Súgópéldány

Szeptember 4-ére három táncházat is szerveznek: a Martenica bolgár táncház a rendkívül gazdag bolgár népzene és néptánc világába kalauzol, a Berka Együttes moldvai táncháza ugyanezen az estén fél 9-től kezdődik, a vonós zenéket a Borza Banda húzza.

A Fonó Session közösségi zenélős alkalmai szeptember 8-án kezdődnek, ezeken a közönség nem csupán hallgatója, hanem aktív résztvevője is lehet a zenélésnek.

Az új évadban is várja a résztvevőket a Fonó Szerda. Elsőként szeptember 9-től Bukovina gazdag táncos és zenei hagyománya lesz terítéken.

A Fonó a legkisebbeket és családjaikat is várja a Ringató alkalmaira, melyek szeptember 10-től hetente lesznek.

Kiemelték, az évadkezdés csúcspontjának szeptember 12-én a Táncházak Éjszakáját, a 37. Országos Szezonnyitó Táncházat szánják. A Táncház Egyesülettel közös szervezésben megvalósuló estén különböző tájegységek táncai, táncoktatások, gyerek- és kamaszprogramok, kézműves foglalkozások és mesés néprajzi programok várják a kicsiket és nagyokat hajnalig. A különböző vidékek táncai óráról órára váltják egymást, ahogy a tájegységeket megelevenítő oktatók és táncegyüttesek is, akik segítik a tánclépésekben való elmélyedést. A hangulatot végig élő népzene biztosítja.

Az estére többek között a MeseSzó Egyesület interaktív, mesés foglalkozással készül, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület pedig gyermek szólistáinak közreműködésével és Sikentáncz Szilveszter vezetésével rendhagyó néprajzórát tart.

A Szomor György által írt, zenéjével és dalszövegeivel megalkotott rockmusical Homonnay Zsolt rendezésében és Simon István koreográfiájával született meg. A produkció nem egyszerűen a mohácsi csata történetét meséli el: emberi sorsokon, személyes döntéseken és drámai élethelyzeteken keresztül mutatja meg, hogyan éltek és döntöttek azok, akiknek a nevét ma már a történelemkönyvekből ismerjük. A monumentális történethez monumentális színpadi világ társult. A 96 négyzetméteres LED-falra 160 különböző kép- és videóháttér készült, a látványt 150 robotlámpa, mintegy 300 köbméter díszlet, 300 kellék és 300 jelmez tette teljessé. Egyetlen előadás létrehozásán 54 technikus dolgozott.

A mohácsi ősbemutató egyik legkülönlegesebb pillanata az volt, hogy a Budapesti Operettszínház művészei mellett a Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola mohácsi növendékei is színpadra léptek.

„Különleges és megismételhetetlen pillanat volt, hogy a mohácsi csata ötszázadik évfordulóján, napra pontosan, ugyanazon az estén szólalhatott meg az előadás Mohácson, ráadásul mohácsi gyermekek színpadi közreműködésével, énekével” – mondta Homonnay Zsolt rendező. – „Ötszáz évvel a tragédia után magyar gyermekek születnek, magyarul beszélnek és énekelnek – a lánc nem szakadt meg, ugyanazon a helyen újra felcsendül a dal. Fölöttünk pedig ugyanazok a mohácsi csillagok ragyognak, mint egykor.”

A rendező szerint az estén múlt és jelen találkozott, a történelmi hősök pedig egy estére újra életre keltek. „Minden előadás egyszeri és megismételhetetlen, de számomra a mohácsi ősbemutató az egyik legkülönlegesebb és legvarázslatosabb színházi élmény marad” – tette hozzá.

Szomor György szerint a musical nem kizárólag a vereségről és a tragédiáról szól.

A produkció zenei világa is rendhagyó: a rock energiája reneszánsz és török zenei motívumokkal, népzenei elemekkel és népi hangszerekkel találkozik, így a történelmi téma egyszerre válik kortárssá és látványossá. A produkció egy különleges családi pillanatot is tartogatott: Szomor György és fia, Szomor Bendegúz együtt léptek színpadra. Szomor György II. Ulászlót, fia pedig Ifjú Szapolyai Jánost és Ifjú I. Szulejmánt alakította.

Kiss-B. Atilla. a Budapesti Operettszínház főigazgatója az ősbemutatót követően köszönetet mondott az előadás minden közreműködőjének a sikerbe vetett hitéért, s külön is elismerését fejezte ki Pávkovics Gábornak, Mohács polgármesterének az általa vezetett város szűnni nem akaró vendégszeretetéért. Mint hangsúlyozta: nemcsak az előadásban közreműködő kiváló színészeinek hálás a hibátlan produkcióért, hanem minden egyes zenésznek és technikai munkatársnak, az ügyelőktől az öltöztetőkig, hiszen a kulisszák mögött zajló, elképesztő precizitással elvégzett munka is hozzájárult ahhoz, hogy aznap este az egész társulattal együtt ilyen felhőtlenül ünnepelhettek.

„Kései, de teljesen jogos elégtételt érzek azért, hogy éppen azon a napon tettünk hitet a magyar megmaradás mellett, amelyik napon 1521-ben Nándorfehérvár várát, 1541-ben pedig Buda várát is bevette I. Szulejmán szultán” – mondta Kiss-B. Atilla. – „Tudni lehet, hogy augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János vértanúságának a keresztény emléknapját a szultán személyes szerencsenapjának tekintette, s mind a három ezen a napon aratott diadalával tudatosan ítéletet kívánt mondani a kereszténységet védő magyarság felett. Őszintén hiszem, hogy ezzel Mohácson bemutatott előadással most szimbolikus értelemben felülírtuk ezt az ítéletet, s a gondviselés oltalmába tudtuk ajánlani a magyarságot. Így a kultúra erejével legalább valamit helyrehoztunk abból, ami sokáig helyrehozhatatlan veszteségnek látszott.”

A mohácsi ősbemutató után a Mindig itt leszünk... Mohács 500 a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán folytatja útját.

„Ezt a történetet most a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán folytatjuk tovább, ahol más térben, de ugyanolyan lenyűgöző látványvilággal, szenvedélyes zenével, ugyanazzal az erővel és gondolati súllyal szeretnénk megszólaltatni a művet, mint a mohácsi szabadtéri színpad csillagos ege alatt” – fogalmazott Homonnay Zsolt.

A Mindig itt leszünk... Mohács 500 szeptember 11-től látható a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán.

A csapathoz az új évadtól Gryllus Dorka, Sztarenki Dóra és Brezovszky Dániel is csatlakozott – közölte a társulat az MTI-vel.

A közlemény szerint a Loupe alapítói a Marczibányi Téri Művelődési Központban tartott hétfői évadnyitón egyértelművé tették: a társulat növekedése és sikerei nem változtatnak azon az úton, amelyen négy évvel ezelőtt elindultak. Működésüket továbbra is elsősorban a közönségükre és saját bevételeikre, valamint együttműködő partnereikre építik.

Kiemelték: a függetlenség számukra nem pusztán finanszírozási forma, azt a szabadságot jelenti, hogy maguk dönthessenek arról, milyen történeteket, milyen alkotókkal és hogyan szeretnének színpadra vinni.

A Loupe idén először kapott fesztiválmeghívást, és négy díjjal tért haza a szombaton zárult nyíregyházi Vidor Fesztiválról: A kezdet/vége lett a legjobb előadás, Molnár Áron a legjobb színész, Földes Eszter a legjobb színésznő, Mohai Tamás pedig a legjobb epizódszereplő díját kapta.

A közleményben kiemelték: a meghívás fontos mérföldkő a Loupe életében, jó látni, hogy hogyan változnak az idők, egyre több hely nyit a társulat felé, és olyan városokba, fesztiválokra is eljutnak, ahová korábban nem.

Horváth János Antal művészeti vezető az évadnyitón hangsúlyozta: minden ilyen eredmény közös siker, az elmúlt évek eredményei nem jöhettek volna létre a színészek, alkotók és háttérben dolgozó munkatársak energiája és elkötelezettsége nélkül.

Az új évad első bemutatóját szeptember 12-én tartják, Kenneth Lonergan Nem vagyunk már gyerekek című darabja Dohy Balázs rendezésében, Váradi Gergely, Trill Beatrix és Samudovszky Adrián szereplésével látható.

Az évadban további négy bemutató készül. Novemberben Marius von Mayenburg Ellen Babić című pszichothrillerét Dömötör András rendezésében mutatják be, a produkcióban Bányai Kelemen Barna vendégművészként szerepel. Ezt követi Molnár Áron önálló estje, majd Dobray Sarolta Léna című regényének színpadi adaptációja Horváth János Antal rendezésében, amelyben Epres Attila is szerepet kap. Az évad utolsó bemutatója Nina Raine Tribes című darabja lesz Éry Franciska rendezésében. A produkcióhoz Schell Judit is csatlakozik.

A közlemény szerint az Emberek, helyek és dolgok című előadás a Városmajori Szabadtéri Színpadról a RaM-ArT Színházba költözik, ahol immár három Loupe-produkció lesz látható. A társulat bázisa továbbra is a Marczibányi Téri Művelődési Központ marad.

Az évadkezdés következő állomása a szeptember 5-i Pozsonyi Piknik, ahol jegykedvezményekkel várják a közönséget. A társulat tagjai is ott lesznek a standnál, lehet velük találkozni és beszélgetni. A 2026/27-es évadra továbbra is elérhető a Loupe Szabad Bérlete, amellyel a nézők maguk állíthatják össze, mely előadásokat szeretnék megnézni az évadban.

A tárlat központi eleme a Nagy Arkánum huszonkét lapja, amelyeket Radák Eszter a saját festői nyelvén formált újjá. A hagyományos ikonográfiát művészettörténeti utalásokkal és személyes motívumokkal gazdagította. A képeken megjelenő figurák részben a művész önportréi különböző szerepekben, részben pedig barátai, rokonai és “üzletfelei”, akik modellként működtek közre az alkotásban.

Radák Eszter festményeiért évek óta rajong a művészetkedvelő közönség, hiszen amellett, hogy színesek és látványosak, a humor és a társadalomkritika is megjelenik bennük – magas művészeti színvonalon. A címadás Radák egyik erőssége, a képek szókimondó elnevezései maguk is ironikus fricskák a társadalom felé.

„Tudjuk jól, hogy a Bizalom című kiállításra már a gyűjtők és a rajongók is készülnek, hiszen a művész most mutatja be az elmúlt egy év termését, közel három tucat vadonatúj művet láthatunk majd. Izgatottan várjuk, hogy a tarot tematika hogyan gazdagítja tovább Radák színes világát” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A látogatók két különleges tárlatvezetésen magával az alkotóval, Radák Eszterrel járhatják körbe a tárlatot, egy alkalommal pedig Hársfalvi Magdolna művészettörténész értő kalauzolásában tekinthetik meg a képeket. A Bizalom című kiállítás 2026. szeptember 3–26. között ingyenesen megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.).

2026. szeptember 18- 20. között útjára indítjuk a 11. Kerekdomb Fesztivált Tállyán, amely ismét közös kulturális térré változtatja Tokaj-Hegyalja egyik legszebb települését. A háromnapos fesztivál ideje alatt a borászatok udvarai koncerttermekké változnak, a történelmi falak között színházi előadások kelnek életre, az evangélikus templom boltozatai alatt klasszikus zene szól, a dűlők ösvényein pedig túrázók indulnak felfedezni a tájat és annak történeteit.

Könnyűzene – dalok, amelyek összekötnek. A Kerekdomb koncertjein a közös zenei élmény teremti meg azt a felszabadult, közvetlen hangulatot, amely a fesztivál egyik meghatározó sajátossága. A nagyszínpadon és a tállyai portákon többek között a Quimby, a Blahalouisiana, a Bohemian Betyars, a Parno Graszt, Ferenczi György és a Rackajam, a Lóci Játszik, a Góbé, Barabás Lőrinc, Boggie, Bongor, a Cimbaliband Trió és a Lázár tesók koncertjei várják a közönséget. A nagyobb produkciók mellett a bensőségesebb hangulatú koncertek, dalköltő estek, világ- és népzenei programok, valamint új hangok teszik teljessé a hétvégét.

Komolyzene – elcsendesedés a fesztivál forgatagában. A tállyai evangélikus templom különleges akusztikája és atmoszférája ezúttal is méltó teret ad a klasszikus zenei programoknak. A BenOla Guitar Duo reneszánsz és barokk estje, a Bartók Béla Zeneművészeti Kar cselló tanszakának Bach-estje, a Canticum cordis, valamint az Ezüst és Ében fuvolaegyüttes műsora a fesztivál elmélyültebb pillanatait kínálja.

Színház – emberi történetek egészen közelről. Humor, zene, irodalom és személyes történetek költöznek Tállya különleges tereibe. A színházi kínálatban többek között Für Anikó és Hrutka Róbert GÉZA’80 című zenés előadása, Lackfi János Medveles című estje, Udvaros Dorottya Csend–Törékeny: Üres című felolvasószínházi produkciója, Peller Károly Latabár Kálmán szerepében, a Hair, valamint Márfi Márk Lassan című darabja is helyet kap. Vasárnap Csuja Imre és Hámori Gabriella Hiszek 1 – Párbeszéd Istennel című előadása teremt különleges találkozást színészek, gondolatok és nézők között.

Irodalom – amikor a kimondott szó személyessé válik. Az irodalmi programok a történetek, versek és dalok közös terébe hívják a látogatókat. Kollár-Klemencz László dalköltő estje, a Lázár tesók műsora, valamint Varró Dániel és Molnár György zenés-irodalmi programja más-más hangon mesél arról, hogyan válhatnak személyes történeteink szavakká és dallamokká.

Bor, természet, család és kiállítások – élmények egy helyen. A Kerekdombon Tállya ízei is főszerepet kapnak: portakonyhák, estebédek, pezsgős villásreggelik és dűlőtúrák várják a vendégeket, a Borútlevéllel pedig mindenki saját útvonalán fedezheti fel a helyi pincészeteket és borokat. Bányalátogatás, evezés a Bodrogon, kerekezés, futóverseny, vezetett túrák, a családokat pedig gyerekkoncertek, gyerekjóga, kézműves-foglalkozások, játszóházak, mesterségbemutatók, néptánc és játékudvar várja.

A település galériái és különleges terei eközben kiállításoknak adnak otthont, köztük a Tállyai Művésztelep Belső tájak és közös valóság című tárlatának, Körös Gábor fotókiállításának, a Hello Wood Építészmustra TÁLLYOLÓ installációjának, valamint a Tállya 4D – Tállya térben és időben kiállításnak.

A Kerekdomb Fesztivál nem ígéri, hogy a nyár örökké tart – csak ad még három napot mindazoknak, akik nem csupán programokat keresnek, hanem történeteket, felfedezéseket és egy hétvégét, amely még sokáig velük marad.

Átadták a közönség által megszavazott Legjobb színésznő díjat Parti Nórának, a Legjobb színész díjat Kerekes Józsefnek és a Legjobb rendező díjat Lengyel Andornak.

A 2026/2027-es évadban több új produkcióval is találkozhatnak a nézők. Október 18-án, vasárnap 18 órakor kerül színpadra Erich Kästner A két Lotti című klasszikusa, családi előadásként. Luise és Lotte egy nyári táborban találkoznak, és hamarosan kiderül, hogy nemcsak megszólalásig hasonlítanak egymásra: ikertestvérek, akiket szüleik külön neveltek, és akik eddig nem tudtak egymás létezéséről. A két lány a tábor végén helyet cserél, hogy megismerje a másik életét, és közben megpróbálja kibékíteni szüleit, illetve megakadályozni, hogy édesapjuk egy másik nőt vegyen feleségül. Kästner időtlen története játékos, friss, mai színpadi nyelven, humorral és zenével kel életre. A Henning Bock és Jürgen Popig szövegkönyve alapján készült magyar változatot Szőke Andrea írta, a dalszövegek Endrődi Ágnes és Szőke Andrea munkái, a zeneszerző Monori András, a koreográfus Bóbis László, a díszlet és a jelmez Tuza Zoltán és Endrődi Ágnes alkotása, a darab rendezője Garajszki Margit.

November 6-án érkezik az Orlai Produkció Párok vendégségben című új vígjátéka, Alexandra Maxeiner darabja, Balsai Móni és Pataki Ferenc főszereplésével, Ujj Mészáros Károly rendezésében. A történet három estét és három vacsorát ígér vendégségben – vagy talán mégsem egészen úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk.

Mi tart össze két embert akkor is, amikor már minden szétesett? Megszokás, bűntudat, vágy vagy valami megmagyarázhatatlan, sorsszerű kötelék? A Levendulamezők című darab napjaink Amerikájában játszódik, és egy házasság lassú széthullásának, majd különös átalakulásának történetét meséli el, Domján Kata rendezésében és szereplésével.

Alberti Zsófi rendezte A védőháló című előadást, mely egy fontos és fájó tabutémát dolgoz fel, az öngyilkosságot. A szünet után a nézők együtt gondolkodhatnak a nehéz kérdéseken az alkotókkal és Bérdi Márk pszichológussal, aki a téma szakértője.

Havonta egyszer a 6SZÍN műsorán látható Szabó Kimmel Tamás Szalagkorlát című, mélyen személyes önálló estje. Botos Éva zenés standup-ja a 80 évekről szintén műsoron marad, Slágerlista Válltöméssel címmel. Piczkó Katalin régóta nagy sikerrel futó Szeretetkert című előadássorozata is megújul, illetve Katalin egy projekttel is jelentkezik, Újraterveznél? címmel. Október 25-én arra a kérdésre keresi a választ egy buddhista mesterrel, hogy létezik-e, és ha igen, hogyan érhető el a tartós boldogság. Decemberben új műsorral jelentkezik Falusi Mariann is.

Visszatér Spiró György: Szappanopera című műve is, a Németh Kristóf fémjelezte Fórum Színház előadásában.

A Pankreátorok Nevetésterápiájának folytatása tavaszra várható, a már jól bevált trió előadásában. Szabó Máté, Andrássy Máté és Horváth Zoltán úgy döntöttek, a második rész mindig rosszabb, mint az első, ezért rögtön a harmadik Nevetésterápiát hozzák el a nézőknek.

Rényi Ádám A Hosszú élet titka és a Kapuzárási Pánik sikerei után a Kerülőút című előadással jelentkezett, melyet Horgás Ádám rendezett és a Réti Adrienn, Kerekes József kettős ad elő. Az évadban Rényi Ádám legfrissebb darabját is bemutatja a 6SZÍN, szintén Lengyel Andor rendezésében.

Az új bemutatók mellett a 6SZÍN továbbra is műsoron tartja A Csoport című előadását, amely egy önsegítő függőcsoport története, igaz történetek és a színészek improvizációi alapján. Az előadásban Tóth Ákos csatlakozik a szereplőkhöz, Bíró Kristóf szerepét veszi át.

Továbbra is látható a Menni kéne – Egyedül nem megy, Presser Gábor Presser könyve című kötete alapján, Vajda Katalin színpadi változatában. Az előadásban Mészáros Martin és Szatmári Alíz lesznek az új szereplők.

A Delta Produkció két előadással is jelen lesz az új évadban. A Darázs visszatér a műsorra: Morgan Lloyd Malcolm darabjában két egykori iskolai barátnő találkozik húsz év után, és az ártatlan beszélgetésből fokozatosan kegyetlen pszichothriller bontakozik ki. Az előadás bemutatása nyomán országos iskolai zaklatás elleni program, a NEM OKÉ kampány indult. A Darázs 2026. október 17-én 19 órakor lesz látható újra.

A másik Delta-produkció, a Gyalulj Gyulával!, Litkai Gergely politikai szatírája, amelyben Gyula, a bukott befektetési bankár és ex-NER-lovag a börtönből szabadulva asztalosként és influenszerként próbál új életet kezdeni. A darab a hatalom, a korrupció és a lojalitás világát egy emberi történettel kapcsolja össze. Gyulát Rába Roland alakítja, az előadást Kiss-Végh Emőke rendezi.

Október 21-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulójához kapcsolódva kerül műsorra A Köd. B. Török Fruzsina története az 1990-es évek végén játszódik Budapesten. A hetvenes évei végén járó, demens Maróti Vilmos és húszas évei végén járó unokája, Tibor együtt élnek. Egy különösen nehéz éjszakán Vilmos álmában visszatér a múlt, és unokájában az ÁVH egyik vallatótisztjét látja. Az előadást követően a tervek szerint beszélgetésre kerül sor az 1956-os forradalomról. A főszerepekben Kerekes József és Mózes András látható, az író és rendező B. Török Fruzsina.

Kálloy Molnár Péter fájóan hiányzik mindannyiunknak. Péter nem áll többé színpadon, de kérése volt, hogy ha egy mód van rá, a színház tegye lehetővé a nézők számára a S.Ö.R. további fogyasztását. Így most már Gáspár András, Simon Kornél és Sövegjártó Áron adják elő a 32 éve töretlen sikerrel futó előadást.

A Kovács ikrek Koloniál című drámája bekerült a Déryné programba, így vidéki útra indul Zsurzs Kati és Gál Réka Ágota kettőse. Az Egy tökéletes nap című előadás a 2026-os eSzínház Fesztivál versenyprogramjának része, amely 2026. szeptember 18. és szeptember 27. között tekinthető meg online, így végre a vidéki és külföldi nézők is láthatják.

A 6SZÍN 2026/2027-es évada új bemutatókkal, új szereplőkkel és visszatérő előadásokkal várja a nézőket.

A szakmai szavazatok alapján az idei évben Bartha Boróka (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház), Kelemen Zoltán (szombathelyi Weöres Sándor Színház), Ötvös András (budapesti Vígszínház) és Pap Lujza (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) mérkőzik meg az elismerésért.

2026-ban 36 társulat jelölt színművészt a díjra, a közönségszavazás szeptember 15. éjfélig tart. Szavazni a kaszasattiladij.hu oldalon lehet, ahol a jelölteket bemutató kisfilmek is megtekintők. Az elismerést szeptember 17-én a Vígszínházban, A padlás című előadás előtt adják át a győztesnek.

Sipos Imre előadóművészetekért felelős helyettes államtitkár a sajtóeseményen felidézte a színész gondolatát a kétely fontosságáról, amely szerinte nem bizonytalanságot, hanem igényességet jelent, és arra ösztönöz, hogy az ember felülvizsgálja saját álláspontját, párbeszédet kezdeményezzen és új válaszokat keressen.

Hangsúlyozta: a 2008-ban létrehozott díj egyszerre őrzi Kaszás Attila szellemi örökségét, valamint ismeri el a kiemelkedő szakmai teljesítményt és a közösségépítő szerepet.

Gáspár Máté, az Örkény István Színház igazgatója arról beszélt, hogy a díj különösen fontos a színházi évad kezdetén, mert lehetőséget teremt az ünneplésre, az emlékezésre és a kollégák munkájának megbecsülésére. Mint mondta, az Örkény társulata büszkén csatlakozott a kezdeményezéshez, és szeretettel gratulál minden jelöltnek.

Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója személyes emlékeit felidézve azt mondta, számára Kaszás Attila „morális iránytű volt, van és lesz”, és különösen fontosnak nevezte, hogy a díj egyszerre ismeri el a szakmai kiválóságot és az emberi minőséget. Úgy fogalmazott: napjainkban különösen fontos kérdés, hogy valaki úgy lehessen szakmailag kiemelkedő, hogy közben megőrzi humanista hozzáállását.

Szarvas József, a díj első, 2008-as kitüntetettje arról beszélt, hogy Kaszás Attila halála és búcsúztatása az egész Kárpát-medencét megérintette. Szerinte ez nem pusztán kiemelkedő színészi teljesítményének volt köszönhető, hanem annak a közösségteremtő erőnek is, amely „körülvette” a színészt.

A Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán és Szűcs Gábor alapította 2008-ban, egy évvel a Jászai Mari-díjas színész halálát követően. A díjazott személyét a magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező kőszínházak, valamint alternatív színházi műhelyek tagjai maguk közül választják ki, majd a jelöltek közül szavazással döntik el, ki legyen a három döntőbe jutó. Közülük kerül ki a végső nyertes, akiről szavazás útján a közönség dönt.

Az elismerés egy kisplasztika, amely Paulikovics Iván szobrászművész munkája. Emellett pénzjutalomban is részesül a nyertes művész.

A Kaszás Attila-díjat a korábbi években Szarvas József, Nemes Levente, Mátray László, Mucsi Zoltán, Bányai Kelemen Barna, Borovics Tamás, Nagy Alfréd, Mészáros Tibor, Schneider Zoltán, Krisztik Csaba, Nagy Csongor Zsolt, Orosz Ákos, Földes Tamás, Rusznák András, Harsányi Attila, Csankó Zoltán, Balla Eszter és Sodró Eliza vehette át.

Ezúttal ugyanis – a szezon indításaként – egy 25 órás zenei utazásra hívja a műfaj szerelmeseit az Erkel csapata. A rendhagyó kihívás ideje alatt, az emeleti büfében kialakított pódium egyetlen percre sem csendesedik el, hiszen a színház népszerű művészei és a meglepetésvendégek folyamatosan adják át egymásnak a mikrofont, megszólaltatva a legismertebb és legkedveltebb musicalslágereket.

A nézők pedig nem csupán passzív szemlélői lesznek a rekordkísérletnek, mivel az egyedülálló produkciót különböző közönségaktivitások, interaktív programok és váratlan meglepetések teszik még közvetlenebbé. A látogatók bármikor csatlakozhatnak az eseményhez, és addig maradhatnak, ameddig csak szeretnének. A rendezvény ideje alatt a belépés ingyenes.

Kellerné Egresi Zsuzsanna a színház hétfői évadnyitó társulati ülését követően az MTI-nek elmondta, hogy a hagyományos nyílt nap keretében, szeptember 12-én a színház minden szegletét megismerhetik az érdeklődők, akik a nap során vetélkedőn is részt vehetnek, a nap végén pedig megnyerhetik az évadra szóló bérletüket. A vetélkedőt követően a színház művészeinek zenés műsorát láthatják a nézők.

Másnap tartják a színházban a Veszprém Vármegyei Ifjúsági Fesztivált, amelyre a vármegyéből fogadták a jelentkezőket. A fellépők között lesz táncos, zenés és prózai produkcióval bemutatkozó előadó és láthatnak sportbemutatót is a nézők. A rendezvény bevételét Világos Gábornak, egy nagyvázsonyi, kihívásokkal élő fiatalembernek ajánlják fel.

Szeptember 17-én a Pesti Vigadóban mutatja be a színház vezetése a teátrum Esélyegyenlőségi Programját azzal a céllal, hogy az ország más színházai is átvehessék, gyakorlattá tehessék azt a szemléletet, amely Veszprémben már működik. Mint Kellerné Egresi Zsuzsanna elmondta, a program lényege, hogy a kihívással élők hasznos tagjai legyenek egy-egy közösségnek, akár egy színházi társulatnak is.

Az évad első bemutatója Szabó Magda Abigél című alkotása lesz, a musical premierjét október 2-án tartják.

A társulati ülés előtt felavatták a Petőfis Arcok elnevezésű színházi portréfalat, amelyen a színház művészeinek, örökös tagjainak és vezetőségének fényképei láthatók.

Az eseményen Kellerné Egresi Zsuzsanna elmondta, hogy a teátrumnak harminc örökös tagja van és 24 művész erősíti a társulatot.

Az évadnyitón mutatták be a társulat új tagjait, Szalay Ágnest, Horváth Alexandrát, Szőke Diánát, Virágh Pannát, Aradi Imrét és Koller Krisztiánt.