Az online Margó harmadik napján az idei Libri irodalmi díj győzteseit, Láng Zsoltot és Grecsó Krisztiánt kérdezte Valuska László. Láng Zsolt Bolyai című regényes életrajza nyerte el a szakmai zsűri díját, míg Grecsó Krisztián Verája a közönség kedvence lett.
A beszélgetésből kiderült többek között, hogy milyen bukások szegélyezik egy sikeres regény útját. Láng Zsolt úgy emlékezett vissza, hogy a múltban volt olyan könyve, melyet évek hosszú munkájával alkotott meg, ám a végeredménnyel nem volt elégedett. De a Bolyai esetében nem volt kérdés, hogy jól sikerült-e.
Ahogyan Beck Zoltán utalt rá laudációjában, Grecsó Krisztián prózai életművében a Vera fordulópontot jelent, amit az író elsősorban az alanyiság eltűnésének tulajdonít. A szerző háttérbe vonulása, és ezáltal a könyv „magára hagyása” adja a mű elsöprő erejét. Gyakorta visszatérő kérdés, hogy miként tud egy felnőtt férfi belehelyezkedni egy kislány szerepébe, szemszögébe. A beszélgetés folyamán erre is fény derült.
Mindkét író elmerült karaktereinek világában. A Bolyai esetében számos korábbi, mind szépirodalmi, mind tudományos mű szolgált referenciapontként. A Láng Zsolt által megkonstruált Bolyai-kép azonban nem rokona az eddig ismert irodalmi ábrázolásoknak. Grecsó fiktív hőse természetesen egészen más forrásokból táplálkozott. A kutatás ebben az esetben arra irányult, hogy milyen volt a hétköznapi élet Szegeden az 1980-as években. A szerzőnek nem volt idegen a kor vidéki világa, bár Szegeddel csak egyetemistaként ismerkedett meg. A múlt emlékeinek feltárása során egy különös koktélbár is előbukkant a Napsugár Áruházban.
A helyszínek pontos megragadása nélkülözhetetlen volt a regények megírásához. Láng Zsolt két szálon futó történetének egyik színhelye az otthona, Marosvásárhely, a másik szál pedig egy svájci városkában játszódik. Nyomozásai mindkét város mélyebb megismeréséhez közelebb vitték. Grecsó Krisztián egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, így rendelkezett már valamiféle – időközben megkopott – képpel a városról. Ennek felfrissítésére egy hétre odautazott feleségével, és az újrafelfedezés során „megtalálta” Vera otthonát, feltérképezte a környéket, az utcákat, a látványt.
A két szerző az alkotói munka folyamatába is betekintést engedett. Láng Zsolt írás közben teljesen belehelyezkedik a hősei szerepébe, átlép az ő világukba. A Bolyai két cselekményszálát párhuzamosan írta, úgy ahogyan a könyvben olvashatjuk.
Eredetileg Grecsó regénye is két szálon futott volna, ám a kislány jelleme végül elnyomta a másik hőst. A Vera esetében egy korlátozott tudású külső elbeszélő vezet minket végig a történetben. A gyermeki perspektíva lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasó olyan dolgokat is észrevegyen, amiket a főhős a korából adódóan nem érthet. Bár a két könyv tematikáját tekintve nagyon távol áll egymástól, de Grecsó Krisztián felhívta a figyelmet arra, hogy reflektálatlanságukban nagyon is hasonlóak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése