Súgópéldány

A Notre Dame-i toronyőr Victor Hugo A párizsi Notre Dame című ikonikus regénye, valamint a Disney világhírű rajzfilmje alapján készült. A musical Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, önzetlen harangozó megható történetét meséli el. Mindamellett, hogy magában hordozza a francia nyelvű szépirodalom kiemelkedő mesterének világát, a zenés mű alkotói a kortárs színház műfaji sajátosságaihoz igazították a színpadi karaktereket. Homonnay Zsolt, az előadás rendezője a próbák során elmondta, hogy Victor Hugo igazán húsbavágón fogalmazott az emberi lélekről, valamint a különböző társadalmi jelenségekről.

A regényíró sorai mintha manapság vetődtek volna papírra: az önhibáján kívül csúfnak született Quasimodót kigúnyolják. A Jászai Mari-díjas színházi alkotó úgy látja, hogy bár a történet a 15. században játszódik és a regény megjelenése a 19. századra esik, mégis, a játszókat és a nézőket hasonló kérdések foglalkoztatják manapság, mint sokszáz évvel ezelőtt. A produkciónak a mai korral való kapcsolatát erősíti, hogy a párizsi főszékesegyház 2019 tavaszán leégett, s mintha Hugo megjósolta volna a tűzvészt: a műben Quasimodo égő rőzsét, ólmot önt az utca kövére, és a tűz fényében felsejlik a Notre Dame árnyéka. A katedrális az 1163. évi alapkőletételétől kezdődően immár több, mint 800 éve tanúja a történelem viharainak, az emberi sorsoknak és a fényes szertartásoknak, mintegy örök mementóként állva a francia főváros közepén. A rendező szerint az előadás nem csupán a színpadi szerepalakok – például Quasimodo, Esmeralda, Claude Frollo esperes, vagy éppen Phoebus de Martin kapitány – története, hanem az ősi falaké is, amelyek a templomot díszítő vízköpők által valóban életre kelnek a színpadon.

Homonnay Zsolt hozzátette: hálás Kiss-B. Atillának, a színház főigazgatójának a rendezés lehetőségéért, hiszen korábban Berlinben Quasimodóként és Phoebusként is láthatták a nézők, Magyarországon Clopin Trouillefou, a cigányok királya szerepében lépett a közönség elé, most pedig az előadás megrendezése mellett lefordította a musicalt és a magyar dalszövegeket is megírta.

A főbb szerepekben Sándor Péter, Tassonyi Balázs (e.h. SZFE), Antolovics Péter (e.h. SZFE), Széles Flóra, Lipics Franciska (e.h. SZFE), Dancs Annamari, Kálmán Petra, Földes Tamás, Szomor György, Langer Soma, Kocsis Dénes, Szerényi László, Szentmártoni Norman, Magócs Ottó, Kiss Zoltán, Miklós Attila és Angler Balázs láthatók. A jelmezeket a Jászai Mari-díjas Füzér Anni, a díszletet a Vágó Nelli- és Rubányi Vilmos-díjas Túri Erzsébet álmodta színpadra. A világítás Bodor Ákos, a vetítés Somfai Péter munkája. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara (főzeneigazgató Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester) és Énekkara (karigazgató Szabó Mónika), valamint a Musical Ensemble művészei. Vezényel Oberfrank Péter Liszt Ferenc-díjas karmester és Tassonyi Zsolt. Az előadás koreográfusa Simon István Harangozó Gyula-díjas balettművész, zenei vezetője Tassonyi Zsolt, rendezője Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó.

A Notre Dame-i toronyőrrel párhuzamosan elkezdődtek ifj. Johann Strauss A cigánybáró című nagyoperettjének próbái. A november 21-én pénteken, 22-én szombaton és 23-án vasárnap 19 órától szintén hármas szereposztásban látható premierre a Jókai200 emlékév keretében kerül sor. Az operett ősbemutatóját 1885. október 24-én este tartották a Theater an der Wienben. A szövegkönyvet a Bécsben élő, de magyar származású Ignaz Schnitzer írta Jókai Mór műve alapján. A valcerkirály az ősbemutató időpontjában maga mögött tudta az akkor már közel tíz éve színre került A denevér óriási sikerét, Magyarországon pedig ekkorra már Jókai is élő legendává vált, szerencsés volt tehát kettejük találkozása. Az operett azóta is töretlen népszerűségnek örvend, az izgalmas, kincsekkel és kalandokkal teli történetet pedig a szenvedélyes cigányzene, a tüzes csárdás és az andalító keringő dallamai fonják egységbe. Az előadás Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó rendezésében készül, a főbb szerepekben mások mellett Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Vásári Mónika, Frankó Tünde, Kiss Diána, Lévai Enikő, Bordás Barbara, Langer Soma, Papp Balázs, Tassonyi Balázs, Laki Péter, Dénes Viktor és Sándor Péter lépnek színpadra.