„Repülünk a mesék kocsiján”

„Repülünk a mesék kocsiján” – ahogy az ismert dalszöveg is mondja, hiszen magával ragadó pillanatok, nevetés, jókedv és kiváló színészi játék várja azokat, akik megtekintik a Madách Színház Meseautó című musicaljét, Szente Vajk rendezésében.


A legendás, első ízben 1934-ben bemutatott film musical-adaptációját most először láthatja a nagyközönség a Madách Színház művészeinek előadásában. A történet, a szereplők és a könnyed humor nem változott, ám mindez új köntösbe csomagolva, zenei aláfestéssel és a musicalekben megszokott táncbetétekkel gazdagítva jelenik meg a színpadon. A bizonyára sokak számára ismert mű nem arra született, hogy bevezessen az élet rejtelmeibe, megható vagy éppen katartikus pillanatokat okozzon. Sokkal inkább azért, hogy egy hosszú, fárasztó nap után szórakoztasson, elfeledtesse a gondokat és engedjen mindenkit szállni, suhanni a szerelem és a mesék világába. 

A darab már önmagában sikerre ítélt, hiszen egy örökérvényű klasszikust láthatunk, megspékelve rendkívüli díszletekkel és magával ragadó színészi játékkal. Egy szuperprodukcióhoz azonban mindez még kevés. Kell még valami plusz, valami különleges, ami képes felejthetetlen élményt okozni közönségének. Ezt Szente Vajk rendező kiválóan vette észre, ezért a szereplők állandó interakciókkal, kiszólásokkal vagy éppen egy-egy táncbetét után kis ajándékokkal lepik meg nézőiket.

A történet egyszerű, néhol már klisés hollywoodi álomsztorinak is tűnhet, azonban nem szabad elfelejteni az ilyen művek közönségvonzó erejét. A Meseautó mindenkihez szól. Nem csak annak a rétegnek, aki megrögzötten szereti a színházat és minden műfajban otthon érzi magát, hanem az átlagembernek is, aki nem akar mély, filozófiai vitákba keveredni önmagával egy-egy komoly előadás után, csak élvezni akarja az estét a családjával, barátaival.

Szűcs János szerepében Nagy Sándor a tőle megszokott humorral és intelligenciával alakítja a szerelembe eső bankigazgatót. Játéka hiteles, alkalmazza a musicalekben megszokott kissé elnagyolt szerepmegformálást. A fiatal naiva, Kováts Vera (Simon Boglárka) szerepe nem tartogat jelentős karakterfejlődési lehetőséget, azonban az őt alakító színésznő énekhangja nagyon képzett, csillogóan szól az egész előadás alatt. A többi karakternek, akiket többek között Simon Kornél, Szerednyey Béla, Dobos Judit, Barabás Kiss Zoltán formál meg, inkább a szórakoztatásban, a bonyodalmak fokozásában van meghatározó szerepük. Közülük kiemelkedik a Halmos Aladárt játszó Magyar Attila, aki különleges, néha már-már az angol humort súroló stílusban játssza az irattár vezetőjét. 

A rendezés és a dramaturgia kifogástalan. A fordulatok és a poénok mindig jó pillanatban vannak beépítve a történetbe, így egy gördülékeny, egy percig sem unalmas előadás kerekedik ki a két felvonás alatt.


Érdemes még megemlíteni a Madách Színházra jellemző lenyűgöző díszleteket. Egy mozgalmas, több helyszínen játszódó darabról lévén szó, számtalan kellékre és kiegészítőre volt szükség. A színpadon megjelenik minden, ami fontos, a Meseautó, az iroda, a ház, a balatoni táj, elképesztő látványt nyújtva a közönségnek.

A Meseautó valószínűleg nem válik színházi klasszikussá, de humorosságának valamint szórakoztató hatásának köszönhetően még hosszú évekig szerepelhet a Madách Színház palettáján.



Írta: Peregi Dalma
Fotók: Vass Antónia

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts