Egy virágládában éri a vasárnap A Jeditanács összeül főhősét, aki azt próbálja megfejteni, mi történt vele tegnap, és közben valahogy haza is kéne jutnia. Végigszeli a belváros kultikus helyeit, a Kisüzemtől a régi Caesarig mindenhova betér, mi pedig végignézhetjük, ahogy különböző karakterekre bomlik a személyisége. Ezek a figurák bóklásznak a főhős tudatának bugyraiban, ott filozofálnak, vitatkoznak, fejtegetik, mi is történt velük, vagyis a főhőssel.
Fekete Ádám a Staféta pályázat jóvoltából második előadását rendezheti meg, amely egy élet szétszálazódását és tudatunk megbízhatatlanságát ábrázolja. Azt, hogy az agyunkat elborító emlékképek közül egy idő után képtelenek vagyunk megmondani, melyik történt meg valójában, és melyik az, ami csak képzeletünk szüleménye…
A Jeditanács összeül abból a tapasztalatból indul ki, hogy minden ember többféle személyiségből tevődik össze: legalább annyira vagyunk ötvenes férfiak, mint amennyire fiatal lányok, vagy az élet nagy kérdésein morfondírozó kamaszfiúk. A főszereplő ehhez híven több karakterre bomlik szét, ők veszekednek, áriáznak, kocsmáznak, cirkuszolnak az előadásban. Ebben a hangos, zsibvásárszerű gondolatfolyamban egyetlen perc is órákká tágulhat, egy ábrándos pillanat alatt pedig napszakok pereghetnek el. Az előadás során betekintést nyerhetünk abba, hány meg hány akadály gördül hősünk életének kézenfekvő megoldásai elé, láthatjuk, hogy szólnak bele a hozzátartozói, a barátai, a halottai egy-egy gondolatmenetébe, és hogyan kell a belénevelt félelmek és vágyak között szlalomoznia, hogy hű tudjon maradni ahhoz a valamihez, amiről úgy gondolja: ez ő.
A Juhász Nóra tervezte díszlet egy tudatot reprezentál: „Sok különböző táj töredékéből áll, amelyekben a tudat tulajdonosa járt vagy járhatott, valóságban vagy álmában, amiket elképzelt, vagy amik valamiért a gyerekkorát idézik, de már nem igazán tud rájuk visszaemlékezni.” (Fekete Ádám, librarius.hu)
Így fedezhetjük fel az előadásban egy generáció számára kultikus DOS alapú számítógépes játék, a Lion King Safaris pályáját, az Úri Murit vagy a rendező életéhez szorosan kapcsolódó fizikai rehabilitációs központot.
Fekete Ádám a Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán végzett, azóta számos kőszínházi és független előadásban is közreműködött szereplőként vagy alkotóként. Első rendezése a Csoportkép oroszlán nélkül az első NEXTFESZT-en debütált és többször is látható volt a Trafóban. Olyan produkcióról van szó, amiről kétszer írt az Élet és Irodalom, és állandó beszédtéma volt a szakma és a közönség köreiben. Fekete Ádám a filmvászonról is visszaköszönt már: főszerepet játszott Till Attila Tiszta szívvel című filmjében, ő alakította Barba Papát. A Trafóban Kárpáti Péter Tótferi című előadásában látható mostanság.
Szerepeli: Pallag Márton, Jankovics Péter, Kárpáti Pál, Stefanovics Angéla, Sipos Vera, Terhes Sándor, Laboda Kornél
Ráncba szedi: Juhász Nóra
Rávilágít: Bredán Máté
Behangolja: Bartha Márk
Megírja, megrendezi: Fekete Ádám
Segít neki fókuszban maradni: Kővári Szimonetta
Külön köszönet: Gryllus Dániel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése