Nuka, a világjáró érkezik a karácsonyfa alá

A tavaszi karantén idején bukkant fel Nuka, a jegesmedvelány, és nem csak újdonsült barátja, de a mi szívünkbe is belopta magát. Amikor ősszel újra bezárultak a színház kapui, azonnal betette mancsát a Vörösmarty Színházba, hogy egy kis melegséget hozzon a borongós, bezárt hétköznapokba. December 25-én pedig új formában a nézőkhöz is ellátogat, délután négytől Kerkay Rita illusztrációival és Matkó Tamás zenéjével kel életre Kricsár Kamill varázslatos mesevilága. A hangjáték képes verzióját a Vörösmarty Színház Facebook-oldalán, Youtube-csatornáján és honlapján nézhetik meg, a Mindig Veled! hivatalos Vörösmarty Színház-podcaston pedig december 25-től bármikor meghallgathatják. 


Nuka története még 2020 tavaszán kezdődött egy telefonhívással. Kerkay Ritától Kricsár Kamillnak: „Csináljunk egy mesét! Szóljon egy jegesmedvéről!” Kamill csak annyit mondott: „Jó.”, és elindult egy olyan kreativitással, lelkesedéssel, fantáziával átszőtt, megízesített munka, aminek gyümölcse december 25-től közkincs lesz. Kricsár Kamill úgy mesélte, figurái léteznek, a szekrénye tetején laknak: „Ültem a karanténban, és a kicsiből nagy lett. Így lett karanténmese. Vége lett a karanténnak, leálltunk, visszajöttünk dolgozni a színházba, aztán jött a második hullám, és kitaláltuk, hogy csináljuk meg hangjátékban. Ugyanazok a szereplők vannak benne, akik benne voltak, Kelemen Pistával kiegészülve (ő lett az öreg medve). Még megírtam a lezárást a végén, amit azért kicsit nyitva hagytam.” 

Nuka szerepébe Kerkay Rita bújt, aki amellett, hogy a csöpp mackó hangját kölcsönzi, illusztrációival színesítette a játékot: „Valamiért úgy képzelem, hogy ő egy nagyon kicsi jegesmedve, elférne a tenyeremben. Általa láthatóvá válnak azok a titkok, emlékek, értékek, amiket már rég elfelejtettünk, vagy észre sem vettünk. Azt hiszem, a jegesmedvék története a mesében félelmetesen hasonlít arra, amiben most élünk. Nukával talán az közös bennünk, hogy képes minden tárgyba belelátni egy önálló kis világot. Ha így szemléled az életet, rendkívül tágas tud lenni az a szoba, amibe bezáródsz. Mindig szerettem volna mesékhez illusztrációt készíteni. A régi mesekönyveimben a kép legalább olyan fontos volt nekem, mint a szöveg. Órákig néztem a rajzokat és kerestem az apró kis részleteket. Minden apró részlet ott van-e a képen, ami a mesében le van írva? Furcsa volt, ha egy számomra fontos információ egész piciben szerepelt a képen. Azt hiszem, az érdekel az illusztrációkban, hogy ugyanaz a szöveg hogyan rezonál egy másik emberben, milyen képeket hív benne elő.” 

Nuka és újdonsült barátja, Illanaq útra kel, hogy felfedezze a világot, hogy elámuljon mindenen, ami körülvesz minket. Útjuk során elsőként Felső Normandiai Jegenye Elvirával találkoznak, aki beesik a padlórésbe, és ott marad Karácsony utánig, amikor a testvérei már elmennek. Varga Lili örömmel csatlakozott a csapathoz: „A Nukát különösen azért szeretem, mert felnőtteknek is szól. Nagyon örültem neki, amikor Kamill elküldte az első vázlatokat, aztán Rita az animációkat, és akkor azt éreztem, hogy én ebben benne akarok lenni. Nagyon izgalmas munka volt, mert ezt csak mi képzeltük el a saját fejünkben. Más, mint a szinkron, mert nincs kép, mindenki maga elé képzeli, ettől izgalmas. A másik szerepem Bakcsont kapitány, a gombkalózok fővezére. Keresnem kellett hozzá egy másik hangot, elválasztani a két karaktert, és nagyon élveztem.” 

Ballér Bianka KatiJani szerepében nyitja meg a kaput a két vándorló előtt: „Szerintem nagyon-nagyon szép ez a mese. Annyi mindenről szól. Nagyon jó, hogy egy jegesmedve a főszereplő, kis védett állat, és ez egy nagyon édes felnövés-történet, egy nagy kaland az egész. Én egy skizofrén befőttet játszom, szívcseresznye és szilva párosítás. Szerintem nagyon vicces, hogy egy civódó házaspár lényegében. Később pedig Smaragd és Patent gombkalózként térek vissza.” 


Szántó Balázs a Vígszínház kötelékéből csatlakozott a társasághoz nagy örömmel, hogy aztán Tacsimacsi Tacsómacsóként dadoghassa el, hogy nincs lehetetlen, ha magunkban át tudjuk lépni a belső akadályokat és gátakat: „Tacsi Macsi egy színfolt ebben a történetben. A másik országban, ahova már átjutottak szinte rögtön az első élőlény, akivel találkoznak. Ő egy dadogós tacskó kutya. Tudós, aki szeretne megtanulni repülni, de nem nagyon tud, adottságaiból kifolyólag, de aztán Nuka segítségével – aki azt mondja neki, hogy csukja be a szemét, és képzelje el, hogy úgy repül, mint a gömbsas, aki ott van körülöttük –, a képzelet erejével és a füle méretével elemelkedik a földtől, és ennek örömére, boldogságában és eufóriájában kiteljesedve észreveszi, hogy még a dadogás is megszűnt.” 

A kis barátok útja végül a Fazékdombi Régikalap Panzióba vezet, ahol Borcsupor Borbála asszonyság a házigazda. Hangját Kiss Diána Magdolna kölcsönzi, aki szintén nagyon élvezte a munkát: „Borbála egy igazi csupaszív asszonyság, aki minden arra tévedőt szívesen lát. Megeteti, megitatja, ha kell jótanáccsal látja el, de mindenekelőtt szeretetet ad. Kár, hogy ez a panzió nem létezik igazából. A magvasgondolatsültből magam is ennék, és ha létezne szomorúságűzősóskifli, akkor abból is. Sokan töltenék ott szabadidejüket, hogy feltöltekezzenek mindennel, ami jó. És akik ott találkoznak, bizonyára sosem felejtik el egymást és Borcsupor Borbálát sem. Főleg ha esznek a sohanefejtelengem levesből.” 

Borcsupor Borbála elmesél egy Juli és a Gombkalózok című történetet, amelyben a félelmetes tengeri gomboknak okoz kalamajkát a kislány a Tócsa-tengerben, aztán lelkesen építi újra a flottát. Juli szerepében Ladányi Júliát hallhatják, aki szintén a tavaszi változat készültekor csatlakozott a csapathoz. 

A különleges utazás során feltűnik még Tomkin, az öreg jegesmedve, akit Kelemen István alakít: „Ez a mackó első hallásra félelmetes, miközben rendkívül szeretnivaló. Kicsit, mint az emberek, hiszen hány olyannal találkozunk, akiről első látásra azt feltételezzük, hogy félelmetes, aztán kiderül, hogy kenyérre lehet kenni.” 

A hangjáték stábjának nélkülözhetetlen tagja a zeneszerző, ahogy a tavaszi animációkhoz, így a mostani hangjátékhoz is Matkó Tamás komponálta meg az aláfestést, aki színházi zeneszerzőként tette egyszerre hangsúlyossá, mégis háttérben maradttá a zenét: „Ez a két dolog nem feltétlenül mond ellent egymásnak. Amikor a háttérben van, valójában pont akkor teszi hangsúlyossá az éppen aktuális történést, vagy szöveget. Kicsit viccesen azt mondanám, hogy akkor működik igazán az alkalmazott zene, amikor úgy van jelen, hogy önmagában feltétlenül észre sem veszem, viszont közben az az érzésem, hogy a színész tehetségesebb lett. Nekem személy szerint nagy öröm volt ezzel a mesével dolgozni, egy inspirált, őszinte dolognak tartom. Mindig meglep, milyen erővel tud feltörni a kreativitás, amikor nem egy határidőre készülő produktumot hoz létre az ember, hanem pusztán önmaga örömére merül bele egy tevékenységbe.” 

A Nuka, a világjáró című hangjáték premierje december 25-én lesz a Vörösmarty Színház Mindig Veled! podcastján, délután négy órakor. Keressék a Vörösmarty Színházat az Anchor.fm-en, a Spotify-on, vagy a Google podcaston. A hangjáték felvételekor rögzített videót Kerkay Rita illusztrációival kiegészítve pedig a színház Facebook-oldalán, Youtube-csatornáján és honlapján érik el december 25-től. 

A kis jegesmedvelány kalandjait a Vörösmarty Rádió hullámhosszán (99.2) 27-én 18 órától hallgathatják meg. 

Közreműködők: 

Írta: Kricsár Kamill 
Zenéjét szerezte: Matkó Tamás 
Illusztráció: Kerkay Rita 
Hangmérnök-operatőr-vágó: Torma Sándor 

Nuka: Kerkay Rita 
Ilannaq: Kricsár Kamill 
Felső Normandiai Jegenye Elvira: Varga Lili 
KatiJani: Ballér Bianka 
Tacsimacsi Tacsómacsó: Szántó Balázs 
Borcsupor Borbála: Kiss Diána Magdolna 
Északiszél Szigfrid: Kerkay Rita – Kricsár Kamill 
Tomkin: Kelemen István 
Juli: Ladányi Júlia 
Gombkalózok: 
Bakcsont kapitány: Varga Lili 
Smaragd; Patent: Ballér Bianka 
Gróf: Szántó Balázs 
Smirgli: Kricsár Kamill 

Rendező: Az nem volt
Fotók: Torma Sándor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése