Opera mindegy kinek

Különleges látásmód, egyszerű díszletek, fantasztikus színészek – a Katona József Színház után a 2016-os Ördögkatlan Fesztiválon is bemutatták Mozart Cosí fan tutte című operáját, méghozzá beavató színházi előadásként. A cél, hogy a közönséget közelebb hozza a műfajhoz, kétségtelenül tökéletesre sikerült.


Az darab legfőbb erénye nem a színművészek énekhangjában rejlik, hanem sokkal inkább a meglepő részletességgel kidolgozott jelenetekben, melyek segítségével a nézők mélyebb ismereteket nyerhetnek az operák világáról.

„Mi operanézést tanítunk” – vallja az előadás rendezője Göttinger Pál, aki egyes jelenetek előtt tájékoztatja a közönséget, hogy mire érdemes figyelni a kiragadott pillanatokban, így teremtve meg a beavató-jelleget. Ezzel az újnak számító módszerrel a nézők jobban beleláthatnak a Cosí fan tutte rejtelmeibe. Itt mindenki az operák szakértőjévé válhat pillanatok alatt. Ez nem egy hagyományos operaelőadás. A színészek és a rendező majdnem egy éven át próbálta a darabot, jelenetenként átrágtak minden egyes részletet, hogy a lehető legpontosabban tudják eljátszani karakterüket.

Egy hagyományos operaelőadásban a néző hajlamos csak a dalokra, az operaénekesek hangjára figyelni. Ebben a feldolgozásban azonban a hangsúly sokkal inkább a karakterek komplexitására tevődik át. A színészek nem képzett operaénekesek, de ez mégsem vesz el semmit az előadás színvonalából. 

Mozart operájának témája a szerelem, azon belül is a hűség. A női hűséget teszi próbára a két vakon szerelmes férfi Ferrando és Guglielmo. Természetesen ezt az operákból már jól ismert, mindenben kételkedő karakter hatására teszik. Don Alfonso nyomást gyakorol rájuk és elbizonytalanítja őket párjuk hűségében. A darab végére a szálak összekuszálódnak, a párok összekeverednek, s már senki sem az eredeti párjába lesz szerelmes.

Kálid Artúr finom gesztusokkal mutatja meg Don Alfonso karakterének gyengeségeit, bizonytalanságait. Legfőbb segítője a Despinát alakító Pálmai Anna, aki ugyancsak mesteri cselszövőnek bizonyul. Ha a megszokott szerepköröket nézzük, a szobalány inkább a naiva szereplő szokott lenni az operákban, Despina azonban összetettebb jellem, kiforrott véleménye van a férfiakról, szerinte nincs is szükség rájuk, mert csak tönkreteszik a nőket. Ez az érzése valószínűleg saját csalódásaiból fakad. Hangilag talán nem a színésznő a legerősebb az előadásban, de karaktere megformálásában mindenképp hozza a tőle elvárt minőséget. 

Az előadás nem alkalmaz hagyományos kliséket, sőt képes megszerettetni magát a műfajt is a nézőkkel. A színészek lelkesek, élvezik a munkát, segítségükkel mindenki átélheti egy szerelem viszontagságait. Ennél több nem is kell egy élvezetes estéhez.

Írta: Peregi Dalma
Fotók: katonajozsefszinhaz.hu

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts