„Eddigi pályafutásom egyik legcsodálatosabb szerepe előtt állok”

Szeptember 9-én indul hivatalosan az Operaház évada az Erkel Színházban a Bánk bán premierjével, amit Vidnyánszky Attila rendez. A darab különlegessége, hogy az eddig ismert és játszott tenor-változat helyett a címszerepet bariton fogja énekelni. Szegedi Csabával, aki 2008 óta tagja az Operaháznak, és bariton szerepek sokaságát énekelte már (Papageno, Háry János, Figaro), a premier előtt néhány nappal beszélgettem.

A Bánk bánban eddig énekelted Biberachot és Petur bánt is, így a Bánk szerepe már a harmadik egy darabon belül. Milyen az átállás?

Ez így van, sőt Biberachot az ősváltozatban és a Nádasdy-félében is játszottam, míg Peturnak most tavasszal álltam be. Érdekes pillanatokat élek át a színpadon, van, hogy saját magammal duettezek, úgyhogy nagyon izgalmas. Nem könnyű az átállás, azonban nem lehetetlen. Mindegyik más karakter, tehát az a titok, hogy amit eddig tudtam és tanultam, azt el kell engedni. Fel kell fogni, hogy éppen akkor ki vagyok és úgy szerepelni. Pályafutásom alatt nehezebb volt, amikor a Bohéméletben Schaunard-t énekeltem, később pedig Marcellot. Annál ez most könnyebb. Azonban csak az álmaimban volt jelen, hogy én valaha Bánk bánt fogok énekelni, hiszen ez egy tenor szerep. Mindig csak meséket hallottunk arról, hogy van egy bariton verzió és arra gondoltunk, milyen jó lenne, ha egyszer elővennék, de esélytelennek tűnt. Aztán hívtak, Ausztriában énekeltem akkor Jagot, és megkaptam a felkérést a Bánkra – hát majdnem kiesett a kezemből a telefon. Nem sokat gondolkodtam, hogy igent mondjak-e vagy sem. Még a zongorakivonatot sem néztem meg, hogy egyáltalán milyen hangokról van szó, szóval eléggé belecsaptam a közepébe. De hatalmas élmény, semmihez sem fogható. Meg merem kockáztatni, hogy eddigi pályafutásom egyik legcsodálatosabb szerepe előtt állok, legalábbis ezt érzem most a próbák alatt. Sok mindenből tudok táplálkozni, a tapasztalataimból és különböző élményekből, amik megtörténtek velem. Rengeteg mindenhez vissza tudok nyúlni, hogy még hitelesebb lehessek a színpadon, szóval szívem-lelkem ez a szerep.

Nincs benned egy kis félsz, hogy mindenki Simándy Józsefet tekinti Bánk bánnak, és most jöttök ti, baritonok és éneklitek a Hazám, hazámot…?

Nem foglalkozom ezzel. Simándy fantasztikus művész volt és csodálatosan énekelte, hozzá fogható, tényleg, nagyon kevés van, volt és lesz. De ez most egy bariton-verzió. Azt gondolom, hogy a kettőt el kell tudni választani egymástól és nem kell minket egy pellengérre állítani vele, hiszen az nem lenne igazságos. Minden más: a fizimiskánk, a hangunk, a lágé, a fekvés, sőt a rendezés is. Remélem, hogy nem fognak minket a régi nagy felmenőkkel összehasonlítani.


2010-ben azt mondtad, hogy az egyik álmod, hogy tenor szerepeket énekelj. Ez annak minősül most?

Amikor ezt nyilatkoztam, akkor gyakorlatilag egy szerepre gondoltam. Azóta is vágyom még rá, és ez az Otello. Mióta lediplomáztam a Zeneakadémián, azóta szépen nyílik a hangom lefelé és felfelé is, tehát most már a tenorális magasságok sem okoznak nagy gondot – persze nem éneklek magas c-ket percenként. Talán egyszer elér még engem az Otello, ha eléggé megerősödök hangilag – én bízom benne. A Bánk bán most nem minősül annak. Igaz, hogy éneklek benne tenorális magasságot és magas a lágé, feszített, ami sok helyen az úgynevezett mélyebb baritonnak kényelmetlen lenne. Ez egy nagyon speciális hangfekvés, amit most Molnár Leventével meg fogunk mutatni. Összességében ezzel nem egy tenor-álom, hanem egy hihetetlen szerep álom teljesül.

Melindát, Bánk bán feleségét Rőser Orsolya művésznő énekli, aki nem most áll be a szerepbe, számos előadásban játszotta már. Tud neked segíteni?

Igen, ő már jó párszor volt Melinda. Természetesen fontos az ő rutinja, azonban mi most találkoztunk és dolgoztunk először együtt. Nem volt semmi probléma egyébként, de a mi duettünk elég intim, közel van egymáshoz a két ember, tehát fontos volt, hogy megtaláljuk a közös hullámhosszt. A próbákon azt éreztem, hogy ez sikerült és ahogy haladunk a premier felé, egyre jobb lett. Imádom ezt a duettet énekelni és megmondom őszintén, azt a részt várom a legjobban, amikor Melinda bejön a színpadra és ezt eléneklem vele. Rőser Orsi egy fantasztikus énekes, csodálatos hangja van, korlátlan magasságokkal. Szerintem nagyon jók vagyunk együtt, illik egymáshoz a hangunk, jól nézünk ki.


Sok komikus szereped van és volt, most pedig egy nagy drámai szerep áll előtted. Ez nem okoz nehézséget?

Voltak más komoly szerepeim is, amik nem adták magukat olyan könnyen, mint egy Marcello vagy egy Figaro (A sevillai borbély). Én szeretem a drámai szerepeket, mert amikor itt felmegyek a színpadra, akkor iszonyatos szélsőségek között vagyok és sok mindent meg tudok mutatni a tehetségemből, lelkivilágomból és személyiségemből. Csodálatos ez a szerep most, hiszen Biberarchhal ellenséges és durva Bánk, Tiborccal szemben értetlen, majd felismerő és barátságos. Utána jön Melinda, akire először haragszik, de nem tudja leplezni az érzéseit, hogy mennyire szereti. Végül pedig Gertrud, akihez nem azzal a szándékkal megy, hogy megölje őt, hiszen egy fölkent király feleségéről van szó. Azért megy, hogy történjen valami, csinálnia kell valamit. Vannak belső vívódások, belső gondolatok. Ott a Hazám, hazám, ami, azt hiszem a legtöbbet jelenti nekem az operairodalomban. A gyerekkoromat idézi fel és azt, ahonnan jöttem, Perkupáról. A gyökereimet, amit soha nem fogok elfelejteni. Ez egy nagyon sokrétű és komoly drámai szerep.

Nem érzed magad fiatalnak Bánk bánhoz?

Ha most azt kérdeznéd, hogy a Falstaffhoz vagy a Rigolettohoz elérkezettnek látom-e az időt, ha jönne a felkérés, akkor azt mondanám, hogy nem, azok még koraiak. De úgy érzem, hogy már nős vagyok, volt pár szerelem és szerelmi csalódás, féltés, bizonytalanság az életemben, van két gyermekem és itt a mindennapok félelme és izgulása. Ha ezeket nem mondhatnám a magaménak, akkor korainak érezném, hiszen akkor megcsinálnám a szerepet. De így konkrétan tudom, hogy miről éneklek. Nem beszélek mellé a szerepben, hiszen én vagyok, ezeket már átéltem és tudom, sejtem, hogy Bánk bán a mondanivalójával mit és miért érezhet. Hangilag is megértem már erre szerintem. Nem azt mondom, hogy ez a három előadás lesz a legtökéletesebb Bánk bán, amit életemben fogok énekelni, de elkezdeni nagyon jó időpont. Remélem, hogy még sokat fogom játszani és sok minden fog bennem érni, változni. Ahogy megy az idő előre és minél többször éneklem, annál hitelesebb leszek.

Készítette: Kovács Alexandra
Fotók: opera.hu, Csibi Szilvia, Nagy Attila

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts