Nagyszabású gálával ért véget a Csárdáskirálynő Fesztivál

Igazi színházi kuriózumot kínált a közönségnek a Budapesti Operettszínház: a 10. Színházi Olimpia keretében francia, litván és magyar Csárdáskirálynő-előadások voltak láthatók a Nagymező utcai teátrumban június 3-án, 7-én és 10-én. A pótszékes, telt házas eseménysorozatot a kirobbanó sikerű Találkozások – Best of Csárdás Nemzetközi Operett Gála koronázta meg június 11-én este.


Kiss-B. Atilla főigazgató korábban történelmi és kultúrtörténeti eseményként értékelte, hogy a 10. Színházi Olimpiát idén Magyarországon rendezik meg, és hangsúlyozta, hogy először szerepelt magyar operett a világ egyik legrangosabb, nemzetközi színházi seregszemléjén. A Csárdáskirálynő előadássorozat értékét és jelentőségét növeli, hogy a Csárdáskirálynő Fesztiválra 2023-ban, a magyar operett évében került sor. A fesztiválon Vidnyánszky Attila 2019 októberében bemutatott rendezése mellett a litván Kaunasi Állami Zenés Színház, valamint a francia Compagnie Lychore előadásait láthatta a nagyközönség. Mindez jó alkalom volt arra, hogy megmutassák: miként gondolkodnak a különböző nemzetek európai kultúrájú színházi alkotói Kálmán Imre örök érvényű remekművéről. 

Kiss-B. Atilla a fesztivál gálaelőadásán elmondott köszöntőjében felidézte, hogy amikor a zeneszerző közel száztíz évvel ezelőtt az operettet komponálta, ropogtak a fegyverek, ugyanúgy, mint manapság, és kifejezte reményét, hogy – mielőtt az emberek belerántanák egymást az újabb világégésbe – győzedelmeskedni fog a józan ész és újra a múzsák lesznek a leghangosabbak. A főigazgató – utalva a francia előadás végének háborúellenes üzenetére – úgy fogalmazott: „Legyen az operett a béke nagykövete!”


Mindhárom különleges előadás más és más értékkel bírt: Vidnyánszky Attila némileg önironikus „felnőtt meséjében” a főszereplők igazán megküzdöttek álmaik eléréséért. Cziegler Balázs aprólékosan kidolgozott, óriási gramofont középpontba helyező díszlete, Berzsenyi Krisztina történelmi utalásokban is gazdag, csodaszép jelmezei, és Bozsik Yvette számos stílust ötvöző, mégis egységet képező koreográfiája nagyon is jelen idejű kérdéseket tett fel a nézőknek.

A francia Jean-François Vinciguerra rendezése, a Compagnie Lychore művészeinek előadása reflektált napjaink európai történéseire, és a műfaj humora és könnyedsége mellett felszínre hozta a zenés darab mélyebb tartalmait is. A színpadi cselekményt Ferenc József osztrák császárról, magyar királyról, valamint a több mint száz éve Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd trónörökösről és feleségéről, Chotek Zsófiáról készült archív, mozgóképes felvételek tették teljessé. A filmforgatás keretében játszódó előadás állást foglalt a háború ellen.


A litván Rūta Bunikytė színrevitele, a Kaunasi Állami Zenés Színház előadása az 1930-as években játszódott és láthatóvá tette a korszak „láthatatlan szereplőit” is. A rendezőnő „színház a színházban”-szerűen, a varieté és a revü műfajok határmezsgyéjén egyensúlyozó színházi előadás keretébe helyezte a cselekményt, mások mellett a meglepő és markáns látványvilággal együtt hamar utat találva a figyelmes és értő közönséghez. Mindezzel együtt pedig mindhárom produkció alkalmat adott az önfeledt, felhőtlen szórakozásra is.

Az eseménysorozat fénypontja a Találkozások – Best of Csárdás Nemzetközi Operett Gála volt Homonnay Zsolt rendezésében. A francia, litván és magyar művészek előadásában nem csupán a Csárdáskirálynőből hangzottak el részletek, de A bajadér, a Marica grófnő, A cigányprímás, a Cirkuszhercegnő, és A Montmartre-i ibolya című operettek közkedvelt dalait és duettjeit is élvezhették a nézők. S ha már nemzetközi gálát rendezett a Budapesti Operettszínház, nem hiányozhattak a műsorból Jacques Offenbach, Robert Stolz, Lehár Ferenc és Huszka Jenő népszerű darabjai sem. A több nyelven előadott művek óriási sikert arattak a nagyszínházat teljesen megtöltő közönség körében, akik a gála végén álló vastapssal honorálták a művészeket.


Az esten felléptek a Budapesti Operettszínház sztárjai: Fischl Mónika, Kiss Diána, Szendy Szilvi, Széles Flóra, Dénes Viktor, Laki Péter és Vadász Zsolt; a litván Kaunasi Állami Zenés Színház művészei: Marija Arutiunova, Ieva Goleckytė, Andrius Apšega és Mrtynas Beinaris, valamint a francia Lychore Társulat művészei: Erminie Blondel, Eve Coquart, Antonel Boldan, Philippe Do és Jean-François Vinciguerra. Vezényelt Pfeiffer Gyula, Virgilijus Visockis és Bruno Conti, közreműködött a Budapesti Operettszínház Zenekara, Ének- és Balettkara.

A gálaestet fogadás követte, amelyen sor került a színházak további közös együttműködéseinek megalapozására, valamint nemzetközi szakmai és kultúrdiplomáciai kapcsolataik kölcsönös bővítésére is.

Fotók: Janus Erika / Budapesti Operettszínház

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése