Súgópéldány

A IV. OPEN Fesztivál keretein beül, november 17-én mutatja be a MU Színház legújabb saját projektjét, a Felnőttkorunk ’89 című előadást. A produkció a színház 60 pluszos civil közösségének visszaemlékezésein alapuló vitaszínházi előadás, amely során a közönség és az előadók közösen beszélgethetnek a rendszerváltásról és az ahhoz kapcsolódó élményeikről. Az alkotófolyamat különleges hangulatáról, az előadás formájáról, benyomásokról a rendezőt, és egyben a Káva Kulturális Műhely tagját, Sereglei Andrást kérdeztük.

A Felnőttkorunk ’89 előzménye a 2016 decemberében bemutatott Gyermekkorunk ’56 című előadásotok. Mi motivált benneteket abban, hogy elkezdjétek ezt az előadássorozatot a MU Színház 60 pluszos közösségével?

Az 1956-os műsor azt az érdekes alaphelyzetet használja ki, hogy minden szereplő, aki részt vesz ebben az ünnepi műsorban, megélte, átélte gyerekként a forradalom eseményeit. Ha úgy vesszük, ez egy 100%-ig saját élményű forradalmi megemlékezés. A rendszerváltás pedig egy olyan korban érte őket, amikor mindannyian középkorúak voltak, amikor már felnőttként vehettek részt az eseményekben és az azt követő politikai és társadalmi folyamatokban.

Mesélj egy kicsit a próbafolyamatról! Mennyiben más egy civil közösséggel dolgozni, te hogyan tudtál nekik segíteni abban, hogy a személyes élményeiket színházi formában tudják feldolgozni?

A folyamat szinte mindig az emlékeink felidézésével kezdődik. Sokszor egész próbán csak mesélünk, hagyjuk, hogy az emlékeink, a gondolataink felszabadíthassák magukat. Később ezeket a történeteket muszáj valamilyen keretrendszerbe helyezni, itt a haiku versforma és az Örkény István féle groteszk egyperces novella volt, amit használtunk. Improvizáltunk jeleneteket, amelyeket Róbert Júlia, a produkció dramaturgja átfésült és megszerkesztett. Ez egy nagyon rutinos csapat, igazán sok segítséget nem igényeltek, csak a szerkesztést, amelyet Sztripszky Hanna a produkció managere csinált.

Mi volt számodra a legnagyobb kihívás a közös munka során?

A rendszerváltás egy bonyolult társadalmi folyamat, amelyet nagyon különbözően éltünk meg. A gazdasági, a politikai oldala kifejezetten “drámaiatlan”. Keresnünk kellett olyan helyzeteket, amelyek emberi drámák a rendszerváltás tükrében. Ez eleinte nagyon nehéznek tűnt, de ahogy egyre mélyebbre mentünk ezekben a kérdésekben láttuk, hogy ez a távolinak látszó folyamat mennyire leszivárgott a hétköznapokba. Ezekkel a drámai helyzetekkel, amelyek mindenki életében jelen voltak már nagyon is tudtunk mit kezdeni.

Mi újat „tanultál” te a szépkorúak visszaemlékezésein keresztül a rendszerváltásról?

Az én családom kifejezetten a vesztes oldalon állt. Nagyon nehéz helyzetekre emlékszem ebből az időből. Érdekes volt hallgatnom őket, hogy szinte valamennyien a rendszerváltás nyertesei. Főleg a sikereket, a lehetőségeket emelték ki a történeteikből. Ez engem rákényszerített arra, hogy felülvizsgáljam az általános hozzáállásomat a rendszerváltáshoz.

Az előadás vitaszínházi formában zajlik. Mire számíthat a néző, milyen szerep jut neki?

A vitaszínház egy olyan műfaj, ahol nincsenek szerepek, mindenki a saját véleményét mondhatja el, dönthet saját belátása szerint. Vagy csak hallgatja a többieket.

Kiknek és miért ajánlanád különösen az előadást?

Bárkinek érdekes lehet ezzel az eseménnyel egy kicsit foglalkoznia, hiszen a mai Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedése a rendszerváltás vívmányaira, problémáira és hibáira épül. Érdemes beszélni róla. Főleg most.

Tervezitek a jövőben folytatni a sorozatot?

Ez egy öntevékeny csoport. A pályázatokat és a témákat maguknak keresik. Ha úgy döntenek a jövőben, hogy szeretnének még egy előadást csinálni és azt velem képzelik el, én nem zárkózom el.

A MU Színház: Felnőttkorunk ’89 című előadásáról bővebb információ a MU Színház honlapján

Fotók: Tóth Bence Mihály

Két különálló produkció összevonásával, Szarka Tamás és zenekara valamint a Ghymes zenekar fúziójával egy megújult csapat várja a közönséget 2019. március 24-én a Budapesti Kongresszusi Központba.

A zenekar pályafutása szinte példa nélküli és páratlan sikertörténet: a 35 éves működésük alatt eddig 25 önálló albumot jelentettek meg, több mint 3000 koncertet adtak a világ 25 országában és titkuk a folyamatos megújulásban rejlik. Ez a mindig megújulni tudás a feltétele és záloga sikereiknek.

A 2018-as augusztus 20-i budapesti tűzijáték zenéjének és verseinek alkotója Szarka Tamás.

„A Ghymes sikerének alapja az a zenei szivárvány, amely folyamatosan feltűnik megszólalásukkor, és amelyet az átélt, éltető hagyomány és a ma között feszítenek ki égboltunkra zenéjükkel. Ez alatt változunk át mi is, boldog hallgatók, válunk jobbakká, eggyé külhoni-belhoni magyarként, európaiként. Koncertjük után jobban szeretjük társunkat, elhatározzuk, hogy gyerekeinkre is jobban figyelünk és nemcsak Magunkat, de a rossz szomszédot is elfogadjuk. Boldogabbak leszünk tehát, hitünket erősíti a Ghymes-zene, és ez a legtöbb, amit a zene és ez a varázslatos zenekar adhat.” (Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója)

„Szarka Tamás zeneszerző, költő és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért” részesültek megosztott Kossuth-díjban 2011-ben.

A Szarka Tamás & Ghymes dalaira a már jól ismert, sajátos stílus a jellemző. Szarka Tamás zenéje hat az értelemre, az érzelmekre és az érzékekre. A zene mélyről jön és erőt ad. A zenekar vallja, hogy az abban a pillanatban megszólaló ÉLŐ muzsika energiája, varázsa a feltétele és záloga sikereinek.

„A magyar és kelet európai népzenei gyökerekre épülő muzsikájuk kimagasló sikereket hozott koncertjeik látogatottságában, lemezeik eladásában, műfaji és művészi megítélésükben egyaránt. A művészetben nincsenek garanciák, nincs garancia arra, kinek hány év gyakorlás elteltével mekkora és milyen sikere lesz, ha lesz egyáltalán, a befektetett munka visszafelé igazolódik. Csak visszafelé látszik a két évtizednyi kitartó munka eredménye – az a látásmód, mely párosulva tehetséggel és elhivatottsággal költővé érlelte a verskedvelőt, zeneszerzővé a táncházi muzsikust és előadóművésszé csiszolta az egykori pedagógiai főiskolásokat, és ami csak igazán keveseknek jut ki: meghozta a saját, mással össze nem téveszthető hangot, egy egyéni hangzást.

A saját hang, mely csak keveseknek jut ki, mely igazán az egyéniség jellemzője!, a saját hang, ami nyomon követhető tucatnál is több CD-jükön, a saját kortárs hang, mely kijelöli a további művészi utat. Ez az, amire mindig számíthat a közönség, ez az a bizonyosság, mely koncertjeikre elővételben eladja a jegyeket és ez az a művészi hitel, mely arany és platina lemezek sokaságát termeli. Ez az, mely az egyre bővülő Európában biztosan jelzi az eredetet, olyan valami, mint a legjobb valuta - csak magyar!” (Malek Miklós)

Jegyek ITT rendelhetők

Mi vagyunk a Grund! címmel tart lemezbemutató koncertet Dés László, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész a Papp László Sportarénában 2018. december 29-én. Az estén az új szerzemények mellett felcsendülnek a zenész nagy slágerei, musical- és filmzenék egyaránt.

Aligha találhatnánk olyan embert, aki nem ismerné a zenészt valamely munkájáról, hiszen számos területen bizonyította tehetségét. Kezdetben a Dimenzió és a Trio Stendhalt nevű zenekarokkal ért el sikereket, majd Geszti Péter népszerű Jazz+Az együttesének zeneszerzője lett. De az ikonikus szaxofonjával játszott szólistaként szinfonikus zenekarokban is.

1984-ben Udvaros Dorottyával elkészítették az Átutazó című lemezt, olyan kultikus dalokkal, mint a Botladozva vagy a Hóesés. Majd három évvel később Básti Julival és Cserhalmi Györggyel hasonló hangulatú dalokat vettek lemezre Hallgass kicsit! címmel. A két lemezen a Dés-Bereményi szerzőpáros dalai néhány percben sűrítenek össze egész tragédiákat, emberi sorsokat, mellyel sok ember szívébe belopták magukat. Ezt jól mutatja a két lemez dalaiból 2008-ban útjára indított Férfi és Nő koncertturné utáni hatalmas érdeklődés is.

A legtöbb emberhez valószínűleg az Üvegtigris, a Sose halunk meg, és A miniszter félrelép filmzenéi, valamint nagysikerű musicalzenéi a Valahol Európában, A dzsungel könyve és a Pál utcai fiúk jutottak el. A utóbbi kettőért a színikritikusok kitüntették a legjobb színpadi zene kategóriában. 2003-ban Érdemes művész, 2014-ben Fonogram Életműdíjat vehetett át.

Tehát, aki december 29-én ellátogat az Arénába, részese lehet annak, ahogy először csendülnek fel egy a szakma és a közönség által is elismert és szeretett zenész, zeneszerző, előadóművész legújabb szerzeményei. Az új dalok mellett pedig az életmű olyan kiemelkedő darabjai is elhangzanak, mint a Nagy utazás, az Olyan szépek voltunk, a Vigyázz rám, a Legyen úgy, valamint a legnagyobb musical slágerek, elmaradhatatlan szaxofon-szólók és kiváló zenésztársak kíséretében.

Írta: Mátyás Viktória

Szörényi Levente életműve mind a színház, mind a zeneipar számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Előadói, zeneszerzői és szövegírói munkássága hosszú évtizedek óta meghatározza a magyar kulturális életet, gondoljunk csak az Illés vagy a Fonográf együttesre, vagy a 35 éves István, a király rockoperára.

A terjedelmes életművet a Szörényi család kérésére most rendszerezik, ennek nyomán pedig létrehozták a „Második idő” alapítványt, melynek kurátora Szörényi Levente fia, Örs, de a kuratórium tagjai közé tartozik Szörényi Réka és Rosta Mária is.

Az alapítvány célja azon túl, hogy rendszerezze és összegyűjtse az életmű darabjait az, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegyék az anyagokat, ezért a következő időszakban elkezdik a kottaanyag rendezését és kiadását.

A Szörényi-életmű kétségtelenül egyik legjelentősebb darabja a Bródy Jánossal együtt jegyzett István, a király. A kultikus királydombi előadás óta a rockopera számos feldolgozást élt meg, mindig meg-megújulva.

Ezúttal az István, a királyt az iskolákba is beviszik, hogy már a legkisebbek is megismerkedhessenek ezzel a kultikus művel. Sőt, a színjátszás iránt érdeklődő diákokra is számítanak, hiszen nem titkolt tervük, hogy a négy nagyobb egységből álló darabot négy, a legjobb feldolgozást készítő iskola diákjai adják elő. A terveket az EMMI is támogatja, így a projekt 2019 januárjában útjára indulhat. A pályázat lefedi majd a teljes Kárpát-medencét, ahol magyar nyelvű általános iskolák pályázhatnak. A szervezők becslése szerint a körülbelül 5000 iskola közül ötven, de akár százas nagyságrendű pályázat is érkezhet. A projektet egy jubileumi előadás zárja, ahol az iskolák által játszott előadások mellett professzionális díszletek között, jelmezben léphet színpadra a legjobb István és Koppány.

Mindemellett az alapítvány kuratóriuma nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az otthonokba is elvigye az István, a királyt, ezért Jankovics Marcell, a Rege a csodaszarvasról című animációs film rendezője vállalta a mű elkészítését. Az előkészületek már zajlanak, a tényleges munka várhatóan 2020-ban indulhat el. A két történetet összeköti Esztergom, ezért az István, a király egyfajta folytatása lesz a csodaszarvasnak.

A „Második idő” alapítvány fontosnak érzi a határon túli magyarok megszólítását is, és arra törekszenek, hogy támogatásukkal létrejöhessen az István, a király erdélyi változata. Ezzel párhuzamosan Szörényi Levente nyit más műfajok felé is, és egyfajta kísérletként klasszikus operai bemutatóként szólalhat majd meg a rockopera az Operaházban.

Természetesen nem csupán az István, a király továbbélése a cél, hanem az életmű többi darabjának köztudatban tartása is, így az előzetes tervek szerint bemutatásra kerül majd a Kőmíves Kelemen és a Fehér Anna is.

Szörényi Levente fontosnak tartja, hogy ő maga is részt vegyen az életmű rendszerezésében. Mint mondta, azért éppen most kezdték el ezt a hatalmas munkát, mert most van abban az életszakaszban, amikor még az egészségi állapota lehetővé teszi az aktív munkát, de már nem tervez nagyobb szabású új darabot írni. Azt azonban elárulta, hogy lapul a fiókjában egy vázlatként létező, soha ki nem adott mű.

Írta és fotózta: Vass Antónia

Nincs egyetlen alakja. Hát éppen ez!

Bízhatunk-e abban, aki szüntelenül változtatja

külsejét: a Vak Remény? (…)

Mikor a szokásos nyolc óra helyett hetekig tart

az éjjel vagy éveken keresztül, évtizedeken át,

s ha feltűnik a nap, csak tévedésből virrad ránk,

bízzunk-e benne még?

(Takács Zsuzsa: Ha van lelkünk ugyan – részlet)

„Költészete csak a magyar irodalom legnagyobbjaiéhoz mérhető” – írta monográfusa, Bodor Béla az idén nyolcvanadik évét betöltő Kossuth-díjas költőről, Takács Zsuzsáról, akinek írásai szemmel láthatólag minden korosztályt megszólítanak. 2017-ben ugyanis fenti verse bizonyult a messze legnépszerűbb irodalmi alkotásnak az interneten: mindenféle hírverés nélkül 72 ezren olvasták.

Takács Zsuzsa gyűjteményes, „majdnem összes” kötete A vak remény címen jelent meg idén júniusban. A kötetről szóló kritikájában Németh Gábor azt írja, „az ünneplésben van valami kínos, az ember valahogy fölöslegessé válik a saját nagyon kerek születésnapján, zavaró tényező (…) esendő alak, árnyékot vet, nyomokat hagy a hibátlan felületeken. Él, mi több, egyenesen odalétezi magát, tökéletlen és zavarba ejtő. Takács Zsuzsa összegyűjtött és új verseit mégis valahogy jó kézbe venni. Mintha karcos ablaküvegen át néznéd az esőt, éppen veri szét az ágak között beszűrődő reggeli fényt. Ahogy az ördög a feleségét, azzal a gyengédséggel.”

Ennek a „mégis”-nek a jegyében köszöntik a költőt születésnapján a PanoDráma estjén Molnár Piroskával, Máté Gáborral, Mácsai Pállal, Szamosi Zsófiával, Fekete Ernővel, Urbanovits Krisztinával és Bartsch Katával. Verset és prózát is hallhatnak majd nézők, de szó lesz Takács Zsuzsa életpályájáról is. Az ünnepelttel Forgách András író és esztéta beszélget.

A helyszínen megvásárolható lesz A vak remény Takács Zsuzsa néhány korábbi kötetével egyetem-ben.

Az előadás november 23-án lesz látható a Katona József Színházban, melyre a https://katona.jegy.hu/program/96398/471481 oldalon, valamint a Színházban lehet jegyet váltani. Személyes vásárlás esetén diákigazolvány felmutatásával 25% kedvezménnyel kedveskednek a Takács Zsuzsa iránt érdeklődő és színházszerető fiataloknak.

Az RTL Klub egykori műsorvezetőjének új regénye egy különös szerelmi háromszögről mesél. A Vénasszonyok nyara olyan témákat is feszeget, melyek még mindig tabunak számítanak, mint az időskori szexualitás, a szülő-gyermek kapcsolat, az önfeláldozás vagy a csillapíthatatlan honvágy.

Szerdán jelent meg az Álomgyár Kiadó gondozásában Palotás Petra legújabb regénye, a Vénasszonyok nyara. Az elbeszélés szerelmet vall Balatonfürednek, bemutatja egy elegáns idősek otthona mindennapjait, mesél az északkeleti szigetvilág tájairól, miközben olyan részben még mindig tabu témákat feszeget, mint az időskori szexualitás, a szülő-gyermek kapcsolat, az önfeláldozás vagy a csillapíthatatlan honvágy.

„Tisztelem a már sokat látott ráncokat, és talán egy picit irigylem is a tényt, hogy ők már célba értek, teljesítették az élet feladatát. Kisgyermek korom óta vonzódom az idős emberekhez, már akkor is úgy éreztem, hogy sokat tanulhatok tőlük, már akkor átéléssel hallgattam a történeteiket, olykor a fantáziámban tovább szőve azokat. A regény megmutatja, hogy attól, hogy az idő eljár felettünk, ugyan jó esetben bölcsebben, de ugyanazok az emberek maradunk, ugyanolyan vágyakkal és kétségekkel, remélve és félve a jövőt” – mondta Palotás Petra, az Álomgyár Kiadó szerzője.

A Vénasszonyok nyara az életről szól, a sokszínű szeretetről, amely gyakran csak hosszú idő távlatából talál megértésre. Egy különös szerelmi háromszög részesei lehetnek az olvasók, ahol az érintetlen illúzió, és a hétköznapok átkaival átitatott valós szeretet versengenek egymással. Három idős asszony, és egy idős férfi életéből ragad ki a mesélő mozaikokat, hogy azokat összeillesztve megrajzolja egy eseménydús nyár történetét, tele érzelmekkel és vívódásokkal.

Palotás Petra 16 évig szerepelt a képernyőn, a legtöbben az RTL Klub különböző műsoraiból ismerik. Tíz éve nemcsak a tévézéssel hagyott fel, de az országot is elhagyta: Hamburgban él férjével és kislányával.

„Az elmúlt években németet tanítottam (germanisztika-média szakon végeztem) külföldről érkezetteknek, de most újra teljesen az írásnak szentelem magam. Közben élem a szerető édesanyák, jó feleségek, és egy ideje a következetlen gazdik hétköznapjait” – árulta el a Vénasszonyok nyara szerzője, akinek februárban újabb regénye jelenik majd meg.

Súgópéldány

Népszerű bejegyzések

Kövess minket Facebookon

Korábbi cikkeink