A közelmúltban zajlott nagy sikerű Margó Irodalmi Fesztivál- és Könyvvásár második napján került sor a Nádas Péter élete és irodalma című beszélgetésre, melyen részt vett maga az író, illetőleg a munkásságáról monográfiát készítő Bazsányi Sándor is. A monográfia mellett szó esett Aranyossi Magda nemrégiben átdolgozott és újra megjelent könyvéről, az Én régi, elsüllyedt világomról, melynek széljegyzeteit Nádas Péter írta.
Nem Bazsányi volt az első, aki Nádas Péter életművét felrajzolta, még 1997-ben Balassa Péter írta meg, milyen is a Nádas-féle alkat. Balassa Nádast már akkor úgy jellemezte, mint klasszikus írói alkatot, aki állandóan analizálja, elemzi önmagát és ezzel teremti meg történeteinek az alapjait. Az alkati kérdés ezúttal is felmerült, mellyel kapcsolatban az író hosszan kifejtette gondolatait.
Az alkatot Nádas a görög filozófusok által meghatározott fogalommal definiálja, vagyis az istenektől származtatja. Már az emberben születésétől fogva adott, de nem változtatható meg. Az alkata által behatárolt egyént nem tudja megváltoztatni sem a közvetlen környezete (szülők), sem pedig az adott társadalom, divat. Nincs két egyforma alkat, pusztán hasonlók, de ezeket nem lehet kategorizálni. Az alkat önmaga számára is ismeretlen csak más hozzá hasonló alkat vetületében tudja önmagát vizsgálni.
Ennek kapcsán merül fel az öröklés kérdése: van-e öröklés, ha mindannyian egyéni alkattal jövünk a világra. Nádas ezt illetően is határozott véleménnyel rendelkezik, úgy tartja, igenis van öröklés, amely kitüntetett szerephez jut az emberi alkatban. Itt hozza példának nagynénje, Aranyossi Magda, és az Ő édesapjának egyes olyan tulajdonságait, melyekben kétségkívül kimutatható az öröklődés. Hordozunk tehát öröklött tulajdonságokat, ám ezek alkatunknak megfelelően jutnak felszínre, nem egy konkrét módon. Nádas szerint ennek feltárására némileg alkalmas lehet a pszichológia tudománya, ám igazán csak az irodalom képes ennek valódi megragadására. Hiszen vannak olyan apró egyezések, a családtagokkal való generációkon átívelő kapcsolatok, amiket igazán csak az egyén képes felfedezni önmagában. Példának öccsét említi: amikor vele telefonál, olyan számára, mintha a saját hangjával beszélne, annyira azonosak. Ez olyan különleges kapocs, ami egy harmadik fél számára nem érzékelhető. Ezen finom jelenségeknek az irodalom képes leginkább keretet adni.
Ami pedig összeköti a különböző alkatokat, az a harmóniára való törekvés. Ám ez elérhetetlen cél, erre csak a művészet lehet képes és csak kivételes művészek által juthat megvalósulásra.
Természetesen szó esett Aranyossi Magda könyvéről is, melynek átdolgozott kiadása nemrégiben jelent meg. A megjegyzéseit a könyvhöz Nádas Péter kellő óvatossággal tette meg, tiszteletben tartva halott nagynénje művét, de egyúttal ki is egészítve azt a saját gondolataival. Így vezeti végig az olvasót ennek az érdekes asszonynak a történetén.
Aranyossi Magda karaktere bizonyára nem ismeretlen azok számára, akik olvasták a Világló részleteket, melyben kiemelkedő fontosságú szerepet tölt be. Míg az Én régi, elsüllyedt világom Aranyosi Magda emlékirata, addig a Világló részletek Nádas személyes történetét tartalmazza. A tavalyi évben megjelent Világló részletek nagyon fontos állomása a Nádas-életműnek, melyet magában foglal a most megjelent monográfia. A kötet A Biblia című első kisregénnyel indul, és a jelenhez érkezik el, azt vizsgálva, hogyan és miként alakul a Nádas mondat: hogyan épülnek fel és újjá ezek a mondatok az író elméjében, miként változnak, alakulnak az írói pályafutás során. Nádas úgy fogalmazza meg az írást, mint egyfajta szerepet, amit felvesz, amíg alkot, de amint ez az alkotás véget ér, már nem is emlékszik pontosan, hogyan alakultak a szavak a keze alatt.
Az idén Aegon Művészeti Díjat kapott Nádas Péter a kortárs irodalom kiemelkedő alakja és (ahogy Bazsányi Sándor fogalmazott) egy veszélyesen izgalmas személyiség. Monumentális művei elképesztő hatást gyakorolnak az olvasóra, nem véletlen, hogy nem egy monográfust ihletett meg az életműve. Nem csak saját könyvei, de a róla megjelent monográfiák is irodalmunk kimagasló alkotásai. Az már csak ráadás, hogy Nádas Pétert nem csak olvasni, de hallgatni is meghatározó élmény.
Írta: Kis-Szabó Brigitta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése