SÚGÓ+ – A harmadik világháború küszöbén

Soha fel nem robbant bombák, megépíteni kívánt űrpajzsok, csillagháborús tervekbe ölt milliók. Egy megalkuvó egyházfő, és egy mindenre elszánt elnök. Egy orosz szerető, és egy régről ismert irattáros, a KGB tisztje. Egy áldozatkész nyomozó, aki minden erejével azon van, hogy felderítse, miként valósulhat meg a háború az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között 2017-ben. Valamint egy mindenre elszánt férfi, aki az álomból valóságot készül csinálni.

„Ez az ő háborúja lesz. Az ő feltételei szerint.”

Legelőször a könyv külsejéről ejtenék néhány szót, hiszen kevés borító akad, ahol az erős piros szín nem zavaró. Esetünkben azonban a sötétkék alapon remekül mutat. Kiválóan megragadta a könyv hangulatát a fehér, domború keret is, végig azt az érzetet keltette, mintha a fagyos orosz tél kellős közepébe csöppentünk volna bele. Illetve megalapozta azt a hangulatot is, amelyet akkor érezhetünk, ha elindul a háborúhoz vezető folyamat, és a lavinát már semmi és senki sem állíthatja meg.

Kivéve Cotton Malone, a történet főhőse, nyomozója, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a háborút megakadályozza. A történet eleje nekem teljesen szétesett sajnos, rengeteg szereplőt próbált bemutatni Steve Berry rögtön az elején, ami igazán zavaró volt. Ezekhez a szereplőkhöz külön történetszál is kapcsolódott, amelyek igaz, hogy a későbbiekben találkoztak, de ennyi információ fogságában többször sikerült elveszítenem a fonalat.

Ez talán azért is történt, mert egy sorozat tizenegyedik kötetéről van szó, amely egyébként a kezdeti nehézségek és a rémes információadagolás ellenére száz oldal után már önálló darabként is megállja a helyet, igazán élvezhetővé válik.

Leginkább az üldözéses jeleneteket kedveltem, amelyek központjában általában Ánya Petrova állt, Zorin szeretője, orosz kém. Az író stílusa ezeknél a részeknél bontakozott ki leginkább, sikerült megteremteni azt a hangulatot, amit egy politikai kalandregénytől elvárhatunk, mindezt a legmodernebb autós üldözésbe ágyazva. Rengeteg utalás hangzik el a történelem különböző aspektusaira, a múlt eseményei teljes mértékben befolyásolják Zorin cselekedeteit, és ezáltal Ánya küldetését is.

Zorin jelleme szépen ki lett bontva, nemcsak egy ambiciózus embert láthattunk, hanem egy megrögzött pszichopatát is, aki bármire képes, hogy céljait elérje, példának okáért a Szovjetunió létezéséről 2017-ben sem hajlandó lemondani. Ha kell, akkor évtizedeket vár, ameddig a következő terv életbe lép. Megrögzötten követi eszméit, és semmi sem tántoríthatja el. Mégsem lehet azt mondani, hogy abszolút negatív figura lenne, mert Cotton Malone rendkívül jól ellensúlyozza személyét, és bár tény, hogy más-más oldalon állnak, mégis kifogásolhatatlan párost alkotnak.

De ugyancsak remek páros Reagan elnök és II. János Pál pápa is, akik már rögtön a mű elején szövetségre lépnek, és a későbbi történésekből is jócskán kiveszik a szerepüket. Kettőjüket elsősorban az köti össze, hogy mindketten túléltek már egy merényletet.

Véleményem szerint a könyv egyik legerősebb motívuma, a sakk, a szereplők is akár a sakkbábúk, a tábla kellékei. Van, aki mattot ad, és van, aki mattot kap. Ám Andropov is a játékból meríti a megbízásait, minden tervét egy jól hangzó sakklépéssel lát el. És van öt darab ilyen terve. Valamiért mindegyik halálos kimenetelű. Főhőseinknek már csak azt kell kinyomozniuk, hogy mit is jelent pontosan az Abszolút Kötés, az Izolált Gyalog vagy akár a Csendes Lépés. Ha pedig ezeket megfejtik, talán közelebb kerülnek a megoldáshoz, hogy miként állítsák meg Zorint, aki egy, a hidegháborúból visszamaradt fegyverre pályázik. És ha megszerzi… 

Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik a politikai, történelmi thrillereket, és nem félnek belevetni magukat egy több kontinensen átívelő nyomozásba. A téli estékre tökéletes borzongás mindennemű természetfeletti erők nélkül.

Steve Berry: A tizennegyedik gyarmat
GABO Kiadó, 2017, 528 oldal

Írta: Rojkó Enikő

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts