szériára. „Hiszek az alkotókban és hiszek a színészekben” – tette hozzá. A Játékszín első évtizedében ilyen nagyszabású produkciót még nem hoztak létre, nyolc táncművészt kértek fel a közreműködésre a versenytánc és a moderntánc műfajból. Bank Tamás kiemelte: „Az alapműből ikonikus filmet gyártottak az amerikaiak. A világon elsőként színpadra adaptálni óriási lehetőség, az előadás akár nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat.”

A Hölgyválasz című táncos előadásban Molnár Andrea, Kolovratnik Krisztián, Lévay Viktória és Liptai Claudia partnereként színpadra lép Csonka András, Tóth Enikő, Szerednyey Béla, Varga Ádám és Barabás Kiss Zoltán, videóbejátszásban Nagy Sándor és Kárpáti Rebeka. A felkészülés már a nyáron elkezdődött, a színpadi próbák mellett valamennyi szereplő egyéni táncórákon sajátítja el a koreográfiákat, hiszen a történetmesélés nyelve ezúttal a tánc.

A főszereplő, Richard élete tökéletes – anyagi biztonságban él, sikeres karrierje mögött szerető feleség áll. Ám valami mégis hiányzik... Egy este a vonatról észrevesz egy titokzatos, vonzó nőt, aki a „Miss Betsy tánciskolája” neonreklám fölötti ablakból valahová a messzeségbe néz… Rabul ejti ez a pillantás, így aztán legyőzve félénkségét, kisvártatva megjelenik a tánciskolánál és beiratkozik...


A japán jogtulajdonosok szabad kezet adtak a szövegkönyv megalkotásához, így a történetvezetés azonos az eredetivel, a szöveg azonban nem annak fordítása, hanem teljesen új. A szövegkönyvet is jegyző rendező, Szente Vajk, az olvasópróbán felvázolta: az eredeti történet két alaptézise, hogy ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és le kell számolnunk az előítéletekkel. Kifejtette, hogy itt ennél azonban jóval többről van szó, a néző számára több kérdést is megvilágít a cselekmény, többek közt azt, hogy hogyan szürkül el az ember és ez hogyan hat a kapcsolataira, illetve, hogy új élmények által hogyan válunk jobb emberré, de benne van a 21. század új problematikája is: hogy milyen válaszokat adunk a világ változásaira és mit fogunk kezdeni az időnkkel.

A Hölgyválasz műfaja szerint vígjáték, ám Szente Vajk musicalként aposztrofálja a darabot, amelyben a dalokat ezúttal táncok helyettesítik. A tánc kulcseleme lesz a produkciónak. „A mozgásterünket a színpad mérete határozza meg, ugyanakkor pompás adottsága a Játékszínnek, hogy a táncosok nagyon közel vannak a közönséghez.”

A koreográfus Szente Vajk állandó alkotótársa, Túri Lajos Péter, a latin- és standard tánc-betéteket Molnár Andrea készíti elő. Jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a díszletet Rákay Tamás tervezte. A bemutatót október 7-én tartják.

Fotók: Juhász G. Tamás

Szeptember 21-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapest Contemporary Kortárs Képzőművészeti Vásár. Három napon át, 24-ig a kortársaké a főszerep a Bálnában, a szakma és a műkedvelők is megtekinthetik, sőt meg is vásárolhatják a legnagyobb hatású alkotók kivételes remekműveit. Az első alkalommal megrendezett seregszemlén több mint 30 galéria képviselteti magát olyan alkotók műveivel, mint például a világ leghíresebb absztrakt magyar festője, Hantai Simon, a nemrég elhunyt Bak Imre, a számítógépes festészet úttörője, Vera Molnar, és a 100 éve született, világszerte ünnepelt Reigl Judit.

Bak Imre: Graffiti, forrás: Budapest Contemporary

A Budapest Contemporary célja, hogy évről évre összehozza a kortárs szcéna legjavát egy magas szakmai színvonalú vásárra, ahol kizárólag a nemzetközileg is jegyzett hazai galériák állíthatnak ki. Az első esemény sajtótájékoztatóján három különleges műről hullott le a lepel, amelyeket a következő napokban – a többi művel együtt – bárki megtekinthet.

Bak Imre Graffiti című alkotása nemcsak mérete, színe és jelentősége miatt fontos mű, hanem azért is, mert a 2022 végén elhunyt mesternek ez az utolsó formázott vászna. A festményt eddig nagyon kevesen láthatták.

A vásár másik fénypontja a nemrég, 101 éves korában elhunyt Françoise Gilot műveiből álló válogatás. A művész elismertségét jelzi, hogy festményei ma már több mint 1 millió dollárt érnek. Emellett nemzetközi bestseller könyvek – például Életem Picassóval – szerzője volt. Alkotásai a New York-i Met és a MoMA, valamint a párizsi Centre Pompidou gyűjteményében találhatók.

Bemutatják Reigl Judit Tömbírás című, 1957-ben alkotott festményét is, ami utoljára 2014-ben, a Ludwig Múzeumban életmű kiállításán szerepelt. A blue chip kategóriájú festmény megvásárlására is lehetőség nyílik az eseményen, ami egészen különleges lehetőség, hiszen a Reigl-művek megszerzéséhez hosszú várólistára kell feliratkozni. A művésznő 100. születésnapjának évfordulóját világszerte ünneplik a múzeumok, New Yorkba, Shanghaiban, Berlinben és Budapesten is önálló kiállítások nyíltak a tiszteletére.

Kiállított alkotások a Vásáron, forrás: Súgópéldány

A világ leghíresebb magyar absztrakt festője, Hantaï Simon nagyméretű alkotása mellett kiállítják Konok Tamás egyik kései festményét, valamint Nádler István egyik legújabb művét is. A számítógépes művészet úttörőjétől, Vera Molnartól egy korai remekművet láthatnak az érdeklődők.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a mértékadónak számító, tavaszi Art and Antique mellett egy ízig-vérig kortárs seregszemlét is meghonosíthatunk Magyarországon” – mondta el Tausz Ádám főszervező. „Ilyen szigorú szakmai feltételek mellett idehaza művészeti vásárt nem szerveztek még: a gyűjtők-látogatók kizárólag olyan galériákkal és alkotásokkal találkozhatnak, amelyek saját művészeket képviselnek és rendszeresen tartanak kortárs időszaki kiállításokat. Ünnepeljük a Bálnában azt a tényt, hogy a hazai kortárs alkotók és a magyar galériák ma már vitathatatlanul a nemzetközi élmezőnybe tartoznak” – tette hozzá Tausz Ádám.

A Budapest Contemporary Kortárs Képzőművészeti Vásár kiegészül egy jótékonysági online aukcióval is, amelynek tárgyait a kiállító galériák ajánlják fel. Az Axioart felületén lehet majd licitálni az árverésen, a befolyt összeget az autizmussal élők támogatását célul kitűző Autistic Art Alapítvány számára ajánlják fel a szervezők.

Kiállított alkotások a Vásáron, forrás: Súgópéldány

„Az autizmus, az art és a jótékonyság – az Autistic Art-nál egy egyenlő oldalú háromszög, amely kifejez mindent, amiért dolgozunk. Lakóotthonainkban a gyakran a beszédre is képtelen fiatalok a művészet erejével kapcsolódhatnak a többi emberhez, színes, természetes, egyedi rajzaik, motívumaik több magyar kortárs képzőművészt is megihlettek már. Bízunk benne, hogy a Budapest Contemporary kezdeményezésének is hála, minél több embernek válik társadalmi ügyévé az Autistic Art” – mondta el Kovács Henrietta, az Alapítvány ügyvezetője.

Új Dumas-t avat a Budapesti Operettszínház szeptember 21-én a Monte Cristo grófjában. Szomor György és Pozsgai Zsolt musicaljét az előző évadban mutatta be a teátrum, a nagy sikerrel futó darab egyik kulcsfigurájának szerepében pedig ezentúl Serbán Attilát is láthatják a nézők.

Serbán Attila az Ungvári Művészeti Főiskolán szerzett táncpedagógusi és koreográfusi végzettséget. Színházi pályafutása is táncosként indult, de énekhangjára szinte rögtön felfigyeltek. Eljátszotta Angel szerepét a Rent című musicalben, majd Chino volt a West Side Story-ban, Padre a La Mancha lovagjában, és Néró a Sztárcsinálókban. Pályáján fordulópontot jelentett, amikor a Theater an der Wienben megkapta Rudolf trónörökös szerepét az Elisabeth című előadásban. Fellépett mások mellett a Bergeni Nyári Fesztiválon, mint Frederick a Sakk című musicalben és Norvégiában is megcsodálhatta hangját a közönség. Az elmúlt években játszott a Macskákban, a Producerekben, a József és a színes szélesvásznú álomkabátban, a Spamalotban és a Jézus Krisztus Szupersztárban, miközben vendégszereplést vállalt a Pinceszínház Isadora című produkciójában, valamint a Centrál Színház Avenue Q című előadásában is. A Budapesti Operettszínházban jelenleg a La Mancha lovagjában Sancho szerepében, A Szépség és a Szörnyetegben LeFou, illetve az István, a királyban Laborcként látható.

A Queen együttes Who wants to live forever című dalával 2010-ben megnyerte a Magyar Televízió Csináljuk a fesztivált című vetélkedőjét. Számos zenei album közreműködője, 2011-ben megjelent szólólemezének címe: Ha egyedül állsz.

A Monte Cristo grófjában a 21-i debütálás után még egyszer lesz látható szeptemberben, 24-én 19 órakor lép színpadra.


Fotók: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház

A Vígszínház szeptember 12-én a társulat jelenlétében évadnyitó sajtótájékoztatót tartott. A 2023/24-es évad első bemutatója Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátéka lesz Mohácsi János rendezésében, míg a Pesti Színházban október 7-én a legismertebb izraeli drámaíró, Hanoch Levin Krum című tragikomédiájának magyarországi ősbemutatóját láthatják a nézők Valló Péter rendezésében.


A Pinokkiót Keresztes Tamás állítja színpadra, Sztevanovity Dusán dalszövegeivel és Presser Gábor zenéjével december 9-én, míg az Ármány és szerelem David Doiasvili rendezésében márciustól lesz látható a Vígszínházban. A Pesti Színházban az Amadeust Hegedűs D. Géza, Goldoni A hazug című művét Horváth Csaba állítja színpadra. A Házi Színpadon Bornemissza Péter Magyar Elektráját Valló Péter, Schwajda György Csodáját Dino Benjamin rendezi.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát. A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéjének és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.


A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről. Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.


Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története. Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc...

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d'ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.


„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt... Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Fotók: Vass Antónia
Társulati fotó: Juhász Éva / Vígszínház

A Színházi Kritikusok Céhe idén 44. alkalommal adta át a Színikritikusok díját, amellyel a 2022/2023-as évad kiemelkedő színházi teljesítményeit ismerték el. A díjátadó gála, amelyen a tatabányai Jászai Mari Színház társulata működött közre, szeptember 17-én tartották a Katona József Színházban.

Kivilágos kivirradtig, fotó: Mészáros Zsolt /WSSZ

A kategóriadíjakról részben megújult rendszerben döntöttek a Céh tagjai. A Színikritikusok díjának változtatásait hosszas műhelymunka előzte meg, amelyben a tagság kísérletet tett a díjazás szempontjainak finomhangolására. A felmerülő változtatások elfogadásáról vagy elutasításáról a Céh tagsága demokratikusan döntött.

A díj átadásakor 2023-tól kezdve egy szimbolikus gesztussal szeretnék kifejezni a független színházi társulatok jelentőségének folyamatos növekedését. Noha a Céh soha nem tartotta kevésbé fontosnak az úgynevezett „minősítéssel nem rendelkező” társulatok előadásait a kőszínházakéinál, ezt az egyenlőséget a jövőben a kategóriák neveivel is szeretnék kifejezni. Ennek megfelelően a 2022/2023-as évadtól a szavazólapon „Legjobb kőszínházi előadás” és „Legjobb független színházi előadás” kategóriákban lehetett szavazni a kiemelkedő teljesítményekre.

2023-tól „hivatalosan” is elismerik a már évek óta jelenlévő tapasztalatukat, amely szerint jó ideje olyan sok és szerteágazó, a létező kategóriákba bele nem férő, kiemelkedő, színházzal kapcsolatos teljesítménynek tanúi, amire nem elég pusztán a régóta létező Különdíj kategória. Idén ez a kategória „visszanyerte” az eredeti elképzelés szerinti jelentőségét, és ebben a kategóriában a tagság az évad olyan teljesítményeire szavazhatott, amelynek nincs külön kategóriája (pl. bábtervezés, dramaturgiai munka, koreográfia, fordítás, rendezvény, fesztivál stb.).

Ki ölte meg apámat?, fotó: Gulyás Dóra

Teljes értékkel továbbra is a Céh azon tagjai szavazhattak, akik az évadban legalább 90 új, magyar színházi bemutatót néztek meg, de továbbra is lehetősége volt szavazni azoknak is, akik 90-nél kevesebb, de legalább 50 új bemutatót tekintettek meg. Az ő szavazatuk kisebb súllyal (feleakkora pontértékkel) esett a latba, de kategóriánként az eddigi kettő helyett ők is három szavazatot adhattak le. A változtatással az a céljuk, hogy láthatóbbá váljon a jelölések szerteágazó mivolta, és a nyilvánosság előtt is észrevehetőbb legyen, milyen sok produkciót és alkotót jelölnek meg a szavazólapokon a kollégák azokban az években is, amikor egy-egy társulat tarol a díjátadón.

A nyertesek listája:

A legjobb független színházi előadás: Ki ölte meg az apámat? (ESZME – FÜGE, rendező: Szenteczki Zita, Kovács Domokos)

A legjobb kőszínházi előadás: Kivilágos kivirradtig (Weöres Sándor Színház, Szombathely – Forte Társulat, rendező: Horváth Csaba)

A legjobb szórakoztató színházi előadás: The Black Rider (Örkény István Színház, rendező: Polgár Csaba)

A legjobb rendezés: Kivilágos kivirradtig (Weöres Sándor Színház, Szombathely – Forte Társulat, rendező: Horváth Csaba)

A legjobb női főszereplő: Imre Éva (Ifjú barbárok, Kolozsvári Állami Magyar Színház – Gyulai Várszínház)

A legjobb férfi főszereplő: Mácsai Pál (Solness, Örkény István Színház)

A legjobb női epizódszereplő: Szaplonczay Mária (Solness, Örkény István Színház)

A legjobb férfi epizódszereplő: Gyulai-Zékány István (Kivilágos kivirradtig, Weöres Sándor Színház, Szombathely – Forte Társulat)

A legígéretesebb pályakezdő: Cseri Hanna

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Bíró Bence: magyartenger

A legjobb díszlet: A kastély (Vígszínház, tervező: Schnábel Zita)

A legjobb jelmez: The Black Rider (Örkény István Színház, tervező: Izsák Lili)

A legjobb színházi zene: Az utolsó bárány (Budapest Bábszínház, zeneszerző: Cseri Hanna)

Különdíj: Hoffer Károly, a Dekameron 2023 című előadás bábjaiért

Idén 21 színikritikus (Balogh Gyula, Bóta Gábor, Csáki Judit, Csizner Ildikó, Dömötör Adrienne, Gabnai Katalin, Gergics Enikő, Herczog Noémi, Karsai György, Keszte Bálint, Kovács Bálint, Kovács Dezső, Lénárt Gábor, Nánay István, Németh Fruzsina Lilla, Papp Tímea, Puskás Panni, Stuber Andrea, Szekeres Szabolcs, Turbuly Lilla, Urbán Balázs) adta le voksát.

A céh még áprilisban hozta nyilvánosságra, hogy 2023-ban az életműdíjat a Soltis Lajos Színházhoz is erősen kapcsolódó Ecsedi Erzsébet színművész kapja.

A Színházi Kritikusok Céhe 2022-ben alapította a Jövő díjat, amely évadokon átívelő, progresszív, társadalmi értelemben is jelentős munkát végző társulatok vagy személyek, illetve ilyen előadások számára adható. A 2023-as díjazott a céhtagok szavazatai alapján a celldömölki Soltis Lajos Színház.

A gyerek- és ifjúsági színházi előadások kategóriadíjáról a tavalyi évhez hasonlóan ismét a területen legnagyobb ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező grémium döntött. A díjazott a Gólem Színház Kócos macskaember-kölyök című produkciója.

Régebbi bejegyzések Főoldal

Népszerű bejegyzések

  • „A színész halála, amikor látja az alagút végét” – interjú Szabó P. Szilveszterrel
    A Budapesti Operettszínház igazgatói posztjára három jelölt adta be a pályázatát, a jelenlegi direktor, Kiss-B. Atilla mellett Szabó P. Szil...
  • Öt bemutató szeptemberben, amit nagyon várunk
    Szeptemberben elindult a 2023/24-es színházi évad, és bár még csak pár napja nyitottak ki a színházak, sok teátrum már most az őszi bemutató...
  • SÚGÓ+ – A világ legcukibb felnőtt színezője – Pusheen
    Amikor az első könyvformátumú felnőtt színezők megjelentek a magyar könyvpiacon, az emberek két táborra oszlottak: az egyik csoport szinte ...
  • Orvosolható a melankólia? – Marsilio Ficino Három könyv az életről
    Gondoltad volt, hogy a napfényes, reneszánsz kori Firenzében rengeteg szellemi embert nyomasztott a melankólia? Volt azonban egy kiemelkedő ...
  • FESZT-FEST 2016 – „Gyere, mondd el, mi a baj béb’…”
    A Magyar Szín-Játékos Szövetség idén tizedik alkalommal rendezte meg a FESZT-FEST-et, melynek keretén belül az idei év díjnyertes előadásai...

Kövess minket Facebookon

Korábbi cikkeink

Címkék

  • Sziget2019
Kövess minket Facebookon is!
Bezárom
Üzemeltető: Blogger.
Copyright © 2016-2022 Súgópéldány

Adatvédelmi Tájékoztató

ThemeXpose | Működteti: Blogger | Szerkesztőknek