A karantén elején a TRIP – az Első Magyar Karantén-Színház – a Literával közösen pályázatot írt ki egyfelvonásos művekre, melyek a járvány miatt bekövetkezett helyzetre reflektálnak. A Litera a művek szövegét hozta le, míg a TRIP hajón a legjobbakat felolvasószínházi formában meg is valósították és közvetítették. Ennek a pályázatnak a záródarabja Tóth Krisztina Csütörtök van című egyfelvonásosa.
Hárman ülnek egy helyiségben. Anya, apa és érettségiző lányuk. Egy kanapé, két fotel. Egy szélcsengő. Nagyjából ennyi, ez van köröttük minden nap, itt alakulnak ki, és itt vezetik le a frusztrációikat – jobb híján egymáson.
Ez eddig kínosan hasonlít egy borzalmas szituációs komédiára, szerencsére a virtuális közönség nem nevet közbe kényszeresen. Ami megtörténhet egy lezárt állapotban, az meg is történik: az egy térben élés, otthonról dolgozás, a vásárlás veszedelmes küldetése, a túlfertőtlenítés, a személyes tér hiányának problémái. A szereplők a szokottnál jobban belemásznak a másik magánéletébe, hiszen mi mást tehetnének, ha egyszer össze vannak zárva. Csupa jószándékból egymás becsmérlése, porba taposása, az apuka mindenre alkalmatlan, az anyuka színészi vágyai haszontalanok, pedig ez legalább egy kis örömet adna neki. „Régebben úgyis színésznő akartam lenni” – mondja, de gyakorlati haszon nélkül mások szemében nem sokat ér: „És ezért a bohóckodásért legalább fizetnek valamit?” A lányuk gondolkozásmódja, a környezetéért magát felelősnek érző fiatal felnőtt világlátása számukra nevetséges. Klímakatasztrófa, vegánság, abortusztörvény, ugyan már.
Az egyetlen momentum, ami valóságosan kinyúl az ő kis szobájukból, és behozza a külvilágot, az a fogorvos. Mert persze az összes apró-cseprő egészségügyi probléma akkor lesz azonnal kezelendő, amikor a legnehezebb kezelni, járványhelyzetben, ezt ismerjük. A család sokszor nevetséges, bár általunk is ugyanígy megélt, végigküzdött, átveszekedett, életbevágóan fontosnak tűnő dolgai közé mint kő zuhan be a hír, hogy a fogorvos, régi barátjuk meghalt. „Elkapta, meghalt, ennyi.”
Mit lehet erre mondani? Arcpirító ezek után arra csak gondolni is, milyen kicsinységek miatt ették egymást eddig. Van annál nagyobb baj is, hogy nincs otthon mandulatej, hogy a szélcsengő minden ajtónyitáskor idegesítően csilingel? Van.
Az előadást Szikszai Rémusz rendezte, Láng Annamária, László Zsolt és Pallagi Melitta szereplésével. Tóth Krisztina egyfelvonásosa nem csak a Litera és az Első Magyar Karantén-Színház közös pályázatának lezáró darabja, de az idei, különleges helyzet miatt különleges, online Margó fesztivál záróeseménye is volt. Mind reméljük, hogy a karantént is zárta.
A teljes előadás itt nézhető vissza:
Írta: Kneipp Virág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése