Katlanszínház egy elsőfesztiválozó szemével – 2. rész

(A beszámoló első része ITT olvasható)

Déja vu – TranzDanz – Nemzeti Táncszínház -  Rendező: Kovács Gerzson Péter

Egy igazán különleges előadást láthattak az emberek Kisharsányban, a Teleki Kertben, ahol a fesztivál egyik díszvendége, Kovács Gerzson Péter által fémjelzett Déja vu volt megtekinthető. Nehéz nagy beszámolót írni erről az előadásról, hiszen itt hatványozottan igaz az, hogy ezt látni kell. Nem biztos, hogy mindent fog érteni az ember, bevallom őszintén, nekem sem teljesen világos, hogy mi is történt pontosan a színpadon, de a darab hangulata magával ragadott, felpörgetett, és ez a fontos. Kegyetlen profizmus jellemezte a négy táncost. Szinte óramű pontossággal mozogtak együtt, elképesztő egységet alkotva. A zene egyszer hátborzongató és vérfagyasztó, másszor kellemes és üde. Egy-egy keményebb rész után mindig jött egy kis megnyugvás. A közönség négyszer tapsolta vissza őket. Ez nem udvariaskodás, hanem jól meg- és kiérdemelt elismerés volt.

Majdnem 20, Fotó: ordogkatlan.hu
Majdnem 20 - volt Bárka Színház – Rendező: Vidovszky György

Az idei fesztivál kiemelt része volt a most projektirodaként működő Bárka Színházra való emlékezés, amely idén lenne húsz éves. Ha lenne. Az előadást a Bárka Színház egykori előadásának, A Pál utcai fiúknak akkor még gyerek, ma már felnőtt szereplői készítették el, Vidovszky György rendezésében, aki a legtöbbet rendezett a Bárkán. Mi jut eszébe az embernek a Színház kapcsán? Az, ahogy a  hatalom beleszól mindenbe, és ez alól a kultúra sem kivétel sajnos. A Bárka színészei a külső nyomás hatására (le akarják dózeroltatni a színház épületét) elbarikádozzák magukat, és folytatják a megkezdett munkát. A külső feszültség mellett belső is megjelenik, felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az életüket kockáztatni az épületért. Itt vetődik fel egy másik kérdés. Mit is akarnak pontosan megmenteni? A Bárka Színházat mint épületet, vagy az eszméjét? Aczél Győző hadnagy beoson az épületbe, és ajánl nekik egy tervet: mivel a Bárka Színház most már jogilag a Közszolgálati Egyetem „objektuma”, ezért maradhatnak, amennyiben beiratkoznak az egyetem rendészeti karára. A színészek hosszas tanakodás után belemennek, és megkezdődik Aczél emberpusztító, lélekmegsemmisítő kiképzése, ahol – ahogy ő mondja –, a „művészkéket” teljesen megalázza, a humor végtelen tárházát felsorakoztatva. Ezzel a szenvedéssel a néző teljesen tud azonosulni, azonban a humor miatt hajlamos nem a problémára koncentrálni. Valahogy így fedi el a hatalom is a hibákat. A kezdeti lázadozások után a színészek behódolnak a hadnagynak, és közösen dolgoznak úgy, hogy a kiképzés egyszerre kapjon színházi, és rendészeti jelleget, mondanom sem kell, viccesen. A vége jelenet pedig levonja a konklúziót, amikor is két színész egy jelenetet hoz a hadnagynak A Pál utcai fiúkból: elveszik Nemecsektől egy einstandolással az üveggolyóit, és ő nem harcol értük. Annyiban hagyja a dolgot, nem küzd. A hadnagy értetlenül áll a jelenet előtt és érdekes módon ő mondja ki a végén a tanulságot: az utolsó csepp vérünkig lehet és kell küzdeni egy jó ügyért. Érdekes elgondolkodni, vajon azok az emberek, akik megfojtottak egy kulturális intézményt, értenék-e ezt az előadást?

A villánykövesdi vőfély avagy..., fotó: pecsistop.hu
A villánykövesdi vőfély avagy... – k2 Színház

Mostanra már hagyománnyá vált a k2 Színház szereplése a Katlanon. Csináltak már előadást A feleség, és A férj címekkel, most pedig eljött a vőfély ideje. Ezeknek az előadásoknak az érdekessége, hogy mind helyi történetekből készített cselekmények, megfűszerezve a színházcsinálás profizmusával, melyet a k2 képvisel. Ennél az előadásnál két idős sváb néni volt a társulat segítségére. A villánykövesdi vőfély Gyuri, aki kicsit nagyon hülye, de igazság szerint nem is ő a történet lényegi eleme, sokkal inkább a végtelen komikusság figurája. A karakter valóban működik, sírva röhög rajta az egész közönség. Az előadás idősíkja a Kádár-korszakra tehető, ahol két villánykövesdi sváb család történetét ismerhetjük meg. Egy szerelmespárral találkozunk, ahol az édesapja a lánynak munkatáborban van, nem tudja az áldását adni rájuk. Csak a cselekvésre képtelen nagybácsi van ott, aki nem akar dönteni a kérdésben. Előkerül egy visszaadásvételi szerződés is, egy betelepített család és a szerelmespár fiú tagjának családja között. A végén, miután a fogságból visszatért apa áldását adja a gyerekekre, a fiú családját egyből elviszik a munkatáborba, így meghiúsul a lagzi, melyre Gyuri annyira készült. Annak ellenére, hogy a lagzi elmarad, megjelenik a lagzira hívott Péter Gizi művésznő, aki Gyurival előadja a Schön ist die Jugend című keserédes dalt, hiszen annak ellenére, amit a dal sugall, mégpedig hogy a fiatalság szép, sajnos ez nem teljesül. Bravúros szöveget hallgathatunk végig az előadás alatt. Igazi színházi csemegének gondolom a látottakat, hiszen a humor mellett megjelenik egy mély szerelmi dráma, és egy szívszorító tragédia is.

Abigail bulija – Katona József Színház – Rendező: Ascher Tamás

A Katlan tele van sajátos helyszínekkel, ahol előadások folynak. Egy ilyen helyszín a nagyharsányi tornaterem, amely azért különleges, mert a bordásfalakon is emberek ülnek, és néha az előadások felénél elfogy a levegő a teremben. Szóval az itteni előadások csak erős idegzetűeknek, és tág tűrőképességű embereknek ajánlott. És akkor az darabról. Abigail bulija nem a színpadon történik, ott Beverley „bulija” zajlik. Abigail Beverleyhez vendége, Suzy lánya. Beverley mindenkire rá akarja kényszeríteni az akaratát, először csak verbálisan, aztán fizikálisan is. Na de ki az a mindenki? Három ember jön át hozzá, a már előbb említett Suzy, a Beverley nagyvilági életét irigylő Angie, és Angie férje, a szótlan és bárgyú Tony. A díszleten nyomasztó giccsesség uralkodik, a modern urizálás. Az előadás az 1 óra 45 perc volt, és a pusztító hőség ellenére sem vált unalmassá, pedig tulajdonképpen az előadás nagy része súlytalan beszélgetések sokasága, semmitmondó, udvariaskodó párbeszédekkel. A zene tökéletesen illeszkedik az előadáshoz (például Wagner Beverley férjének halála előtt). Amit Rezes Judit és Ötvös András között működik, hát az a szexualitás magasiskolája. Ugyanis ahogy fogy az alkohol, úgy éleződik ki Beverley és Tony karaktere közötti a szexuális vonzalom. Ónodi Eszter tökéletesen el tud tűnni a színpadon, bravúrosan hozza a szürke kisegér figurát. Jordán Adél karaktere folyamatos fizikai kontaktusban a férjével, jelezve az érzelmi kötődést, a férj viszont egyáltalán nem jelez efféle vonzalmat.

A történet dramaturgiai csúcspontján Beverley addig feszíti a húrt, hogy férje szívinfarktust kap és meghal, azonban még ekkor sem képes elismerni saját karakán, ártó jellemét. Nem hiába, ezek az emberek már csak ilyenek.

Írta: Hornok Máté

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts