SÚGÓ+ – Apahiányos világ és szégyen nélküli testiség

Az idei Margó-fesztivál keretein belül mutatta be harmadik önálló kötetét, az Apa Szarajevóba ment című regényt Király Kinga Júlia. A szerzőnővel a Kalligram Kiadó igazgatója, Mészáros Sándor beszélgetett. 


Mészáros Sándor a beszélgetés elején néhány szóban bemutatta a szerzőnőt, valamint művét, amely női fejlődésregényként is olvasható, egy, a prózanyelvet megújító irodalmi alkotás. Király Kinga Júlia egy röpke performance keretein belül felkötötte fejére a táskájából előhalászott kendőt, így ismertetve meg a közönséget a máramarosi népviselettel, előremutatóan kötődve a később felolvasott regényrészlethez. 

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükséges újra leleplezni a romániai diktatúrát, a szerzőnő azzal érvelt, hogy az elnyomás családszinten megjelenő képét akarta bemutatni. Pontosabban azt, miként a rendszer ellen földre szegezett tekintettel és lógó orral lázadó apák milyen módon örökítik az elnyomást családjukra, és hogyan alakít ki passzív lázadásuk egy apahiányban szenvedő világot. 

A beszélgetés során a résztvevők a test tapasztalatait leíró nyelvi elemek hiányára, illetve mindezek szégyen nélküli bemutatásának módjára is kitértek. Király Kinga Júlia elárulta, milyen nagy munka volt számára a testiséget leíró jelenetek megalkotása, mivel az aktus írásával párhuzamosan zajlik az emlékezés is, így végső soron maga az aktus másodlagossá válik. Itt jegyezte meg, hogy célja a főszereplő jelenből való teljes kiidegenítése volt az említett emlékezés és akarás által. Szó esett az identitásvesztésről, miként veszíti el percek alatt identitását az ember, ha bekerül a taposómalomba, és így hogyan veszi át a szenzitivitás helyét az aszkézis. 

Az írónő által felolvasott részlet erősen a máramarosi népviselethez és a testi tapasztalatokhoz kötődő, a főszereplő egy gyermekkori emlékét bemutató szöveg volt, melyből a beszélgetés során említett apahiány és az elidegenedés is markánsan kiérződött. 

A regény egyik fontos részét adja a menekülés is. Király Kinga Júlia szerint ez az állandó menekülésérzés fokozottan jellemző az Erdélyből származókra az állandó útonlevés és soha meg nem érkezés érzésével. A mű főszereplője ugyanis apja nyomait követve végigfut Bosznián, útitársa egy norvég sci-fi kutató, így kialakul a szerelmi szál, életre hívva a zöld poklot, a féltékenységet. A szerzőnő a féltékenységet nevezi meg a regényét képző három egymásba burkolódó történet alakövének. Mészáros Sándor világít rá arra, hogy az írónő képes egyszerre áldozatinak és nem áldozatinak mutatni a féltékenyt regényében. Emellett kiemeli, hogy az olasz irodalom hatása érződik Király Kinga Júlia prózáján, a szöveg magán hordozza az arra jellemző életszereplő melankóliát. 

Mészáros Sándor utolsó kérdésére válaszolva, mely a szerzőnő jövőbeli műveire vonatkozott, Király Kinga Júlia azt nyilatkozta, hogy az eddigi irányvonalnál maradva továbbra is az asszonyi léthez, a női sors beteljesüléséhez és beteljesületlenségéhez, valamint a testiséghez kötődő témájú műveket tervez létrehozni. 

Írta: Kurta Szabina
Fotó: Kis Norbert/Margó

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts