Súgópéldány

Freddie Mercury már 1991 novembere óta nincs velünk, dalai azonban máig a világ leghallgatottabb rock himnuszai. Az énekes a ma Tanzániához tartozó Zanzibár szigetén született Farrokh Bulsara néven indiai származású szülők gyermekeként. Családjával 18 évesen költözött Nagy-Britanniába, ahol Brian May és Roger Taylor társaságában megalapította a Queen együttest. Greatest Hits című albumuk minden idők legtöbb példányban elkelt lemeze lett az Egyesült Királyságban – több mint 6 millió darabot adtak el belőle. 1985-ös fellépésüket a Live Aid koncerten a világ valaha volt legjobb rockkoncertjének választották a zeneipari szakértők.

Az első Madame Tussauds figurát még az énekes életében, 1989-ben készítették Freddie Mercuryról. A Budapesten látható viaszmás a 250 éves brand London melletti műhelyéből került ki és a színpadon örökíti meg a világsztárt. A budapesti figura különlegessége, hogy a hátterében látható a korabeli Népstadion és a rajongók a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt is elénekelhetik a sztárral.

A Madame Tussauds Budapest tematikus esttel, kvízzel és zenei produkciókkal állít emléket az ikonnak. Szeptember 5-én egy komolyzenei duó és egy basszusgitáros előadó is megszólaltatja a Queen-slágereket. Az attrakció interaktív kávézójában, a Selfie Spot & Caféban egész este Queen playlist szól majd és természetesen bárki készíthet közös képet a zenetörténelem egyik legnagyobb alakjának élethű figurájával. Egy relikvia is érkezik a Dorottya utcába: a brit nagykövetség elhozza híres vendégkönyvét, amelybe a Queen tagjai 1986. júliusában a tiszteletükre tartott fogadás közben a saját kezükkel írtak pár sort. Az Éjszaka a múzeumban programsorozat részeként megvalósuló Freddie-est keretében a látogatók természetesen a teljes attrakciót megtekinthetik.

Esemény: https://www.facebook.com/events/1822707135386059

Szeptember 2-án a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál karakteres szerzői filmeket bemutató, az innovációra, a kísérletezésre, az eredetiségre és a függetlenségre hangsúlyt helyező Giornate degli Autori (Venice Days) versenyprogramjának nyitófilmjeként mutatkozott be Horvát Lili első angol nyelvű filmje, a Jegyzeteim a Marsról. A világpremieren a film magyar alkotói – többek között Horvát Lili rendező, Csernátony Dóra producer, Maly Róbert operatőr, Szalai Károly vágó, Keresztes Gábor zeneszerző, Babinchak Atanáz színész, Sztevanovity Sandra látványtervező és Várhegyi Rudolf hangmester – mellett jelen volt a film két főszereplője, Mackenzie Davis és Rupert Friend.

A kanadai születésű Mackenzie Davis generációjának egyik legizgalmasabb tehetsége. Főszereplő volt Arnold Schwarzenegger mellett a Terminátor: Sötét végzetben, láthattuk a Mentőexpedícióban és Denis Villeneuve Szárnyas fejvadász 2049-ében, akárcsak a Szádra ne vedd-ben és a kultikus rajongás övezte Tizenegyes állomás című sorozatban is.

Rupert Friend angol színész Wes Anderson visszatérő szereplője (A föníciai séma, Asteroid City, A Francia Kiadás). Pályája kezdetén a Büszkeség és balítélet, majd a Homeland: A belső ellenség sorozat hozott neki nemzetközi ismertséget, legutóbb a Jurassic World: Újjászületésben lehetett látni.

Horvát Lili új filmjében Margot, a házassági problémákkal küzdő fiatal amerikai űrkutató megmagyarázhatatlan módon eltűnik, miközben a férjével, Sammel az Alpokban túrázik. Pár héttel később felbukkan az emlékére szervezett búcsúztatón. Semmire sem emlékszik korábbi életéből, egyedül a Mars-kutatásról szóló jegyzeteire, amelyeket kétségbeesetten meg akar semmisíteni. Margot nem ugyanaz, mint azelőtt, Sam mégis a szerelmük második esélyeként tekint a felesége visszatérésére.

A nemzetközi sajtó kitörő lelkesedéssel fogadta a filmet. A legnagyobb szakmai lapok közül a Hollywood Reporter merész alkotásnak nevezi, amely új látásmóddal közelít a szerelem témájához és hangsúlyozza a film metaforikus jellegét. A Loud and Clear Reviews szerint a film „mélyen lebilincselő egzisztenciális Odüsszeia”, „egy kísértetiesen gyönyörű pszichológiai dráma, amely fel meri tenni az élet leglehetetlenebb kérdéseit” és 5-ből 4,5 csillagot adott a filmre. Minden írás kiemeli a két főszereplő érzékeny egymásra hangolódását és kifinomult játékát.

A Screen Daily kritikusa szerint „Davis remek mind a két személyiség megformálásában”, de legalább ilyen fontos, ahogy Friend karaktere jobban megérti önmagát a megváltozott feleségén keresztül. Az amerikai lap „hátborzongató és rejtélyes” alkotásként említi a Jegyzeteim a Marsrólt, és kiemeli annak humorát is. Végül a Variety hangsúlyozza, hogy „Horvát Lili és Maly Róbert operatőr a történet fokozatos kibontakozását különös ködbe burkolja – egy bensőséges ragyogásba, amelyet Keresztes Gábor csillogó zenéje egészít ki, és amely a Csillagok között csendesebb pillanataira emlékeztet.”

A Jegyzeteim a Marsról nemzetközi koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet támogatásával, osztrák, francia, német, bosnyák, montenegrói és amerikai partnerekkel együttműködésben. Főszereplői Mackenzie Davis és Rupert Friend. Operatőre Maly Róbert, látványtervezője Sztevanovity Sandra, vágója Szalai Károly, jelmeztervezője Szlávik Juli, zeneszerzője Keresztes Gábor, hangmestere Várhegyi Rudolf, casting directora Fátyol Hermina, vezető producerei Csernátony Dóra és Horvát Lili.

Horvát Lili korábbi filmje, a világszerte számos díjjal jutalmazott Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre szintén Velencében debütált, majd Magyarország hivatalos Oscar-nevezettje volt 2021-ben. A Jegyzeteim a Marsról télen érkezik a magyar mozikba szintén a Mozinet forgalmazásában.

„Mindhármukban azt a szakmai tudást, színházi tapasztalatot, megbízhatóságot és gondolkodásmódot értékelem, amelyre egy nagy zenés színház vezetésében és művészeti munkájában szükség van. Elhivatottságuk, friss szemléletük segít, hogy a Madách Színház a hagyományok ápolása mellett az állandó megújulással, a zenés színházi műfaj gyors fejlődésével tudja megszólítani lojális és nagyszámú közönségét” – mondta Szirtes Tamás.

Vaszilenko Eugénia a Magyar Táncművészeti Egyetemen szerezte diplomáit, előbb balettművészként, majd táncpedagógusként végzett. A Madách Színházban táncosként kezdett, majd végigjárt minden lépcsőfokot: koreográfus-asszisztens, rendezőasszisztens, koreográfus is lett, pár éve pedig már nagyszínpadi zenés mesejátékokat is rendez a Madách Színházban. Hosszú évek óta Szirtes Tamás egyik legközelebbi munkatársa és alkotótársa volt olyan sikerdarabokban, mint a Mamma Mia!, A nyomorultak, a Jégvarázs, a SIX, jelenleg az Evita színpadra állításában dolgozik az igazgató-rendező mellett.

Posta Victor zenészként, színművészként és énekesként, valamint rendezőként is a zenés színház sokoldalú ismerője. Tanulmányait előbb a bázeli Zeneművészeti Főiskola zongora- és ének szakán végezte, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen operett-musical szakon végzett 2005-ben. A Madách Színház közönsége Az Operaház Fantomja címszerepében, a világ legfiatalabb Fantomjaként ismerte meg. Azóta számos jelentős szerepben láthatták a nézők: többek között a József és a színes szélesvásznú álomkabát, a Mamma Mia!, A tizenötödik, a Pretty Woman, A nyomorultak és szeptembertől az Evita előadásaiban. Színházi munkája mellett az elmúlt 6 évben a Disney magyarországi filmjeinek zenei rendezőjeként is dolgozott. Színházi rendezőként legutóbb a IV. Madách Musical Pályázaton dolgozott, a Leonardo – A reneszánsz géniusz című musicalt állította színpadra, a darab a pályázat fődíját nyerte el.

Jenővári Miklós a Madách Színház sokoldalú fiatal színművésze. A Színház- és Filmművészeti Egyetemre 16 évesen, korkedvezménnyel került, ahol Novák Eszter osztályában végzett. Játszott Székesfehérváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Nagyváradon is. Budapesten főleg független produkciókban állt színpadra. Az elmúlt években a zenés színház számos jelentős szerepében bizonyította tehetségét: játszotta többek között Kazinczy Lajost A tizenötödikben, Mariust A nyomorultakban, Edward Lewist a Pretty Womanben, Hansot a Jégvarázsban, Sky-t a Mamma Mia!-ban, Berti szerepét a Mary Poppins-ban, valamint a címszerepet az Én, József Attila című musicalben. Az Operaház Fantomjában Raoul szerepét alakítja, az Evita létrehozásában pedig Szirtes Tamás rendező munkatársaként vesz részt. 2026 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti tanácsadójaként is dolgozik.

Három különböző művészi háttér, három különböző tapasztalat, egy közös cél: a Madách Színház művészi színvonalának megőrzése és továbbfejlesztése, valamint annak biztosítása, hogy a zenés színház műfajában a jövőben is magas szakmai igényességgel szülessenek új produkciók.

Kevés név vált olyan legendává, mint Giacomo Casanováé. Kalandjai évszázadok óta történetek, könyvek és mítoszok alapjául szolgálnak, alakja pedig szinte összeforrt a hódító képével. Szécsi Bence új darabja azonban azt keresi, mi rajzolódik ki a jól ismert legenda mögött, ha Casanovára nem pusztán nőcsábászként, hanem a felvilágosodás egyik különleges alakjaként, kíváncsi gondolkodóként és örök kalandorként tekintünk.

Az olvasópróbát Horváth Illés, a Thália Színház stratégiai igazgatója nyitotta meg, aki a produkció egyik legfontosabb sajátosságaként a múlt és jelen találkozását emelte ki.

A Casanova, avagy álmaim nyugtalanok megszületését eredetileg egy romantikus vígjáték gondolata indította el, a darabkeresés azonban érdekes fordulatot vett. A lehetséges történetek és témák között Casanova alakja került a középpontba, Szécsi Bence pedig kutatni kezdte a legendás velencei világutazó életét. Az olvasópróbán elmondta, minél mélyebbre ásott a történetében, annál világosabbá vált számára, hogy a közismert nőcsábász képe egy jóval összetettebb és izgalmasabb személyiséget takar.

„Elsőre én is csak azokat a jelzőket ismertem Casanováról, amik a köztudatban élnek róla. Ahogy azonban egyre többet foglalkoztam vele, egy sokkal árnyaltabb karakter rajzolódott ki előttem: a felvilágosodás egyik legérdekesebb figurája, egy kalandor, aki bejárta egész Európát. Rájöttem, hogy ez jóval bonyolultabb történet, mint elsőre gondoltam” – mesélte Szécsi Bence.

Ebből az újrafelfedezésből született meg a darab kettős világa. A történet egyik szála a 18. századba, Casanova korába vezet, a másik azonban napjainkban játszódik: középpontjában egy 21. századi irodalomtörténész-kutató áll, aki Giacomo Casanova életét kutatja, miközben saját élete éppen széthullani látszik. A két kor és két történet folyamatosan egymásba játszik, egyszerre teremtve lehetőséget a történelmi figura újraértelmezésére és a kortárs reflexióra.

Bár Szécsi Bence korábban is foglalkozott drámaátírással és regényadaptálással, így a színpadi szövegalkotás nem idegen számára, egész estés darabot most először ír és rendez. A Casanova-történethez ezért olyan formát keresett, amelyben a 18. századi világ egy kortárs történetszállal kapcsolódhat össze.

„Azt éreztem, hogy egy egész estés darabot írni pusztán a 18. századi felvilágosodásról elsőre nagy vállalás lenne, ezért kerestem egy mai formát a történethez. Így született meg a 21. századi szál, és így ér össze a két világ: egyik pillanatban még egy gondolában látjuk a szereplőt, a következőben pedig már egy hétköznapi irodában” – fogalmazott.

A korszakok közötti játék az előadás formanyelvét is meghatározza. A múlt eleganciája és a jelen hétköznapisága gyors váltásokkal találkozik, miközben a színészek számos különböző szerepben jelennek meg. A folyamatos átalakulások, a félreértések és váratlan helyzetek a romantikus vígjáték humorának is fontos forrásai lesznek.

A címszerep kettős alakját Dóra Béla kelti majd életre, mellette Tamási Zoltán, Fekete Patricia, Szabó Erika és Tóth Eszter számos karaktert formál meg az előadás során. A produkció díszlet- és jelmeztervezője Horváth Jenny, rendezőasszisztense Papp Krisztina, súgója Kovács Zsuzsanna, ügyelője Svébis György. Író és rendező: Szécsi Bence.

A Casanova, avagy álmaim nyugtalanok 2026. október 9-én érkezik a Thália Télikertbe. A produkció már most különleges helyet foglal el a Fordulatok Évada repertoárján: a darab a Thália Színház felkérésére született, így bemutatásával a teátrum közvetlenül is hozzájárul a kortárs magyar drámairodalom gazdagításához.

A Szabó Magda 100. születésnapján elindított, az írónő és a női alkotás, alkotók előtt tisztelgő fesztivált kilencedik alkalommal szervezik meg szeptember 30. és október 5. között. Idén a rendezvény záró napján adják át az író jogörököse, Tasi Géza által 2023-ban alapított Szabó Magda-díjat, amelyet minden évben egy színművész és egy író kaphat meg.

Mint Juhász Anna, a Csokonai Nemzeti Színház munkatársa, a Szabó Magda-életmű gondozója a csütörtöki eseményen felidézte, az elismerést eddig az írók közül Szabó T. Anna, Bereményi Géza és Háy János míg a színművészek közül Csikos Sándor, Egri Kati és Bánfalvy Ági vehették át.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a MagdaFesztről szólva kiemelte: Szabó Magda a város kulturális identitásának egyik nagyon fontos alappillére. Hozzátette, az újabb generációk számára nagy felelősség, hogy olyan színházat működtessenek, amelyben a magyar irodalom a 21. század kihívásai mellett is élvezetessé tehető. Ebben fontos szerepe van a MagdaFesztnek – mutatott rá.

Vadász Dániel, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója kiemelte, hisznek abban, hogy az irodalom és a színház kéz a kézben jár. A fesztivál nem kisebb vállalást tesz, mint hogy az irodalmon és Szabó Magda hagyatékán túl a női előadók és alkotók, a női energiák és princípiumok megnyilvánulásának biztosítson teret – hangsúlyozta.

A fesztivál programjait Bocskor-Salló Lóránt, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatóhelyettese ismertette, kiemelve, hogy nagyon színes a hat nap kínálata. Lesznek workshopok, koncertek, tárlatvezetések, séták és rendhagyó irodalomórák is.

A színpadi előadások közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagyszabású produkcióját, az Abigél című musicalt emelte ki, amely a rendezvény nyitó előadása lesz, de szerepel a programban a Csokonai Nemzeti Színház történelmi drámája, az Az a szép, fényes nap is.

A fesztiválon vendégszerepel az Aurora Film és Színház a Mondj igent! című monodrámával, az Orlai Produkciós Iroda Hosszú virágzás című produkciójával, valamint a Vígszínház a Sommerreise című előadással.

A zenei kínálatban a Magashegyi Underground koncertje is megtalálható – sorolta az igazgatóhelyettes.

„Hat évtizedes munkám során sokaknak írhattam, sok dalt, sokfélét. Egy szerző-előadó pályájának ezen a szakaszán egy kétórás koncerten már nem tudja eljátszani azokat a dalokat, amelyeket mindenképpen szeretne megmutatni, innen a sorozat ötlete. Két éve a megvalósítás közelében voltam, de nem tudtam összehozni, most úgy néz ki, sikerül. Háromféle műsorral, hetven-hetvenöt dallal nyolc koncertet adok tíz nap alatt, ami számomra minden értelemben izgalmas vállalkozás” – mondta Presser Gábor az MTI-nek.

Mint kifejtette, az első három est (január 8-9-10.) címe Hódolat a női hangnak. Ez a műsor a (nem csak) női hangok által inspirált dalaiból válogat, csaknem hat évtized munkáiból merítve, „a színpadon általam szeretett és csodált énekesnőkkel”. Biztosan ott lesz közöttük Falusi Mariann, Oláh Ibolya, Rúzsa Magdi és Sena.

„Nagy egyéniségek, különleges énekesnők ők. Miközben szakmai életükben így-úgy, akarva-akaratlanul fontos a rivalizálás, erre a három estre velem egy zenei társulást, egy társulatot alapítanak” – fogalmazott a zenész.

Január 12-én és 13-án „egyzongorás” estet ad Presser Gábor a BKK-ban Dalok a szívről címmel.

„A színpadon egy zeneszoba fog állni. Az est a zongorám körül játszódik, kicsit olyan, mint egy élő adás a szobámból. Néha vendégeim érkeznek, énekesek, muzsikosok, úgy, mint a való életben, aztán újra és újra egyedül hagynak, úgy játszom tovább. Ez egy amolyan szerzői-előadói koncert. Nem teljesen egyszemélyes, mint ahogy nem teljesen egyzongorás sem, de minden a zongorám körül történik” – vetítette előre Presser Gábor.

A koncertsorozat harmadik, záró része január 15-16-17-én a „Bandásdi” lesz, amelyben a dalszerző-előadó a hozzá közel álló zenészekkel örömzenélésre készül, miközben fel-felidézik egykori bandatag múltját is, bár ez inkább az egykori dalokra vonatkozik. Somló Tamás tíz évvel ezelőtti halála után a még élő tagok kimondták: a Locomotiv GT nincs többé.

„A nyolc esttel egyetlen szempontom van: szeretnék jó koncerteket csinálni. A tavalyi koncerten, amely az MVM Dome-ban volt, azt mondtam, a társulatunkban nincsenek foglalt szerepek, kivéve a zongorakísérő. Az az enyém. Ebben a szerepben rengeteg zenei élvezetet találok. A zongorakísérőnek, kissé eltúlozva, úgy kell hallgatnia a szólistát, ahogy az orvos hallgatja sztetoszkópjával a páciens szívét, és meg kell próbálnia követni a dobbanásokat, rezdüléseket, eközben támaszt kell nyújtania, és segíteni, hogy a szólista minél jobb teljesítményt nyújthasson. Szerencsés vagyok, mert jelentős, nagy formátumú előadókkal leszek körülvéve. Nem engedem el azokat, akikkel régóta együtt dolgozom, de lesznek új bemutatkozók” – mondta Presser Gábor.

Hozzáfűzte, hogy mindig érdekelte az új generációk zenéje, arcai, ennek jegyében dolgozott együtt az év elején Mehringer Marcival, aki lemezre vette Dusánnal közösen írt egyik színházi munkáját, a Szabadságdalt, amelyet azóta Mehringerrel élőben közösen előadtak a Budapest Parkban.

A művész a tervek szerint novemberben hosszú idő után új stúdióanyaggal jelentkezik, a Munkakönyv az elmúlt tizenöt évben készült dalok összefoglalása.

„Ebben közel hetven cím szerepel, három fejezetben. Nagy alakú, szép kiállítású, testes és hallgatható könyv formájában jelenik meg, és minden dalhoz külön QR-kód tartozik majd. Négy CD is lesz benne, leginkább azért, hogy ezekből a nagy munkáimból valamilyen összefüggő lenyomat is fennmaradjon. A Munkakönyv negyedik, utolsó fejezetében most először jelenik meg valamennyi dalszövegem. A könyvet Vető Gábor tervezi, minden oldal képi anyagot is tartalmaz” – mondta Presser Gábor.

A Munkakönyv első része, a Versdalok 2024 végén digitális formában már megjelent; ezen 35 kortárs magyar vers megzenésített verziója hallható. A szövegek részben ma alkotó (Erdős Virág, Varró Dániel, Parti Nagy Lajos), részben az elmúlt években elhunyt (Fodor Ákos, Kántor Péter, Tandori Dezső, Esterházy Péter), részben más alkotóktól (Horváth Imre, Kepes Sára, Petri György és Kányádi Sándor) származnak. A Versdalokon számos közreműködő énekes és zenész szerepel, Parti Nagy Lajos b-moll szonettjében például két operaénekesnő, Károlyi Kati és Murányi Márta, valamint a rocker Szebényi Dani is énekel.

„A kiadvány második részében, több mint negyven évvel az Electromantic című lemezem megjelenése után újból instrumentális anyaggal állok elő Zenék képzelt filmekhez címmel. A több mint egyórás anyagon sokféle elképzelt filmjelenet, képek, akusztikus és elektronikus hangok, hangzások adta fantáziálás szerepel” – mondta a zenész.

A Munkakönyv harmadik fejezete a Hol rokk, hol nem rokk lesz. „Ezek mind új dalok, az utóbbi évek termése. Készült olyan dal is, amelyben felhasználom egy nyolcvanas években készült, kazettán fennmaradt demófelvételemet. Sok vendégénekes, muzsikus szerepel rajta, egyetlen dalt egy telefonnal még újra felveszek”.

Presser Gábor az MTI-nek hangsúlyozta: a Munkakönyv éveken át tartó nagy munka volt, de örül, hogy „így, a pályám vége felé” egy ekkora kiadvány megjelenhet.

A magyar könnyűzene történetének egyik legsikeresebb szerzője és előadója saját honlapjának adatai szerint mintegy hatszáz dalt írt, emellett számos jelentős zenés színpadi mű fűződik a nevéhez. Pályája a hatvanas évek második felében az Omegában indult, 1971-ben megalapította a Locomotiv GT-t. Szólóelőadóként a nyolcvanas évek eleje óta dolgozik.

Az Oscar-díjas Aardman stúdió Magyarországon is széles rajongótáborral rendelkező sorozata a Shaun, a bárány. A legújabb animációs film, a Halloween tematikájú Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye szellemiségében kapcsolódik a korábbi sorozathoz és az eddigi két mozifilmhez, ám önállóan is teljes egészében megállja a helyét. A Mozinet az új film apropóján indította útjára A mozi mindenkié kezdeményezést, amelynek alapgondolata, hogy a mozizás közösségi élményéhez minden fiatalnak joga van. Ezért szeretné minél több olyan gyermek számára is elérhetővé tenni a moziba járást, akiknek erre a hétköznapokban sajnos nem adódik lehetősége.

A kezdeményezés kiemelt budapesti vetítésére szeptember 20-án kerül sor, ahol Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár köszönti a gyermekeket és a program résztvevőit. Nagy örömmel állt a jótékonysági eseménysorozat mellé, és lett a fővédnöke, mivel fontosnak érzi annak pozitív üzenetét. Mint elmondta, „a kultúrával való találkozást minden gyermek számára biztosítanunk kell. A mozi élményt ad, formálja a gondolkodást, és segít abban, hogy nyitott szemmel járják a világot.”

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal való együttműködésnek köszönhetően a szeptember 20-án országszerte közel ezer, nehezebb sorsú gyermek számára nyílik lehetőség, hogy még a hivatalos bemutató előtt, mozivásznon láthassa Shaun legújabb kalandját. A programban budapesti, szekszárdi, győri, miskolci, nyíregyházi, pécsi, szolnoki, szombathelyi, veszprémi, zalaegerszegi, kaposvári, salgótarjáni, mátészalkai, békéscsabai és tatabányai mozik kapcsolódnak be, egyes helyszíneken a gyerekek számára ingyenes popcornnal is feldobva a közös mozizás élményét. A mozi mindenkié a Mozinet támogatásával, valamint magánadományok segítségével jöhetett létre, de a lehetséges folytatáshoz a nagyközönség is hozzájárulhat azzal, hogy jegyet vált a filmre: a most meghirdetett premier előtti előadások nagy része a szabad helyek függvényében a nagyközönség számára is nyitott lesz.

A korábbiakhoz hasonlóan stop-motion technikával készült Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye hősei izgatottan készülnek Halloweenre, ám egy szerencsétlen balesetben a gazda véletlenül tönkreteszi a titokban nevelgetett tökföldet. Hogy megmentse az ünnepet, Shaun veszélyes kísérletbe kezd. Kisvártatva a gazda rejtélyes körülmények között eltűnik, és egy különös, csupaszőr vadállat jelenik meg a kertben. Shaunra és a nyájra minden eddiginél nagyobb kaland vár a farm és a Halloween megmentéséért.

A Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye először a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon debütál, majd A mozi mindenkié program keretében a kiemelt időpontokban premier előtt látható. A film országos mozibemutatója szeptember 24., forgalmazója a Mozinet.

Szeptember 4-ére három táncházat is szerveznek: a Martenica bolgár táncház a rendkívül gazdag bolgár népzene és néptánc világába kalauzol, a Berka Együttes moldvai táncháza ugyanezen az estén fél 9-től kezdődik, a vonós zenéket a Borza Banda húzza.

A Fonó Session közösségi zenélős alkalmai szeptember 8-án kezdődnek, ezeken a közönség nem csupán hallgatója, hanem aktív résztvevője is lehet a zenélésnek.

Az új évadban is várja a résztvevőket a Fonó Szerda. Elsőként szeptember 9-től Bukovina gazdag táncos és zenei hagyománya lesz terítéken.

A Fonó a legkisebbeket és családjaikat is várja a Ringató alkalmaira, melyek szeptember 10-től hetente lesznek.

Kiemelték, az évadkezdés csúcspontjának szeptember 12-én a Táncházak Éjszakáját, a 37. Országos Szezonnyitó Táncházat szánják. A Táncház Egyesülettel közös szervezésben megvalósuló estén különböző tájegységek táncai, táncoktatások, gyerek- és kamaszprogramok, kézműves foglalkozások és mesés néprajzi programok várják a kicsiket és nagyokat hajnalig. A különböző vidékek táncai óráról órára váltják egymást, ahogy a tájegységeket megelevenítő oktatók és táncegyüttesek is, akik segítik a tánclépésekben való elmélyedést. A hangulatot végig élő népzene biztosítja.

Az estére többek között a MeseSzó Egyesület interaktív, mesés foglalkozással készül, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület pedig gyermek szólistáinak közreműködésével és Sikentáncz Szilveszter vezetésével rendhagyó néprajzórát tart.

A Szomor György által írt, zenéjével és dalszövegeivel megalkotott rockmusical Homonnay Zsolt rendezésében és Simon István koreográfiájával született meg. A produkció nem egyszerűen a mohácsi csata történetét meséli el: emberi sorsokon, személyes döntéseken és drámai élethelyzeteken keresztül mutatja meg, hogyan éltek és döntöttek azok, akiknek a nevét ma már a történelemkönyvekből ismerjük. A monumentális történethez monumentális színpadi világ társult. A 96 négyzetméteres LED-falra 160 különböző kép- és videóháttér készült, a látványt 150 robotlámpa, mintegy 300 köbméter díszlet, 300 kellék és 300 jelmez tette teljessé. Egyetlen előadás létrehozásán 54 technikus dolgozott.

A mohácsi ősbemutató egyik legkülönlegesebb pillanata az volt, hogy a Budapesti Operettszínház művészei mellett a Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola mohácsi növendékei is színpadra léptek.

„Különleges és megismételhetetlen pillanat volt, hogy a mohácsi csata ötszázadik évfordulóján, napra pontosan, ugyanazon az estén szólalhatott meg az előadás Mohácson, ráadásul mohácsi gyermekek színpadi közreműködésével, énekével” – mondta Homonnay Zsolt rendező. – „Ötszáz évvel a tragédia után magyar gyermekek születnek, magyarul beszélnek és énekelnek – a lánc nem szakadt meg, ugyanazon a helyen újra felcsendül a dal. Fölöttünk pedig ugyanazok a mohácsi csillagok ragyognak, mint egykor.”

A rendező szerint az estén múlt és jelen találkozott, a történelmi hősök pedig egy estére újra életre keltek. „Minden előadás egyszeri és megismételhetetlen, de számomra a mohácsi ősbemutató az egyik legkülönlegesebb és legvarázslatosabb színházi élmény marad” – tette hozzá.

Szomor György szerint a musical nem kizárólag a vereségről és a tragédiáról szól.

A produkció zenei világa is rendhagyó: a rock energiája reneszánsz és török zenei motívumokkal, népzenei elemekkel és népi hangszerekkel találkozik, így a történelmi téma egyszerre válik kortárssá és látványossá. A produkció egy különleges családi pillanatot is tartogatott: Szomor György és fia, Szomor Bendegúz együtt léptek színpadra. Szomor György II. Ulászlót, fia pedig Ifjú Szapolyai Jánost és Ifjú I. Szulejmánt alakította.

Kiss-B. Atilla. a Budapesti Operettszínház főigazgatója az ősbemutatót követően köszönetet mondott az előadás minden közreműködőjének a sikerbe vetett hitéért, s külön is elismerését fejezte ki Pávkovics Gábornak, Mohács polgármesterének az általa vezetett város szűnni nem akaró vendégszeretetéért. Mint hangsúlyozta: nemcsak az előadásban közreműködő kiváló színészeinek hálás a hibátlan produkcióért, hanem minden egyes zenésznek és technikai munkatársnak, az ügyelőktől az öltöztetőkig, hiszen a kulisszák mögött zajló, elképesztő precizitással elvégzett munka is hozzájárult ahhoz, hogy aznap este az egész társulattal együtt ilyen felhőtlenül ünnepelhettek.

„Kései, de teljesen jogos elégtételt érzek azért, hogy éppen azon a napon tettünk hitet a magyar megmaradás mellett, amelyik napon 1521-ben Nándorfehérvár várát, 1541-ben pedig Buda várát is bevette I. Szulejmán szultán” – mondta Kiss-B. Atilla. – „Tudni lehet, hogy augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János vértanúságának a keresztény emléknapját a szultán személyes szerencsenapjának tekintette, s mind a három ezen a napon aratott diadalával tudatosan ítéletet kívánt mondani a kereszténységet védő magyarság felett. Őszintén hiszem, hogy ezzel Mohácson bemutatott előadással most szimbolikus értelemben felülírtuk ezt az ítéletet, s a gondviselés oltalmába tudtuk ajánlani a magyarságot. Így a kultúra erejével legalább valamit helyrehoztunk abból, ami sokáig helyrehozhatatlan veszteségnek látszott.”

A mohácsi ősbemutató után a Mindig itt leszünk... Mohács 500 a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán folytatja útját.

„Ezt a történetet most a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán folytatjuk tovább, ahol más térben, de ugyanolyan lenyűgöző látványvilággal, szenvedélyes zenével, ugyanazzal az erővel és gondolati súllyal szeretnénk megszólaltatni a művet, mint a mohácsi szabadtéri színpad csillagos ege alatt” – fogalmazott Homonnay Zsolt.

A Mindig itt leszünk... Mohács 500 szeptember 11-től látható a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán.