Súgópéldány

Gerhart Hauptmann 1911-ben írt drámája, A patkányok egy bérház különös lakóinak történetén keresztül teszi fel ezt a kérdést. Bíró Bence újrafordításában és átiratában a több mint százéves mű megőrizte aktualitását. Egy eleven, humorral és fájdalommal teli történet emberekről, akiknek a sorsában könnyű magunkra ismernünk.

Hauptmann eredeti drámája könyörtelen társadalmi tabló: különböző helyzetű és sorsú embereket zsúfol össze egyetlen közegbe, ahol a kiszolgáltatottság, a vágyak, a hazugságok és a remények egymásnak feszülnek. A szerző távolságtartó, olykor karikaturisztikus nézőpontja azonban ma már nehezítheti, hogy igazán közel kerüljünk a szereplőkhöz. Az új átirat éppen ezen változtat: megőrzi a történetmesélés kegyetlen élességét és Hauptmann különös humorát, miközben lefejti róla a szerző tartózkodását.

„Mi megpróbáltuk kiszedni belőle ezt az írói távolságot, és a történetet ide közel hozni. Nem túl direkt módon, de mégis mai emberekkel, mai problémákkal. Ez egy társadalmi üst, amelyben mindenki benne van” – fogalmazta meg az alkotói szándékot Alföldi Róbert, az előadás rendezője.

Bíró Bence az eredeti, ötfelvonásos dráma radikális dramaturgiai sűrítéséből egy 77 oldalas, két részből álló színpadi változatot írt. „Különösen izgalmas az a kettősség, hogy a humor felerősítése és a szereplők emberibbé tétele nem szelídíti meg a történetet, hanem annak kegyetlen kérdéseit állítja reflektorfénybe” – mesélte az olvasópróbán Alföldi.

A történet helyszíne egy bérház, amelyben a színházigazgatótól a fiatal, idealista művészeken át a züllött, függőségekkel küzdő anyáig mindenki ugyanannak a közegnek a része. Az előadás nem egyszerűen a szegénységről vagy a lecsúszásról beszél. Arról is, hogy mi történik akkor, amikor az emberek közötti alapvető kapcsolatok sérülnek, és a közösségek, intézmények, családok nem képesek betölteni azt a szerepet, amelyet várnánk tőlük. Hogyan szeretnek egymásba a fiatalok, és miként reagálnak erre a szüleik? Mit kezd az idősebb generáció a fiatalabbak művészi ambícióival? Milyen jövőképe lehet annak, aki csak sodródik az életben? Ki és hogyan védi meg a gyerekeket? És meddig maradhat őszinte egy házasság, ha a felek már a legfontosabb dolgokról sem tudnak beszélni egymással?

A cím is új értelmezést kapott. Hauptmann korában a nagyvárosi nyomor és a patkányok jelenléte közvetlenül összekapcsolódhatott a társadalom peremére szorult emberek képével. Ma azonban egészen más jelentést hordoz: megbélyegzést és dehumanizálást.

Az előadás vizuális világa tudatosan lemond a naturalista nyomorábrázolásról. Kálmán Eszter díszlete absztrakt, sarokba szorító teret teremt, amelyben a szereplők mozgástere szó szerint és átvitt értelemben is beszűkül. A szintén általa tervezett hétköznapi, rétegzett jelmezek pedig erős kontrasztot alkotnak az elvont környezettel. A látványtervező elmondása szerint „díszlettel nem a konkrét helyszíneket, hanem a szorongató együttélést, a bezártságot, a sarokba szorítottságot szerettem volna megmutatni. A Radnóti amúgy is szűkös színpadát még tovább szűkíteni, egyetlen sarokká, amely felé minden vonal összetart.

A sokfelé ágazó történet középpontjában egy nő áll, aki gyermeke halála után újra vágyik az anyaságra. Ez a vágy nem pusztán személyes ügy, az egész darab alapvető kérdéseit sűríti magába. Mit jelent családot alapítani egy olyan világban, amelyben a szeretet, a biztonság és a felelősség feltételei is bizonytalanná váltak? Meddig képes elmenni valaki azért, hogy megkapja azt, amiről úgy érzi, nélküle nem lehet teljes az élete?

A dráma során kiderül, hogy a patkánylabirintusból nem egyszerű a kiút, szinte minden alapvető érték megkérdőjeleződik, mégis, a befejezésben a legsebezhetőbb szereplő, a gyerek személyes története reménnyé tágul, és a jövő talán nem zárul be teljesen.

A darab 25 év után tér vissza a Radnóti színpadára.

Bemutató: 2026. október 21.

Szereplők: Bata Éva, László Zsolt, Tenki Réka, Szirony Kornél e.h., Gellért Dorottya, Fehér Diána Aida, Katona Péter Dániel, Schneider Zoltán, Berényi Nóra Blanka, Martin Márta

Rendező: Alföldi Róbert

Díszlet- és jelmeztervező: Kálmán Eszter

Fordította és átdolgozta: Bíró Bence

A fénypark felejthetetlen élményt kínál baráti társaságoknak vagy az egész családnak: gyerekek és felnőttek együtt fedezhetik fel a levelek között megbújó installációkat, egy pillanatra maguk is a karakterek bőrébe bújhatnak, ahogy leülnek a zongorához, vagy eljátszhatnak egy teadélután gondolatával egy csészében ülve.

Némelyik installáció életre is kell, a kockacukrok például forognak, a szökőkútból pedig mintha tényleg folyna a víz.

A Garden of Lights ráadásul idén rengeteg kedvezménnyel várja a látogatókat. A belépőjegyek árai nem emelkedtek a tavalyi évhez képest, a diákok és a fogyatékkal élők pedig 20% kedvezménnyel léphetnek be. A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak a legkisebbekre és a rászorulókra, a 100 centiméter alatti kisgyermekek, valamint a 18 év alatti, fogyatékkal élő gyermekek mindössze 200 Ft-os jelképes áron látogathatják a kiállítást.

A január 3-ig nyitva tartó park mindennap 17 órakor nyit, és hétköznap egészen 20 óráig, hétvégén 21 óráig várja a látogatókat. Az őszi szünetben is meghosszabbított nyitvatartással működnek, így a kikapcsolódni vágyó diákok kedvük szerint veszhetnek el A Szépség és a Szörnyeteg csodavilágában.

Az aukció teljes bevételével elhunyt színészkollégák családjait, illetve nehéz helyzetbe került idős színművészeket támogatnak.

A december 13-ig megtekinthető kiállításon látható festmények, rajzok és vegyes technikával készült művek között személyes történeteket őrző munkák is megtalálhatók - közölte a színház az MTI érdeklődésére, hozzátéve, hogy Lukács Sándor például unokájával, Leóval közösen festette meg Füvek, fák, állatok című képét, Wunderlich József akvarelljén pedig két gyermekének tenyérlenyomata is szerepel. Hegyi Barbara egy olaszországi nyaraláson gyűjtött uszadékfákból készített alkotást, míg Márkus Luca görögországi emlékeit idézi fel képén. Majsai-Nyilas Tünde Lehet számtalan hely című munkája a Vígszínház társulatának és munkatársainak ujjlenyomataiból áll össze, így jeleníti meg a színház közösségét.

A tárlaton mellettük Borbiczki Ferenc, Csapó Attila, Fesztbaum Béla, Gados Béla, Gál Réka Ágota, Gyöngyösi Zoltán, Hirtling István, Hullan Zsuzsa, Igó Éva, Karácsonyi Zoltán, Kovács Olivér, Kovács Tamás, Kovács Patrícia és Kőszegi Ákos alkotása is látható. Megtekinthető továbbá László Rebeka, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Petrik Andrea, Rudolf Péter, Sághy Tamás, Seress Zoltán, Szántó Balázs, Szilágyi Csenge, Szász Júlia, Telekes Péter, Varga-Járó Sára és Zoltán Áron munkája is.

A kiállítás kurátora Berkes Kornélia, szakértői Kováts Dávid műkereskedő, művészeti tanácsadó és Szalai György orvos, festőművész.

A tárlat a Víg Szalon programjaihoz igazodva látogatható, azok kezdete előtt két órával nyitja meg kapuit. A 35 alkotásra november 10-én 20 óráig lehet licitálni a jótékonysági aukció támogató partnere, az axioart.com műkereskedelmi portál felületén.

Már a bejárat is arról árulkodik, hogy a FUNtasy Budapest nem egy szokványos hely: aki belép, egy másik világ, egy másik univerzum kezdetén találja magát. A budapesti Vasvári Pál utcában Cseh Gábor komplett filmes világokat épített fel, ahol a látogatók ajtóról ajtóra más környezetbe lépnek. A padló, a falak és a mennyezet mellett a fények, a hangok, helyenként a füst és más effektek is az adott jelenet hangulatát idézik. A magángyűjtői filmes kiállítás több mint 500 négyzetméteren terül el, az életnagyságú figurák pedig egyedileg megépített diorámákban kaptak helyet. A FUNtasy alapítója, Cseh Gábor közel húsz hónapon keresztül saját kezűleg építette, alakította és tökéletesítette ezeket a világokat. A teljes projekt története ennél is régebbre nyúlik vissza.

„Két és fél évvel ezelőtt nyitottam meg a kapukat, de közben folyamatosan építettem tovább a helyet. Most jutottam el oda, hogy kibővültünk mindazzal, amit eredetileg szerettem volna. Nekem ez volt az az álom, amit szerettem volna megvalósítani” – mondta Cseh Gábor, a FUNtasy Budapest ötletgazdája és alapítója.

A kiállításban nagyjából 15–20 különböző jelenet váltja egymást, tudatosan erős kontrasztokkal. Egyik pillanatban egy ismerős filmes jelenetben jár a látogató, a következő ajtó mögött pedig már egy egészen más korszak, műfaj vagy univerzum várja.

A hatodik kerületi alagsorban a Harry Potter, A Gyűrűk Ura, Star Wars, Alien és E.T. mellett Batman, Joker, Pókember, Deadpool és más képregényhősök is saját teret kaptak. További jeleneteket tudatosan nem mutatnak meg előre, hogy maradjon meglepetés a helyszíni látogatásra.

A Harry Potter esetében sem egyetlen jelenetről van szó, és több más film is több külön térben jelenik meg a kiállításon. Cseh Gábor szerint a Harry Potter filmes univerzuma annyira közel áll hozzá, hogy évente legalább kétszer újranézi a teljes filmsorozatot. A diorámák között több ismert karakter is megjelenik, köztük egy olyan figura, amelyről a látogatók gyakran csak közelebbről szemlélve hiszik el, hogy nem valódi ember áll előttük.

Az egyik legnagyobb önálló dioráma a Star Wars világát idézi. A jelenet közel 30 négyzetméteres, és az alapító szerint az egyes arányokat egy konkrét karakter méreteiből kiindulva, milliméteres pontossággal alakította ki. Cseh Gábor azt mondja, nem tartja magát a világ legnagyobb Star Wars-rajongójának, mégis fontosnak érezte, hogy azt a filmes helyszínt építse újra, amely gyerekként a legnagyobb hatással volt rá.

Hasonlóan személyes történet áll az E.T.-jelenet mögött is. Az alapító gyerekkora óta rajong Steven Spielberg filmjeiért és John Williams zenéiért, a kiállítás ezen részének egyik effektje pedig egy olyan elképzelésből született, amelyet saját elmondása szerint közel harminc éve hordozott magában.

A szuperhősök szobája ezzel szemben családi összefogással készült. Gábor az édesanyjával hat napon keresztül dolgozott a részleteken, majd a testvére és keresztgyermekei is bekapcsolódtak a munkába. Batman, Joker, Pókember és Deadpool mellett további karakterek kerültek az életnagyságú figurákkal berendezett helyiségbe.

Az Alien-részleg a kiállítás sötétebb oldalát mutatja. Itt sem egyetlen, hanem több jelenetet alakított ki, az alapító tudomása szerint pedig ezen a részen található Európa egyik legnagyobb, az Alien-filmekhez kapcsolódó életnagyságú alkotása.

A kiállítás egyik legszokatlanabb eleme ugyanakkor nem egy figura vagy díszlet, hanem maga Cseh Gábor.

Mivel saját magángyűjteményéről van szó, a látogatókat is ő vezeti végig rajta. A körülbelül 90 perces program emiatt kevésbé klasszikus tárlatvezetés, inkább személyes filmes történetmesélés: szóba kerülnek a figurák, a díszletek, a filmekhez kapcsolódó háttértörténetek és kulisszatitkok, valamint az is, hogyan kerültek az egyes darabok a gyűjteménybe.

A programot egy játék is végigkíséri. A látogatók az elhangzottakhoz és az adott jelenetekhez kapcsolódó kérdések megválaszolásával aranyérmeket gyűjthetnek, a legtöbb érmet megszerző vendég pedig a végén kisebb ajándékot kap.

„Számomra nagyon fontos, hogy ne egy olyan kiállítás legyen, ahol az ember egyszerűen végigsétál és megnézi a tárgyakat. Én vagyok a magángyűjtő, és én vezetem végig a vendégeket, ezért első kézből kapják meg azt a szenvedélyt és azokat a történeteket, amelyek ezekhez a figurákhoz és jelenetekhez kapcsolódnak. Volt már olyan csoportom is, amellyel három és fél órát töltöttünk bent” – árulta el Cseh Gábor, a FUNtasy Budapest ötletgazdája és alapítója.

Az elmúlt időszak legnagyobb fejlesztése a filmes kiállítás mellett létrehozott, mintegy 150 négyzetméteres dinoszauruszos kalandtér. Cseh Gábor tudatosan nem egyszerű dinoszaurusz-kiállításnak és nem is szabadulószobának nevezi: dinoszaurusz-expedícióként építette fel.

A történet szerint hat elveszett raptorkölyköt kell megtalálni és visszajuttatni a fészekbe. Ehhez a résztvevőknek először UV-lámpákhoz kell hozzájutniuk, majd az ezekkel felfedezhető nyomokat követve haladhatnak tovább a küldetésben.

A dinoszauruszok nem egyszerű kiállítási tárgyak: minden jelenet és helyszín a történet része, a résztvevő pedig nem kívülálló nézőként, hanem a küldetés szereplőjeként halad végig rajta.

„Azt szerettem volna, hogy aki szereti a Jurassic Park világát és sokat tud a dinoszauruszokról, az tényleg használhassa ezt a tudását a játék során. Ugyanakkor annak is legyen sikerélménye, aki egyáltalán nem szakértője ennek a világnak. A kisebb gyerekek örülnek annak, hogy megtalálják a raptorkölyköket, a szülők pedig közben megcsillogtathatják a tudásukat, így együtt nyomozhat az egész család” – magyarázta Cseh Gábor ötletgazda, alapító.

A dinoszauruszos expedíció körülbelül 50 percig, a filmes kiállítás nagyjából 90 percig tart. A két programot együtt választók számára így körülbelül 140 perces, vagyis több mint kétórás élményt jelent a teljes program.

A FUNtasy harmadik pillére a dínós étterem és brunch-kávézó, így a filmes és dinoszauruszos programot egy újabb tematikus élménnyel lehet összekapcsolni. A kiállítás és az expedíció bejárata közvetlenül az éttermi térből nyílik.

Az étlapot is végigvitték a dinoszauruszos koncepción. A jelenlegi kínálatban 17 különböző fantázianevű étel szerepel: az Avokádós, Grillsajtos, Körözöttes vagy Tojáskrémes Croaszaurusztól a Brontoszaurusz reggelin és HoT-Rexen át a Wraptor szendvicsig, Triceratopsz szeletekig vagy Pasta Pterodactylusig. A nagyobb társaságoknak szánt Sztegoszaurusz-válogatás például 16 palacsintából áll, édes és sós feltétekkel.

Az italválaszték számai is beszédesek. A hely 15-féle forró csokit kínál: van többek között sós-karamellás „Vulkánkitörés”, piemonti mogyorós „Raptor roham”, pisztáciás „T-Rex harapás” és fahéjas-chilis „Meteorzápor”. Ezek mellé 10-féle limonádé, többféle kávé és matcha latte is került. Az egész koncepció alkoholmentes és családi közönségre épül.

Cseh Gábor elmondása szerint a kínálatnak vannak olyan játékos különlegességei is, amelyek nem feltétlenül kerülnek fel az állandó étlapra. Ilyen a banánból és Nutellából készülő, gyerekek körében népszerű „szivárványos dínókaki” desszert is.

A dínós étterem hangulatát dinoszauruszhangok és John Williams jól ismert Jurassic Park-zenéje alapozza meg, amelyeket különböző hang- és látványeffektek egészítenek ki.

Az étteremben több életnagyságú dinoszaurusz is helyet kapott, és nem sok hely mondhatja el magáról, hogy vendégei a Jurassic Park-filmekből jól ismert életnagyságú velociraptorok társaságában falatozhatnak. A tér egyik leglátványosabb eleme egy hatalmas fatörzs, amelyet Gábor szintén saját kezűleg épített fel. A vendégek be is léphetnek a belsejébe, ahol számos apró titok és különlegesség várja őket.

Gábor ezt a helyet „mágikus varázsfának” nevezi. Belsejében UV-fényre világító gyökerek, apró bogarak és más rejtett részletek fedezhetők fel. A fatörzs ugyanakkor pihenőhelyként is szolgál: a vendégek lehupanhatnak a párnákra, vagy dinoszauruszos kirakókkal játszhatnak. A fa külső részén még a Jurassic Park történetéből jól ismert, borostyánba záródott moszkító is megtalálható.

A dínós étterem egy másik részén ásatást is végezhetnek a látogatók. A homokban elrejtett csontok felkutatását elsősorban a gyerekeknek szánták, de a tapasztalatok szerint a szülők legalább akkora lelkesedéssel vesznek részt a felfedezésben.

A hely időnként váratlanul életre kel: megszólal az eső és a vihar, majd megérkeznek a raptorok is. Születésnap vagy más ünnepség alkalmával pedig két-három percre az egész étterem diszkóvá változik, aminek a kicsik és a nagyok egyaránt örülni szoktak. Az étteremben kialakított kis kunyhóban egy képernyőn folyamatosan dinoszauruszok jelennek meg, tovább erősítve azt az érzést, hogy a vendégek valóban egy őslények lakta világba csöppentek.

A falon egy életnagyságú T-Rex-koponya is látható, amelyet Gábor ugyancsak saját kezűleg alkotott meg. Elmondása szerint a koponya milliméteres pontossággal követi egy valódi T-Rex-lelet rekonstruált koponyájának méreteit és részleteit; még a fogak is pontosan azokon a helyeken vannak letörve, ahogyan a mintául szolgáló leleten.

A meglepetések még a dínós étterem mosdójában sem érnek véget. Itt található például egy Triceratops-ürülék, amelybe a bátrabb látogatók bele is nyúlhatnak – akárcsak a Jurassic Park első részének emlékezetes jelenetében.

A három elem együtt így már nem egy gyors múzeumlátogatást jelent. A filmes tárlat, az expedíció és az étkezés összekapcsolásával egy család akár három-négy órát is eltölthet a helyen.

A bahcsiszeráji palota szökőkútjánál egy megtört férfi emlékezik. Girej tatár kán lengyelországi hadjárata során rabolta el Máriát, ám a lány szerelmét sem hatalmával, sem hódolatával nem tudta elnyerni, miközben kegyvesztett felesége, Zaréma kétségbeesetten küzdött azért, hogy visszaszerezze férje szívét. Három ember egymásnak feszülő vágyai sodorják tragédia felé a történetet, amelyben a klasszikus balett lírai kettősei, lendületes karaktertáncai és látványos együttesei a szereplők legbelső érzéseit tárják fel.

Az őszi sorozat többszörös szereposztásaiban Máriaként Konstantinova Anastasiia és Lee Soobin debütál Felméry Lili és Pohondih Ellina mellett, Zarémát Yakovleva Maria, Melnyik Tatyjana, Quintao Rachel és Beck Maria formálja meg először az együttesben, a szerepet korábban alakító Földi Lea társaságában. Girej szerepében Melnyik Vlagyiszlav és Massara Luca mutatkoznak be Kekalo Iurii és Radziush Mikalai mellett. Mária vőlegénye, Waclaw alakját Hnedchyk Viachaslau, Scrivener Louis, Zhurilov Boris és Smith Alexander ölti magára először Balázsi Gergő Ármin társaságában. Nurali, a kán hadvezérének virtuóz táncaiban Kiyota Motomi, Topolánszky Vince és Zhumatayev Daniyar debütál Rónai András mellett. A Magyar Állami Operaház Zenekara élén Paul Connelly először vezényli a darabot, míg Tóth Sámuel Csaba ahhoz a darabhoz tér vissza, amivel 2019-ben karmesterént debütált az együttes élén.

A szerepek megformálásához különleges tapasztalatot hordoz a produkció színpadra állító balettmestere, Daria Pavlenko, aki maga is táncolta Mária és Zaréma szerepét a mű ősbemutatójának otthont adó szentpétervári Mariinszkij Színházban. A Vaganova Akadémián végzett művész 1996 és 2018 között volt a társulat tagja, pályáját az orosz Arany Maszk díj zenei zsűrijének különdíjával is elismerték. A klasszikus főszerepek mellett Balanchine, Forsythe és Ratmansky alkotásaiban is fellépett, vendégként pedig a londoni Királyi Balett közönsége is ünnepelte.

Az 1934-ben bemutatott darab a magyar balett történetében is meghatározó helyet foglal el. Az 1952-es premier betanítását maga Zaharov irányította a Városi – ma: Erkel – Színházban, a mű pedig több táncosnemzedék számára kínált emlékezetes szerepeket. A Magyar Nemzeti Balett 2018-ban, tizenhárom év szünet után újította fel a produkciót: Pavlenko az eredeti változathoz közelebb álló koreográfiát tanított be, Fülöp Zoltán díszletterveit Kerekes Szilárd rekonstruálta, az új jelmezeket Rományi Nóra tervezte.

A bahcsiszeráji szökőkút 2026. október 29-én és 31-én, valamint november 3-án, 5-én, 7-én, 8-án, 12-én, 13-án és 15-én szerepel az Operaház műsorán.

Október 9-én különleges ősbemutatónak adott otthont a Thália Télikert: Szécsi Bence színművész első egész estés, saját írású és rendezésű darabja került közönség elé. A Casanova, avagy álmaim nyugtalanok a legendás velencei hódító történetét a 18. század és napjaink között váltakozva meséli el, modern és korhű elemeket ötvöző, formabontó színházi nyelven.

A premiert követő fogadáson Horváth Illés, a Thália Színház stratégiai igazgatója személyes történettel idézte fel a produkció születésének kezdetét. Kilenc hónappal korábban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen látta Szécsi Bence egyik vizsgarendezését, amely olyan mély benyomást tett rá, hogy a fiatal alkotót nemcsak egy előadás megrendezésére, hanem egy kifejezetten a Thália Színház szereplőgárdájára írt új magyar darab megalkotására is felkérte.

„Élénken él bennem annak a dinamikusan tehetséges előadásnak az emléke, és nagyon jól emlékszem arra is, mit éreztem, amikor elindultam visszafelé a hófoltos, macskaköves utcákon. A felfedezés öröme és izgatottsága volt ez. Tudtam, hogy szeretnék elindulni ezen az úton Bencével, és bár komoly feladatot bíztam rá, nagyon hittem benne. A Casanovával az volt a célom, hogy egy fiatal tehetség szabadon kibontakozhasson, és hogy a fiatal nézőgenerációk is megtalálhassák ebben a színházban a saját esztétikájukat, a saját gondolatiságukat” – fogalmazott Horváth Illés.

A stratégiai igazgató hangsúlyozta, hogy a produkció a Thália Színház életében is fontos állomás. A közönségkedvenc, széles körben népszerű előadások mellett ugyanis kiemelt jelentősége van annak, hogy a teátrum új alkotói hangoknak és kísérletezőbb színházi formáknak is lehetőséget biztosítson. Külön büszkeségének nevezte, hogy Szécsi Bence professzionális kőszínházi pályafutása a Thália Színházban indult el, hiszen a fiatal tehetségek pályára segítése egyben a színház felelőssége és értékteremtő feladata is.

A Casanova, avagy álmaim nyugtalanok azonban nem csupán a jól ismert nőcsábász történetét meséli újra. Szécsi Bence a legendák mögött rejlő embert keresi: a kíváncsi gondolkodót, a szenvedélyes világjárót, akinek életében a szerelem, a vágy és a szabadság keresése elválaszthatatlan egymástól. A színpadon néhány színész folyamatos szerepváltásokkal kelti életre a különböző korokat és karaktereket, miközben a múlt eleganciája és a jelen hétköznapisága sajátos egységet alkot.

A premier után Szécsi Bence az alkotófolyamatot meghatározó bizalomért és türelemért mondott köszönetet a társulatnak. Kiemelte, hogy egy teljesen új színdarab létrehozása különösen összetett közös munka, hiszen a történet és a szereplők világa a próbák során is folyamatosan formálódott.

„Nagyon szeretném megköszönni az egész színháznak azt a szeretetet, empátiát és végtelen türelmet, amivel irántam és a darab iránt viseltettetek. Amikor egy fiatal szerző megérkezik a saját elképzeléseivel, még közösen kell megtalálni, hol vannak azok a dolgok, amiket érdemes megfogalmazni és kinagyítani. Rengeteg dramaturgiai munkát végeztünk együtt, és külön köszönöm a színészeknek, hogy megátalkodott módon végigjöttek velem ezen az úton, és pillanatnyi kétség nélkül végigcsináltuk ezt közösen” – mondta Szécsi Bence.

A címszerepet alakító Dóra Béla számára ugyancsak meghatározó élményt jelentett a közös munka. A színművész a premier után arról beszélt, hogy ritka az olyan próbafolyamat, amelyben minden résztvevő ennyire egységes alkotói szándékkal dolgozik.

„Hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni, mi értelme van a színházcsinálásnak, aztán jönnek azok a próbafolyamatok, amik időről időre bizonyítják, hogy megéri. Nekem a Casanova arról szólt, hogy mindenki egy irányba tol egy hajót, és ez nagyon ritka. Köszönöm, hogy segítettünk egymásnak” – fogalmazott Dóra Béla.

A produkcióban Dóra Béla mellett Tamási Zoltán, Fekete Patricia, Szabó Erika és Tóth Eszter látható, akik számos különböző karaktert formálnak meg az előadás során. A díszlet- és jelmeztervező Horváth Jenny, a rendezőasszisztens Papp Krisztina, a súgó Kovács Zsuzsanna, az ügyelő Svébis György.

Alig több mint egy héttel később, október 17-én újabb ősbemutatóval folytatódott a Fordulatok Évada, ezúttal egy egészen más korosztályt megszólítva. Az Arizona Stúdióban bemutatott A MI barátságunk a Thália Színház első saját, gyermekeknek és fiataloknak szóló produkciója, amely Jeli Viktória és Mórocz Adrienn közös alkotásaként született meg, Mórocz Adrienn rendezésében.

A történet két kislány barátságán keresztül vizsgálja a mai gyerekek mindennapjait meghatározó kérdéseket. Bár ugyanabba az osztályba járnak, otthon egészen más szabályok szerint élnek: egyikük számára az internet és a közösségi platformok használata természetes, míg a másik családjában a digitális eszközök tiltottak. Kapcsolatukat egy harmadik barát felbukkanása és egy váratlan, veszélyes helyzet is próbára teszi. Az előadás humorral és érzékenységgel beszél a barátságról, a bizalomról, az online világ hatásairól és a gyerekek önálló döntéseiről, anélkül hogy kész válaszokat kínálna.

A délelőtti premiert követően Horváth Illés, a Thália Színház stratégiai igazgatója az alkotók rendkívüli teljesítményét méltatta, külön kiemelve, hogy a produkció mindössze három hét alatt készült el. Beszédében arra is kitért, hogy az előadás megvalósulásához a kis létszámú csapat tehetsége, kreativitása és profizmusa mellett szinte megszállott odaadására is szükség volt.

„Rendhagyó évadunk újabb mérföldkövéhez érkeztünk. Most először tartunk délelőtti bemutatót, hiszen a Thália Színház életében először született saját, gyermekeknek és fiataloknak szóló előadás. Ráadásul nemcsak egy új produkció, hanem egy új magyar színdarab is létrejött, ami nemcsak a színházunk, hanem az egész magyar színházi élet szempontjából fontos esemény. Egy igazi kortárs ősbemutatót ünnepelhetünk” – hangsúlyozta Horváth Illés.

A stratégiai igazgató köszönetet mondott a Thália Színház valamennyi közreműködő munkatársának is, akik az intenzív őszi bemutatósorozat során kiemelkedő erőfeszítéssel járultak hozzá az előadások megszületéséhez.

Mórocz Adrienn rendező személyes hangvételű beszédében azokat az apró és nagyobb segítségeket idézte fel, amik nélkül a produkció nem születhetett volna meg.

„Nagyon sok szeretetből jött létre ez az előadás. A hirtelen felmerülő problémákra mindig születtek gyors megoldások, és közben olyan csodák történtek, amikért nagyon hálás vagyok. Mindenki hozzátett valamit, sokszor sokkal többet is, mint amit kérni mertem volna. A legnagyobb köszönet pedig ennek a két lánynak, Csengének és Annának jár, akik volt, hogy hajnali fél kettőig dolgoztak velem. Nagyon boldog vagyok, és köszönöm, hogy elkísértetek ezen az úton” – mesélte Mórocz Adrienn.

Az előadás két főszereplője Sóvári-Fehér Anna és Kövesi Csenge, mellettük a produkció kellékeseként dolgozó Szécsényi Kristóf Jácint is közreműködik a színpadon. A jelmezeket Kenyeri Orsolya tervezte, a látvány Mórocz Adrienn munkája, a rendezőasszisztensi, súgói és ügyelői feladatokat Buzsoo látta el.

A bemutató kapcsán Horváth Illés azt is hangsúlyozta, hogy a produkció iránt már most jelentős az érdeklődés. Az előadást a Lázár Ervin Programnak köszönhetően számos gyermek láthatja majd, emellett a jegyvásárló közönség részéről is komoly érdeklődés mutatkozik.

A Casanova, avagy álmaim nyugtalanok és A MI barátságunk premierjével lezárult a Thália Színház különösen intenzív őszi bemutatósorozata. Szeptember 26-án Görög László főszereplésével, Zayzon Zsolt rendezésében Az ember, akit Ovénak hívnak című monodráma nyitotta meg a Fordulatok Évadát az Arizona Stúdióban, október 3-án pedig Molnár Ferenc Játék a kastélyban című klasszikusa érkezett megújult, zenés formában a Nagyszínpadra Orosz Dénes rendezésében. Ezt követte a két új magyar darab ősbemutatója, amelyek a fiatal alkotók és a fiatal nézők felé is új lehetőségeket nyitnak.

A négy produkció műfaji és színházi sokfélesége egyúttal a Fordulatok Évada egyik legfontosabb törekvését is megmutatja: a Thália Színház a jól ismert történetek újraértelmezése mellett saját, kortárs magyar művek létrejöttét is támogatja, és olyan előadásokat kíván színpadra állítani, amelyekben különböző generációk találhatják meg a számukra fontos kérdéseket, történeteket és színházi élményeket.

A Casanova, avagy álmaim nyugtalanok október 9-től a Thália Télikertben, A MI barátságunk pedig október 17-től az Arizona Stúdióban látható.

Budapest első fényparkja, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és a Lumina sp. z o. o által közös erővel megteremtett attrakciója idén is visszatért a Margitszigetre. A korábban ősztől tavaszig téli álmát alvó Palatinus strandra álmodták meg az alkotók a Lumina Parkot. Egy olyan látványosságot, mely varázslatos élményével hamar népszerű találkozóhely és persze igazi családi program lett az indulástól kezdve. Vonzerejét mutatja, hogy az öt esztendő alatt több, mint fél millió látogató kereste fel a minden alkalommal más tematikával jelentkező látványosságot. Mindezzel azt is bizonyítva, hogy a programnak helye van a főváros turisztikai palettáján.

Idén egy világszerte ismert mese elevenedik meg a fények játékában – ez Lewis Carrol Alíz Csodaországban története. A mesevilágban a regény alakjai, jelenetei láthatók a már megszokott, kreatív fényinstallációkkal megjelenítve. Kikkel találkozhatunk az egy-másfél órás út során? Csodaországba természetesen egy káprázatos fényalagút visz, ahogyan Alíz kalandjai is kezdődnek beleesve a Fehér Nyúl üregébe. Megtalálhatjuk az álom olyan ikonikus jeleneteit és szereplőit, mint a teadélután, az óra, a kártyalapok vagy a Kalapos és a Vigyorgó Macska, pompás látványnak ígérkezik a Szívkirálynő kastélya. Zenés interaktív elemként egy állatzenekarral muzsikálhatunk együtt, próbára tehetjük magunkat a gyerekek örök kedvenc labirintusában, és nem maradhat ki a kézi erővel hajtható, csillogó körhinta. Közkívánatra idén újra megcsodálható az óriáscsúszda-show most kifejezetten a Pink Floyd misztikus hangulatú klasszikusára komponált zenével. Legalább ilyen különleges a vízpárára vetített Vízivetítés-minimozi a Hullámmedencében – ahol külön a budapesti Alíz Csodaországban fényparkba készült film forog. A fénypark visszatérő kreatív elemei a művészi maszkok, ebben az évben érdemes megkeresni a Lézerdőben ezeket alkotásokat. Az ötödik évre újdonságunk – az ünnepekre is készülve – a Mikulás-kisvonat (ez külön térítés ellenében próbálható ki). Kiemelt programjainkon még Alíz figurájával is összetalálkozhatunk.

A mintegy 10 km vezeték és milliónyi környezetbarát fényforrás felhasználásával épült több mint 200 fényinstalláció kicsiknek és nagyoknak egyaránt szemkápráztató látványt nyújt, a már megszokott hozzáillő zenékkel egészítve ki ezt az élményt. A 1-1,5 kilométer hosszú, hangulatos fényösvény kényelmes sétatempóban bejárható.

A Lumina Park a főváros téli programjaként egyre több követőre talált az évek során. Különböző bel- és kültéri fényprogram közül lehet választani Budapesten és országszerte is, bizonyítva, hogy a hosszú, téli estéken sokan vágynak a színes fényjátékokra, fénykiállításokra.

A Lumina Park Budapest kifejezetten a téli időszakban üzemel, 2026. október 20. és 2027. március 7. között, hétfő kivételével, minden nap sötétedéstől 21 óráig, a kiemelt időszakokban 22 óráig látogatható. Információ a pontos nyitvatartásról: https://luminapark.hu/gyik/.

Az Álmodban álmodtam szerzői Hrutka Róbert, Jamie Winchester, Für Anikó és Fekete György, rendezője Valcz Péter.

Van egy család, amelyből eltűntek a férfiak, a nők pedig álmaikban kezdik újraírni a valóságot. A különleges szerkezetű zenés játékban egymásba mosódik múlt, jelen és képzelet: a nagymama, az anya és az unoka történetében az álmodás generációról generációra öröklődő családi mintává válik. A humorral, iróniával és lírával átszőtt családtörténet a szerelem, a magány, az öregedés és az elengedés kérdéseit járja körül, miközben az emberi kapcsolatok egyik legmélyebb vágyát fogalmazza meg: hogy a másikat és önmagunkat is boldognak láthassuk.

A IV. Madách Musical Pályázat zsűrijét különösen megérintette a mű személyes hangvétele, a női sorsok, a családi örökségek és a generációkon átívelő kapcsolatok érzékeny ábrázolása. Kiemelt elismerést kapott Für Anikó bátor önfeltárása, valamint a dalok magas színvonala. A zsűri értékelése szerint az alkotás jelentős érzelmi és művészi értéket képvisel, és méltó arra, hogy színházi produkcióként is találkozzon a közönséggel.

Az Álmodban álmodtam december 10-i bemutatójával a Madách Színház ismét teret ad egy új magyar zenés színházi alkotásnak, és lehetőséget teremt arra, hogy a Musical Pályázat keretében megszülető művek eljussanak a nézőkhöz.

Az Erkel Színház 2025 februárjában indította útjára a hatalmas sikert aratott „Minden hang számít” országos musical-castingot. Az akkor még javában formálódó, Szente Vajk vezette musicalszínház első felhívására rögtön közel ezren jelentkeztek. A szakmai zsűri napokon át hallgatta a tehetségeket a nagyszínpadon, és ebből a rendkívüli merítésből formálódott ki az a professzionális, állandó musical-ensemble is, amely ma a színház egyik stabil oszlopa. Az Erkel most a korábbi sikerekre és a növekvő produkciós igényekre építve újra megnyitja kapuit a tehetségek előtt, hogy tovább bővítse ezt a csapatot.

„Hiszünk abban, hogy a tehetség bárhol ott rejtőzhet, és újra eljött a pillanat, hogy mindenkinek lehetőséget adjunk a bemutatkozásra” – fogalmazott Szente Vajk, a színház vezetője. „Nálunk továbbra sincsenek előítéletek vagy előválogatások. Bárki, aki jelentkezik, biztos lehet benne, hogy teljes figyelmet kap, mert szeretnék minden egyes ígéretes hangot meghallgatni a színpadunkon.”

Az ensemble tagjai estéről estére az Erkel sztárjaival állhatnak egy színpadon olyan, a színház repertoárján szereplő darabokban, mint A trón, az Apáca Show, a Rebecca, az Elisabeth és a Hogyan tudnék élni nélküled?, vagy a hamarosan érkező Wicked és a 2027 tavaszán debütáló A 3 testőr musical.

A meghallgatáson a jelentkezők az Erkel Színház nagyszínpadán mutathatják meg tehetségüket a szakmai zsűrinek egy szabadon választott, magyar nyelvű musicaldal előadásával. A folyamat során elismert szakmai mentorok, valamint a színház tapasztalt ensemble-tagjai coachként segítik és támogatják a résztvevőket, így a casting egy intenzív fejlődési lehetőség is.