SÚGÓ+ – Megírva a csillagokban

George Lucas fényes üstökösként jelent meg Hollywood egén, és véletlenek furcsa összjátékának köszönheti hírnevét. A Star Wars és az Indiana Jones megálmodója tiszteletére 2016-ban életrajzi kötetet adtak ki, ami 2017 óta a Bookline gondozásában magyarul is olvasható.

Brian Jay Jones műve az eddigi legpontosabb Lucas-életrajzot vetíti elénk, a lehető legrészletesebben taglalva a filmrendező életének fontosabb eseményeit, külön kitérve a magánéletére is. Ez az aspektus azért is hangsúlyos, mert Lucas kapcsán mindig a szakmai érdemek kerültek előtérbe, és bár sohasem titkolta, hogy hogyan élt vagy él, a fókusz mindig a filmeken, a szakmai életúton maradt. A Galaxisokon innen és túl arra tesz kísérletet, hogy a háttérben maradt magánembert megismertesse a szélesebb közönséggel, betekintést nyújtson a rajongók számára a kulisszák mögé, közelebb hozza őt az emberekhez, vagy ha úgy vesszük: példát állítson a feltörekvő filmes és nem filmes fiatalok elé.

George Lucas élete ugyanis a véletlen folytán kanyarodott a filmezés felé, már a korai éveit boncolgató első fejezet is hangsúlyozza a véletlenszerűséget. Nem lehet kikerülni a technológiai fejlődés jelentőségét, illetve a gyerek-George komoly érdeklődését a képregények – amik elsősorban nem sci-fik voltak –, később pedig az autók iránt. Ez utóbbi szenvedélye 16 éves korára már-már fanatizmussá vált, az autóversenyzés a filmjeiben is visszaköszön.

A filmezés iránti vágyát egyértelműen a televízió széleskörű elterjedése táplálta, ahogy Brian Jay Jones fogalmaz: „Lucas az első olyan nemzedékhez tartozott, amely a televízión nőtt fel – a pop-kulturális jelenségen, ami örökre megváltoztatta a közönség viszonyát és diskurzusát a szórakoztatással”. Súlyos autóbalesete után pedig – miután az autóversenyzés egyértelműen lekerült a lehetséges jövőképek listájáról – ez az irány valós alternatívát kívánt az Életbe kilépő Lucas számára.

Bár azt gondolhatnánk, hogy az 1965-ben készült első – alig egy perces – filmje, Az élettől ellesve, kiváló alkalmat adna a kötet írójának, hogy egy járt ösvényt választva innentől a filmszakmai törekvésekre koncentráljon, Jones következetesen igyekszik a tények mögé látva a motivációk felől közelíteni. Így bár való igaz, hogy a kötet további részét elsősorban a filmekkel kapcsolatos tények teszik ki, mégsem ragadunk meg a werkekből ismert protokollnyilatkozatok szintjén. Bepillantást nyerhetünk a díszletek mögé, a gyártási problémákkal küzdő fiatal rendező kételyeitől elkezdve Marlon Brando visszautasított szerepéig. Sőt, a szerző még a casting folyamatát és koncepcióját is olyan részletességgel tárja elénk, hogy már-már tankönyvi példaként szolgálhatna bármely rendező számára.

A kisebb alkotások mellett természetesen nem hagyható ki a két legnagyobb kasszasiker, a Csillagok háborúja és az Indiana Jones sem. Előbbi azért érdekes, mert sikerének kulcsa – akárcsak Lucas pályája – a véletlenben keresendő. Ugyanis a film majdnem nem készült el: már az első forgatási napon problémáik akadtak, a robotok, köztük a híres R2-D2, egyszerűen elromlottak. A forgatás elhúzódott, ráadásul a Fox stúdió sem szavazott bizalmat Lucasnak. Az alkotás azonban több hét csúszással elkészült, és bemutatták – kisebb mozikban, merthogy a Csillagok háborúja nem készült közönségfilmnek. Utóbbi pedig talán azért, mert Lucas produkcióvezetőként egy sokkal egyenesebb pályát futott be, mint a csillagköziek történetével. Neve még mindig fényesen ragyog Hollywood egén, habár A Birodalom visszavág után – tehát a ’80-as évek elején – „végzett Hollywooddal”.

A kötet nem áll meg ott, hogy a fénykort tárgyalja, egészen a jelenkorig, 2016-ig – visszavonulásáig – foglalkozik George Lucas életével. A könyv nyíltan beszél a rendező apasághoz fűződő viszonyáról, a Csillagok háborúja folytatásainak tervéről, a Lucasfilm lehetséges jövőképéről, és a múzeum felállításának nehézségeiről – ez utóbbi ügyében a Galaxisokon lezárásáig nem döntöttek.

Ebben a könyvben megvan minden, ami George Lucas, és amit a filmjeivel képvisel. Tökéletesen átgondolt, a teljesség igényével készült mű, ami a legapróbb részletekig feltár egy életutat. Ám ez a részletesség már-már a fókuszpontok elvesztéséhez vezet, hiába a tagoltság, mégis amikor egy-egy momentumot kiemelünk, szembesülünk azzal, hogy valami mindig kimarad, mert a Lucas-életműben minden mindennel összefügg.

Aki olvasmányos, regényes könyvre számít, valószínűleg csalódni fog, mert ilyen írói szándék nem húzódik a sorok mögött. Sokkal inkább célja egy élet bemutatása a maga buktatóival, szépségeivel, és olyan alkotások kulisszatitkainak feltárása, amik meghatározták a mai filmgyártást – a Csillagok háborúja kapcsán pedig a sci-firől való gondolkodásmódot. Az írói stílus is ehhez alkalmazkodik, olykor olyan érzésünk támad, mintha egy szaktanulmányt olvasnánk.

Hogy mégse vesszünk el a hatalmas információhalmazban és a szakszavakkal sem fukaron bánó szövegben, a szerkesztők név- és tárgymutatóval látták el a kötetet – ez szintén erősíti a tanulmány-jelleget –, így a legfontosabb címszavakra akár oldalszámok alapján is rákereshet az olvasó.

Hiánypótló mű ez a Lucas munkásságát kedvelők számára, akik nem érik be annyival, hogy a moziba beülve elmerüljenek egy-egy film látványvilágában és történetének sokoldalúságában, hiszen akárhányszor kézbe veszi az ember, mindig talál benne egy Lucas-idézetet, egy apró anekdotát, egy érdekes kulisszatitkot, amitől teljesebb képet kap a 20. század egyik legjelentősebb sci-fi rendezőjéről.

Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl
Bookline Könyvek, 2017, 620 oldal

Írta: Vass Antónia

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts