Csánki Zsófia, a METU Animáció mesterszakán diplomázott idén júniusban. Danse Macabre című alapszakos diplomafilmje számtalan fesztiválon látható volt, beválogatták többek között a European Film Festival of Lille, a CortoDino Film Festival Dino De Laurentiis programjába, vetítették a The International Film school Festival of Tetouan-on is. Az Ágyálmok című munkáját pedig például a 2019-es Anilogue-on, a Primanima-n, vagy a Friss Húson is láthattuk.
A Danse Macabre augusztus közepétől nyilvánosan is megtekinthető online formában a METU Animation vimeo csatornán. A történet egy lepusztult, sivár szobában játszódik. A főszereplő egy haldokló ember, akit a betegsége annyira legyengített, hogy tolószékbe kényszerült. A film az elmúlás három stációját dolgozza fel: kiszolgáltatottság, küzdelem, és a szintézis: elfogadás. Mindegyik szakaszt az ember halálhoz való viszonyulása határozza meg. A Danse Macabre a kortárs tánc nyelvén beszéli el a történetet, ami a rajzanimáció által valósul meg.
A film konzulense Csáki László és Muhi Klára, a zeneszerző/hangdesigner Pongor András volt.
A film kapcsán Zsófi így nyilatkozott az elkészülésről, az inspirációról, a készülés folyamatáról:
„A Danse Macabre az első diplomafilmem, amit a METU Animáció alapképzésének utolsó évében készítettem. Fontos volt számomra, hogy kipróbáljam magamat a táncfilm területén, mivel a tánc kisgyerekkorom óta fontos részét képezi az életemnek. Nagyon izgalmasnak találom, hogy a mozdulatok kifejező ereje képes elmesélni egy történetet, vagy hangulatot teremteni, főleg ha mindez az animáció nyelvére van lefordítva. Ahol a tánc eléri a fizikai határát a valóságban, azt a rajzanimációval tovább lehet gondolni egy fiktív fantáziavilágban.
A film témáját egy kisebb balesetem inspirálta, ami után sokáig korlátozottak voltak a lehetőségeim a mozgás, de leginkább a tánc terén. Ez a tehetetlenség indította el a Danse Macabre ötletét. Mindenekelőtt azt szerettem volna kifejezni a filmmel, hogy a tánc végső soron a felszabadulás szimbóluma, még ha előtte más formában is megjelenhet, mint egy harc, vagy elnyomás. A haláltánc motívumra később találtam rá. Érdekesnek találtam az ötletet, hogy a táncpartner nem egy fizikai lény, hanem egy testet öltött metafora. Ennek a víziónak a megjelenítésére az animáció tökéletes eszköz volt.”
Kiss Melinda tanszékvezető, az Animáció alap- és mesterszak vezetője is mesélt a film készülésének oktatói oldaláról, valamint magáról a táncanimáció műfajáról.
„A mozgás, ritmus és lendület alapvető elemei az animációnak, ám vannak olyan rövidfilmek, amelyekben ezek a jellemzők kiemelten nagy hangsúlyt kapnak. Különleges hatású, a nézőt teljesen magával ragadó alkotások ezek, hiszen olyan mélységű emberi összetevőket szólítanak meg, amelyek ősidők óta meghatározó részei az általános kultúrának.
A Danse Macabre egy ilyen film. Fő motívuma a tánc, erre alapozva válik kifejezővé, szenvedélyessé, és nem utolsósorban hitelessé, hiszen a mozgásművészet az alkotó személyes életében is fontos szerepet játszik. A dinamikus, formai szál mellett, egy erős filozófikus vonal is jelen van a filmben, amely az üzenetét és dramaturgiai súlyát hivatott erősíteni. Az emberi lét korlátai, buktatói és az elmúlás gondolata szintén olyan fogalomkörök, amelyek állandó jelleggel foglalkoztatják az emberiséget.
Zsófi és a film teljes stábja kivételes szorgalommal és kitartással fejlesztette a filmet. Nem létezett számukra sem technikai, sem más természetű akadály, és büszkén mondhatjuk, hogy ennek minden értelemben meglett az eredménye.
Örömmel tölt el, hogy mindezeket az értékeket mások is felismerték, úgy mint fesztiválzsűrik, nézők és animációrajongók szerte a világban. Ennek köszönhetően a Danse Macabre nagyon szép nemzetközi fesztiválszereplést tudhat magáénak.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése