Női történetek a háború árnyékában – érkezik a WOMEN AGAINST WAR kiállítás

Párizs és Bécs után Budapestre érkezik a WOMEN AGAINST WAR című szabadtéri kiállítás, amely tizennégy olyan oroszországi nő történetét mutatja be, akiket politikai meggyőződésük és bátorságuk miatt elnyomással, rendőri erőszakkal és börtönbüntetéssel sújtott a hatalom. A tárlat a Feminist Anti-War Resistance (FAR) és a budapesti Osztrák Kulturális Fórum szervezésében valósul meg.


Amióta 2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, orosz nők ezrei léptek a tettek mezejére, hogy saját biztonságukat veszélyeztetve tüntessenek a háború és Putyin rezsimje ellen. Ellenállást tanúsítva: utcára vonultak, gerillaakciókkal tárták fel a háborús bűnöket, tiltott háborúellenes röpiratokat terjesztettek, akadályozták a mozgósítást, vagy ukrán menekülteken és a megszállt területekről elüldözötteken segítettek. A megtorlás nem váratott magára: többeknél házkutatást tartottak, majd letartóztatásuk után rendőri brutalitással és kínzással büntették őket, sokakat bebörtönöztek.

A háború kezdete óta a politikai okokból bebörtönzött és elnyomott nők száma jelentősen megugrott 2022 februárja óta több mint 20 000 embert vettek őrizetbe háborúellenes nézetei vagy tevékenysége miatt. 2024-re a politikai foglyok között a nők aránya elérte a 27%-ot – ez az elmúlt 14 év legmagasabb száma. A Memorial emberi jogi szervezet becslései szerint legalább 4000 embert tartanak fogva politikai okokból Oroszországban és a megszállt területeken, de a valós szám ennek a kétszerese is lehet. Jelenleg több mint 70 nőt tartanak számon hivatalosan politikai fogolyként, ám a szakértők szerint a politikai okokból bebörtönzött nők száma valójában több mint 260, sőt akár az 1000 főt is elérheti. (Forrás: Memorial PZK, OVD-Info)

A Women Against War kiállítás A „Nők a háború ellen” vándorkiállítás 2023-ban Párizsból indult, majd 2025 decemberében a bécsi MuseumsQuartierben volt látható az osztrák kulturális minisztérium támogatásával, harmadik állomása 2026-ban a budapesti Madách Imre tér. A kiállított portrékat olyan orosz és belorusz feminista művészek alkották, akik közül sokan maguk is megtapasztalták a politikai elnyomást háborúellenes nézeteik vagy cselekedeteik miatt. Közülük többen csak név nélkül vállalhatták a részvételt, mivel az komoly veszélyt jelent biztonságukra.

A Feminist Anti-war Resistance mozgalom A Feminist Anti-war Resistance (FAR) egy alulról szerveződő mozgalom, amelyet oroszországi feminista aktivisták hívtak életre 2022. február 25-én, válaszul az Oroszország által Ukrajna ellen indított teljes körű invázióra. A FAR szervezi a „Nők a háború ellen” című utazó kiállítást, hogy támogassa azokat az oroszországi nőket, akik politikai elnyomással és állami erőszakkal szembesültek.

A FAR egy sürgősségi chatszobaként indult, de azóta több tucat autonóm csoport hálózatává fejlődött Oroszországban és külföldön egyaránt. Mozgalmunkat különböző nemű, korú és hátterű emberek alkotják, beleértve a marginalizált csoportok tagjait is, akik az erőszak és a diszkrimináció különféle formáit tapasztalták meg. Egyes FAR-aktivisták kénytelenek voltak elhagyni az országot, míg mások maradtak, és illegalitásban folytatják tevékenységüket. Jelenleg több anonim egységük működik Oroszországban. Emellett több mint tizenöt aktív egységük található számos más országban, amelyek nyilvánosan működnek. Az orosz kormány a FAR-t „külföldi ügynöknek” bélyegezte és „nemkívánatos” szervezetként betiltotta. 2023-ban a FAR mozgalmat a bátorságért és polgári kiállásért odaítélt nemzetközi aacheni békedíjjal tüntették ki.

Fotó: Women Against War

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése