Minden pillanat magában hordozza a tragédia lehetőségét. Egy kellemes, langyos hétköznap délután, egy téli este, vagy akár egy boldog lagzi is. De ugyanúgy, ahogy a békéből és nyugalomból egy szempillantás alatt rémálom válhat, a kilátástalanság, a gyötrelem is megszépülhet. Egressy Zoltán Szarvas a ködben című regénye ilyen balesetek sorozata.
A regény főszereplője a harmincnégy éves Anna, egy átlagos budapesti nő, aki anyakönyvvezetőként dolgozik, néha randizgat, néha szomorú és magányos, de volt már boldog is. Mikor megismerjük, épp készül levezényelni egy esküvőt, egyet a sok közül, amit eddigi élete során végigcsinált. Az sem meglepő számára, hogy elhívják őt a lagziba, ilyen is előfordult már vele, néha elmegy a násznéppel, néha nem. Most úgy dönt velük tart. Semmi különös, néha van ilyen. De ahogy egyre több időt tölt a menyasszony és a vőlegény családjával, ahogy jobban megismeri őket – vagyis inkább megismerni véli –, rájön, hogy szörnyű hibát követett el. Ez az esküvő nem olyan, mint a többi.
Egressy Zoltán regényét Anna szemszögéből írta meg, belehelyezkedett egy harmincas nő fejébe, magára öltötte szerepét. Mondhatjuk, hogy persze, egy írónak ez a dolga, hogy tőle teljesen eltérő karakterek fejével gondolkodjon, hogy meg tudjon szólaltatni férfit és nőt, gyereket és öreget, állatot és fákat is. És az írók ezt meg is teszik, kérdés csak az, hogy mennyire hitelesen. Szerencsére Egressy hiteles Mátyás Annaként, és hiteles a könyvben bemutatott többi szereplőként. És hiteles a könyvet, és a világot irányító véletlenként vagy sorsként is – nézőpont kérdése. Ugyanis, ahogyan azt már a bevezetőben is írtam, ebben a könyvben rendkívül fontos szerepet kap a véletlen, azok az apró, jelentéktelennek tűnő események, amik aztán képesek egy (vagy több) ember életét teljesen megváltoztatni. És Egressynél, ugyanúgy banális, már-már nevetséges sorsfordító mozzanatokról beszélhetünk, ahogy a valóságban is.
De térjünk vissza főszereplőnkre, Annára. Már többször leírtam, hogy ő egy harmincnégy éves nő. Nő, ami nagyon fontos. Már rég nem gyerek, nem egy fiatal lány, de még nem is mindentudó, bölcs asszony. Független, modern nő. Átlagos. Annak ellenére, hogy a regényben kiderül, milyen problémákkal is küzd – melyek azért nem annyira megszokottak, általánosak –, mégis megtestesíti a mai kor átlagos nőtípusát. Ha lecsupaszítjuk karakterét, ha megfosztjuk személyes, speciális élet-tragédiáitól – ugyanakkor a tragédiák lehetőségét megtartjuk –, akkor megkapjuk a nőt, aki beleunt már abba, hogy az igazit keresse, aki beleunt már a monoton munkájába, az unalmas hétköznapokba, aki belefáradt már abba, hogy ő oldja meg a családja és barátai, ismerősei problémáit, de lépni, kilépni nem tud.
A regény cselekménye néhány órát ölel fel, de Anna belső monológjából szinte mindent megtudunk az életéről. Szinte mindent. Ugyanis az író azért elég sok mindent homályban tart. Vagyis ködben. Igen, szarvasként bolyongunk Anna ködös elméjében, néha úgy érezzük, hogy mindig ugyanazt az utat tesszük meg újra és újra, néha pedig teljesen ismeretlen, félelmetes tájakra tévedünk. A kiutat viszont soha nem találjuk. Az író – és Anna – néha megpróbál belekapaszkodni valamibe, bármibe, ami nagyobb nála. Legyen az egy erős férfi a fizikai valóság szintjén, vagy a hold, egy angyal vagy ősi tekercsek jövendölései a spiritualitás világában. Ezek a dolgok, ha nem is képesek kivezetni a ködös erdőből, de legalább támaszt nyújtanak, egy kis biztonságérzetet. Hogy azt érezzük: nem vagyunk teljesen elveszettek.
Egressy Zoltán könyve azok számára ajánlott, akik nem félnek elveszni az emberi elme útvesztőjében, és szeretnék megismerni a világot egy kicsit más szemszögből. Szokatlanul átlagosan.
Írta: Böszörményi Márton
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése