Az évek alatt hagyománnyá vált, vidám hangulatú zenés műsorral, a Reök-palota előtt jelentette be 2026/2027-es évadát a Szegedi Nemzeti Színház. Az előbérletezés május 11-én indul a Stefánia 6. alatti jegyirodában. Az első 50 bérletvásárló páros belépőjegyet kap a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri Ajándékkoncertjére.
Nagyszínházi bemutatók
Giuseppe Verdi: La Traviata – opera (rendező: Koltai M. Gábor)
Szabó Borbála – Varró Dániel: Líra és Epika – zenés mesejáték (rendező-koreográfus: Hojsza Henrietta)
Fejes Endre – Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem – zenés dráma (rendező: Forgács Péter)
Szegedi Kortárs Balett: Marilyn – táncjáték (koreográfus: Giovanni Insaudo)
W. A. Mozart: Figaro házassága – opera (rendező: Szőcs Artur)
Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt – vígjáték (rendező: Hargitai Iván)
Yasmina Reza: Az öldöklés istene – kortárs vígjáték (rendező: Tárnoki Márk)
Szophoklész: Antigoné – tragédia (rendező: Koltai M. Gábor)
Fotó: Szegedi Nemzeti Színház
Vannak pillanatok, amikor a koncertteremben egyszerre tartjuk vissza a lélegzetünket, és a közönség minden tagja érzi: valami megismételhetetlen történik. Székesfehérvár és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar május 11-én egy ilyen kivételes eseményre készül, hiszen a Farkas Ferenc-bérlet záróhangversenyén a gordonkajáték élő legendája, Perényi Miklós lép a pódiumra.
Az est során a csellóirodalom egyik legfényesebb ékköve, Antonín Dvořák h-moll gordonkaversenye csendül fel a kétszeres Kossuth-díjas Nemzet Művésze közreműködésével, amely a romantikus szenvedély, a mély honvágy és a lenyűgöző virtuozitás páratlan találkozása.
Perényi Miklós játéka évtizedek óta a zenei hitelesség és a belső tartás védjegye. Az ő előadásában a művek nem csupán elhangzanak, hanem új életre kelnek; minden vonóhúzásban ott rejlik az az intellektuális mélység, amely miatt minden fellépése valódi ünnep a zenerajongók számára. Ez a belső tűz és precizitás teszi lehetővé, hogy a jól ismert klasszikusok is új, eddig ismeretlen fényt kapjanak a kezei alatt.
Az est második felében a drámai mélységeket a „napfényes” derű váltja fel: Johannes Brahms II. szimfóniája csendül fel, amely a természet nyugalmát és a belső harmóniát sugározza. A hangverseny ívét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar játéka és Dobszay Péter biztos kezű vezénylése teszi teljessé, garantálva, hogy a hallgatóság ne csupán egy koncertélménnyel, hanem egy napokig kitartó útravalóval térjen haza. Ez az este nem pusztán a bérlet zárása, hanem a nagybetűs Zene ünnepe, ahol a tehetség és a mesterművek találkozása valóban megállítja az időt május 11-én, hétfőn este 7 órától a Vörösmarty Színházban.
Tíz nap alatt 4500 program és öt-hatezer művész várja a fesztiválozókat a 35. Művészetek Völgyében július 24. és augusztus 2. között Kapolcson, Vigántpetenden, valamint Taliándörögdön – jelentette be a fesztivál igazgatója kedden Budapesten.
Oszkó-Jakab Natália a programokat ismertetve kiemelte: Vigántpetenden helyet a roma udvar, itt várja a fesztiválozókat Hobo és a Kaláka versudvar, valamint a Cirque de Tókert is, ahol a Danubia Zenekar jóvoltából új szimfonikus feldolgozásokat hallhat a közönség, de Koncz Zsuzsa, Zorán, Budapest Bár és a Duda Éva társulat is fellép itt. A Papageno Klasszik udvarban finn, holland vendégek és spanyol barokk kórus is bemutatkozik.
Oszkó-Jakab Natália jelezte: Vigántpetend és Kapolcs közt a sétányt kivilágították, így alig negyedóra alatt biztonságosan át lehet sétálni egyik településről a másikra. Kapolcson a Művész Völgy Kúriánál beszélgetős programokkal készülnek, a településen kap helyet idén is a Buda udvar, valamint az alapító, Márta István is számos emlékidéző programmal készül. A Művészetek Völgyében mintegy 150 kézműves és csaknem 70 vendéglátós lesz jelen, legtöbbjükkel szintén Kapolcson találkozhatnak a fesztiválozók, és lesz gyermekmegőrző is.
A legnagyobb befogadóképességű Panoráma színpadon fellép az Esti Kornél, az Elefánt, José González, a Bagossy Brothers Company, a Carson Coma, a 30Y, a Belga, a Kispál és a Borz, a Punnany Massif, az Analog Balaton, a Parno Graszt, a Blahalouisiana, a Bohemian Betyars, Co Lee, Beton.Hofi, az Aurevoir., a Quimby és Dzsúdló.
Itt tartják a Hagyományok Háza 25 és a Művészetek Völgye 35 éves nagykoncertjét, amelyről Pál István „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: olyan vendégeket – köztük Agócs Mártont, Gryllus Dánielt és Szabó Balázst – hívtak meg, akiknek van kötődése a népdalokhoz.
A Gástya-árokba beköltözik a Bánkitó Fesztivál, itt nagy szerepet kapnak a Bánkitó szellemi örökségéhez kapcsolódó tematikák és zenei programok, továbbá a fesztivál jövőjéről szóló ötleteléseknek is a Gástya-árok lesz a helyszíne.
A taliándörögdi programokról a fesztiváligazgató megjegyezte: itt kapnak helyet a színházi programok, Harcsa Veronika udvara, valamint a településen a református, az evangélikus és a katolikus egyház is várja a közönséget.
A Lőtéren további könnyűzenei koncertek színesítik a programokat, itt lép fel mások mellett a Hiperkarma, az Ivan & the Parazol, a Lóci játszik, Péterfy Bori, az Irie Maffia, Mehringer és a 4S Street is.
A főtámogató, Visa Magyarországért felelős területi vezetője, Sármay Bence hangsúlyozta: a Művészetek Völgye olyan hely, ahol a hagyomány, a kreativitás és az innováció megfér egymás mellett. A cég a tavalyi évhez hasonlóan széfeket biztosít, lesznek idén is riksáik, valamint kézműves foglalkozásokat és kiberbiztonsági edukációs programot is tartanak.
Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője elmondta: a Talentum Hungaricum programban részt vevő 62 fiatal is felléphet a Művészetek Völgyében, akik saját udvarukban tartják az évet lezáró táborukat is.
Hont Angéla, a 25 éves Hagyományok Háza kabinetvezetője kiemelte: a Hagyományok Háza 2015 óta szervezi a Folk udvart és 2021 óta a Népi játékteret a Művészetek Völgyében, idén több mint 60 óra tánc és tánctanítás, 70 óra kézműves foglalkozás, 13 óra népmese és legalább 80 óra népzene várja a vendégeket helyszíneiken – sorolta.
Oszkó-Jakab Natália a sajtótájékoztató végén bejelentette, hogy a Kerekdomb Fesztiválon, Tállyán 160 programmal várják a közönséget szeptember 18-20. között húsz helyszínen, 22 borászattal, irodalmi programokkal, komolyzenével, világzenével, valamint egyéb koncertekkel.
Fotó: Kocsis Zoltán / MTI
Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátéka 120 év után tér vissza, méghozzá koncertszerű, félig szcenírozott formában, ahol a hangsúly a zenén, az érzelmeken és a történet emberi oldalán van. A május 6-i bemutató különleges apropója, hogy 2026-ban ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját, így az előadás egyszerre tisztelgés és újraértelmezés: megmutatja, hogy a történelem élő, személyes és nagyon is mai kérdéseket felvető történet.
A daljáték középpontjában egy férfi áll, aki két világ között őrlődik: az egyik oldalon ott a haza, a szabadságharc és a felelősség, a másikon pedig a szerelem, a család és a személyes boldogság. A történet bejárja a bécsi udvar csillogását, a kuruc táborok porát, és közben megmutatja, hogy a „nagy történelem” mögött mindig nagyon is emberi döntések, félelmek és vágyak húzódnak. A kérdés, amelyet feltesz, ma is ugyanaz: mit választ az ember, ha egyszerre hívja a szíve és a kötelessége? A Rákóczi daljáték így válik 2026-ban újra aktuálissá: ma is fontos a mondanivalója. A múlt személyes történetek sokasága, a zene erőteljes; a történet pedig nagyon is mai. Ez egy olyan előadás, ahol a szabadság eszméje, az emberi döntések súlya és a szerelem ereje egyszerre szólal meg a színpadon.
Az előadásról
A Rákóczi zenei világa meglepően friss. A produkció kiváló szereposztással valósul meg, a Budapesti Operettszínház fiatal művészeinek közreműködésével: Amáliát a frissen Jászai Mari-díjjal kitüntetett Kiss Diána alakítja, aki Rákóczi feleségeként két tűz között él. II. Rákóczi Ferenc szerepében Papp Balázs látható, aki nem szoborszerű ikonként, hanem hús-vér emberként jelenik meg. Magda, a titokzatos udvari nőalak (Süle Dalma) két világ között reked, és végül tragikus hőssé válik. Katica (Fogl Noémi) a nép tiszta hangja, aki megmutatja, hogyan sodródik bele egy átlagos család a történelem viharába. Andris (Balczó Péter) a fiatal kuruc katona, míg Heister császári hadvezérként Pete ÁdámDávid a rendszer embereként jelenik meg: nem gonosz, csak más oldalon áll. Tassonyi Balázs Kuczug Balázsként, aki a legnagyobb dráma közepén is képes emberközelivé tenni a történetet.
Történelmi kitekintés
II. Rákóczi Ferenc neve a magyar történelemben olyan szimbólum, amelyhez a mai napig érzelmek, értékek kapcsolódnak. Öröksége ma is él, mert arról szól, hogy mit kezdünk a saját életünkkel, amikor választanunk kell. A haza és a szerelem között, a biztonság és a szabadság között, a könnyebb út és a helyes út között. Ezért tud ma is megszólítani: mert a dilemmái emberiek, a döntései bátorítóak, a története pedig arra emlékeztet, hogy a szabadságvágy nem múló divat, hanem generációkon átívelő közös tapasztalat.
Rákóczi munkássága így nemcsak történelmi örökség, hanem lelki iránytű is. Egy olyan üzenet, amelyet 350 év távlatából is értünk: hogy a szabadságért érdemes kiállni, a közösségért érdemes áldozatot hozni, és hogy a nemzet ereje mindig azokból a hétköznapi emberekből épül fel, akik hisznek valamiben – akár a legnehezebb időkben is.
Fotó: Budapesti Operettszínház
José Cura világhírű argentin tenor és Szamosi Szabolcs Liszt-díjas orgonaművész különleges koncertsorozattal várja a közönséget augusztusban az ország több templomában.
Augusztus 10-én a szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyházban, 11-én az esztergomi bazilikában, 13-án a békéscsabai Evangélikus Nagytemplomban, 14-én a Debreceni Nagytemplomban adnak hangversenyt – közölte a Filharmónia Magyarország az MTI-vel.
Az esteken az orgona nem csupán kísérő hangszerként, hanem egyenrangú partnerként jelenik meg, gazdagítva és kiteljesítve az énekhangot.
Az előadások különlegességét tovább fokozzák a helyszínek, hazánk meghatározó templomai, ahol a tér akusztikája egyedülálló módon erősíti fel a zenei élményt.
A koncertek az OrgonaPont sorozat kiemelt eseményei.
Fotó: José Cura hivatalos honlapja
Rejtélyes kastély, múltbéli titkok és egy sodró lendületű nyomozás – N. Drigán Eta első regénye, A halál keringője titokzatos atmoszférát teremt, ami szinte letehetetlenné teszi a detektívtörténetet.
A hófedte karácsonyi kastélyban, a bálon meggyilkolnak egy lányt. A hatalmas zűrzavarban, a vendégek káoszában és a hisztériában az egyetlen nyugodt szereplő Csercsa János nyomozó, aki kész bármire, hogy rávilágítson a gyilkos kilétére. Elolvashatjuk az összes kihallgatást, találgatást, a nyomozó gondolatait és az őrületet, ami szépen lassan eluralkodik az egész kastélyon.
A történet hangulata egészen különleges, végig átjárja a ki nem mondott szavak ereje, a hazugságok és a feszültség. Beleszövődik egy mitikus szál is, egy vámpír, aki a legenda szerint közöttük jár és bármikor újabb áldozatot ejthet.
A babona és hiedelem egyfajta menekülés a szereplők számára, a klausztrofóbiát ébresztő hideg falak között. Van, aki őszintén hisz a teóriában, van, aki szerint csak mese, de a kastély múltja rengeteg titkot rejt, amelyeknek a napvilágra kell kerülniük.
A sokszínű szereplők mindegyike a saját céljait és érdekeit nézi, ami hátráltatja a nyomozást, de valóságossá teszi a történetet. Csercsa János szkeptikus, higgadt, megfontolt karakter, aki nem hisz a mesékben, a tényekre támaszkodik és szépen lassan felgöngyölíti a rejtélyt.
A regény egyszerű felépítésű, az események gyorsan követi egymást, ami fenntartja a krimihez szükséges feszültséget. N. Drigán Eta első könyve tökéletes alkalmi olvasnivaló, rövid, de hangulatos, egy izgalmas bűnügyi történet, amit bármikor elő lehet venni, és nehéz letenni.
Írta: Szántó-Serege Noémi
Pálfi György Tyúk (Kota) című filmje volt az utolsó, amelyet egyhetes görög utazásom előtt végignéztem. Meg is adta a hangulatot, hogy mire számítsak az úton. Meglepő lehet, de az én vakációm közel sem volt olyan kalandos és vadregényes, mint a film főszereplőjének váratlan, veszélyekkel és izgalmakkal teli utazása.
Ez a főhős pedig, címből adódóan, egy tyúk. De nem egy szimpla, egyszerű tyúk, hanem egy olyan nem mindennapi szárnyas, aki kezébe veszi a saját sorsát, elszökik az üzemből, és nekivág egyedül a nagy Görögországnak. Hosszú távokat tesz meg, életben maradásáért küzdve, hol rókák elől menekülve, országutak mentén caplatva, hol kamionok anyósülésen várakozva vagy ólakba bezárva. De mégis, hogyan tud egy emberi beszédre képtelen karakter izgalmas főhőssé válni?
Forrás: Mozinet
Meglepően könnyen. A rendező választhatta volna az egyszerűbb utat, láthattunk volna szinkronizált, komikus CGI tyúkokat is a mozivásznon. Ehelyett Halász Árpád állatkoordinátor nyolc különböző tyúk betanításával tette még egyedibbé azt az élményt, amit a film nyújt. Ezek a tyúkok pedig igazi mozicsillagok, a közelképek érzelmei az állatok helyett is beszélnek. Hol szomorúnak, hol vidámnak, ijedtnek vagy szerelmesnek látjuk a tyúkot, meglepően sokatmondó, kifejező mimikával. Ez a hatásosság nemcsak az „állatszínészek” munkáját, hanem az operatőri, filmtechnikai, idomári és zenei szakértelmet is dicséri.
A film sajtóvetítésén Anett, a főszereplő is megszólalt
A névtelen tyúk pedig ez által a formanyelv által emberivé válik. Hozzánövünk, sajátunknak érezzük, mert egészen a tojásból való kikelés pillanatától végigkövethetjük felnövéstörténetét. Fekete tollai miatt már a kezdetektől fogva kilóg a sorból, más csirkék közül, a szárnyastársadalom ki is taszítja magából – már ez is sejteti, hogy ő valami egyedi, valami más, többre hivatott, mint KFC-s csibefalatként bevégezni az életét.
Tehát tyúkunk megszökik előre elrendelt sorsa elől. Először kis lépésekkel – mondhatni, tyúklépésekkel – indul el, megtapasztalja a szabadság és a felelősség kettősét, az emberek kedvességét és kegyetlenségét, a társadalom ranglétráját, az első szerelmet, és – a Tyúk egyik legérdekesebben elmesélt témáját –, az anyaság iránti elfojthatatlan, minden szabályt felülíró vágyat. Egyszerre formálja saját útját, fut bele olyan történésekbe, amikre nincsen ráhatása (tüntető tömeg, migránscsempészek, maffia), és okoz a maga egyszerű, kicsiny tyúklétével óriási változásokat, legyenek azok pozitívak vagy végtelenül tragikusak.
Forrás: Mozinet
Tősgyökeres Békés megyeiként nem tudok nem a saját szárnyasunkra, a békéscsabai parkban garázdálkodó Sanyi kakasra gondolni a film kapcsán. Ő is szökevényként írta be magát a történelembe, miután meglógott egy piaci árustól, és a megyeszékhely egyik parkjában élte le életét. Mondani sem kell, szinte minden helyinek volt valami kedves emléke vele kapcsolatban. Merem feltételezni, Pálfi nem ismerhette személyesen a mi csabai sztárkakasunkat, aki lassan már két éve, hogy nincs köztünk, de a Tyúk előhozott belőlem valami nosztalgiát, elültetett bennem egy gondolatot: az is lehet, hogy a mi Sanyink is hasonló kalandokat élt át abban a Munkácsy téri parkban.
Sanyi kakas Forrás: beol.hu
A Tyúk egyszerre humoros és elgondolkodtató, vígjáték, groteszk és dráma. Olyan sokat járatott viccektől és gagektől, hogy „Miért kelt ment át a csirke a forgalmas görög autópályán?” olyan komoly témákig, mint az „ember embernek farkasa csirke csirkének rókája”, a családon belüli bántalmazás, vagy egy gyermek elvesztése után maradó űr, számos fontos témát felsorakoztat. Pálfi jól kezeli a jeleneteket, az időnkénti romantikus láblógatás csak egy látszat, még a legidillibb helyzetben is ott van a részletekben megbúvó, vihar előtti csend.
Forrás: Mozinet
Az állat- (és Enyedi Ildikó példájával a növény)szereplők egyre népszerűbbé válnak a most készülő filmekben. Fekete cica animációs mesében (Áradás), horrorfilm egy hűséges blökivel (Jó kutya), meg Hugh Jackman új filmje juhokkal, gyilkossággal, ármánnyal (Birkakrimi). Esetenként még érdekesebb is állati perspektívából látni a nagyvilágot, különösen akkor, ha saját nézőpontunkba már belefáradtunk.
A Tyúk egy merész vállalás, egy nagy kísérlet, ami rendezői, technikai, és színészi szempontból is bravúrosan teljesített. Érdemes rá beülni, ha valaki ki akar szakadni a szürke mindennapokból, mert egyszerre szórakoztatja és elgondolkodtatja az embert. Talán a tyúkok élete sem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Még az is lehet, hogy van valami hasonlóság köztünk – ember és állat között.
Írta: Molnár Eszter
A Királyi fenség című opera ősbemutatóját is érinti az az átfogó együttműködés, amelyről szóló megállapodást dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és dr. Erős István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora írt alá kedden az OPERA Eiffel Műhelyházában. A partnerség részeként az egyetem hallgatói nemcsak szakmai gyakorlatra kapnak lehetőséget, hanem művészeti projektekkel is bemutatkozhatnak az OPERA tereiben.
Dr. Erős István rektor elmondta, „különleges megállapodás a mai, hiszen a magyar kultúra két nagyintézménye fog össze és teszi közössé azt az egyedi tudást és örökséget, ami falaik között összegyűlt. A hallgatók szakmai fejlődésének egészen új perspektívái nyílnak meg az együttműködésnek köszönhetően. A partnerség lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy már-már munkaerőpiaci, éles helyzetekben próbálják ki magukat, hiszen a munkafolyamat, az ötleteik, terveik valódi bemutatók sikeréhez járulhatnak hozzá. A partnerség sok különböző területre kiterjed, nem csak néhány hallgató, oktató épülését szolgálja a két intézmény együtt gondolkodása, hanem a magyar kultúra gazdagodásához, versenyképességéhez is hozzájárul.”
Az aláírás kapcsán dr. Ókovács Szilveszter főigazgató arról beszélt, az Andrássy út tengelyére felfűzött harám intézmény esetében az OPERA kiemelt együttműködése természetes kötődés. „A Zeneakadémiával eddig is létező gyümölcsöző megállapodásunk napokon-heteken belül megújulhat, gazdagodhat, míg a Táncművészeti Egyetem felé kinyújtott kezünk tíz éve van a levegőben, a reményt még mindig nem adtuk fel. Az azonban mátol tény, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel megtettük azt a fontos lépést egymás felé, amely nemcsak a hallgatók elemi érdeke, de a magyar művészeté is.”
Az együttműködés egyik első eredményeként az egyetem hallgatói rövid animációs filmeket készítenek Selmeczi György Királyi fenség című operájához Masa Richárd oktató vezetésével és Antal Csaba díszlettervező művészeti irányításával. A Thomas Mann azonos című regénye nyomán, Szennai Kálmán vezényletével, Szabó Máté rendezésében készülő előadás premierje 2026. április 11-én lesz a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében.
A megállapodás értelmében a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének hallgatói készíthetik el az OPERA megadott produkcióinak látványterveit. 2026-tól az Operaház ad helyszínt az egyetem diplomaosztóinak, emellett a dalszínház lehetőséget biztosít a hallgatóknak az előadások látogatására, valamint az újrahasznosítás jegyében leselejtezésre szánt jelmezeit, díszleteit, kellékeit és maradék anyagait oktatási célra felajánlja az egyetem számára.
Az együttműködés az Eiffel Műhelyház külső terére is kiterjed. Az MKE–Eiffel Szoborpark részeként Tyurin Dániel diplomamunkája és Nagy János hallgató alkotása várhatóan 2026 őszétől lesz látható a Kodály parkban.
A partnerség részeként az OPERA kapcsolódott a Magyar Képzőművészeti Egyetem STROBL 170 Jubileumi Év programsorozatához is. Ennek részeként az Operaház előtt felállítandó információs felület ad tájékoztatást a Képző egykori legendás oktatójáról, a szobrászművész Strobl Alajosról, valamint az Operaház homlokzatának fülkéiben található Liszt- és Erkel-szobor történetéről.
A Magyar Állami Operaház és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködése egyszerre szolgálja a hallgatók szakmai fejlődését, a kortárs vizuális kultúra megjelenését és a két intézmény kapcsolatának elmélyítését. A most aláírt megállapodás nem csupán rögzíti a két intézmény további együttműködését, de egyben része annak a stratégiai partnerségnek, amelynek kialakítására az OPERA összművészeti intézményként a művészeti felsőoktatás minden területén törekszik.
Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE)
Idén is világsztárt köszönt fellépői sorában az Örvényesvölgy Fesztivál. Egyenesen az Egyesült Államokból érkezik június 27-én Nik West, akit a Rolling Stone magazin „generációja basszusgitár-ikonjának", a Rolling Stone France pedig „a basszusgitárosok királynőjének" nevezett. Az elképesztő energiájú és stílusú előadónő olyan legendák oldalán bizonyított, mint Prince, Quincy Jones és Dave Stewart – és most Örvényesvölgyet pezsdíti fel egy fergeteges táncos funk-rock-soul bulival!
Nik West nem egyszerűen zenész vagy énekes – ő maga a megtestesült funk-energia. A phoenixi születésű művész 13 évesen édesapjától tanulta meg a gitár alapjait, de igazi elhivatottságát a basszusgitárral találta meg. Karrierje során a zeneipar legnagyobb nevei mellett dolgozott: Prince személyesen hívta magához, Dave Stewart – az Eurythmics legendás gitárosa – „a női Lenny Kravitzként” emlegette. Zenéjében könnyedén keveredik a funk, a soul és a rock. Albumai olyan nagyágyúk közreműködésével készültek, mint Larry Graham, Cindy Blackman-Santana és Whitney Houston Grammy-díjas producere, Narada Michael Walden. Dalai megjelentek a Netflix és az Apple TV sorozataiban, funky basszussorai pedig az ESPN sportközvetítéseiben hallható világszerte.
Az AC/DC Back in Black dalának feldolgozásával a rockerek szívét is meghódította, a People Magazine-tól a Vanity Fairen, a Billboardon át a Vogue-ig szinte minden jelentős magazin címlapjára felkerült.
Örvényesvölgybe teljes zenekarával érkezik, hogy egy igazi táncos, együtt éneklős hétvégévé változtassa a zalai völgyet.
Az Örvényesvölgy Fesztivál Magyarország egyik legkülönlegesebb kulturális eseménye, amelyet 2018 óta rendeznek meg a zalai erdők és dombok ölelésében. A fesztivál a minőségi könnyűzene, a soul, blues, jazz hazai és nemzetközi sztárjait hozza el a természet közepébe. Legutóbb 2024-ben Matteo Bocelli első magyarországi koncertjének helyszíne volt szimfonikus zenekari kísérettel, a következő programok 2026. június 26-28. között várhatóak. Visszatér a fesztivál közönségének két nagy kedvence is, új tervezett lemezéről mutat be dalokat az amerikai Morris Madrone és újra koncertet ad az angol Kevin Davy White is. Négy nemzetközi fellépő mellett számos hazai zenekar is bemutatkozik majd Zalacsányban.
„Az elmúlt egy évben átépítettük a nagyszínpadot, közelebb vittük az erdőhöz, megnöveltük a nézőteret és az árnyékos napközbeni programhelyszínek területét is. Közönségünk visszajelzései alapján számos újítást tervezünk. Különös hangsúlyt fektetünk idén az egészségtudatos és aktív programokra. Teljes programunkat a következő hetekben, áprilisban jelentjük be, ezt követően elérhetőek lesznek napijegyeink is. Gyerekek 12 év alatt felnőtt kísérővel ingyenesen jöhetnek be hozzánk, a 65 év felettiek és a 25 év alatti diákok jelentős kedvezménnyel jöhetnek a fesztiválra” – mondta el Badacsonyi Tamás fesztiváligazgató.
A hazai fesztiválok között továbbra is egyedülálló programként tervezett az egykoron Örvényesvölgyben állt gótikus pálos kolostor régészeti ásatása, ahol a közönség is bekapcsolódhat majd a feltárási munkákba, a Göcseji és Balatoni Múzeumok munkatársainak vezetésével. Irodalmi programok, bábszínház, gyermek kézműves foglalkozások is várják majd a látogatókat Zalacsányban.
További részletek a fesztivál honlapján olvashatók!
.jpg)
.jpg)
