Volt-e szerelmi költészete Arany Jánosnak? Nem, nem volt. De ha nem volt, milyen lehetett volna? Erre a kérdésre az idei Margó-fesztiválon kaphattak az érdeklődők választ, a fesztivál második estéjén, október 20-án 20:30-tól kezdődő programon, melynek keretein belül a Litera megünnepelte 15. születésnapját, tisztelgett a költő születésének 200. évfordulója előtt, valamint átadásra kerültek a Szerelmes Arany irodalmi pályázat díjai. A pályázat nyílt és meghívásos részből állt, s az utóbbira felkért kortárs szerzők egyike az est végén hazavihette az idei Litera-díjat.
Az estet Litkai Gergely nyitotta meg, pár szóban megemlékezve Arany János nem létező erotikus költészetéről, melyet leginkább egy szalagavatóra rávett pornófilmhez hasonlíthatnánk. Hogy pontosan miként önthette szavakba szexuális vágyait a legtöbbek által tüdő- és epebeteg költőnek ismert Arany, azt a meghívásos pályázók felolvasásaiból derült ki.
Elsőként Szabó T. Anna adta elő Tettemre hívás című pályaművét, a felolvasását egy könnyed sztriptízzel kezdve, bőrkabátját az első sorban ülőknek dobva, így felfedve az est tematikájához kötődő öltözékét. Versét a miniinterjúban Litkai Gergely a magyar költészet szürke 50 árnyalatának értelmezte, de az írónő tagadta, hogy regényként továbbviszi Arany erotikáját. Ezt követően Vörös István olvasta fel versét, melyben az ívó halak láttára a saját korában celebként élő Toldi úgy dönt, hogy Prágába utazik igénybe venni az örömlányok szolgáltatásait. Kiss Judit Ágnes elmondása szerint a bajsza alatt vigyorgó kéjencnek képzeli Aranyt, erről árulkodott a Fehérné címet viselő antihűség balladája.
A felolvasásokat egy váratlan pillanatban a tűzjelző vijjogása szakította meg, de mielőtt a közönség felállt volna helyéről, hogy kivonuljon a teremből, a hang elhalt, és az est változatlanul folytatódhatott tovább. A pajkos, erotikus versek nem csupán mosolyt csaltak az arcokra, de az eseménynek otthont adó terem falait hangos nevetések remegtették meg. Az érdeklődők hallhatták még Lövétei Lázár László, Babiczky Tibor és Mesterházi Mónika verseit. Nem csak költeményét, hanem a politikusokkal és írókkal játszható „kivel feküdnél le inkább?” játékot is bemutatta Karafiáth Orsolya, megjegyzendően, hogy szegény Arany János mindig alulmarad az említett játékban. Kukorelly Endre nyomdafestéket tűrő és nyomdafestéket nem tűrő költeményei után az est felolvasóinak sorát Varró Dániel zárta Ész és fasz vitája c. versével – már a cím is sejteti, miféle dialógusról szólt költeménye.
A nyílt pályázat értékelési szempontjait Várady Szabolcs ismertette, majd adta át a díjakat a sikeres pályázóknak. A különdíjat Varga Zoltán Zsolt nyerte el. Harmadik helyezett lett Müller Péter Sziámi, második Sajó László, valamint első helyezett Baráth Katalin.
A pályázat meghívásos részében diákzsűri értékelte a beküldött pályaműveket. A döntésüket, valamint értékelésük szempontjait a zsűri elnöke, Csete Soma prezentálta. Legfőbb szempontjuk az volt, hogy egy olyan pályaművet jutalmazzanak a díjjal, melyen nem csak Arany szelleme és írásmódja érződik hitelesen, hanem megállja helyét korunkban is, egyszóval egy igazi 2017-es évi költemény. Mindezen kritériumoknak eleget téve az idei Litera-díjat Kukorelly Endre vehette át.
Írta: Kurta Szabina
Fotók: Margó Fesztivál Facebook oldala
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése