Három telt házas előadással mutatkozott be a hétvégén a Budaörsi Latinovits Színházban Az igazság gyertyái. Székely Csaba színdarabjának – amelyet a legjobb új magyar drámának választott a Színházi Kritikus Céhe tavaly – a magyarországi ősbemutatóját ünnepelhették azon szerencsés nézők, akiknek már a premierhétvégén sikerült bejutniuk a március végéig telházas előadásra. A február 22-től Alföldi Róbert rendezésében látható Az igazság gyertyáit megtörtént események ihlették, és bár a helyszín és történelmi helyzet távolinak tűnhet, a mű ma is aktuális kérdéseket feszeget.
A Marosvásárhely közelében található egykori település, Bözödújfalu tragédiája a II. világháború megpróbáltatásaival kezdődött, sorsát pedig a Ceaușescu-rendszer pecsételte meg, amikor 1988-ban az addigra elnéptelenedett területre víztározót terveztek és elárasztották a falut. A vízből kiálló templomtorony ugyan már leomlott – helyére egy szimbolikus, új tornyot építettek –, története még élénken él a környékbeliek emlékezetében.
Éppen ezért volt különleges esemény a marosvásárhelyi bemutató, amely a földrajzi közelség okán még személyesebbé tudott válni. A nézőtéren ugyanis rendszeresen ülnek olyan emberek, akik egykor a faluban éltek, vagy rokonaik, ismerőseik révén kötődnek Bözödújfaluhoz.
„Úgy fogom fel a színházi előadást, mint egy olyan közösségi élményt, ahol a közönség egyfajta szerves, lélegző, önálló entitás” – mesélt a színházi esték közösségformáló erejéről egy interjúban Székely Csaba.
Egészen más jelentéssel bírnak az egyes jelenetek a Budaörsi Latinovits Színházban, ahol a közönség nem tapasztalhatta meg személyesen a települést körüllengő, különleges atmoszférát. Ők leginkább a tágabb közösséget érintő események, valamint az ismerős, mindennapi dolgok mentén tudnak kapcsolódni a történethez.
Emellett Székely Csaba egy tőle megszokott dramaturgiai megoldással élt: a humor eszközével oldotta a feszültséget. Létrehozott egy valós elemeket hordozó, de fiktív világot, amelyben a szereplők kitalált székely dialektusban beszélnek. Alföldi Róbert elképzelése pedig – aki nem először dolgozik Székely Csaba-szövegből – összecseng ezzel, ugyanis a rendező az abszurd humort kiemelve még inkább elemelte a cselekményt és a figurákat a realitástól.
Az igazság gyertyái onnan indít, hogy Észak-Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz, ennek folytán pedig Bözödújfaluba begyűrűzik a politika. Mégsem a hatalmi harcok kerülnek fókuszba, az eseményekről valójában egy család szemszögéből mesélve értesül a néző. Kovácsék látszólag semmiben sem különböznek egy átlagos zsidó famíliától: Márta (Pelsőczy Réka) minden tőle telhetőt megtesz, hogy tisztességes, zsidó hagyományokat tisztelő felnőtteket neveljen gyerekeiből, Sámuelből (Fröhlich Kristóf) és Sárából (Hartai Petra), és megbékéljen férje (Ilyés Róbert) olykor kicsapongó életmódjával. A mindennapok problémáit azonban pillanatok alatt írja felül néhány rendelet. A zsidótörvények felbolygatják a falu életét, és megváltoztatják az addig fennálló rendet.
„Márta kevésbé mutatja ki az érzelmeit, de nagyon nagy szeretet van benne, és érzékeny arra, hogy a gyerekeivel mi lesz” – mesélt karakteréről az előadás női főszereplője, Pelsőczy Réka. „A férj és feleség közti élő viszony is csodálatos. Nem könnyű, de igazi, szenvedélyes kapcsolat ez. Márta rajong ezért az emberért, akkor is, ha jobbat érdemelne.”
A család legkisebb gyermeke, Sára, azon túl, hogy meghatározó szereplője az eseményeknek, egyfajta narrátori szerepet is betölt. Nincs könnyű helyzete, ugyanis testi fogyatékossága miatt a lehetőségei is korlátozottabbak. Hartai Petra a karakter megalkotásakor saját tapasztalataiból is tudott meríteni, ugyanis elmondása szerint gyerekként csámpás volt, még az is felmerült, hogy begipszelik a lábát a javulás érdekében.
A másik gyerek, Samu, bizonyos szempontból kívülálló, és talán ő megy keresztül a legnagyobb változáson: „Végig lehet követni, ahogyan egy fiatal az elvágyódásból, lázadásból eljut az elfogadásig, megbékél, és miközben éli a saját életét, nem löki el magától a hagyományokat” – mondta el karakteréről a Samut játszó Fröhlich Kristóf.
A Kovács család mellett Bözödújfalu elöljárói is megjelennek, akiket Székely Csaba valódi személyekről mintázott. Ők, annak ellenére, hogy a valóságban is léteztek, Az igazság gyertyáiban már elrajzolt karakterekként jelennek meg, akiknek csak bizonyos jellemvonásait tartotta meg a szerző. A bíró (Mertz Tibor) és a plénános (Sas Zoltán) segítő szándéka például nagyon fontos, azonban a tanítóval, Demény Ferenccel (Nagypál Gábor) szemben megengedőbb volt a szerző.
Az előadás szereplői Pelsőczy Réka, Fröhlich Kristóf, Hartai Petra, Ilyés Róbert,Sas Zoltán, Nagypál Gábor, Mertz Tibor, Chován Gábor, Bohoczki Sára, Koós Boglárka, Böröndi Bence, Juhász Vince, Szőts Orsi, Takács Katalin, Spolarics Andrea és Kocsó Gábor.
Az igazság gyertyái február 22-től látható a Budaörsi Latinovits Színházban.
Fotók: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése