Irodalom a színházban

A Színházak Éjszakája ebben az évben is hozta azokat az elvárásokat, amiért olyan sokan szeretik: izgalmas programok, játékok, klasszikus és újító előadások várták az érdeklődőket 31 színházban. Két program részletesebb bemutatásával szeretnék beszámolni arról, hogy a kortárs magyar színház hogyan próbálja meg egymáshoz közelebb hozni az irodalmat és a színházat. 


A szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán végzett hallgatói Esterházy Péter Fuharosok című művét alkalmazták színpadra a Trafóban, igazán vad kísérletező kedvvel nyúlva a szöveghez és gyönyörű látványvilággal operálva. A három nőből és három férfiból álló társulat (bár zavarba ejtően szűk tér állt a rendelkezésükre) nagyon ügyesen alakított ki egy olyan határvonalat, amely a nézők és a játszók között húzódva lehetetlenné tette azt, hogy ne a gondolatiságra kerüljön a legnagyobb hangsúly (tehát, nem a játékos interakció volt a lényeg), ami egy Esterházy-szöveg értelmezésénél igazán fontos. A szövegre rárakódó színházi formanyelv tovább mélyítette a nagyon erős mondanivalót, ami az előadás végén a nézőkkel szembeforduló nők fájdalmas nevetéséből, sokszor elmondott: „Túl vagyunk rajta”. 


A történet szálait erősen fogja össze az a kohézió, amelyet a rendezés megteremt, valamint nagyon ügyesen integrálja az eredeti szöveg kiegészítéseit az előadásba – a „szerelmi” szál megvalósítása például kifejezetten jól készíti elő a végső nagy tragikumba való fordulást. A projekciók, a hangeffektek is tökéletesen megtámasztották az előadás komor hangulatát. Összességében egy felkészült társulat, tehetséges produkcióját láthattuk – abszolút méltó tisztelgés volt ez Esterházy előtt.

Az RS9 Színházban megrendezett „Horgodra tűztél, uram” – Petri-dalok nem is mondható előadásnak, inkább szeánsz volt, szellemidézés. Meg kell állapítani azt, hogy Petri György költészetére, életére jellemző ez a nagyon letisztult, egy ember gitárral egy pincében énekel-típusú közeg. Krulik Zoltán előadásában ezek a rövid, rímes, szépen ütemezhető, inkább a nyelvi játékokra, a nyelv szépségére építkező versek szépen szóltak, kissé a Cseh-Bereményi párost idézve. Szerintem, nagyon fontos dologra mutatott rá Krulik, arra, hogy a Petri-féle nyers, kemény költészet is alkalmas a szórakoztatásra. 


Összegezve elmondható a Színházak Éjszakájának erről a két előadásáról, hogy sikeresen hozták közelebb az egymáshoz az irodalmat és a színházat. Főleg a modern magyar próza és líra ezt a két legnagyobb hatású szerzőjét igazán intelligens, méltó módon mutatták be. 

Írta: Nagy Balázs Péter
Fotók: waltoneszterphoto

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts