Az októberi rémület jegyében tökfaragás és halloweeni bulik helyett, vagy után olvassátok dermedten az alábbi hátborzongató novella-összeállítást. Szörnyű gyilkosságok és nyomozások mellett lesz helye a lélektannak, a gyásznak és az elmúlásnak is.
Borzongásra fel!
 |
| Bodri juhász |
Móricz Zsigmond: Barbárok
A harmincas években Móricz arra törekedett, hogy bemutassa a civilizációtól elzárt, érintetlen népi paraszti világot. 1932-ben keletkezett novellája, a Barbárok az életmű egy kiemelkedő darabja, mely egy tragikus rablógyilkosságot és annak felderítését tárja az olvasók elé. Móricz írásaiban többször is megjelenik a betyárvilág, a betyárbandák bűntettei, ezt a témát boncolgatja a Barbárokban is. A szerkezetileg három részre tagolt mű elsőként bevezet minket a novella világába, a szótlan pusztabéli emberek mindennapjaiba, közülük kiemelten Bodri juhász és családja történetét ismerhetjük meg, majd rövidesen megtörténik a kegyetlen gyilkosság. Ezt követően a második egység a kutatással, az eltűnt juhász és fia keresésével foglalkozik. Végül az utolsó részben sor kerül a tettes felelősségre vonására, a bírósági tárgyalásra. Móricz nem helyezkedik bele az általa teremtett világba, nem mond ítéletet és nem magyaráz, mégis heves érzelmeket gerjeszt. Ugyan a környezet, a pusztai világ távol áll a mai olvasótól, de a történetet körüllengő borzongás ma is hatásos.
A novella ezen a LINK-en érhető el.
Csáth Géza: Fekete csönd
Ha valaki egy kis rettegésre vágyik, Csáth Géza bármelyik novellája remek választás lehet. Csáth morfinista zseniként él az utókor emlékezetében, ám tagadhatatlanul a XX. század egyik legjelentősebb prózaírója volt. Gyakorló pszichiáterként érdeklődése középpontjában a lélekrajz, a pszichoanalízis állt, nem meglepő, hogy novellisztikájának meghatározó témája is a lélek. A Fekete csönd című novella naplószerű felütéssel kezdődik, erősítve a belső, lélektani jelleget. Mintha az elbeszélő magának, vagy kezelőorvosa számára jegyezné le az őt kínzó élményeket. A cselekményt nem a valóságban, pusztán tudatában éli meg a narrátor. Álom és való összemosása, a kettő szétválaszthatatlanságának feszültsége hatja át a visszaemlékezést. Az elbeszélő nincs tudatában szörnyű tettének, elhárítja a felelősséget és a fekete csöndet teszi felelőssé. Mi valós és mi képzelgés? És a legfontosabb: ki az őrült a történetben?
A novella ezen a LINK-en érhető el.
Kosztolányi Dezső: A cseh trombitás
Nemcsak unokatestvére, Csáth Géza írt hátborzongató történeteket, hanem maga Kosztolányi is. Korai novelláinak egyike, A cseh trombitás is erről tesz tanúbizonyságot. A Csáth-novellákhoz hasonlóan ebben is megjelenik a halál, de Kosztolányit inkább az érdekli, hogy mennyiben érintkeznek a holtak az élők világával. A cseh trombitás röviden összefoglalva a meghalásról szól. A trombitás halálát nem eseményként, sokkal inkább elkerülhetetlen tudati állapotként jeleníti meg az író. A zenész maga is tudja, hogy hamarosan mindennek vége lesz. A különös fordulat akkor következik be, amikor a hangversenyen a nézők soraiban a megpillant egy ismerős idegent. A főhős apránként, folyamatosan meggyőzi magát arról, hogy ez a férfi nem lehet más, mint Beethoven. A halottal való találkozás felkészülés a halálra. A novella zárása nagyon szűkszavú, kétértelmű és hiányos.
A novella ezen a LINK-en érhető el.
 |
| Byam Shaw illusztrációja (1909) |
Edgar Allan Poe: A fekete macska
Edgar Allan Poe neve összeforrt a misztikus rémtörténetekkel, detektívregényekkel. A fekete macska az azonos című novelláskötet egyik kiemelkedő írása. A cím már önmagában megidézi mindenkiben a babonás misztikumot, mely a fekete macskához kapcsolódik. „Nem törődöm azzal, hogy mások is elhiszik-e ezt az eszeveszett és számomra mégis természetes történetet, amelyet most papírra akarok vetni.” A novella kezdő sorai felidézik a Fekete csönd kezdő hangját, a narrátort, aki visszaréved a történtekre és papírra veti azokat. Az elbeszélő azt a folyamatot jegyzi le, ahogyan hatalmába kerítette az őrület. A novella egy bűnös vallomása, amely a gyilkossághoz vezető utat írja le, hogy miféle lelki folyamatok zajlanak le az elkövetőben, hogyan dolgozza fel (vagy éppen hogyan nem) megbocsáthatatlan tettét. Az abszurd lélektani rémtörténet biztosan nem fog csalódást okozni annak, aki vérfagyasztó, sötét sztorira vágyik.
A novella ezen a LINK-en érhető el.
Centauri: Ophir
A Centauri álnéven publikáló író minden bizonnyal kevésbé ismert, mint az eddig felsorolt alkotók. Ophir című írása egy közös családi horgászás emlékét eleveníti fel, a fiú szemszögéből. Azon az idillinek induló nyári délutánon a szórakozás szörnyű tragédiába torkollik, az Ophir folyó erős sodrása több életet is magával ragad. A posztmodernre jellemzően, ennek a novellának a megértése jóval nehézkesebb, mint az előzőeké. Nincs lineáris időkezelés és nem is egyszerű retrospektív múltidézés olvasható. Ennek következtében az elbeszélő beszédhelyzete sem tisztázott, az író nyitva hagyja azt a kérdést, hogy vajon ő is odaveszett-e testvéreivel azon a végzetes délutánon? „Halj meg, ne háborgasd tovább a világot, hisz ez már nem a te világod. Nem a tiéd szombat óta, fogd fel végre! És ne félj, nem a semmibe mész, mert én itt, a folyó túloldalán, továbbra is várlak.” Az Ophir egy nagyon izgalmas, több figyelmet érdemlő kortárs író novellája.
A novella ezen a LINK-en érhető el.
Hajnóczy Péter: Temetés
A novella 1981-ben, a Jézus mennyasszonya című kötetben jelent meg. A narrátor egyes szám harmadik személyben, kívülállóként beszéli el a történetet. Maga a cselekmény rövid idő alatt játszódik le: a fiú megérkezik a szülői házba, rágyújt, alkoholt keres, majd ismét rágyújt. Ezt a térben és időben is szűkre szabott eseménysort egészítik ki a belső történések. A novella valódi mondanivalója a felszín alatt, a fiú gondolataiban játszódik le. A halál motívuma csak előzményként jelenik meg benne, a hangsúly a visszaemlékezésen van. Nincs vérfagyasztó gyilkosság, nyomozás és büntetés, csak az apját elvesztő fiú dilemmái.
A novella ezen a LINK-en érhető el.
 |
| J.M. de Aragon illusztrációja (1927) |
H.P Lovecraft: Szín az űrből
Lovecraft mitikus horrornovelláival a borzongás nagymesterének számít Poe mellett. Történetei a modern fantasy világában kitüntetett szerepet vívtak ki maguknak, ma is igen kedveltek. Szín az űrből című novelláját ő maga a legjobbak között tartotta számon. A cselekmény egy faluban játszódik, ahol évekkel ezelőtt egy farmer, Nahum kertjébe meteorit hullott. A történtekről az ismeretlen narrátor egy Ammi nevű helyitől szerez tudomást. A becsapódást követően furcsa eseményeket tapasztaltak a helyiek, az állat- és növényvilágra is hatással volt a meteor, aminek különös színe szinte csalogatta az embert. A legfurcsább esetek Nahum tanyája körül történtek. A helyszínre kiérkező tudósok vizsgálatokat végeztek, de tudományos magyarázattal nem szolgálhattak az idegen objektum kapcsán. A bizarr jelenségek sorozata végül odáig vezetett, hogy lassacskán porrá vált minden élő, beleértve Nahumot és családját is. Valami földöntúli erő munkálkodik azon az elátkozott területen, ahol a becsapódás történt. S bár a helyiek nem szívesen beszélnek róla, de abban talán mindannyian egyetértenek, hogy az a titokzatos valami növekszik.
„Valami iszonyú érkezett a dombok közti völgyekbe-azzal a meteorral, és valami szörnyűség – bár nem tudhatom, milyen mennyiségben – egyre ott lappang még.”
A novellából 2019-ben film készült, Nicolas Cage főszereplésével.
A novella ezen a LINK-en érhető el.
Írta: Kis-Szabó Brigitta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése