Súgópéldány

A film izgalmas felütése elgondolkodtat: vajon könnyebb ez a keresés a 21. században, amikor az interneten elérhetővé vált számunkra szinte miden, és összekapcsolódhatunk a világ bármely pontjával? Vagy inkább nehezítik a feladatot az online társkereséssel járó illúziók? Hernan Jimenez rendezése vicces, aranyos jelentekbe ágyazza az aktuális kérdéseket. 

A főszereplő Natalie (Nina Dobrev) újságíróként saját rovatot vezet, amelyben katasztrofális randiélményeit tárja olvasói elé. Szerinte a modern, online társkeresés nehéz feladat, de meggyőződése, hogy az igazi egy kattintásra van tőle. Halmozza a rémes randikat, és már majdnem feladná, amikor egy barátnője tanácsára átrepül a világ másik felére, hogy meglepje az ázsiai-amerikai Josh-t. Nehéz eldönteni, hogy kit ér nagyobb meglepetés, a családot, a férfit, vagy Natalie-t. 

A szerelem illata nemcsak ünnepi hangulatot teremt, hanem a meglepetés jelentőségét is új kontextusba helyezi. Mindannyian izgatottan bontogatjuk a fa alatt lévő ajándékokat, manapság azonban már nem kell karácsonyig várnunk arra, hogy csillogó papírba csomagolt cuccot vegyünk át: az online világban mi magunk vagyunk azok, akik filterek mögé bújunk. Minden mérhetővé vált – hány kilométert futottunk, mennyi kalóriát vittünk be –, a legapróbb hibáinkat pedig könnyen retusálhatjuk, így szigorúbbak lettünk. Magasabbak az elvárásaink, élénkebbek a tökéletesről szőtt álmaink. A romantikus vígjáték rámutat arra, hogy mikor billen át önmagunk jobb színben való feltüntetése a csalás és a hazugság oldalára.

Könnyed váltások színesítik a történetet. Belép egy vicces szereplő, aki eljátssza a kicsit bolond, füves, Uber-sofőr havert. Jön egy nagyképű, narcisztikus tesó a meseszép barátnőjével, hogy rivalizálással fűszerezze meg a sztorit. Megismerjük Josh cuki nagyiját, akit nemcsak végtelenül büszke unokájára, de érdekli az online randizás is. A karakterek közül kiemelkedik Natalie legjobb barátnője, aki sajátos humorával ízesíti és hajtja előre a filmet, ha épp megakadna a jelenetsor.

A közhelyesnek tűnő hollywoodi mozi kellemes csalódást okoz, nem unatkozunk a száznégy perc során. Jókat lehet nevetni Natalie-n, amikor extravagáns hegymászónak adja ki magát, hogy bevágódjon Tagnél (Darren Barnet), akibe azonnal belezúgott a társkeresőn. Bár a profil mögött végig Josh (Jimmy O. Jang) volt, így nem is olyan egyértelmű, hogy kinek a kedvéért utazott több ezer mérföldet. Vagy mindez csak munkamánia? Elvégre a háttérben ott van egy ideges főnök is, aki tűkön ülve várja a legújabb randibalhét „az örök koszorúslánytól”.

A szerelem illata még azelőtt megteremti a karácsonyi hangulatot, hogy különösebben kicsinosítottuk volna a lakást. A gyönyörű háttér, a családi ház meleg kandallója, a fényfüzérek, az ünnepi díszek olyan atmoszférát teremtenek, hogy nem akarjuk megállítani a filmet. Kellemes zenék csendülnek fel a jelenetek alatt, hol karácsonyi, hol szerelmes ütemek. Kedves jelenet, amikor Josh és Natalie betlehemes éneklés közben a Baby It’s Cold Outside-ot adják elő, és Josh a lány kedvéért átírja a szöveget, mert Natalie szerint a dal egy himnusz a szexuális zaklatáshoz. A film több alkalommal is utal – az eredeti címet ihlető – Die Hardra, Natalie-nak ugyanis ez a kedvenc „karácsonyi filmje”.

A központi kérdés azonban túlmutat a karácsonyon: létezik tökéletes szerelem? Kell, hogy létezzen egyáltalán? Mikor támasztottuk magunk elé azt az elvárást, hogy mindennek klappolnia kell a másikban, különben nem éri meg jobbra húzni?

Josh segít Natalie-nak összeismerkedni Taggel, de cserébe a lánynak el kell játszania az ünnepek alatt, hogy valóban szerelmes a hazug fiúba, hogy a családja előtt jobb színbe tűnhessen fel. Majd annak lehetünk tanúi, hogy Natalie ugyanúgy kifordul önmagából álmai pasija előtt, és olyan dolgokra vállalkozik, amikben valójában nem önmaga. Közben kiderül Josh titkos hobbija, és megértjük, hogy miről is kapta a magyar címét a film. A szerelem illata ugyanis sokkal konkrétabban van bemutatva, mint eleinte hinnénk.

Egy kattintás elindíthat és be is fejezhet egy történetet. Megnyithat egy új világot, de bele is lökhet a hazugságok vermébe. Josh végül azt bánja a legjobban, hogy nemcsak önmagát csapta be a hamis profillal, hanem a képernyő másik oldalán lévő személyt is. De Natalie-t is alapos önvizsgálatra sarkallja mindaz, amit átélt. Őszintétlenségével a drámai tetőponton maga Tag szembesíti kegyetlenül, cenzúrázatlan szavakkal: „Mérges voltál Joshra, amiért becsapott téged, aztán te is ugyanezt tetted velem?” A mesebeli románc jobban nézett ki képzeletben, mint megvalósult formában. 

Natalie a minden elvárásnak megfelelő férfit, magát a Tökéletest kereste, de talán bárki lehet tökéletes, ha engedjük, hogy kibontakozzon mellettünk. A szerelem illata enged ennek a lehetőségnek, így ebben a filmben nem csak az eukaliptuszos gyertya lángol fel.