Bearanyoz

Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a 2017-es évben országszerte különféle megemlékezések, tisztelgések zajlanak a költő előtt. Bár az Arany-év az utolsó harmadába lépett, még mindig számos program zajlik. Az Örkény Színház például az évadnyitásra újonnan átadott nézőterén október 16-án emlékezik meg Arany Jánosról Aranyozás című verses estjükkel.


A színésznek különösen mély viszonya van a versekkel – emeli ki az est elején Mácsai Pál. Ez az Örkény Színház társulatára még inkább jellemző, hiszen jelenleg két hasonló tematikájú előadás is műsoron van: az Anyám Tyúkja 1. és 2. a mai napig teltházas előadások.

Arany János életművéhez ezerféleképpen nyúltak már, főleg a bicentenárium alkalmából adódóan – ehhez költészetének végtelen sokszínűsége kimeríthetetlen alapanyag. Ferencz Győző és Mácsai Pál ezúttal azonban más irányból közelítették meg a költőt: az előadásba került versek és szövegek az Aranyt napjainkig követő alkotó nemzedékek munkáiból lettek válogatva. Petőfi Sándortól kezdve a Nyugatosokon át olyan kortárs hangoking, mint Nádasdy Ádám vagy Parti Nagy Lajos, változatos formájú és hangvételű szövegeket hangosít ki majdnem a teljes Örkény Társulat. Mácsai Pál, aki egyfajta házigazdaként vezeti az estet, ki is emeli, hogy céljuk Arany kultuszának érzékeltetése, amely napjainkig tart. A kihangosított szövegekből nem csak a magyar kultúrára, költészetre és nyelvre gyakorolt hatása rajzolódik ki, hanem a 19. századból beemelt kortárs szövegekben Arany János, az ember is megjelenik – például Petőfi Sándor levelében barátjáról, a méltán magasztalt alkotóról meghitten emberi képet fest.


Az Aranyozás kellemes, családias hangulatú, Kákonyi Árpád kíséri zongorán a színészeket, Arany saját sanzonszerű szerzeményeit felhasználva, némelyik szöveget megzenésítve. A megszólaltatott művek hol vidámak, hol elgondolkodtatóak, hol pedig a mai magyar társadalmi helyzetre, közéletre nyitnak ki. A nézőtér kacag, máskor sokat sejtetően hümmög – a reakciók, akár az előadás alapanyagjának sokszínűsége, alátámasztják az Örkény Színház előadásának koncepcióját – mi szerint Aranyt nem lehet szétválasztani az örökségétől, amely napjainkig is jelentős szerepet kap még a mindennapokban is. A kép, amelyet az Aranyozás rajzol a költőről a teljesség igénye nélkül, szép tisztelgés a költőóriás és az ember előtt.

Írta: Hirmann Blanka
Fotók: Horváth Judit

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts