Súgópéldány

A szabályok nem változtak: a legfeljebb 25 perc hosszúságú jelenetek felölelhetik a teljes történetet, reflektálhatnak az operettmusicalre, de fókuszálhatnak a mese akár egyetlen jelenetére is. A megvalósításnak szinte csak a fantázia szab határt – lehet modern köntösbe ágyazott adaptáció, vagy klasszikus mesei elemeket felsorakoztató színdarab.

A színház művészeiből álló zsűri minden évben nagy örömmel várja azokat a feldolgozásokat is, melyeket a gyerekek saját maguk írtak, ebből idén sincs hiány. A Budapesti Operettszínház a felkészülésben is segítséget nyújt, a fiatalok a színház falai között próbálhatnak a versenyre színész-mentoraikkal, akik hasznos tanácsokkal segítik a produkció sikerét.

Az első mentorszakaszra az Operettszínház Lehoczky Zsuzsa Kisszínházában került sor február végén. Kékkovács Mara, Siménfalvy Ágota, Altsach Gergely, Angler Balázs, Magócs Ottó és Nagy Lóránt ekkor találkoztak először a gyerekekkel és felkészítőkkel, a találkozás után pedig izgatottan meséltek az első élményekről.

Elsőként a Zrínyi Miklós Gimnázium színjátszó köre, az Örvénylő Színkör érkezett meg az Operettszínházba, mentoruk, Siménfalvy Ágota egy téren és időn átívelő történetbe csöppent. A szöveget maguk a diákok írták, koncepciójuk szerint Hamupipőke és a királyfi különböző korokban találkoznak, és szerelmükért próbákat kell kiállniuk.

„Megható volt betekintést nyerni a gyerekek gondolataiba, lelkivilágukba és erkölcsi normáikba. Személyükben nagyon fogékony csapattal találkoztam, és a technikai instrukciókon túl arra is jutott időnk, hogy a színészi játékkal foglalkozzunk” – mesélt a találkozásról Ágota, aki inkább egyfajta iránymutatást próbált adni a csapatnak, illetve humorral oldani az egyébként kicsit szomorkás történetet. „Azon is dolgoztunk, hogy technikailag hogyan jelenítsük minél filmszerűbben azt az örvényt, ami az időutazást jelképezi.”

A másik csapata, a Nézsai Színjátszókör Topánka műhelye, általános iskolásokból áll. A negyedikesek felkészítő tanára, Nándori Kitti maga is aktívan foglalkozik színházzal, drámainstruktor szakot végzett, így a gyerekekkel egy, már szinte kész produkcióval érkeztek az Operettszínházba. Előadásukban a népi elemeket ötvözik a mai világzenével. „Nagyon nyitott és fogékony csapat, akiket leginkább arra bátorítottam, hogy merjenek nagyobb mozdulatokkal dolgozni és hangosabban beszélni – hiszen a Kálmán Imre Teátrum, ahol majd a verseny zajlik, egy sokkal nagyobb tér –, illetve azt próbáltam megmutatni nekik, hogy egy-egy hangsúllyal hogyan tudják segíteni a partnerük játékát” – mesélt a jelenetek kidolgozásáról a mentor.

Nagy Lóránt első csapata, a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és AMI színjátszói már rutinos versenyzőként érkeztek, sőt mentoruk sem ismeretlen számukra. Nem csoda, hogy a közös munka is gördülékenyen ment, ahogy Nagy Lóránt fogalmazott: „A történetbe álmodott sokszínűségük magával ragadó; az ötleteiket határozottan képviselik, és fogékonyak az instrukciókra. Csupán az általam szükségtelennek ítélt szünetekre próbáltam felhívni a figyelmüket. Több melodráma, tömörebb szövet” – mondta, majd felkészítő tanáraik Enikő és Xénia munkáját méltatta.

Siménfalvy Ágota másik csapatánál is meghatározó szerepet játszanak a pedagógusok. A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola negyedikesei, a Taksonyi Aprók különleges formáját választották a mese feldolgozásának: a gyerekek egérkeként szaladnak át a történeten, egészen egyedi perspektívából láttatva a mesét. „Az első próbán leginkább a térrel ismerkedtünk, hogy az átöltözések és visszaérkezések gördülékenyek legyenek, és egy igazán jó ritmusú előadás szülessen” – mesélte a mentor. Persze, most még kicsiben, hiszen a Lehoczky Zsuzsa Kisszínház színpada egészen más, mint a Kálmán Imre Teátrum. „Biztos vagyok benne, hogy a mozgások és a mondatok pontosítása után egy nagyon aranyos, élvezetes előadás születik majd” – biztatta csapatát Ágota.

Ahogy a szigetszentmiklósiak, úgy a Málnás Cukor Társulat sem először képviselteti magát a Tiétek a Színpad versenyében. A fiatalok ezúttal is egy szellemes történettel érkeztek, és az első pillanatban megtalálták a közös hangot mentorukkal, Angler Balázzsal. „Amint megérkeztek a gyerekek, azonnal el is kezdtük a munkát. Veresegyházi Béla, a darab írója egy, a kiíráshoz tökéletesen illő, humorral teli történetet álmodott színpadra” – mondta az első találkozásról Balázs, aki „megharcolt” a csapatért mentortársával, Altsach Gergellyel, ugyanis már a beküldött videó után érezte, hogy mindenképpen a Málnás Cukor Társulattal szeretne dolgozni. „Egy nagyon lelkes csapattal találkoztam, akik nemcsak tehetségesek, hanem rendkívül instrukcióérzékenyek is, figyeltek a tanácsaimra, és igyekeztek megfogadni azokat. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem szerettem volna nagyon belenyúlni a koncepciójukba, inkább csak finomítottunk a jeleneteken.”

A 9. kerületi Molnár Ferenc Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola MOFE Cipész Bt. csapatának mentora, Kékkovács Mara szerint a gyerekek különösen nyitottak az irodalomra és a humorra, erősségük pedig, hogy figyelik és támogatják egymást, ami a színpadon különösen fontos. Az első találkozás alkalmával is fantáziadús ötletekkel gazdagították a már meglévő anyagot. „Nagyon jó gondolataik voltak arra, hogy mivel dúsíthatnánk fel a darabot, ehhez pedig valódi figyelem és fegyelem társult” – hívta fel a figyelmet a mentor a csapat erősségére, kiemelve, hogy fontosnak tartja a kereteket, mert ezen belül szárnyal a gyerekek fantáziája. „Külön öröm volt látni, hogy olvasnak, örömmel járnak próbára, közösségben gondolkodnak – ez pedig ajándék nekünk és az oktatóknak egyaránt” – mondta Mara, aki izgatottan várja a következő találkozást, hiszen akkor már a Kálmán Imre Teátrumban dolgozhatnak tovább a kis előadáson.

Nagy Lóránt másik csapata, a Thália Tanoda zenés tini osztálya számára nem ismeretlen a színpad, hiszen A cipő projekt tagjainak az éneklés és játék a szenvedélye. Produkciójuk minden elemében a mai zenés színház elemeire épít, értelmezésükben Hamupipőke története egyszerre lett modern és érdekfeszítő.

„Határozott elképzelése Juditnak és Gyurinak nagy koncentrációt követel a kis színészpalántáktól, amiket fiatal koruk ellenére meglepően kiválóan hoznak. A gondolatiság átjön; az akarás, ha szerencsésen mozgatják energiáikat, odaszegezi a nézőket” – méltatta a gyerekeket a mentor, ugyanakkor praktikus tanácsokkal is ellátta őket: azt kérte tőlük, hogy tömörítsék a történetet és figyeljenek a hangsúlyokra. „Biztos vagyok benne, hogy sokat tanultunk egymástól.”

A Tháliások után egy másik zenés irányból érkező csapat, az Országos Musical & Operett Kurzus és a Várkerti Általános Iskola diákjai vették birtokba a Lehoczky Zsuzsa Kisszínházat. A SzínpadKalandorok mentora, Magócs Ottó egy dramaturgiailag átgondolt produkciót láthatott, amit bevallása szerint inkább csak finomhangolni kellett. A fő feladatuk ezért az volt, hogy az aktuális térhez igazítsák a jeleneteket. „Persze, ez egy kicsit blikkfangos szituáció, mert egy másik színpadon fogják előadni a történetet, úgyhogy sok dolgot egyelőre csak fejben képzeltünk el” – avatott be a kulisszatitkokba Magócs Ottó. A SzínpadKalandorok egy modern Hamupipőke-feldolgozással készültek, amiben megjelennek azok a dolgok, amelyek a mai gyerekek mindennapjaiban is feltűnnek – például a TikTok. Néhány szerepet ugyan megváltoztattak, de a struktúra ugyanaz maradt: van benne hatalmi szál, alárendeltség, kirekesztettség, és természetesen a jó a végén elnyeri méltó jutalmát. Mindez pedig egy mai tinédzsertörténetbe van ágyazva. „Nagyon szeretek velük dolgozni, mert felkészültek, éhesek az instrukciókra, és látom rajtuk az igyekezetet, hogy még jobbak akarnak lenni. Közben pedig hihetetlenül tehetségesek!”

„Amikor a Xántus Társulat videóját megnéztem, azonnal kitűnt, hogy mennyire tehetségesek” – mesélt a másik csapatáról Magócs Ottó, kiemelve, hogy a Xantus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjainak kiváló hangi adottságaik vannak, emellett jó a mozgásuk és a színészi képességeik. „Magán a szövegen kellett még egy kicsit csiszolni. Igyekeztem nagyon aprólékosan minden jelenetet átvenni velük, így bízom benne, hogy végül a zene-szöveg-látvány egysége lenyűgözi majd a zsűrit, mert nagyszerű lehetőségek vannak a csapatban” – mondta Ottó a próba után, majd kiemelte a karaktereket kidolgozottságát, valamint a darabot író és rendező Cserkuti Elizát, aki rengeteg ötletet vitt bele a történetbe. „Ebben az előadásban vannak a történettől elemelkedett szálak: sírból visszatérő mama, Hamupipőke bánatát hallgató fehér madár, aki leszáll hozzá, hogy megvigasztalja, de nagyon izgalmas a fuvolahang alkalmazása is. Utóbbi kifejezetten lélekemelő, aztán az egész egy váratlan fordulattal ér véget” – elemezte a mentor az adaptációt.

A háromnapos első mentorálási szakaszt március elején egy második követi, ahol a csapatok az előző próbákra építve, immár a Kálmán Imre Teátrum színpadán gyakorolhatják be produkciójukat. Pár nappal később pedig bemutatkozhatnak a szakmai zsűri előtt, akik kiválasztják, hogy mely produkciók juthatnak a március 28-i döntőbe.

Az elődöntőbe jutott produkciók videói visszanézhetők a Budapesti Operettszínház Szervezési Osztályának Facebook-oldalán, és lájkkal szavazni is lehet rájuk. A legtöbb szavazatot szerző csapat egyenes ágon továbbjut a döntőbe, a szavazók között pedig a szervezők két jegyet sorsolnak ki a színház egyik előadására.