Nyugdíjasok bevetésen

Mit tesz hét, egykor sikeres idős színész, ha ellehetetlenítik az életkörülményeiket? A Nercbanda című előadás szereplői szokatlan és még csak nem is törvényes megoldást találnak erre a helyzetre: sorozatos bundalopásra adják a fejüket. Az eredetileg 70, Girls, 70! címet viselő amerikai musicalt 2016. december 16-án mutatta be a Karinthy Színház. 


Az elhanyagolt idősek otthonában öt színésznő (Ida, Eurice, Melba, Gertrude, Fritzi) és két színész (Walter, Harry) éli megszokott, unalmas hétköznapjait. Szórakozási lehetőségeik a kártyázásban és az újságolvasásban merülnek ki. Ráadásul a körülmények is egyre inkább romlanak az otthonban: nem elég, hogy a kilátás eleve a köztemetőre nyílik, de kikapcsolják az áramot, nincs fűtés, rossz a lift, és még tévét sem tudnak nézni. 

Az alaphelyzet tehát komoly veszélyeket tartogat a szereplőkre nézve, ezért lépniük kell, különben az utcára kerülnek. A megoldást egy véletlen sodorja eléjük: Idának (Pásztor Erzsi) gyógyszerre van szüksége, és sikerül fizetés nélkül távoznia a patikából. Másnap pedig Eurice (Hámori Ildikó) tulajdonít el egy szép bundát az egyik üzletből. Ez a két „bum-ditti-bum-ditti-bum” (ahogy Ida a lopást nevezi) kirángatja az időseket addigi szürke mindennapjaikból. Régi jelmezeket magukra öltve készülnek az első közös műveletre. Élvezik, hogy végre komoly csapatmunkában vehetnek részt, és az ezzel járó lendület és izgalom, ami a színészek játékán érezhető, átragad a közönségre is.

Bandává szerveződő szereplőink bebizonyítják, hogy van jobb választás, mint belesüppedni a tehetetlenségbe, hiszen idős koruk ellenére képesek és mernek is tenni az életminőségük javulásáért. Nyitottak rá, hogy változtassanak, bár egyes, számukra modern dolgokhoz idegenkedve viszonyulnak, például kávét nem hajlandóak papírpohárból inni. 

Ahogy az lenni szokott, a társaság tagjai különböző karaktereket képviselnek. Ida egyértelműen kulcsszerepet játszik a darabban: egyrészt ő a bandavezér, másrészt narrátorként is megjelenik, visszatekintő perspektívából közelíti meg a történetet. Ezenkívül interakcióba lép a nézőkkel is (kedvesen tegezve minket), és az élő zenét játszó zenekar tagjaihoz is kiszól időnként. Sőt, egyenesen felszólítja őket, hogy zenét kérnek, ilyenkor a színészek táncra perdülnek fiatalokat leköröző lendülettel, és elénekelnek egy-egy dalt. Néha olyan érzésünk lehet, hogy az alapjában véve érdekfeszítő, kalandos cselekményre csak ürügyként van szükség. Ürügy arra nézve, hogy a színészek meggyőzhessenek minket a rátermettségükről. A második felvonás nyitószámára Pásztor Erzsi tesz is egy megjegyzést: bemelegítésnek kitűnő volt ez a jelenet.

A színészek láthatóan lubickolnak a szerepükben. Gertrude (Halász Aranka) például igazi primadonnává alakul a színpadon, míg a Melbát megformáló Kalmár Magda komikai tehetsége domborodik ki átütően. Eurice naiv, butuska, de abszolút szeretnivaló néniként jelenik meg a színpadon, aki Walterrel (Kovács István) egy párt alkot. Hiszen a szerelmi szál sem hiányozhat a történetből, ennek kiteljesítéseként láthatjuk az esküvői zárójelenetet. Ott pedig a mindig lelkes, életvidám Harry (Szirtes Gábor) is kifejezi gyöngéd érzéseit a belevaló Fritzi (Zsurzs Kati) iránt. Nem lehet szó nélkül elmenni Szegezdi Róbert és Marton Róbert játéka mellett sem, akik az előadás során jó néhány különböző karaktert (Harry unokaöccsei, eladó, patikus, FBI-nyomozó stb.) formálnak meg.


A Nercbanda könnyed, de tartalmas szórakozást nyújt. Bár a közönség nagy része hatvan év feletti nézőkből áll, a musical minden korosztály számára ad valamit. A dalbetétek közül a Lesz például azt az üzenetet támasztja alá, hogy az életben érdemes tenni a boldogulásért, míg a Hívd fel a nagymamát! kifejezetten a fiatalabb generációkat szólítja meg.

Írta: Tuska Borbála
Fotók: Tímár Noémi

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts