Súgópéldány

Oláh István, a nagytemplomi gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy a reformátusok a változás, az újítás hívei, így született meg a Szabó Magda receptkönyveiből válogatott, ihletett édesség. Emlékeztetett rá, hogy Szabó Magda különösen kötődött a debreceni Református Nagytemplomhoz: szülei ott házasodtak össze, őt magát a Nagytemplomban keresztelték meg, volt a gyülekezet presbitere és a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka is.

Az író emlékét a Karakter könyvesboltban és kávézóban nemcsak könyveivel, hanem ezentúl a Szabó Magda-sütikkel is őrzik – tette hozzá.

Széles Diána, Debrecen alpolgármestere jelezte: a sütemények az otthon szeretetét is megmutatják. Fontosnak nevezte átadni a történeteket, a tradíciót, a hagyományokat, amelyeket Szabó Magda ránk hagyott.

Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a debreceni turizmusnak fontos pillérei az egyházak. Megemlítette, hogy a Református Nagytemplomot évente mintegy 40 ezer ember keresi fel, közülük sokan betérnek a templom mögötti emlékkertben lévő kávézóba, ahol „most már ezzel a süteménnyel tovább mesélhetjük a Szabó Magda-sztorit”.

Porkoláb Gyöngyi kulturális menedzser kiemelte: Szabó Magda mindig tanítani akart minket, és még halála után 15 évvel is tanít. Most arra, hogy a hiányosságokból is lehet erőforrást kovácsolni – mondta, utalva arra, hogy az író maga nem szeretett sem főzni, sem sütni, mégis hagyott ránk például kiváló sütirecepteket.

Tóth Ibolya cukrász, aki megálmodta és elkészítette az író emlékét tovább éltető édességet, fontosnak nevezte, hogy minden a debreceniségről szóljon. Szavai szerint ezért került össze a keresztény jelkép dióval a debreceni cukrászathoz nagyban kötődő mézeskalács-fűszer, a csokoládéval a kávé, a desszert közepébe pedig az üdeséget, nőiességet tükröző feketeribizli.

A csokis, diós, kávés, mézeskalács és lekváros ízesítésű Szabó Magda-sütit kizárólag Debrecenben, a Karakter kávéházban lehet megkóstolni - hangzott el a sajtótájékoztatón.