Psota Irén a Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Kiváló Művésze és a Hallhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Fotó: Nol.hu |
Müller Péter, Psota Irén könyvének előszavában így fogalmaz: „Psota Irén előző életében Királynő volt, a következőben is az lesz, ebben az életben színésznek született és elhozta magával lelkének egész múltbeli és jövőbeli háza népét, így aztán minden volt, szent és bohóc, szűz és utcalány, anya és gyermek, férfi és nő, szép és csúnya, százféle ember és még több fura képzeletbeli állat. Szerepeiből be lehetne népesíteni egy egész várost, egy sajátos Psota Univerzumot, Psota Ördögökkel, Psota Angyalokkal, sok-sok nagyszerű és csodálatos lénnyel, melyekbe bele álmodta megát, pontosabban melyeket magából kiálmodott.”
Minden műfajban otthon érezte magát. Az általa ábrázolt alakoknak szinte nem voltak határai, szerepei a tragédiától a musicalen át a vígjátékokig terjedtek. Groteszk, olykor fanyar, temperamentumos, szelíd, vad, kemény, lágy, letisztult, vibráló, időnként félelmetes. „Én ma már azt kell mondjam, hogy olyan nagyon szeretve kell tőle félni, mert ő mindig valamiért félelmetes, az pedig a színház.” – mondta róla Szirtes Tamás, rendező. Minden szerepét összetetten, egyedi módon ábrázolta. A tragédiákban finoman meg tudta csillogtatni a humort, éppúgy, mint a vígjátéki szerepeiben a rejtőzködő tragédiát.
Müller Péter: „Meg ismertem számtalan arcában, azt hogy ki a Psota Irén, ezt én a mai napig nem tudom, mindegyik egy új ismeretség volt, kivétel nélkül, én még emberben ezt a fajta összetettséget soha nem tapasztaltam.”
Psota Irén 1929. március 28-án látta meg a napvilágot Budapesten. Szülei Psota István és Dávid Ilona voltak. Gyermekkorától színészi pályára készült, eleinte Dávid Irén néven játszott. 1952-ben végezte el a Színház-és Filmművészeti Főiskolát. A Madách Színház rögtön leszerződtette, ahol 1980-ig játszott. Az első meghatározó szerepei Brecht-darabokban voltak: Svejk a II. világháborúban és A Kurázsi mama. Az utóbbiban Néma Katát játszotta, majd később Kurázsi Mama szerepét is ráosztották. „Minden egyes szerepemet szerettem és belehaltam” – mondta a színművésznő.
Svejk a II. világháborúban, fotó: MTI |
Az első Kossuth-díját 1966-ban kapta a Lorca-Petrovics: Yermájára, azonban már 1959-ben és 1962-ben is Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1976-ban a Magyar Köztársaság érdemes művésze lett.
1980-1982 között a Népszínház, majd 1982-től 1990-ig a Nemzeti Színház tagja volt, egy évtizednyi kitérő után azonban visszatér a Madách Színházba. A színházi adattár szerint 127 darabban játszott, de számos filmben is feledhetetlen alakítást nyújtott.
„Úgy érzem, van bennem valami ősi.” – mondta egyszer Psota Irén önmagáról. Müller Péter is egyetért ezzel, szerinte „Az Irén varázsló, tehát ő egy mágus, őt azért nem lehet faggatni, hogy kicsoda, mert egy mágusnak annyi arca van, ahányat akar és az mind ő.” Ez lehet a magyarázat arra, hogy Psota Irén minden szerepét, amit rá osztottak, olyan hitelességgel és könnyedséggel adott elő, hogy a közönséget egyszerűen megbűvölte.
Ördög vigye, fotó: 24.hu |
Psota Irén amennyire elismert és sikeres művésznő volt, annyira szerencsétlen a magánéletében. Számtalan férfi, három férj és végül magány várta. A művésznő szerelmei többnyire szakmabeliek voltak, az első jelentős szerelem az életében Seregi László kiváló koreográfussal szövődött. Seregivel még szinte gyerekként találkozott, pályájuk még el sem kezdődött, már egymás útját igazgatták. Még azt sem lehetett tudni, mi lesz, a két proletár sorsból származó fiatallal, de egymás mellett haladtak, aztán elváltak útjaik.
A következő szerelme Makk Károly filmrendező volt, aki akkor szeretett bele Psota Irénbe, amikor még főiskolások voltak. „Négy évig éltünk együtt, ő meg nem született gyerekeim apja, aki a kitűzött esküvőnk napján Krencsey Mariannt vette feleségül. Belehaltam. De ami az életben történt, nem szabad kidobni az ablakon, mert minden, jó és rossz, téged gazdagít. Meg kell becsülni, abból tanulsz, érzékennyé tesz. A bánat után tudtam, jobb lesz.” – írta Psota Irén.
A szerelmek ezután jöttek-mentek az életében. Majd egy hónapja volt először férjnél, amikor találkozott a nagy szerelemmel, második férjével, Molnár Jóska belsőépítésszel. A boldogságuk azonban nem tartott sokáig, a férfit letartóztatták. A művésznő ezt tartja élete legboldogabb időszakának és így emlékezik erről: „… és ott találkoztam egy férfival. Azt gondoltam magamban, hogy nekem ezzel a férfival kell továbbmennem. (...) Akkor nem érdekelt, hogy a férjem, akivel egy hónapja házasodtam, ott van mellettem, hogy az asszony nyilvánvalóan a fiú szeretője, csak egyet akartam: ezt a fiút. Az egymásra találásunk maga volt a csoda. Nem tudtam, hogy ilyen létezik. (...) Szerelmünk első percétől tudtam: ez olyan találkozás, amit az istenek nem engednek meg földi halandónak, és csak valamilyen „halál” lehet a vége. Az életem kettétört, amikor el kellett válnunk. Hogy miért? Hadd őrizzem meg ezt a titkot magamnak. Van egy temető, ahol a fejfákon mézeskalács figurák vannak, és csak a boldogság éveit írják rájuk. Kérem, hogy az én fejfámon ez legyen: élt egy év és három hónapig – boldogságban” – idézi a Story Psota Irén szavait.
Fotó: borsonline.hu |
Psota ezek után Ungvári Tamás, író-műfordítót választotta, aki elmondhatja magáról, hogy a legtovább élt a művésznővel, 12 évig. A válás után állítása szerint végül a magányt választotta férjül. Haláláig imádott kutyájával élt kettesben.
Psota Irén összes szerepének felsorolására nem ez a legalkalmasabb fórum, de emlékezzünk meg a legemlékezetesebb szerepeire, amik sikert hoztak Neki és ő maga is szívesen emlékezik rájuk vissza. Brecht-Weil: Koldusopera (A kalózok szeretője), Roberto Athayde: Margarida asszony, Dan Goggin: Apácák, Molnár-Kocsák-Miklós: Vörös Malom, Péreli-Aldobolyi-G.Dénes: Roncsderbi, Herman: Hello, Dolly! (Mrs. Dolly Levi). A filmszerepei közül jelentős a Csárdáskirálynő, a Napfény a jégen, vagy a Légy jó Mindhalálig. De jellegzetes hangját adta Kotkodának a Kukori és Kotkodából és Vilmának a Frédi és Béni mesefilmből.
Sokoldalúságát támasztja alá az is, hogy 3 könyve és 3 nagylemeze jelent meg. Mint ahogy mondja a hármas szám végigkísérte az életét.
Psota Irén színésznek született a csak rá jellemző egyedi, utánozhatatlan gesztusaival és senkivel össze nem téveszthető orgánumával. A mindig forgószélként emlegethető, energiától duzzadó, extravagáns napszemüvegeket és turbánokat viselő Kossuth-díjas művésznő 86 esztendős korában, 2016. február 25-én hunyt el. Nem vitathatjuk, hogy az egyik legsokoldalúbb, legjellegzetesebb, legegyedibb, legtehetségesebb és legsikeresebb magyar színésznőről van szó, aki sok-sok örömmel, mosollyal, érzésekkel, könnyekkel és boldogsággal ajándékozta meg nézők ezreit. Psota Irén valóban egész Magyarország, minden Magyar, A Nemzet Színésze.
Szirtes Tamás, Rendező szavaival zárnám soraimat:
„Ha Psota Irént megkellene fogalmazni, hogy ő micsoda, én azt mondanám rá, hogy Ő SZÍNÉSZNŐ, a szó végig nagy betűjével, és hogy mit jelent az, hogy színésznő, erről már olyan sokat és sokféléket írtak és gondoltak, de ha egy emberi testben meg kéne fogalmazni, hogy mi a színésznő, akkor a szinonima szótárban az állna, hogy PSOTA IRÉN.”
Írta: Magera Nikoletta
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Psota_Ir%C3%A9n
http://www.hotdog.hu/001fiona/van-ami-orok/psota-iren-eletpalya-videok-dijai
http://www.storyonline.hu/hirek/psota_iren_15_honapig_volt/46385/
Psota 80 jubileumi műsor – M1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése