Várkonyi Zoltán, a Vígszínház egykori legendás igazgatója nagyon szerette és nagyra becsülte a háttérben dolgozó kollégáit. Emlékét méltóképpen őrzi a Várkonyi Zoltán-emlékdíj, amelyet özvegye, Szemere Vera alapított 1984-ben. Az elismeréssel minden évben azokat a munkatársakat ismeri el a Vígszínház társulata, akik bár a közönség számára láthatatlanok, munkájuk mégis nélkülözhetetlen és megkerülhetetlenül fontos a színház életében. A Várkonyi-díj 2026-os díjazottja Berkes Kornélia produkciós koordinátor, aki 10 éve hűséges tagja a társulatnak.
Várkonyi Zoltán 1912. május 13-án született. Szakmai öröksége a 20. századi magyar színháztörténet felbecsülhetetlen értéke: színészként, rendezőként, színházigazgatóként, tanárként, filmrendezőként és műfordítóként is egyaránt maradandót alkotott. 1962-től a Vígszínház főrendezőjeként, majd 1971 és 1979 között igazgatójaként meghatározó alakja lett a teátrum történetének. Ez a közel két évtized volt a Vígszínház egyik aranykora: kivételes művészi közösség, korszakalkotó előadások és következetesen épített, sokszínű repertoár fémjelzi a Várkonyi-érát, melyben különleges megbecsülés vette körül a háttérben dolgozó kollégákat is.
A Várkonyi Zoltán-emlékdíjat minden évben az a műszaki vagy adminisztratív kolléga kapja, akit a Vígszínház munkatársai titkos szavazással megválasztanak. Az idei díjazott Berkes Kornélia, produkciós koordinátor. 1991-ben végzett a pécsi balettiskolában, és még abban az évben a Vígszínházba került, 10 éven keresztül zenés-táncos produkcióban dolgozott. Gyermeke születése után többek között sport- és művészmenedzsmenttel foglalkozott, majd 2016-ban visszatért a Vígszínházba, melynek azóta is hűséges tagja. Művészeti és igazgatói titkárként tevékenykedett, jelenleg pedig produkciós koordinátorként a Víg Szalonban és események megvalósításán dolgozik. „Mindennél többet jelent számomra, hogy ezt a díjat a társulat szavazta meg. 2016-ban azért jöttem vissza szívesen a Vígbe, mert egy nagyon jó csapat dolgozik itt. Minden nap örömmel jövök be ide. 13 éves korom óta színházban vagyok. Egykor a színpadon, most a háttérben. Akit egyszer ez a közeg beszippant, nehezen tud elszakadni. Abból a szempontból is nagyon szerencsés ez a szakma, hogy nincs két egyforma nap, egyforma projekt, előadás. Megtisztelő, hogy többféle pozícióban gondoltak rám, és helyt tudok állni.”
A Várkonyi Zoltán-emlékdíjat május 13-án ünnepélyes keretek között, a Büszkeség és balítélet című előadás után a Várkonyi-család, valamint Rudolf Péter adta át.
A Vígszínház társulata szeretettel gratulál Berkes Kornéliának az elismeréshez!
„...egyszerűen csak az érzelem hangján, még akkor is, ha ez tőlem szokatlan, csak annyit mondok, szeretlek, Vígszínház. Szeretem tehetséges művészeidet, íróidat, akik a barátaink, a hűséges műszakiakat, sőt ma még a vándormadarakat is, és mindenkit az irodák emeletein, és mindenkit, aki ezért él ma és a jövőben...” (Várkonyi Zoltán)
Fotó: Juhász Éva / Vígszínház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése