Halálos betegség, traumafeldolgozás, személyesség, intimitás. Pass Andrea nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy saját édesapjával kapcsolatos emlékeit és élményeit új drámájaként mutassa be a Házban. Pazar szereposztás, érett szerzői színház. Főszerepben: Hajdu Szabolcs.
Pass Andrea írói munkássága először klasszikusnak számító szövegek átírásával kezdődött, ilyen volt az Anyegin, vagy A vonzás szabályai. Később sokáig nem írt, hiszen a Pintér Béla Társulatnál dolgozott rendezőasszisztensként, majd megismerkedett a tantermi színházzal, és nagyon eredményes színházi nevelési előadásokat hozott létre. Például a FÜGE számára készítette az Újvilág című előadást, amely elnyerte a VIII. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle fődíját, vagy a Szkéné Színháznak a Kő, papír, ollót. Legújabb, idén bemutatott tantermi színházi előadását az És jöttek a jószándékú embereket pedig a Jurányi Közösségi Inkubátorházban láthatja a közönség. A 2016/2017-es évadban a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház elképesztő sikerrel kezdte játszani három darabját is, a Napraforgót, A vezért és a Bebújóst. Ezt követően megkapta első kőszínházi megbízását a Vígszínháztól, és megírta, megrendezte A vándorkutyát. A fekete komédia főbb szerepében Halász Juditot láthatja a közönség, akinek figurája demenciával küzd.
A Napraforgó és a Bebújós előadások után az Eltűnő ingereket is a Staféta Pályázatnak köszönhetően valósíthatja meg, ezúttal a Trafóban. Az alkotó idén decemberben tizenkettedik drámáját mutatja be a nagyközönségnek. Pass Andrea darabjaiban gyakran meghívott művészként szerepel Petrik Andrea, Réti Adrienn, Kárpáti Pál és Pető Kata is.
A szerzővel készült legújabb interjúban olvasható:
„– Mondhatjuk azt, hogy az eddigi drámáid közül ez szól a legszemélyesebben rólad?
– Igen, abszolút. Ez az édesapám és az én történetem, ugyanakkor mindannyiunké, mert a halálról is szól, egy bizonyos betegségről, és arról, hogy ezt nem kell szégyellni. Kamasz voltam, amikor meghalt agydaganatban. Ez a legdokumentaristább darab a többi közül, miközben van egy nagyon erős költői síkja is, hiszen belelátunk Endre, a főszereplő fejébe. Persze nem teljesen úgy zajlottak a dolgok, mint ahogy azt megírtam. Igen, így is ez a darab szól leginkább az én életemről.”
Hajdu Szabolcs neve sokak számára egybe forrt a rendkívül sikeres Ernelláék Farkaséknál című színdarabbal, majd később filmmel. Azt azonban kevesebben tudhatják, hogy a színész, filmrendező és író Hajdu Szabolcs azonban idén szeptemberben Szép Ernő-díjjal is gazdagodott drámaírói munkásságáért. Rendkívül érdekes körülmény az Eltűnő ingerek című előadás rendezése során az a tény is, hogy ebben az esetben rendező rendez rendezőt.
Arra kérdésre, hogy Pass az Eltűnő ingerek főszereplőjének miért Hajdu Szabolcsot választotta, ezt válaszolta:
„– A jó sorsnak köszönhető. Felmerült annak idején, hogy Pintér Béla játssza, akit én ugye nagyon jól ismerek, a mesterem meg mindenem, de azért igazából úgy féltem volna ettől a dologtól, ám neki is decemberben van bemutatója, úgyhogy nem ért rá. Utána Szabolcs neve rögtön az elején felmerült, még Béla is mondta, hogy ő milyen szuper lenne. Persze az ember mindig tart egy picit attól, hogy rendező rendezzen rendezőt, ráadásul ő író, rendező, színész, azt gondoltam, hogy biztosan nagyon sok munkája van. Tudtam, hogy megy januárban a Radnótiba, forgat is, tehát félretoltuk rögtön az elején a Hajdu Szabolcs-víziónkat. Elkezdtünk Kiss Rékával castingolni erre a szerepre, de nagyon kevés színésznek állna jól ez a szerep, arra jöttünk rá. Már úgy volt, hogy el kell hagynunk a bemutatót, nem találjuk a megfelelő főszereplőt. Ismét eszünkbe jutott Szabolcs, gondoltuk, próbáljuk meg, nincs veszíteni valónk. Felhívtuk, és kiderült, hogy pont ebben az időszakban ráér. Elküldtük az anyagot, egyébként látott tőlem egy előadást, és azt válaszolta, hogy szívesen kalandozik el ebben a világban. Azt hiszem, hogy ennek így kellett lennie.”
A teljes interjú ITT olvasható
Az agydaganat hallatán elborzadunk. Félelmetes, dühítő és megrendítő önmagunkon végig kísérni a betegség útját, mint ahogy azt tette Karinthy az Utazás a koponyám körül című könyvében, vagy más daganatos megbetegedés kapcsán Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló című utolsó művében. Ugyanilyen megalkuvást nem tűrő figyelemmel, tapintattal és kíméletlenséggel jegyezhető csak le egy szerettünk elvesztése, végnapjainak különböző állomásai is. Pass Andrea legszemélyesebb és leginkább dokumentarista darabja, az Eltűnő ingerek erre vállalkozik.
Különösen fontos, hiánypótló előadás kerül színre, hiszen a megbetegedésben szenvedők gyakran szégyellik betegségüket, amely az agydaganat esetében nem előzhető meg. Magyarországon évente 32-33 ezer ember hal meg rákban, ami arányaiban a legrosszabb adat az OECD-országok között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése