„Repülünk a mesék kocsiján” – ahogy az ismert dalszöveg is mondja, hiszen magával ragadó pillanatok, nevetés, jókedv és kiváló színészi játék várja azokat, akik megtekintik a Madách Színház Meseautó című musicaljét, Szente Vajk rendezésében.
A legendás, első ízben 1934-ben bemutatott film musical-adaptációját most először láthatja a nagyközönség a Madách Színház művészeinek előadásában. A történet, a szereplők és a könnyed humor nem változott, ám mindez új köntösbe csomagolva, zenei aláfestéssel és a musicalekben megszokott táncbetétekkel gazdagítva jelenik meg a színpadon. A bizonyára sokak számára ismert mű nem arra született, hogy bevezessen az élet rejtelmeibe, megható vagy éppen katartikus pillanatokat okozzon. Sokkal inkább azért, hogy egy hosszú, fárasztó nap után szórakoztasson, elfeledtesse a gondokat és engedjen mindenkit szállni, suhanni a szerelem és a mesék világába.
A történet egyszerű, néhol már klisés hollywoodi álomsztorinak is tűnhet, azonban nem szabad elfelejteni az ilyen művek közönségvonzó erejét. A Meseautó mindenkihez szól. Nem csak annak a rétegnek, aki megrögzötten szereti a színházat és minden műfajban otthon érzi magát, hanem az átlagembernek is, aki nem akar mély, filozófiai vitákba keveredni önmagával egy-egy komoly előadás után, csak élvezni akarja az estét a családjával, barátaival.
Szűcs János szerepében Nagy Sándor a tőle megszokott humorral és intelligenciával alakítja a szerelembe eső bankigazgatót. Játéka hiteles, alkalmazza a musicalekben megszokott kissé elnagyolt szerepmegformálást. A fiatal naiva, Kováts Vera (Simon Boglárka) szerepe nem tartogat jelentős karakterfejlődési lehetőséget, azonban az őt alakító színésznő énekhangja nagyon képzett, csillogóan szól az egész előadás alatt. A többi karakternek, akiket többek között Simon Kornél, Szerednyey Béla, Dobos Judit, Barabás Kiss Zoltán formál meg, inkább a szórakoztatásban, a bonyodalmak fokozásában van meghatározó szerepük. Közülük kiemelkedik a Halmos Aladárt játszó Magyar Attila, aki különleges, néha már-már az angol humort súroló stílusban játssza az irattár vezetőjét.
A rendezés és a dramaturgia kifogástalan. A fordulatok és a poénok mindig jó pillanatban vannak beépítve a történetbe, így egy gördülékeny, egy percig sem unalmas előadás kerekedik ki a két felvonás alatt.
Érdemes még megemlíteni a Madách Színházra jellemző lenyűgöző díszleteket. Egy mozgalmas, több helyszínen játszódó darabról lévén szó, számtalan kellékre és kiegészítőre volt szükség. A színpadon megjelenik minden, ami fontos, a Meseautó, az iroda, a ház, a balatoni táj, elképesztő látványt nyújtva a közönségnek.
A Meseautó valószínűleg nem válik színházi klasszikussá, de humorosságának valamint szórakoztató hatásának köszönhetően még hosszú évekig szerepelhet a Madách Színház palettáján.
Írta: Peregi Dalma
Fotók: Vass Antónia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése