Súgópéldány

Frank Wildhorn neve ismerősen cseng a színházszerető közönség számára, hiszen olyan, itthon is nagy népszerűségnek örvendő darabok fűződnek hozzá, mint a Rudolf, A Vörös Pimpernel, vagy a jelenleg is a Budapesti Operettszínház repertoárján futó Jekyll és Hyde. Elutazása előtt a zeneszerző a sajtó képviselőivel is találkozott, ahol Kiss-B. Atilla főigazgatóval és Homonnay Zsolt művészeti vezetővel – az előadás rendezőjével – meséltek az előadásról és a közös munkáról.

Wildhorn láthatóan jól érezte magát a Nagymező utcai teátrumban, úgy fogalmazott, hogy nagyon hamar baráti viszony alakult ki közte és a színház vezetői között. „Valószínűleg egy csomó bajba keveredünk majd együtt” – mondta a beszélgetés elején, utalva rá, hogy reméli, nem ez lesz az egyetlen találkozásuk. Kitért arra is, hogy autodidakta módon tanulta a zenét, és mindig a szívéből ír, ezért különösen jó látnia, hogy az Operettszínház színészei milyen szenvedéllyel dolgoznak.

A Carmen is tele van szenvedéllyel, és Frank Wildhorn az ilyen történetekből szeret musicalt csinálni. „A Carmen időtlen” – mondta, hozzátéve, hogy úgy gondolja, mindenki találkozott már az életében egy ilyen figurával. „Carment több veszteség érte, mint amennyit el tudunk képzelni. De ő egy túlélő, újból és újból visszatér, mert erős a lelke.”

Miközben ezek a musicalek születnek, Wildhorn a saját lelkében is mélyre ás. Megpróbálja megtalálni az adott karakter igazságát, felkutatni a félelmeiket – ez utóbbi mindig a fejében van, amikor a zenén keresztül igyekszik láttatni a figurákat.

A magyarországi előadást vadnak, szexinek és kicsit veszélyesnek jellemezte. Homonnay Zsolt rendezéséről úgy véli, hogy bátran nyúl az anyaghoz. Nádasi Veronikát Carmen szerepében külön kiemelte. „Micsoda szívvel énekel! Nem ismerem személyesen, de amikor hallottam, a hangján keresztül az egész életét éreztem” – mondta a színésznőről. A magyar művészeket általánosságban is méltatta, mondván amellett, hogy szereti azt a fajta szenvedélyt, és fájdalmat, amely a kelet-európai mentalitást jellemzi, úgy gondolja, hogy az Operettszínház énekesei világszínvonalú előadók.

A beszélgetés során felmerült egy lehetséges együttműködés lehetősége is, ám erről sem Wildhorn, sem Kiss-B. Atilla nem szeretett volna konkrétumokat mondani. „Megtisztelő lenne, ha ennek a társulatnak írhatnék, hiszen nem kérdés, hogy mennyi tehetséges művész dolgozik ebben a színházban” – mondta Wildhorn, a pillanatnyilag elméleti szinten készülő mű viszont nem feltétlenül magyar történet lenne, mert mint a zeneszerző fogalmazott, olyan musicalt akar írni, amelyet az egész világgal megoszthat, és mond valamit az embereknek a Föld másik felén is.

Kiss-B. Atilla Frank Wildhornhoz hasonlóan nagyon pozitívan nyilatkozott a szorosabbra húzott kapcsolatról: „Egy nagyon előremutató munkakapcsolat tud közöttünk létrejönni, és köszönöm, hogy itt van velünk” – mondta a főigazgató, akitől Homonnay Zsolt vette át a szót.

A rendező kitért arra a manapság népszerű felfogásra, amely az új musicalek készítését jellemzi. A futószalagon, sémára gyártott darabok mellett – melyeket a profit érdekében teamek hoznak létre – a Carmen erényének tartja, hogy érződik rajta, amiről Wildhorn a beszélgetés elején mesélt: lélekből és ihletből született, igazi zeneszerzői munka. Homonnay közel egy éve dolgozik a most színre kerülő anyagon, és rendezésében nem a történetre, sokkal inkább az időtlenségre helyezte a hangsúlyt.

Kiss-B. Atilla a sajtótájékoztató második felében Bizet művéről is szót ejtett. A főigazgató egészen közelről ismeri az operát, hiszen ő maga is játszotta Josét, az egyik leggyakrabban énekelt szerepe. Ezúttal a két műfaj és mű összefonódását emelte ki: „Wildhorn mester mesterien szőtte bele Bizet zenei motívumait a musicalbe” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a motívumok elemi erővel hatnak rá, és bátor lépésnek nevezte, hogy Wildhornnál egészen más környezetben zajlanak az események.

Frank Wildhorn végül azzal a gondolattal zárta az eseményt, hogy amit sikerült megnézni a készülő produkcióból, az alapján úgy gondolja, hogy „ez egy nagyon nagy előadás lesz”.