Az egyiptomi művészek alkotói munkásságába nyújt betekintést a Szépművészeti Múzeum Az örökkévalóság megörökítése című új, pénteken nyíló kiállítása, amelyen kiemelt jelentőséget kap a műalkotások megismerését segítő modern természettudományos módszerek és digitális technikák bemutatása is.
„A gyűjtemények a múzeumok szívei és agyai, megőrzésük, láthatóvá tételük és felelős kezelésük közös ügyünk” – emelte ki Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár a tárlatot bemutató csütörtöki sajtóbejáráson.
Ez a tárlat a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének kincseit „nem egyszerűen kiállítja, hanem megszólaltatja” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a mintegy 140 műtárgy, szobrok, sztélék, domborművek, koporsók mesélnek a közönségnek arról, hogyan gondolkodott az örökkévalóságról egy több ezer évvel ezelőtti civilizáció, és „hogyan dolgoztak azok a kezek, amelyek ezt az örökkévalóságot kőbe, fába, fémbe fajanszba formálták”.
Kiemelte, hogy a kiállítás példamutató abban a tekintetben is, ahogyan a legmodernebb természettudományos módszereket és digitális technikákat állítja „az évezredes örökség szolgálatába”, hiszen látható benne többek közt egy koporsó háromdimenziós animációja, a holovetítő segítségével pedig egy szobor eredeti, szabad szemmel már nem látható színei is újra életre kelnek.
„Meggyőződésem, hogy a digitalizáció és az új technológiák hatalmas fejlődési lehetőséget jelentenek a múzeumok számára. Ezt a kormányzat kiemelt programként támogatja, mert a kulturális javak digitalizációja egyben a hozzáférés demokratizálása is” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy fontos azonban figyelni arra is, hogy az örökség digitális formában is élő, hiteles és manipulációtól mentes maradjon.
Kiemelte: „A műtárgy ma sem dekoráció és nem ízlés dolga, hanem nemzeti kulturális örökség, amely nem keveseket, hanem mindannyiunkat szolgál. Ezért hiszünk abban, hogy a kultúra ügyeiben a szakmának, a kurátoroknak, a gyűjteményeket gondozó intézményeknek kell dönteniük átlátható módon. A mi feladatunk a kulturális kormányzatban nem az, hogy megmondjuk, merre menjen a művészet, hanem az, hogy meghallgassuk a szakmát és hagyjuk a kultúrát önmagában szabadon működni”.
Sári Zsolt hangsúlyozta, hogy a szakma „ki van éhezve” egy olyan párbeszédre, amely egyenlő félként tekint minden résztvevőre, intézményvezetőkre, munkatársakra, civil és szakmai szervezetekre. „Az építkezés csak szilárd alapokon lehetséges (…), ez nem lehet a félelem, az elhallgatás kultúrája, hanem csak az őszinte szembenézés, a hiteles, tudományos alapokon nyugvó, közösségi térként is működő múzeum, ami biztonságos hely, ahol a dolgozó, a látogató ugyanolyan biztonságban van, mint a műtárgy” – fűzte hozzá.
A nemzetközi kapcsolatok jelentőségéről szólva kiemelte, hogy a magyar múzeumok nem élhetnek bezárva, „csakis európai és globális kontextusban értelmezhetők”, erre jó példa a most nyíló tárlat is, amelyben koppenhágai, torinói múzeumok kiemelkedő műtárgyai is láthatók.
Baán László, az intézmény főigazgatója emlékeztetett rá, hogy a Szépművészeti Múzeum rendelkezik a legnagyobb magyarországi egyiptomi gyűjteménnyel, és a mintegy 5000 darabot számláló tárgyegyüttes bemutatásánál mindig izgalmas kérdés, hogy milyen új szempontból, milyen rész kiemelésével lehet a témát újra és újra bemutatni.
Ez az időszaki kiállítás azért unikális, mert „sose vizsgáltuk az elmúlt évtizedek során kiállításban, hogy hogyan jöttek létre ezek a műalkotások” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a most nyíló tárlaton ez a gondolat vonul végig, a tárgyak mellett bemutatva az alkotók látásmódját és az alkotás fázisait a legújabb technológiák segítségével.
Az ókori egyiptomi szobrok, sztélék, domborművek, falfestmények és egyéb műtárgyak rituális és mágikus erejükkel az örökkévalóságot idézték meg az élők világában. Az egyiptomiak gyakran az „örökkévalóság”, a „határtalanság”, a „maradandóság” kifejezésekkel jellemezték halottaik és isteneik világát. A temetőket, sírokat és templomokat szintén az örökkévalóság számára építették, és számtalan, értékes anyagokból készített, kultikus rendeltetésű, művészi értékű alkotással díszítették őket. A kiállítás reprezentatív válogatást mutat be az ilyen típusú műtárgyakból, betekintést nyújtva az alkotás folyamataiba is.
A természettudományos módszerek és digitális technikák használata az egyiptomi műalkotások megismerésében kiemelt szerepet játszik, így a kiállításon digitális eszközök segítségével az ókori egyiptomi tárgyakon végzett anyagvizsgálatok eredményei is láthatók.
Köztük egy koporsó háromdimenziós animációja, vagy egy szobor elkészítésének feltételezett fázisai és eredeti, ma már szabad szemmel nem látható színeit is rekonstruálják az egyiptomi gyűjtemény új eszközének, a holovetítőnek a segítségével, amely képes több ezer éves, ma már egykori pompájában nem élvezhető műtárgyakat megjeleníteni.
A tárlaton a Szépművészeti Múzeum műtárgyai mellett a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek és a torinói Museo Egizio gyűjteményéből érkezett kiemelkedő alkotásokkal is találkozhatnak a látogatók.
A kiálltás kurátorai Kóthay Katalin egyiptológus, az Egyiptomi Gyűjtemény vezetője és Kevély Flóra egyiptológus, a gyűjtemény muzeológusa.
Forrás/Fotó: Balogh Zoltán/MTI
