A gyűrű bűvöletében – Siegfried

Richard Wagner zenedráma tetralógiája, A nibelung gyűrűje júniusban a Budapesti Wagner-napokon a Müpában tárult a közönség elé egy  újfajta modern feldolgozásban. Különböző művészeti műfajok bevonásával mutatták meg a történet örök érvényű értékeit. 


Wagner zenedrámája olyan, mint egy mese, amit elegáns ruhába öltöztettek a zenével. Az eleganciát és a mese varázslatos világát egyaránt megtartva kapja meg a néző az előadást egy modern feldolgozásba csomagolva. Az operaénekesek fekete frakkban lépnek a színpadra. A díszlet egy hosszan elnyúló üveglap a háttérben, amire kivetítve jelennek meg árnyjátékok, képek, sematikus rajzok, amik leginkább érzeteket nyújtanak. 

Eleinte megdöbbenést kelthet az emberekben, hogy egy hosszú operát jelmezek és a hagyományostól eltérő, minimalizált díszlettel nézzenek végig. Azonban még ilyen előérzettel is érdemes beülni erre az előadásra, mert meglepően különös élményben lehet részünk. Nagyobb szerepet kap a zene, mint a megjelenített látvány. Egy koncerthez hasonlít, így jobban koncentrálnak a nézők a zenére, ami teret ad a saját fantáziának. Felfest mindent a színpadra, amiről eleinte úgy érezzük, hogy hiányos. 

A művészetet kedvelő nézők nem unatkoznak, hiszen különleges megoldásokkal szolgálnak a rendezők. A színészeken egyforma, egyszerű, elegáns öltözékük ellenére megmutatkozik a szerep, amit játszanak. A mozdulataikkal festik magukra az általuk eljátszott, elénekelt szereplők jellemét. Az előadás egyaránt alkalmazza a korhű és a modern színpadi elemeket is. Különböző művészeti műfajok jelennek meg. A hagyományos zene és ének mellett az énekesek szerepköre nem megszokott feladatokkal bővül, továbbá az előadásban megjelenik a bábjáték, az árnyjáték, a tánc, a vetítés, a film is. 


A Müpában bebizonyosodik, hogy Wagner zenéjéhez nem szükséges sok látvány ahhoz, hogy élményt nyújtson. 

Írta: Ágoston Enikő 
Fotók: mupa.hu

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts