Súgópéldány

„A Színes tinták kertje a metaflora projekt keretében valósult meg. Az 1910-ben írt költemény az ábrándozásról, az elvágyódásról, a szabad gyermeki képzeletről szól, és a kert is ezt a színes, érzéki álomvilágot jeleníti meg - növényekkel. A kertben színes virágú évelő és egynyári növények, valamint dekoratív festőnövények egyaránt megtalálhatóak” – mondta Kurcz Adrienne, a Városliget Zrt. kommunikációs igazgatója az eseményen.

A Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum közötti parkrészen található kertbuborékot Orbán Eszter műfordító, dísznövénykertész, a metaflora alapítója, valamint Márton László festő- és kertművész közösen alkotta meg, mintegy egyhónapos munkával.

„Minden valamirevaló kert mögött ott a gondolat. A metaflora kertek ötlete Kaffka Margit Színek és évek című regénye spanyol fordítása közben jutott eszembe. Úgy éreztem, az irodalmi mű természetbeni kifejezését nem direkt, hanem absztrakt módon kell megtenni, mint egy műfordítást, vagyis az irodalmi művet a kert nyelvére, virágnyelvre lefordítani. A projekthez csatlakozott Márton László festőművész” – mesélte Orbán Eszter.

Mint felidézte, a Kaffka-regényből 2024-ben Balatonfüreden, a Fordítóház melletti területen valósult meg az első „kertfordításuk”, amely sikert aratott, ennek volt köszönhető a Városliget Zrt. felkérése egy hasonló tematikájú kert létrehozására.

A kertet övező, fehér kőlappal kirakott tér megidézi a fehér papírlapot, amelyre Kosztolányi a versben a szeretett lánynak ír, illetve a szöveg utolsó, a tarka álomvilágot a színtelen, sivár valósággal szembeállító sorát is.

„A Kosztolányi ismert versében megtalálható gyermeki képzeletet, a valóságtól elszakadást próbáltuk megjeleníteni a magunk eszközeivel. A Márton László által a kertbe tervezett lengőhinta szintén az elrugaszkodást, a képzelet szabadságát, az ábrándozást láttatja. Elsősorban légies évelő növényeket, fűféléket, virágokat ültettünk be, olyanokat, amelyek visszaadják a téma szabadságát, levegősségét, könnyedségét, ahogy a vers halad sorról sorra, egyik színről a másikra” – fűzte hozzá Orbán Eszter.

Márton László elmondta: az ásványi alapú festékkel színezett kavicsokból kirakott „tintafolyók” a vers dinamikáját és hangulati sokszínűségét tükrözik.

„Az általunk létrehozott kert olyan, akár egy szobor: egyetlen elem sem hiányozhat, ha egyet is elmozdítunk, már szétesik az egész kompozíció. A hangulatokat kicsit a japán kert szemléletmódjával próbáltuk ábrázolni, hogy az ember el tudjon mélyedni egyes részletekben. Fontos volt, hogy szárazságtűrő növényeket használjunk. A kert két-három év alatt érheti el ideális állapotát, addig is minden évszakban más-más árnyalatú színekben fog pompázni” – fogalmazott Márton László.

A kert bemutatóján egy fővárosi általános iskola tanulói mondták el Kosztolányi versét, amely hat – a magyaron kívül angol, francia, lengyel, német és spanyol – nyelven olvasható el a helyszínen.

Az eseményen egy szintetizátor-különlegesség szolgáltatta a hangaláfestést: a Pocket Scíon segítségével a növényben zajló elektromos folyamatok apró változásai alakítják az eszköz által előállított zenét.

A történet főszereplői, Mókus és Papagáj, Vadasfölde nyomozói, akik a Kanász Vadász nevű járművükön száguldanak a helyszínre, amikor egy ismeretlen vandál feldúlja a Szállide Szállodát.

„Tudatosan választottam olyan állatokat címszereplőnek, amelyek kevesebbet szerepnek a mesékben és a valóságban is kiemelkedő intelligenciájukról ismertek: a mókust és az afrikai szürke papagájt” – árulta el a szerző.

Kovács M. István saját bevallása szerint azért vágott bele az írásba, mert úgy látta, hogy a 4–6 éves korosztály számára kevés klasszikus detektívtörténet érhető el, hasonló műfajú alkotások inkább az iskolás korosztálynak szólnak.

„A Mókus és Papagáj azonban nem ijesztő bűntényekre, hanem a gyerekek természetes kíváncsiságára és a mindennapi életükben is előforduló rejtélyekre épít. Az „olvasók” a szereplőkkel együtt, a hátrahagyott nyomok alapján zárják ki a gyanúsítottakat és találják meg az elkövetőt” – hangsúlyozta.

A könyv nem titkolt célja a vizuális történetmesélés, a képértés fejlesztése is. „A nyugati gyermekirodalmi trendeket követve a kötet viszonylag kevés szöveget tartalmaz, azonban a képek nem csupán illusztrálják a szöveget, hanem plusz információkat hordoznak: a rejtélyek megoldáshoz szükséges nyomok sokszor csak a rajzokon árulkodnak, így a rejtélyek felfedezése, megoldása, fejleszti a kreativitást, a gondolkodást” – idézte fel az illusztrátor, aki a könyv tervezője és tördelője is egyben. „A történet hossza is illeszkedik a 4-6 éves korosztály koncentrációs képességeihez, ez az a terjedelem, amit aktívan, figyelemmel végig tudnak követni.”

A kötet egy igazi családi projekt, a rajzokat az író felesége készítette, sőt, ötéves kisfiuk is részt vett az alkotásban. A látványvilág egyedi, vegyes technikával készült: a manuális, kézi, és a digitális rajzok mellett a művészek saját kertjében fotózott virágok, a házban talált csokipapírok, vagy akár a Gellért-hegy szobrának átirata is megjelenik a filmszerű, dinamikus képeken. A pasztell tónusok – mint a lila és a zöld – egyedi, hívogató atmoszférát teremtenek.

A szerző, Kovács M. István, tizenéves kora óta érzett erős alkotási vágyat. „Kezdetben szóban találtam ki meséket és bár közel két évtizede szoftverfejlesztőként dolgozom, az írást 2024-ben kezdtem komolyabban venni; azóta hat novellám jelent meg sci-fi antológiákban.”

Az illusztrációkat felesége, Szitnyai Krisztina készítette: „Számomra a vizuális nyelv egyenrangú a szóbeli és az írásbeli kommunikációval. Kedvenc területem a mesekönyv illusztrálás, a karakterábrázolás, közel áll hozzám a humoros képi világ, a kifejező mimika és testbeszéd ábrázolás. Ezek mind megjelennek ebben a mesében is.”

A kötetbe az alkotó házaspár ötéves kisfia is bekapcsolódott, aki saját rajzaival járult hozzá bizonyos jelenetekhez.

A történet egyik központi eleme a nyelvi humor, amely a szülők számára is élvezetessé teheti a közös mesélést. Emellett a könyv egy fontos pedagógiai üzenetet hordoz: nem baj, ha hibázunk.

„A főszereplők a nyomozás során maguk is tévútra kerülnek, de humorral és kitartással korrigálják a hibájukat, így tanítva a kis olvasókat a rugalmas problémamegoldásra” – mesélte Kovács M. István.

A Mókus és Papagájjal az Ünnepi Könyvhéten is találkozhatnak az érdeklődők, június 14-én, 11-12 óra között a LuneBook Publishing kiadó standjánál a szerző dedikálja a kötetet. Az alkotók tervei szerint a történet, mint egy valódi krimisorozat, a jövőben újabb esetekkel folytatódik.

A József Attila Színház a költő születésének 120. évfordulójához kapcsolódva hirdette meg a Csókol, Attila című nyílt drámapályázatot azzal a céllal, hogy új, eredeti kortárs magyar művek szülessenek József Attila életéhez, gondolkodásához és örökségéhez kapcsolódva. A kezdeményezés kiemelt szándéka az volt, hogy a középiskolás és fiatal felnőtt korosztály számára is közelebb hozza a költő világát és életművének fontos kérdéseit.

A pályázat díjazott alkotásai közül Paál Zsolt: A küszöb, Fazekas Máté Bence: Nincs bocsánat, Cselenyák Imre: Én már ködből, csöndből vagyok és Varga Lóránt: Nem én kiáltok című művei kerültek a most bemutatandó kötetbe.

A könyvbemutató moderátora Kemény András lesz, aki beszélget a szerzőkkel, miközben a József Attila Színház művészei részleteket olvasnak fel a kötetben szereplő darabokból. A programban közreműködik többek között Nemcsák Károly, Pikali Gerda, Horváth Barnabás, Szabó Emília, Kucskár Kamilla és Seregi Zoltán, az esemény végén pedig dedikálás, könyvárusítás és állófogadás is várja a résztvevőket. A forgatókönyv szerint az eseményen Bödőcs Zoltán táncművész is fellép.

A rendezvény különlegessége, hogy a bemutató nemcsak irodalmi eseményként, hanem eleven színházi alkalomként is megszólítja a közönséget, a nyomtatott művek azonnal hangot, arcot és színpadi jelenlétet kapnak. A Csókol, Attila így egyszerre könyvbemutató, felolvasószínházi élmény és tisztelgés József Attila öröksége előtt.

A közlemény szerint idén a német nyelvű irodalom áll az esemény középpontjába: a fesztivál díszvendégországai Németország, Ausztria és Svájc lesznek. A díszvendégséghez a német külügyminisztérium felkérésére a Frankfurti Könyvvásár is csatlakozik. A rendezvényen a nyelvterület számos elismert szerzője képviselteti magát - olvasható a szervezők közleményében.

A fesztivál díszvendége és a Budapest Nagydíj jelöltje a kortárs világirodalom egyik legmeghatározóbb alakja, az ír Colm Tóibín lesz, akinek műveit több mint 30 nyelvre fordították le - közölték, hozzátéve, hogy az író új regénye, A varázsló a fesztiválra jelenik meg magyarul. Az ír szerző budapesti látogatása során akadémiai székfoglaló beszédet is tart.

Mint írták, az ír–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek az ír irodalomnak, több neves kortárs szerző részvételével és szakmai beszélgetésekkel.

Az MKKE közleménye szerint 2027-ben, a 32. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégországa Finnország lesz, a rendezvény díszvendégeként pedig a skót Ali Smith-t köszöntik.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál korábbi díszvendége volt többek között Umberto Eco, Günter Grass, Janne Teller és Ljudmila Ulickaja. A fesztivál évente több tízezer látogatót vonz, a kínálatban pedig több mint ötvenezer kötet szerepel. Az ingyenesen látogatható eseményen több száz program – író-olvasó találkozók, dedikálások, könyvbemutatók és gyerekprogramok – várják a közönséget.

Mint írták, a fesztivál létrejötte és fennmaradása kizárólag a könyvszakma elkötelezettségének köszönhető: az idei évben benyújtott támogatási kérelmeink nagy része nem részesült kedvező elbírálásban sem a kulturális alapok, sem a gazdasági szféra részéről.

Szűcs Krisztián a magyar alternatív könnyűzenei színtér egyik emblematikus figurája, neve a 2000-es évek elején vált szélesebb körben ismertté, amikor megjelent az általa alapított Heaven Street Seven Cukor című, mára klasszikussá vált nagylemeze, amely nemcsak idehaza, hanem Európa-szerte is népszerűvé tette a zenekart. A későbbi években számos formációban hallhattuk őt: a kezdeti időszakban közreműködött a Neóban és Yonderboi projektjeiben is, majd később a Rájátszás irodalmi-zenés kezdeményezésének meghatározó résztvevője lett. Gyakran láthatjuk a Budapest Bár színpadán, miközben a Rühös Foxi nevű punk-rock zenekarával is fellép. Műfaji sokszínűségét jellemzi, hogy 2021-ben Beck Zoltánnal Másnap címen dolgozta fel Cseh Tamás és Csengey Dénes befejezetlen dalait, az utóbbi években pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapnak szólóprojektjei.

A Cser Kiadónál megjelent novelláskötet – vagy ahogy a szerző nevezi: sznobellák gyűjteménye – nemcsak egy zenekari korszak lenyomata, hanem Szűcs Krisztián életének személyes térképe is. A könyvet saját fotói egészítik ki, tovább erősítve azt az érzetet, hogy itt nem puszta visszaemlékezésről, hanem egy privát archívum feltárásáról van szó. A sznobellák íve a gombfocitól és a rock and rolltól a bombatölcséreken át egészen a konyhában huszonöt évig őrzött Skoda Octavia-motorblokkig vezet, majd tovább a megbocsátás és a bocsánatkérés kérdéseihez. „Haza, család, britpop, OM és punk, a bennünk szunnyadó Cseh–Bereményi-hagyomány felszabadítása, gyerekkor majd kisvártatva gyerekkor gyerekkel” – sorolja Szűcs Krisztián a történet törzsét szolgáltató témákat.

Szűcs Krisztián közel harminc éve írja és énekli azokat a dalokat, amelyeken generációk nőttek felnőtté. A sznobellák mindenki számára kapaszkodót jelentenek, hiszen ezeknek az élményeknek mindannyian szereplői, alkotói voltunk, mindannyiunknak megvolt a maga Vera nénije. Azon korosztály számára pedig felszabadító nosztalgiát jelent, amely részese lehetett a kétezres évek legendás budapesti éjszakai életének. Ez a közös tapasztalat szövi át a könyv történeteit: nemcsak háttérként, hanem belső tájként, amely ennyi év távlatából újra és újra felépül bennünk – visszavágyással, emlékezéssel, időnként óhatatlan múltidézéssel.

„Wass Albert író hagyatéka a magyar nemzet egybetartozását, történelmi küldetését rajzolja ki mindannyiunk számára” – hangsúlyozta a miniszter.

Hankó Balázs elmondta, hogy március 12-én hajnalban az Amerikai Egyesült Államokból, a floridai Jacksonville-ből indult el Magyarországra az a két nagy láda, amely az író regényeit, jegyzeteit, könyveit és ki nem adott írásait tartalmazta.

„Meghatottság és csoda volt megérinteni ezeket a ládákat” – hangsúlyozta, és köszönetét fejezte ki az akcióért a Czegei Vass Alapítványnak, Takaró Mihály irodalomtörténésznek, valamint Rózsa Dávidnak, az OSZK főigazgatójának.

Jövő héttől a nagyközönség is láthatja a hagyaték darabjait: Üzenet haza címmel március 26-án a hagyatékba betekintést nyújtó kiállítás nyílik az OSZK-ban.

„Egyedül a magyarságtudat teszi magyarrá a magyart és nemzetté a magyarul beszélő népet” – mondta Hankó Balázs, hozzátéve: „ezt valljuk nemzeti kultúránkban, ezért fordítottunk az elmúlt másfél évtizedben 650 milliárd forintot a magyar kultúra fejlesztésére, és megerősítésére szerte a Kárpát-hazában, és ezért fordítjuk forrásaink jelentős részét a magyar kultúra és a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére”.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az OSZK elmúlt három évtizedének legnagyobb és legjelentősebb írói hagyatéka ez Kiemelte, hogy a Czege Alapítvány tizenhárom éven át tartó munkájának köszönhetően kerülhetett Magyarországra a hagyaték, amelynek gondozásában kiemelt szerepet játszott Takaró Mihály irodalomtörténész, valamint Hegyi Katalin, aki több éven keresztül dolgozta fel a hagyatékot.

Takaró Mihály az író életútjáról és az életmű összefüggéseiről szólva elmondta: „Wass Albert a 20. századi magyarság minden lehetséges léthelyzetét meg- és végigélte”, hiszen az anyagországban született, majd 1920 után „határon túli magyarként”, 1940 és 1944 között „visszatért magyarként” tartották számon, 1945-től státusza „hontalan menekültre", 1952-től haláláig pedig „emigránsra” változott. „Ez a titka és a magyarázata, hogy miért lehet az egyetemes magyarság írója” – mutatott rá.

Az író életútjából adódó állandó perspektívaváltásnak köszönhető, hogy Wass Albert írásművészete „páratlanul sokszínű”, egyetlen közös eleme a magyarság szolgálata – emelte ki az irodalomtörténész.

Jövő héttől a nagyközönség is láthatja a hagyaték egyes darabjait az Üzenet haza című, március 26-án nyíló kiállításon az OSZK-ban.

Az irodalomtörténész a kamarakiállítás anyagáról elmondta: az első tárlóban az írónak az Erdélyi Világszövetség társelnöki pozíciójához kapcsolódó dokumentumai láthatók, valamint Szeleczky Zita színésznővel folytatott levelezésének egy darabja.

A második tárlóban eredeti kézírásos és gépelt kéziratok kaptak helyet, a harmadik tárló pedig azt a Wass Albertet mutatja be, „akinek harca sohasem szűnt meg a magyarságért”. Ebben a részben az író az erdélyi magyarság történetét feldolgozó, angol nyelven megjelent kiadványai szerepelnek néhány családi fotó mellett.

A Bartók Tavasz keretében, a Müpával közös szervezésben megvalósuló rendezvénysorozaton a legfrissebb vers- és prózamegjelenésekkel találkozhat a közönség.

„Tizenöt évvel ezelőtt a Margó Irodalmi Fesztivállal bizonyítani akartuk, hogy az irodalom és az olvasás lehet közösségi élmény. Azóta fesztiválokat szervezünk, elindítottuk a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, több ezer középiskolásnak tartottunk már rendhagyó irodalomórákat. Bármi történik a világban, mi a Margón ugyanazt csináljuk a kezdetektől: ünnepeljük a kortárs magyar irodalmat” – idézi a közlemény Valuska Lászlót, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatóját.

A tájékoztatás szerint a fesztivál nyitónapján Bereményi Géza nyolcvanadik születésnapja alkalmából dalokkal, történetekkel és filmrészletekkel idézik fel az alkotó életművét Cseh András, Járai Márk és Másik János közreműködésével.

A második esten a 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal elismert Krasznahorkai Lászlóé lesz a főszerep. A program egyúttal emléket állít az író alkotótársának, a 2026 januárjában elhunyt Tarr Béla filmrendezőnek is. Az irodalmi-zenei esten Máté Gábor színész-rendező és Víg Mihály zeneszerző lép színpadra.

A zárónapot a verseknek szentelik: „Ez a kor néma” címmel költők, slammerek és rapperek, köztük Simon Márton és a Glsch x DDT formáció lépnek színpadra.

A fesztivál keretében számos új kötetet mutatnak be, többek között Grecsó Krisztián, drMáriás, Halász Rita, Fehér Gáspár, Pion István, Rényi Ádám, Szajbély Mihály, Seres Lili Hanna, Szűcs Krisztián és Terék Anna is ismerteti legfrissebb művét. A könyvbemutatókat dedikálás követi.

A tájékoztatás szerint a Tavaszi Margó programjai – az esti jegyköteles produkciók kivételével - ingyenesen látogathatók. Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A magyarságnak Kölcsey Ferenc műve előtt nem volt hivatalosan elfogadott, az egész nemzetet egybefogó himnusza: a katolikusok a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű éneket, míg a reformátusok a Tebenned bíztunk, elejétől fogva kezdetű zsoltárt énekelték. Hivatalos alkalmakkor az osztrák császári himnuszt játszották, de igen népszerű volt a magyarság körében az inkább csak érzelmi-szimbolikus jelentőséggel bíró, és több esetben betiltott Rákóczi-nóta is. Mivel azonban az osztrák himnusz még magyarra fordítva is ellenérzéseket váltott ki az emberekben, igény mutatkozott egy nemzeti ének létrehozására.

Bár Kölcsey Ferenc a Himnuszt már 1823-ban papírra vetette, csak 1828 decemberében jelent meg hivatalosan, Kisfaludy Károly Aurora című almanachjának 267. oldalán, Hymnus címmel. Ebben a változatban még nem olvasható „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím, azonban Kölcsey 1832-ben kiadott első kötetében már szerepel. A szakemberek egy része valószínűsíti, hogy a költő verse tudatos kísérlet volt egy magyar nemzeti himnusz megteremtésére.

A Himnusz sokáig versként élt a köztudatban, Kölcsey már nem érhette meg a megzenésítését. Azonban a szerző 1838-ban bekövetkezett halála után sem feledték el. A kézirat útja az Országos Széchényi Könyvtárig kalandos és nehezen követhető. Annyi bizonyos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia még Kölcsey halálának évében tárgyalásokat kezdeményezett a költő sógornőjével, Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról, mivel a szerző Josephine fiára, Kölcsey Kálmánra bízta a dokumentumok jelentős részét. A nő, illetve Kölcsey Ferenc fiatalkori barátja, Szemere Pál szívén viselték a költemények sorsát, azonban a tárgyalások elakadtak, amikor ajánlatot kaptak a kor legjelentősebb kiadójától, Heckenast Gusztávtól.

1844-ben Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója terjesztette fel, hogy a magyaroknak is legyen néphimnusza, és Garay János lapjában, a Regélő Pesti Divatlapban felhívást intézett a zeneszerzők felé. A pályázat az 1844. március 3-i számban jelent meg. Más források a Honderü március 9-i számát említik.

Erkel Ferenc a pályázatra „Itt az Írás, forgassátok / Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligével küldte be művét, „Deák Ferencz úrnak tisztelettel” ajánlva. Összesen tizenhárom pályamű érkezett, melyet egy tíztagú zsűri értékelt. A bizottság elnöke Petrichevich Horváth Lázár, a Honderű igazgató tulajdonosa volt, jegyzője Nádaskay Lajos, a Honderű szerkesztője. A zsűri tagjai: Binder Sebestyén, a Nemzeti Színház énektanára, Braeuer Ferenc, a belvárosi templom karnagya, Kaiser Ferenc, Mátray Gábor, a Zenede igazgatója, Schindelmeisser Lajos, a pesti német színház karmestere, Winkler Angelo, zongoraművész, Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede.

A döntést Szigligeti Ede tette közzé 1844. június 16-án, ennek értelmében: „A 20 darab arany jutalom egyhangúlag az első szám alatti, s következő jeligés pályaműnek ítéltetett oda: ’Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. Kölcsey.’, mint a melly a mellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább megközelítő, a két főkívántatóságot is, a dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben egyesíté.”

A megzenésített Himnuszt először 1844. július 2-án hallhatta a nagyközönség a pesti Nemzeti Színházban, melyről a Honderü július 6-án így írt: „A jeligés levélkék a színpadon a rendezőség és színházi titoknok jelenlétében, a bírálóválasztmány jegyzőkönyvének felolvasása után felbontatván, a nyertes pályamű szerzőjének derék maestronk s karmesterünk, Erkel Ferenc kiáltaték ki. Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásiban, mellyekkel a nyertes szerzőt kihívá. Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik.” Az első hivatalos, nyilvános megszólalásra augusztus 10-én került sor az óbudai hajógyárban, a Széchenyi gőzhajó avatási ünnepségén már hallhatták az érdeklődők. Arra azonban majdnem másfél évszázadot kellett várni, hogy hivatalosan is ez legyen a magyarság himnusza.

A 20. századi történelem az előadását és megítélését sokszor formálta, azonban a kéziratot a család féltve őrizte. Végül a háborús zűrzavartól mentve Szenes Magda adta át azt az Országos Széchényi Könyvtárnak 1944-ben (más források szerint 1946-ban) letétként. Hogy a hölgy milyen kapcsolatban állt az örökösökkel, azt nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a Miskolczy család által őrzött kéziratcsomag része volt a Himnusz – Kölcseynek nem voltak egyenes ági leszármazottjai, ezért öröksége a rokonság körében osztódott el.

Hivatalosan csak az 1989. október 23-ától hatályos XXXI. törvény 36. §-a mondta ki, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. Ez a szöveg került be a 2011. december 31-ig hatályos Alkotmányba is.

A Himnusz kéziratát ma is az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, egyike annak az alig 200 okmánynak, amely nem a könyvtár tulajdona, máig a család birtokában van. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum letéti szerződését 2017-ben újították meg, ennek értelmében határozatlan ideig a nemzet könyvtárában maradhat, és évente egyszer, a magyar kultúra napján a nagyközönség számára is látható.

A mese kezdetén az ördög tükröt készít, mely a jó dolgokat eltorzítva, a rossz dolgokat felnagyítva mutatja. Miután az egész világot körbeutazta a tükörrel, az égbe is fel akar vele szállni, azonban leejti és apró darabokra töri, a szilánkok pedig az emberek szívébe fúródva gonosszá teszik őket. Sajnos ez történik Kay-jal is, aki emiatt a Hókirálynő hatása alá kerül, és vele tart a palotájába.

Kay játszótársa, Gerda, kalandos úton, mesebeli alakok segítségével megtalálja és kiszabadítja barátját a szeretet erejével, ugyanúgy, ahogy a Jégvarázsban is láthattuk. Ha valaki szívesebben látná a történetet filmvásznon, annak a figyelmébe szeretném ajánlani az ugyanezzel a címmel, 1957-ben készült animációs feldolgozást a szovjet Lev Atamanov rendezésében, amely az első filmes adaptációk egyike. Két évvel később, 1959-ben angolra is szinkronizálták a filmet (megtekinthető ITT), amelynek zenéjét egy hollywoodi orosz zeneszerző komponálta.

Érdekesség, hogy a korszakban az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti feszültség hevében forradalmi pillanatnak számított a szinkronizálás: ez lett az első szovjet film, amelyet egy nagyobb amerikai cég megvásárolt. Akár könyvben, akár filmben, mindenképpen kellemes időtöltéssel szolgál, hiszen a szeretet fontosságát emelik ki, ami az ünnepi időszak legfontosabb része.

A Helikon Kiadó Agatha Christie-novellasorozatának Adventi krimik című része a szerző – újságokban korábban már megjelent – a télhez, karácsonyhoz kapcsolódó novelláit gyűjti össze, gyönyörű köntösbe csomagolva.

A kötetben felbukkannak az írónő jól ismert nyomozói, mint Poirot, Tommy és Tuppence, illetve Miss Marple, de azok is találhatnak kedvenc detektívet, akik a kevésbé reflektorfényben lévő alakokat kedvelik. Egy-egy történet erejéig megjelenik ugyanis Parker Pyne, Mr. Quin és Mr. Satterthwaite is, hogy az év utolsó napjait is rejtélyek megfejtésével töltsék, hiszen a családi összejövetelek és vidéki kúriákba való kiruccanások alkalmával mindig előkerülnek a mélyen eltemetett titkok, sérelmek és megoldásra váró ügyek.

A könyv különlegessége, hogy egyszerre idézi meg Christie-től megszokott izgalmakat és az ünnepi bekuckózós hangulatot. Nagyon jó olvasmány lehet az adventi időszakra, hiszen rövid, de eseményekkel teli novellái könnyen beilleszthetőek a pörgős, karácsonyi készülődéssel teli mindennapokba. Mivel minden novella önálló történet, napi egyet elolvasva olyan érzésünk lehet, mintha egy detektíves adventi naptárat nyitogatnánk.

Ha pedig valaki a hangoskönyveket preferálja, annak jó hír, hogy a kötet több novellája ebben a változatban is elkészült Csankó Zoltán színész előadásában, ami a fadíszítéshez, sütisütéshez is kiváló alaphangulatot biztosít, ha valaki a klasszikus karácsonyi filmek mellett egy kis újdonságra vágyik.

„Olvastad, mert kötelező volt? Nem olvastad, mert kötelező volt? Majd megnézed filmen? Gyere, és nézd meg inkább színházban!”

A Színház a fiatalok bevonásával, egyfajta beavatószínházként szeretné megismertetni a résztvevőkkel az irodalom órákon tárgyalt történeteket, ahogyan írják:

„Találjuk ki együtt, hogyan tehetjük érdekesebbé a kötelező olvasmányokat! Legyen Az arany ember horror, az Egri csillagok meg musical? Rómeó és Júlia legyenek okosabbak és éljék túl? (Szakítani fognak, tuti.) Bánk bán beszéljen magyarul, Csongor meg inkább slameljen a verselés helyett?

Meghívott vendégeink hoznak nekünk egy általuk szeretett (vagy éppen gyűlölt) kötelező olvasmányt, mi pedig velük együtt megpróbáljuk izgalmasabbá, szerethetőbbé, közérthetőbbé, szórakoztatóbbá varázsolni a sokszor évszázados remekműveket. Gyertek színházba – olvasni!”

Az egyes alkalmakhoz vendégek is csatlakoznak, októberben a Madách Imre Gimnázium Thália Stúdiója segít elmélyedni az anyagban.

A 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál talán legérdekesebb eseménye a Janne Teller világhírű dán írónővel folytatott pódiumbeszélgetés volt, melyet Bombera Krisztina újságíró, riporter vezetett. A beszélgetés alatt szóba került a valóság, az empátia, a háború, az igazság és az élet értelme is.

Az első nagyobb téma a már-már megkerülhetetlen mesterséges intelligencia volt.

„Olyan időket élünk, ahol a valóság fikcióvá vált” – Megrendült a bizalom a közintézményekben, az újságírókban, a vizuális tartalmakban, hiszen a mesterséges intelligencia segítségével már olyan mondatokat adnak az ember szájába, amiket magától sosem mondana. Ez pedig azt erősíti, hogy az ember már csak abban fog bízni, amit személyesen tapasztal meg. Janne szavaival élve, „a mesterséges intelligencia egyfajta öngyilkosságba menetel”, visszatérhet a közösség értéke és a klasszikus, képernyő nélküli társadalom.

A beszélgetés folyamán felmerült a kérdés, mit tehet egy újságíró, regényíró, egy szövegalkotó, hogy empátiát ébresszen az olvasóban. Janne erre válaszul a Ha háború lenne nálunk című regényét említette. A történet sajátossága ugyanis, hogy minden alkalommal átíródott, amikor új nyelvre fordították. Janne úgy gondolta, egy angol, német, vagy magyar olvasóban nem kelt ugyanakkora empátiát egy dán család sorsa, mintha ők menekülnének. Így hát az írónő minden egyes fordításnál belemélyedt az adott nemzet kultúrájába, és arra a nyelvre formálta a történetet.

Ezután került szóba az írónő legfrissebb 2024-ben kiadott, de már magyarul is elérhető regénye, ami a Büszke vagy rám, Joanna? címet viseli. A kötet főszereplője egy középkorú dán diplomata férfi, akinek a lánya egy fiatal, élettel teli aktivista. Egy tüntetés során a lány életét veszti, az apa pedig magára marad a gyásszal, és a küldetéssel, hogy megtalálja a felelőst. A regényben élesen ütközik az apa és a lány nézőpontja, egyikük szavakkal, míg a másik tettekkel tenné jobb hellyé a világot. Amikor azonban ott a pillanat, hogy az apa a szavakat tettekre váltsa, felmerül benne a kérdés, hogy van-e értelme? Lehet-e gyilkossággal igazságot szolgáltatni a halottaknak? Ez visszaállítja az egyensúlyt, vagy újabb konfliktusforrásként szolgál majd? Janne 20 éven keresztül írta ezt a regényt, de az első 30 oldal gyakorlatilag nem változott ez idő alatt. Saját bevallása szerint az aktivista lány hangja a kezdetek óta megvolt, életkorban azonban utol kellett érnie az apa karakterét, hogy úgy tudjon gondolkodni, mint ő.

Természetesen nem mehettünk el szó nélkül az írónő legismertebb regénye, a Semmi mellett sem, mely ráadásul idén ünnepli megjelenésének 25. évfordulóját. A regény 1,7 millió példányszámban kelt el világszerte, és 35 nyelvre fordították le. A kötet eredeti nyelven 2000-ben jelent meg (magyar fordításban 2011-ben), és szinte azonnal be is tiltották felkavaró témája miatt. A kezdeti sokkon túllépve azonban felismerték a történet fontosságát és 2001-ben elnyerte a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyv-díját, azóta pedig sok helyen kötelező olvasmány.

A gyermekkönyv-díj, az ifjúsági regény címke a moly.hu oldalán, vagy az iskolai környezet senkit ne tévesszen meg, a Semmi nem egy egyszerű olvasmány. Olyan szöveg, amiről beszélni kell olvasás után, különben belülről emészt fel. Az olvasónak is fel kell áldoznia valamit a Fontos Dolgok Halmán. Az idejét, az energiáját, egy darabot a lelkéből.

De hogy mi is az a Fontos Dolgok Halma pontosan? Nos, ez nézőpont kérdése. Ez lehet egy műalkotás, egy kupac szemét egy elhagyott fűrésztelepen, vagy maga az Élet Értelme.

A regény ugyanis ehhez hasonló könnyed kérdésekre keresi a választ, hogy mi is az élet értelme? Érdemes-e bármit tenni? Van-e jelentősége a létezésnek?

Janne Teller így nyilatkozott saját írói munkásságáról: „Az íráshoz valószínűleg kicsit őrültnek kell lenni. Én nagyon őrült vagyok”. Ezt mi sem bizonyíthatná jobban, mint az írásaiban folyamatosan visszatérő lélektaniság, az ahogyan az olvasót gondolkodásra, és saját érzéseinek megélésre ösztönzi. Janne szövegei bizonyítják, hogy az emberi elme képes olyan komplex és összetett gondolatok megalkotására, amik egy kis őrültséggel fűszerezve szórakoztató módon vezetnek a befogadó lelki önvizsgálata felé, egy olyan úton, amit érdemes bejárni.

Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson elemzésében – amelyet Olsson betegsége miatt az eseményen a bizottság egyik tagja ismertetett – Krasznahorkai nagyszabású életművének több regényét és egy elbeszéléskötetét emelte ki.

Felidézte, hogy Krasznahorkai Gyulán született, és ennek a dél-alföldi, román határ menti világnak a hangulatát idézte meg Sátántangó című első regényében, amely Magyarországon 1985-ös megjelenését követően irodalmi szenzációvá vált, és amelyből 1994-ben a szerző forgatókönyve alapján Tarr Béla forgatott világhírű filmet.

A szerző második műve, Az ellenállás melankóliája egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik. A regény megjelenése után Susan Sontag amerikai kritikus Krasznahorkait az „apokalipszis mesterévé” koronázta. „Álomszerű jelenetek és groteszk karakterábrázolások segítségével Krasznahorkai László mesteri módon mutatja meg a rend és a rendezetlenség közötti brutális küzdelmet” – fogalmazott Olsson.

A Háború és háború című regényében a levéltáros Korin György New Yorkba, a „világ közepébe” utazik, hogy egy az archívumban felfedezett rejtélyes eposzt bemutathasson a világnak. Olsson kiemelte, hogy „Krasznahorkai prózája a hosszú, kanyargós, pontok nélküli mondatokkal jellemzett, folyékony szintaxis felé fejlődött, amely mára már a szerző védjegyévé vált”.

A Báró Wenckheim hazatér című, 2016-os művében a hangsúly a hazatérésen van. Az irodalmi hagyományokkal szívesen játszó Krasznahorkai Dosztojevszkij egyik hősét idézi meg a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báróban, aki az Argentínában töltött évek után hazafelé tart Magyarországra. A regény csúcspontja, amely sok szempontból komikus csúcspont is, a helyi közösség által a bárónak rendezett örömteli fogadás, amelyet a melankolikus főszereplő minden áron el akar kerülni.

„Ezekhez az „apokaliptikus” eposzokhoz egy ötödik mű is hozzáadható a 2021-ben megjelent Herscht 07769, amely „egyetlen lélegzetvétellel íródott az erőszakról és a szépségről, amelyek „lehetetlenül” kapcsolódnak egymáshoz” – fogalmazott Olsson. Kiemelte, hogy a Herscht 07769-et a német társadalmi zavargások pontos ábrázolása miatt a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartják.

„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – értékelte Olsson a Nobel-díj honlapján is közzétett méltatásában.

Hozzáfűzte, hogy az író Kelet felé fordulását is több mű jelzi, amelyet kínai és japán utazásainak mély benyomásai ihlettek.

2003-as regénye, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó egy Kiotóban játszódó rejtélyes történet, erőteljes lírai részekkel. A mű előzményének tekinthető a Seiobo járt odalent (2008) című, tizenhét novellából álló, Fibonacci-sorozatban elrendezett gyűjtemény, amely a szépség és a művészi alkotás szerepét vizsgálja a vakság és a mulandóság világában. Krasznahorkai öt eposzával együtt ez a műve is legfontosabb alkotásai közé tartozik - hangsúlyozta a Nobel-bizottság elnöke.

Krasznahorkai László sokoldalúságát és irodalmi sokszínűségét bemutató lenyűgöző műveként említette még a szerző 2018-ban megjelent Aprómunka egy palotáért – Bejárás mások őrületébe (2020) című regényét is, amely Manhattanben játszódik, ahol az egykor ott élt nagy Herman Melville szelleme és fanatikus rajongói kísértenek.

A 71 éves író a Nobel-díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintot) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A Nobel-bejelentések hete pénteken a Nobel-békedíj kitüntetettjének nyilvánosságra hozatalával folytatódik, október 13-án, hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesének nevét teszik közzé.

Idén, szukot ünnepének hatodik estéjén, október 11-én három kortárs magyar szerző: Kalmár Emma, Puskás Panni és Vinnai András finn antiszemitizmus által ihletett kabaréjeleneteit hallgathatják meg az érdeklődők a Gólemben játszó művészek és a Gólem Ifjúsági Társulat tolmácsolásában!

19:00 és 22:00 óra között négy helyszínen (Csányi7, Csányi5, Gólem Színházterem, Gólem Színésztársalgó) párhuzamosan kerülnek felolvasásra a 15 perces kabaréjelenetek.

Czikkely Márton, Berényi Nóra Blanka, Bodor Kristóf, Erbszt Annus, Farkas Flóra, Gordon Áron, Hay Anna, Hencz András, Hérincs Frida, Kádár Kinga, Major Erik, Nagy Mari, Nádasi Iván, Sefel Rebeka, Sipos Vera, Szabó Flóra, Szécsi Bence, Urmai Blanka

A Nemzeti Táncszínházban, a Millenárison megrendezett fesztiválon mutatja be a Fikció sorozat harmadik kötetét Gerlóczy Márton, Hideg pizzát hoz a Margóra a nemrég saját kiadót alapító Simon Márton, Závada Pál pedig az elfeledni kívánt múlt rémtetteit tárja az olvasók elé új regényében. A romantikus csalásokról mutat be könyvet Janecskó Kata, egy hasbeszélő visszhangjai lesznek hallhatóak Papp-Zakor Ilka regényében, míg Szabó T. Anna új verseskötete a gyász és az elengedés témáit hozza majd felszínre. Új kötetekkel érkezik Kemény István és lánya, Kemény Zsófi is, személyes terápianaplóját hozza el Csalár Bence, 40 év verseit mutatja meg a közönségnek Háy János, és bestseller sorozatának harmadik kötetével jön Kordos Szabolcs. Hosszú idő után a Margón, Jakab Péter dalszövegkönyvével állnak újra színpadra a Jazzékiel zenészei, és a fesztiválon mutatják be az AWS zenekar tragikusan fiatalon elhunyt egykori frontembere, Siklósi Örs fiatalkori verseiből készült kötetét is.

Új könyvvel jelentkezik az Őszi Margón még mások mellett Ablonczy Balázs, Bakos Gyöngyi, a Budapest Street Photography Collective, Demszky Gábor, Egill Bjarnason, Egressy Zoltán, Falcsik Mari, Finy Petra, Gabriely György és Poletti Lénárd, Gerőcs Péter, Herner Dorka, Horváth Viktor, Kalapos Éva, Kertész Erzsi, Kovács Krisztián, Németh Gábor és Szilasi László, Lezsák Levente, Ménes Attila, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Schillinger Gyöngyvér, Szabados Attila, Szederkényi Olga, Szkárosi Endre, Szöllősi Mátyás, Szűcs Ádám, Vizler-Nyirádi Luca, Zalka Csenge Virág.

Októberben minden eddiginél több külföldi szerzővel lehet találkozni az Őszi Margón. Harmadik magyarul megjelent kötetével érkezik az olvasók kedvence, Iréne Solà, Karafiáth Orsolya pedig a Putyin és a nők közti háborúról írt könyvéről kérdezi a finn Sofi Oksanent. Egill Bjarnason A megkerülhetetlen Izlandról mesél majd, az örmény Narine Abgarjan mágikus szinesztéziával érkezik a Margóra, a skandináv irodalom szerelmesei pedig Vigdis Hjorth-tal és Hilde Susan Jægtnesszel találkozhatnak. A fesztiválon mutatja be új regényét a magyar származású Terézia Mora, A fügefa című kötetét hozza el Goran Vojnović, az olasz Claudia Durastanti önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyve pedig egy különleges család életébe enged bepillantást. A külföldi palettát idén is a Margó Könyvek sorozat új regényei színesítik: itt lesz a bosnyák Lana Bastašić, a lengyel Martyna Bunda, a horvát Ivana Bodrožić, valamint a szlovák Silvester Lavrík is.

Zenés-irodalmi produkciókkal is várják az érdeklődőket: csütörtökön egyedi The Doors életmű-feldolgozással áll színpadra Nóvé Soma, iamyank és Vangel Tibor. Pénteken a dalszövegeiért elsőként irodalmi Nobel-díjat kapott Bob Dylan lírája elevenedik meg az Anima Sound System zenéjével, Prieger Zsolt szerkesztésében, többek között Törőcsik Franciska és Nagy Katica közreműködésével. Szombaton Vecsei H. Miklós és a QJÚB mutatja be Radnóti Miklós életművéből készült előadását, a zárónapon pedig Kollár-Klemencz László Anyám tenyere című új regényét koncerttel egybekötve ismerheti meg a közönség.

A bemutatott könyvek a Margó kiemelt támogatójának, a Bookline-nak köszönhetően a helyszínen, a Bookline standjánál megvásárolhatóak, a beszélgetések után a szerzők dedikálnak is.

Az Őszi Margó nyitónapján jubileumi, tizedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat, és a Margó x Erste #higgymagadban különdíj is gazdára talál. A 2023-as Margó-díj nyertes, Visky András önálló estjét a Liszt Ünnep keretében október 14-én rendezik meg a Müpában.

A Margó könyvbemutatói ingyenesen látogathatók, a zenei – irodalmi estekre a Liszt Ünnep weboldalán lehet jegyet vásárolni. Részletes program a margofeszt.hu és a Facebook.com/margofeszt oldalakon érhető el.

A Volvo és Margó Irodalmi Fesztivál évek óta tartó együttműködésének keretében készült idei kisfilm arra hívja fel a figyelmet, hogy az életünket meghatározó csalódásokra, küzdelmekre, változásokra, a legkülönbözőbb élethelyzetekre igaz lehet a válasz: Olvasni kell. Az olvasás népszerűsítő kisfilm a Compact TV és a Radnóti Színház közreműködésével készült, a forgatókönyvet Benedek Ágota írta, Horváth János Antal rendezte, a főszereplő Rusznák András.