Súgópéldány

A jubileumi karnevál kísérőrendezvényekén már hétfőn megnyílt a Vas Vármegyei Levéltárban a Savaria Karnevál történetéből 1961-2025 című kiállítás, amely fényképeket, dokumentumokat, filmfelvételeket, plakátokat és tárgyakat mutat be az elmúlt karneválokról - olvasható a karnevál hivatalos honlapján.

A tájékoztatás szerint a karneválnyitó ceremónia egy keretjáték formájában csütörtökön 18 óra 45 perckor kezdődik a Fórum színpadon, a kétezer éves város főterén. Ezt követi a vasi kötődésű Anima Sound System és a Savaria Szimfonikus Zenekar közös koncertje; a Történelmi Témaparkban este fél tíztől veszi kezdetét az elmaradhatatlan tüzes játék.

A programajánló szerint idén is lesz Karneválszínház a megyeháza udvarán, ahol Székely Csaba: Bányavirág című tragikomédiáját mutatja be négy egymást követő este a Miskolci Nemzeti Színház társulata.

A Történelmi témaparkban csütörtök reggeltől folyamatosan zajlanak a hagyományőrző csapatok bemutatói, időről-időre összecsapnak a barbárok a római katonákkal, Ugyanitt pénteken lovasbemutatót tart tanítványaival Kassai Lajos lovasíjász. Várja majd a karneválozókat a Zsidó udvar, ahol a meghirdetett program szerint csütörtök délután Gregor Bernadett és Zucker Immánuel előadásában jiddis slágereket hallgathatnak.

A Gayer parkban lévő Kalandvárban napközben a gyermekes családokat várják hagyományőrző kézműves foglalkozásokkal, bábszínházi előadásokkal, a Mesebolt Bábszínház művészei mellett vasárnap a Kaláka Együttes is színpadra lép.

A karnevál napjaiban újra kézműves bemutatókkal várja a látogatókat a Művészetek utcája, vezetett tárlatokat kínálnak a város múzeumai, a történelmi belvárosban több helyen feltűnhetnek utcazenészek, ismét kinyit a Borok utcája, várja a vendégeit a Keleti udvar, ahol hastáncbemutatókkal színesítik a programot, illetve a Sörtér, ahol esténként könnyűzenei programok kínálnak szórakozást.

A háromszoros Oscar-díjas és további hétszeres Oscar-jelölt Robert Richardson az az operatőr, akinek valószínűleg sok filmje sorakozik az egyéni kedvenceink között. Az elmúlt bő negyven évben ő állt többek között Quentin Tarantino (Kill Bill – 1-2. rész, Django elszabadul, Volt egyszer egy Hollywood), Oliver Stone (A szakasz, JFK – A nyitott dosszié, Született gyilkosok) és Martin Scorsese (Casino, Viharsziget, A leleményes Hugo) kamerája mögött. Jana Hojdová cseh rendezőnő a képmágus belső világának feltárására közel egy évtizedet szentelt. A filmelemzésekkel megspékelt sztárinterjúk – a fenti nagyágyúk mindegyike megszólalt Hojdová kedvéért – és ráadásként több száz órányi magánvideó feldolgozásának eredménye a Robert Richardson: Fehér ördög című különleges művészportré. Hojdová és Richardson között egyben mély barátság formálódott, mivel a COVID-lezárások miatt a dokumentumfilmes és az operatőr sokkal több időt töltött együtt az előzetesen tervezettnél.

Szemben azzal a nézettel, hogy a náci veszély valódi súlyát csak utólag lehetett felismerni, egyes újságírók, értelmiségiek és művészek korán meglátták a fenyegetést. 1932-ben a minden idők egyik legjobb filmjének tartott Aranypolgár későbbi szerzője, a német-zsidó bevándorló családból származó, de már Amerikában született Herman J. Mankiewicz – David Fincher Mank című filmjének főhőse – megírta az Európa veszett kutyája című, látnoki erejű forgatókönyvét, amely már ekkor figyelmeztetett a Hitler jelentette fenyegetésre. A diplomáciai nyomás és a gazdasági érdekek hatására azonban a hollywoodi stúdiók eltemették a történetet. Ennek a soha el nem készült filmnek a felidézése során a BAFTA Breakthrough programban részt vett angol rendezőnő, Rubika Shah azt vizsgálja, milyen politikai, erkölcsi és művészi felelősség terheli az alkotókat és a döntéshozókat. Rendezése ellentmondásos képet fest Hollywoodról, felidézve az Egyesült Államokon végigsöprő antiszemitizmust, amely még az amerikai filmipar központját sem kerülte el.

A francia Az erdő zenéje magával ragadó vizuális és akusztikus élmény: minden kockájában nagyvászonra álmodott, az egész családnak szóló mozifilm, amely érzékenyen mesél arról, hogyan öröklődik tovább a természet iránti figyelem és szeretet generációról generációra. A díjnyertes természetfotós és filmes, Vincent Munier édesapjával és tinédzser fiával együtt járják a Vogézek ködbe burkolózó erdeit, ahol a természet egyszerre mutatja meg nyers erejét és törékeny szépségét. Bőgő szarvasoktól a neszező baglyokig a vadon hangjai kísérik útjukat, miközben egy eltűnőben lévő faj, a siketfajd nyomában járva egészen Norvégiáig erednek.

Tanúvallomások és archív felvételek segítségével A Föld csendje című film feltárja egy-egy Hondurasban, Brazíliában és Mexikóban meggyilkolt környezetvédő halálát, és azt a rendszerszintű korrupciót, amely védelmet nyújt a felelősöknek. Frank Gutiérrez spanyol dokumentumfilmje tisztelettel adózik az aktivistáknak és azoknak a közösségeknek, akik folytatják a küzdelmet, egyúttal rávilágít arra, hogy a természet védelmezői ellen elkövetett erőszak nem csupán a helyiek életét és környezetét, hanem az egész bolygó jövőjét fenyegeti.

A bolgár-szlovák-cseh koprodukcióban készült Virtuális barátnő három valódi tartalomkészítő történetén keresztül tárja fel az OnlyFans platformon folyó online szexmunka minden színfalak mögötti részletét. Barbora Chalupová rendezőnőnek köszönhetően nyomon követjük a tartalomkészítés folyamatát, a feliratkozókkal folytatott beszélgetéseket, valamint a partnereikkel és a munkatársaikkal fenntartott kapcsolataik mindennapi dinamikáját. A tartalomkészítők társainak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy párjuk nemcsak a testét tárja a nyilvánosság elé, hanem a rajongókkal álromantikus kapcsolatokat is kialakít.

1971-ben több száz fiatal elfoglalt néhány elhagyatott katonai barakkot Koppenhágában. Így született meg Christiania, egy merész kísérlet a szabadság és a közösség jegyében, ami valódi alternatívává vált a többségi társadalommal szemben. A dán filmrendező, Karl Friis Forchhammer szívvel-lélekkel és egy cinkos kacsintással meséli el az önjelölt szabadváros történetét a radikális demokráciáról és a szabad kreativitásról, de nem hallgatja el az erőszakot, a drogokat és a külvilág nyomását sem. Szó esik benne az új telepesek idealizmusáról, a konszenzusos demokráciáról, a hippikről, de még egy vallási világvége-szektáról és egy alkoholista medvéről is.

A programban természetesen magyar film is szerepel. Dubinyák Réka néhány hónappal ezelőtt a Szeplőtelen című kisfilmjével elnyerte a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon a diákzsűri díját, a CineFestre pedig már első egész estés dokumentumfilmjével érkezik. A megható Új lépések egy tudományos kutatásban részt vevők nyolc hónapját követi, amely azt vizsgálja, hogyan hat a néptánc az időskori szellemi hanyatlásra és a demencia kialakulásának kockázatára. A szereplők különböző élettörténetekkel érkeztek, de ugyanaz a félelem hozta el őket: mi történik, ha egyszer már nem emlékeznek azokra, akik voltak? A kísérlet végén színpadra kell állniuk, és miközben a lépéseket igyekeznek elsajátítani, váratlanul egymásra, és az életükből lassan eltűnő szabadság érzésére találnak.

A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4. és 12. között rendezik meg, a jegyvásárlás augusztus második felében indul.

Az erdő zenéje a Francia Intézet támogatásával szerepel a programban.

Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta: a mottónak két okból is „többletértéke van”. Egyrészt a város eredeti címerében három nyitott kaputorony szerepel, ami arra utal, hogy Kolozsvár egy nyitott szellemiségű város, ahol a vándorok, a kereskedők, „a szabad gondolatok” áramlottak ki és be, oda és vissza. Kolozsváron alapítása óta igyekeztek nem kizárni az idegent, az érdeklődőt, hanem beengedni.

Ennek szellemében a „kincses Kolozsvárként” emlegetett település „kincsesládáját” sem zárják el zsugori módon, hanem kinyitják és értékeit közkinccsé teszik. Ilyen módon nyer értelmet Kolozsvár gazdagsága, melyekre lakói méltán lehetnek büszkék – mondta.

A mottó arra is utal, hogy már kezdetben számos kolozsvári kulturális, oktatási és egyházi intézmény, civil szervezet nyitotta meg a kapuit a rendezvénysorozat előtt, biztosított teret a lebonyolításához. De a többségi románság is úgy fogadta, „ahogy illik, ahogy azt a kolozsvári magyar közösség megérdemli” – tette hozzá. Ez a fogadtatás pár évtizeddel korábban nem lett volna ennyire egyértelmű – mondta Gergely Balázs a Funar-korszakra utalva. Gheorghe Funar 1992-2004 között volt kolozsvári polgármester.

„Nagyon örülök, hogy a Kolozsvári Magyar Napok is a kinyitott kapuival hozzájárulhatott ahhoz, hogy a város szellemisége, a közviszonyok, a román-magyar kapcsolatok jelentős mértékben javulhattak, sokkal nagyobb bizalommal fordulunk egymás iránt” – fogalmazott a főszervező.

Szabó Lilla programigazgató elmondta: mintegy 600 programmal készülnek, melyből közel 100 családos és gyermekprogram. Továbbá 37 koncert, 36 kiállítás, 41 filmvetítés is lesz. Városismereti és tematikus séták, színházi miniévad, irodalmi és sportprogramok, örömfőzés várja az érdeklődőket.

A KMN két társrendezvénye – a Szent István Napi Néptánctalálkozó és a 3. Magyar Egyházzenei Biennálé pénteken kezdődik és jövő hét közepén ér véget.

A főtéri nagyszínpadon a 28. Szent István-napi Néptánctalálkozó nemzetközi gáláját tartják kedden. Fellép még az Erdélyi Dudás Rend, a ValMar, a Heaven Street Seven, a Lóci játszik, a Magna Cum Laude, a Magashegyi Underground és a Republic. Augusztus 20-án magyar nóta és operettest lesz, vasárnap a Kolozsvári Magyar Opera Valahol Európában című musicaljével zárul a rendezvénysorozat.

Szerdán nyílik a Borutca, a kézműves és könyvvásár és a múzeumok sétány, ahol 19 erdélyi és magyarországi múzeum mutatkozik be. A hagyományos helyszínek is maradnak: a Bánffy-udvar Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán (Főtér23), a Refo-udvar, a Folkudvar és Mátyás király udvara (Szentegyház utca 4.).

A nyitógálát hétfőn tartják a magyar színházban. Hétvégén több előrendezvény is lesz: szombaton a Kolozsvári Magyar Szalon részeként megnyílik az Orosz-emlékszoba, mely az öt úszóbajnokot adó Orosz-dinasztiának a Maier-Orosz Judith által megőrzött családi hagyatékát mutatja be.

Szombat délután bemutatják a Kincses Kolozsvár Kalendáriumot. A Bánffy-palotában megnyílik a Györkös Mányi Albert- és a Cseh Gusztáv-emlékkiállítás, az Egyetem utcában a Marslakók – Magyar tudósok és Nobel-díjasok című tárlat.

Vasárnap a Gergely Balázs és Bense Jenő gyűjteményéből összeállított Kolozsvár – terek, tornyok, tegnapok. A kincses város 130 éve képeslapokon című kiállítás és az Erdélyi Helikon százéves örökségét bemutató tárlat nyílik a Bánffy-palotában.

Vasárnap a Szent Mihály-templomban szentmisét mutatnak be Márton Áron erdélyi katolikus püspök boldoggá avatásáért, és három kiállítás nyílik róla.

A Makovecz Imre tervezte törökvágási református templomban az ökumenikus istentisztelet után a neves építész örökségéből nyílik kiállítás. Tárlat emlékeztet a 100 éve született Kallós Zoltán néprajzkutatóra is Ádám Gyula fotói révén.

Oláh Emese alpolgármester elmondta: az önkormányzat a nehéz gazdasági helyzet ellenére 900 ezer lejjel (62,6 millió forint) támogatja a KMN-t. Hangsúlyozta: a rendezvény nemcsak hidat képez a városlakók között, de az elvándoroltakat is hazavonzza, Kolozsvárt Erdély élő fővárosává teszi. Ezért az önkormányzat kiemelt partnerként kezeli a szervezőket, segíti a zökkenőmentes lebonyolítást.

Gergely Balázs hozzátette: a KMN legnagyobb támogatója a mindenkori magyar kormány, melynek képviselői idén több napig jelen lesznek a rendezvénysorozaton.

Kiemelte a kolozsvári üzletemberek, polgárok adományait is. Az MTI kérdésére elmondta: egyéni támogatóként is lehet segíteni a rendezvénysorozatot, mivel az idei év különösen nehéz anyagi szempontból. A „magyarnapozóktól” évente 4500-5000 eurónak megfelelő lej gyűlik össze, ami segíti a jövő évi szervezést.

Igaz Krisztina, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ szakmai vezetője jelezte, hogy a népszerű királyi óriásbáboknak két új tagja van, Nagy Lajos és Károly Róbert, így most már 25 báb vonul fel a belvárosban.

Belényesi Károly, a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte, hogy idei tudományos konferenciájukat Elérte, hogy a magyarok világszerte elterjedő híre-neve a csillagokig érjen címmel rendezik meg, és az előadásokban Nagy Lajosra és az Anjou-korra tekintenek vissza.

Szikora János, a Hűség és árulás című előadás, valamint a szertartásjáték rendezője elmondta, hogy idén külön mutatják meg a koronázási szertartás rítusát és I. Lajos király élettörténetét: előbbi félórás előadás lesz a Nemzeti Emlékhelyen, utóbbi dokumentum dráma formájában színi előadásként idézi fel Nagy Lajos királyságának első éveit.

A sajtóanyag szerint a fogadalmi szentmise és körmenet nyitja a Szent István ünnepe köré szervezett programsorozatot, és még ezen a napon elindul a Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál is, ahol Bulgária, Szlovénia, Chile és Mexikó csoportjait láthatja a közönség, de a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkcióit szintén láthatják a nézők.

Az eseménysorozat elmaradhatatlan rendezvényei a fúvószenekari koncertek: a Fehérvári Fúvós Fesztiválon a Székesfehérvári Fúvószenekar és a Bicskei Koncertfúvós Zenekar ad koncertet, valamint a XII. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivál keretében a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar mellett Budapest, Hódmezővásárhely és Tata katonazenészei várják a közönséget.

A Koronázási Ünnepi Játékok négy napja a középkorba repíti majd a látogatókat augusztus 20-23. között, amikor a hagyományőrző csapatok a Zichy ligetben ütnek tábort, az Országzászló tér mesetérré, a Városház tér pedig piactérré változik.

A programhoz kapcsolódóan két napon át várja az érdeklődőket a Lovagok Napja, ahol a IV. Szent István Torna győztese elnyeri Fehérvár Kardját.

A fesztivál utolsó napjain a könnyűzene kerül előtérbe, hiszen előbb a TNT, majd A Grund – vígszínházi fiúzenekar és Dés László lép fel a Zichy-színpadon. Új helyszín a Szent II. János Pál pápa tér, ahol a Janoska Ensemble és a Vintage Dolls ad koncertet.

A Székesfehérvári Királyi Napok augusztus 23-án zárógálával búcsúzik a közönségtől. Az Együtt a Koronáért című összművészeti produkciót a Vörösmarty Színház szervezésében, Dolhai Attila rendezésében mutatják be a Zichy-színpadon a Vörösmarty Színház, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a Székesfehérvári Balett Színház és az Alba Regia Táncegyüttes közreműködésével.

Második nap reggel az iszonyatos hőségre ébredt Kapolcs minden fesztiválozója. A szerencsés légkondis lakóautósok egyáltalán nem érezhették át, amit a sátorozók tapasztaltak reggel, amikor elkezdett tűzni a nap az árnyéktalan campingekben.

A meleg ellenére is az első út a Sparba vezetett. A Visa támogatásával voltak elérhető biciklis kocsik, amik a tömegen átszlalomozva szívesen elvitték a fesztiválozókat a campingig, lángosig, egy udvarig vagy a Sparhoz. Nagyon jól esett, hogy nem kellett a dombon lesétálni és egy kedves biciklis-taxis menőn átkacskaringózott velünk a boltig.

A szükséges bevásárlás után visszatértünk az előző napról jól ismert Momentán udvar hangulatába. Ezúttal a babzsákokért folytatott harcot elvesztettük, és székekről néztük végig az előadást, de a lelkesedés cseppet sem csillapodott. A közönség már nagyon várta az Éjjel-nappal Momentán sorozat következő epizódját, ami nem is okozott csalódást. Az impro színészek szívüket, lelküket beleadva szőtték tovább az egyre bonyolultabb történetet, nevetések és tapsok között. Kétségkívül a legjobb kora-délutáni program volt művvölgyön.

A campingbe visszafele többfajta hő elleni stratégiát is megtapasztalhattunk. Visszafele a járdán sétálva egyszer csak hideg víz repült felénk, lelocsolva a ruhánkat és hajunkat. Két kisfiú önként vállalta a fesztiválozók megsegítését és a kerítés mögül lövöldöztek vízipisztollyal, jó pár nevetést és hálás köszönetet kicsalva az arra járó, lassan hőgutát kapó sétálóktól. De a személyes kedvenc megoldásom az volt, amikor úgy döntöttek, hogy tartanak egy „patak átúszást” a kapolcsi patakban. Ez nagyjából azt jelentette, hogy elhasaltak a bokáig érő vízben a kövek között, ezzel hűtve le magukat.

A délután maradék része pihenéssel telt, főleg a hőség miatt. De miután mindenki megette a Sparos instant tésztát, újult erővel indultunk el a Lőtérre, a színpadhoz, a Kolibri koncertre. Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend között Csigabuszok vitték át a koncertekre a tömeget, szóval mi is felszálltunk a Csigabuszra, egy koncertnyi emberrel együtt. A jó hangulata a fesztiválnak még akkor sem hagyott alább, amikor száz ember nyomorgott egy 40 személyes befülledt buszon Vigántpetend felé, összepréselődve és összeizzadva.

Amikor végre leszálltunk a Lőtéren, még volt egy óra a koncert kezdetéig. A közönség szépen lassan összegyűlt, de addig is körökben ültek a földön, mindenki különböző módon foglalva el magát. A legtöbben beszélgettek, ismerkedtek vagy kártyáztak, de a koncert kezdetére már mindenki legalább egy henna festéssel gazdagodott.

Este nyolckor elkezdődött a Kolibri koncert, amit mindenki hatalmas élvezettel várt. Én egyáltalán nem ismertem a számaikat, de a sok táncolás, könnyen megjegyezhető szövegek és szuper hangulat után nagyon megszerettem őket, azóta hallgatom a zenéiket. Természetesen a koncert vibe-ot nem tudja visszaadni semmi, igazán maradandó élmény volt és mindig mosolyogva gondolok vissza, amikor hallom az egyik számot.

Mire vége lett, már teljesen besötétedett és mindenki, aki a Lőtéren élvezte a Kolibri stílusát, egyszerre indult vissza a Csigabusz megállójába. A Panoráma színpad felé zakatolva, a még az odafele útnál is jobban megtelt busz hangosan zengett a fesztiválozók közös éneklésétől. Mindenki együtt bulizott tovább, hiába volt kevés hely és levegő, a mosolyok mindenki arcán fényesen csillogtak.

A főkoncert este 11-kor kezdődött a Panoráma színpadon. A Parno Graszt együttes népzenéi töltötték be a teret. Mindenhol táncoltak, volt, aki egyedül, voltak, akik ketten, de nagyobb tánckörök is alakultak, ahol a zenéhez illő néptánc, vagy néptánc-szerű közös ugrálások még szórakoztatóbbá és életteltelivé tették a koncertet.

A Parno Graszt felénél mi leváltunk a bulizókról, hogy másik helyszínt és előadást is megnézhessünk. A Jazz udvarban fellépett a Pankastic zenekar, ami merőben más volt, mint a hangulat a Panorámán. Itt nagybőgő, zongora, cimbalom és ének töltötte be a teret. Kezdetben mindenki csak ülve hallgatta a zenét, de nagyon hamar az első sorok előtt kialakult a tánctér is, ami bárkit befogadott, aki szívesen élvezte a jazz magávalragadó hangulatát. Órákat tudtam volna táncolni a zenére, amit Pálmai Panna gyönyörűen énekelt.

Mire a harmadik koncertnek is vége volt, már rendesen elfáradtunk a sok ugrálásban. A logikus megoldás az lett volna, ha elmegyünk pihenni, de természetesen mi nem ezt választottuk. A következő, és utolsó, megállója az estének a Kender kert volt, ahol jobb zenét adtak, mint előző nap, szóval egyértelmű volt, hogy a program itt is a táncolás lesz.

Egész éjszaka hihetetlen hangulat volt a fesztivál teljes területén, hajnali 3-kor sem csökkent a lelkesedés, ugyanolyan élvezettel táncolt mindenki, mint még a legelső koncerten. Én éreztem a kimerültséget, az adrenalin mégis vitt és vitt előre mindenkivel együtt az éjszakába. Viszont amint visszatértünk a lakóautóba lefeküdni, egy perc alatt elaludtunk mind, várva a következő nap élményeit.

A gyerek- és ifjúsági színházi előadások kategóriadíjáról immár ötödik éve a területen legtöbb ismerettel rendelkező, idén hét tagból álló grémium döntött. A díjazott a Füge Produkció és a DanteCasino Ha már lúd… című, Kenéz Ágoston rendezte előadása. A bizottság idén is nyilvánosságra hozta az értékelésekkel kiegészített rövidlistát, amelyen további öt előadás található.

A további 14 kategóriában 17 színikritikus – Balogh Gyula, Bóta Gábor, Csáki Judit, Csizner Ildikó, Jászay Tamás, Karsai György, Kiss Annamária, Lénárt Gábor, Miklós Melánia, Nánay István, Papp Tímea, Prikazovics Júlia, Rosznáky Emma, Stuber Andrea, Szekeres Szabolcs, Turbuly Lilla, Urbán Balázs – adta le voksát.

Teljes értékű szavazatot a Céh azon tagjai adhatnak le, akik az évadban legalább 90 új, magyar színházi bemutatót néztek meg, de a 2017/2018-as évad óta lehetősége van szavazni azoknak is, akik 90-nél kevesebb, de legalább 50 új bemutatót tekintettek meg. Kategóriánként ők is három szavazatot adhatnak le, de szavazatuk feleakkora pontértékkel esik latba.

A szavazólapok és a hozzájuk fűzött magyarázatok, indoklások hagyományosan idén is nyilvánosak lesznek, azok a szeptember 20-i díjátadót követően a Színházi Kritikusok Céhének honlapján jelennek meg.

Összesen 22 független, kő- és befogadószínház, produkciós ház, illetve társulat előadásai és művészei szerepelnek a 14 kategória várományosai között.

A színházak között a Katona József Színház az abszolút rekorder: 3 előadással (Chicago, némacsend, Rekviem) 7 kategóriában várhatja a díjátadót. A szombathelyi Weöres Sándor Színház a Takarásban című előadással 4 kategóriában jelölt, a Budaörsi Latinovits Színház, gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, az Újvidéki Színház és a Vígszínház 3-3 kategória várományosa.

Az előadások közül a szombathelyi Weöres Sándor Színház Takarásban című előadása 4 kategóriában (kőszínházi előadás, rendezés, férfi mellékszereplő, új magyar dráma/színpadi szöveg) érintett. 3-3 kategóriában várományos a Katona József Színház előadása, a némacsend (rendezés, férfi epizódszereplő, díszlet), a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház koprodukciójában készült Rinocéroszok (kőszínházi előadás, férfi főszereplő, jelmez), valamint a Budaörsi Latinovits Színház operettje, A RÉPAKIRÁLY (szórakoztató előadás, női epizódszereplő, jelmez).

Az alkotók közül Nagy Péter István rendező két kategóriában jelölt, a kőszínházi előadások kategóriájában Bocsárdi László két rendezésével van versenyben.

A különböző kategóriákban összesen hat független produkció (Csengetett, Mylord? – Orlai Produkció, Egy diktátor születése – Yorick Stúdió, Elengedni nehéz – Stúdió K Színház, Drive – Füge Produkció–SzínMűhely Produkció–Staféta, Reggel és este – Ördögkatlan Produkció, Rühes kutya – Trafó Kortárs Művészetek Háza–Kárpáti Péter és barátai) szerepel.

A magyarországi vidéki színházak közül a Budaörsi Latinovits Színház, a Kecskeméti Katona József Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház szerepel a listán.

A határon túli magyar színházak közül a szabadkai Kosztolányi Színház és az Újvidéki Színház, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a Nagyváradi Szigligeti Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadásai és alkotói várhatják a díjátadót.

A 47. Színikritikusdíj-átadó szeptember 20-án lesz az Eötvös 10-ben. Reményeink szerint – anyagi lehetőségeink függvényében – az eseményt idén is megelőzi a Red Carpet Live élő online közvetítés, amelynek keretében a várományosokkal beszélgetünk.

A terem befogadóképessége erősen korlátozott, ezért az esemény idén nem nyilvános. Az érdeklődésre való tekintettel azonban meghirdetünk öt támogatói jegyet, amelyet 30.000 forintért, a kritikusceh@gmail.com címen tudnak megvásárolni az érdeklődők. A befolyt összeget a díjátadó megrendezésére fordítjuk.

Az eseményen derül ki az is, ki nyerte a színházi kritika utánpótlása érdekében meghirdetett II. Koltai Tamás kritikapályázatot.

A gálaműsor létrehozói Urbanovits Krisztina, Sahin-Tóth Sára és Purosz Leonidasz, a rendezvényt Martinkovics Máté és Lestyán Attila celebrálják.

(kategóriánként, ábécésorrendben)

Dimény Levente (Cseresznyéskert; Nagyváradi Szigligeti Színház)

Gyulai-Zékány István (Takarásban; Weöres Sándor Színház, Szombathely)

Lengyel Benjámin (némacsend; Katona József Színház)

A történet főhőse egy fiatal király, aki tudta, hogy hatalmas túlerő közeleg, mégsem fordított hátat országának. Egy nemzet, amely történelmének egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el, mégsem tűnt el. A rockmusical II. Lajos, Habsburg Mária és kortársaik sorsán át idézi meg a helytállás, az áldozat és a remény történetét. Mohács elveszett, de a magyar nemzet megmaradt!

Homonnay Zsolt, az előadás rendezője, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője elmondta, hogy nagy megtiszteltetés az, hogy Mohács városának felkérésére a Budapesti Operettszínház a helyszínen, Mohács főterén állíthatja színpadra az ünnephez méltó előadást.

Az előadás zeneszerző-szövegírója Szomor György elmondta: „Nagyon örülök, és büszke vagyok, hogy a Budapesti Operettszínház remek csapatával együtt mutathatjuk be ezt a darabot.”

Simon István, az előadás koreográfusa elmondta:

Az évad utolsó előadásaira készülnek a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán. A 95 éves Fesztivál nagyszínpadi programját egy nagyszabású újdonság: a Wicked című, világhírű Broadway-musical hazai bemutatója, egyúttal szabadtéri világpremierje zárja. Szente Vajk rendező állítja színpadra a darabot, amelyet az Erkel Színház produkciójában, Magyarországon először a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthat a közönség. A héten a grandiózus musical gondos előkészületei már a napfény városában folytatódnak. A produkció neves színművészei, közreműködői, alkotói megérkeztek Szegedre, ahol a Szabadtéri Játékok csapatával együtt, a hőségre való tekintettel a legnagyobb elővigyázatosság és számos óvintézkedés mellett munkához is láttak, hogy augusztus 14-én megszülethessen a csoda: Stephen Schwartz és Winnie Holzman musicaljének első magyar színrevitele, méghozzá önálló koncepció szerint.

A stábot Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója csütörtök este üdvözölte hivatalosan is a Szabadtéri Játékokon. A sajtótájékoztatóval egybekötött köszöntő alkalmával kiemelte a fellépők, műszaki kollégák, vendég- és a Szegedi Szabadtéri Játékok közreműködőinek állóképességét, akik a rekkenő hőségben is szívvel-lélekkel fáradoznak az előadás létrehozásán.

Elmondta, a Szabadtéri Játékok jubileumi évadának tervezése az elmúlt évtizedek eredményeinek – amelyeket a REÖK-ben látható kiállítás is bemutat – összegzésére késztette a szervezőket, ugyanakkor annak átgondolására is, milyen innovációkkal készülhetnek a jeles alkalomra, mi az a gondolatiság, ami meghatározza, az ország más hasonló játszóhelyeitől megkülönbözteti - léptékein túlmenően – a Szabadtéri Játékokat. „Azok a produkciók, amelyeket itt bemutatnak, az adott nyáron máshol nem láthatók, másrészt, mint ahogyan a Wickedben is, mindig olyan technikai megoldásokat keresnek az alkotók, amelyekkel még nem találkozhattak az idelátogatók” – emelte ki a főigazgató. Hozzátette, egy olyan, új darab bemutatása, amelyet hazánkban még nem ismernek annyian, mint a korábbi sikerdarabokat, egyfajta edukációra alkalmat ad: olyan újdonságot hoz, amely akár a filmek, akár az új színpadi megvalósítás kapcsán elvezeti a nézőt az irodalmi anyag elolvasásához is. „Nagyon szoros összművészeti projektről is szó van: a látvány, a díszlet, jelmez, mint képzőművészeti alkotás, a zene, a tánc, a prózai színház mind találkozik egy ilyen grandiózus produkcióban” – zárta gondolatait.

Az intézményvezető Szente Vajk Jászai-díjas művésznek, az előadás rendezőjének adta át a szót. Az alkotó kezdésként kiemelte, a Wicked talán azért az egyik legsikeresebb musical a világon, mert amellett, hogy egy mély barátság története, arról is szól, hogy hogyan számolunk el az igazság felismerésével. A főszereplők által életre keltett alakok mind másképp viszonyulnak ehhez az erkölcsi kérdéshez. Kiemelte a nagyszerű zenét, amely hozzájárul a musical töretlen sikeréhez, és az izgalmas látványvilágot, amely az új bemutatót jellemzi majd. Elmondta, a kezdetektől világos volt, hogy ennek a musicalnek elsőként a Szabadtérin kell megszületnie, hiszen ez a tér a legalkalmasabb effajta nagyszabású projektek számára, ahol a főszereplő akár még a nézőtér fölött is átrepülhet.

Az újításokban gazdag előadás óriási nézői érdeklődés közepette, és hatalmas, jeles művészekből, közreműködőkből álló szakmai stábbal készül. A produkció páratlan vizualitásáról Erkel László Kentaur díszlet- és jelmeztervező, Tóth Kázmér szcenikus és Madarász „Madár” János világítástervező gondoskodik, zenei vezetője Károly Kati, a karmesteri pálcán Balassa Krisztián és Drucker Péter osztoznak majd, a koreográfiát Túri Lajos Péter jegyzi. Főbb szerepekben neves Dóm téri visszatérőket, elsőalkalmas kiválóságokat egyaránt láthat a közönség: Fejszés Attila, Puskás-Dallos Péter, Csonka András, Pásztor Virág, Feke Pál és Hevér Gábor, Udvaros Dorottya, Koltai-Nagy Balázs, Tóth Angelika, Stéphanie Schlesser egyaránt színre lép a Szabadtéri Játékokon.

Közreműködik továbbá az Erkel Színház meghívott zenekara, tánckara és a musical ensemble, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok statisztái is. Munkájuk eredményeképpen az eddig 25 ország több mint 100 városában színpadra állított, világhódító musical néhány nap múlva végre Magyarországot is meghódítja. Semmihez sem fogható lendületét, első előadásait hat feledhetetlennek ígérkező estén, augusztus 14-én, 15-én, 16-án, 20-án, 21-én és 22-én láthatják a Szegedi Szabadtéri Játékok nézői.

A Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége (FIPRESCI) számos fesztiválon díjazza a versenyszekció filmjeit, ennek köszönhetően nyert a Csendes barát FIPRESCI-díjat a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál keretében 2025 szeptemberében. A Szövetség azonban minden évben egy Nagydíjat is átad: ez a legrangosabb elismerésük, hiszen azt nem egy-egy esemény, hanem az év filmterméséből választják ki. Éppen ezért már az is hatalmas elismerés, ha egy-egy alkotás a jelöltek közé tud kerülni. A díjátadóra a 74. San Sebastiáni Nemzetközi Filmfesztivál megnyitóünnepsége keretében kerül sor, a díjra a FIPRESCI tagjai a világ minden tájáról – több mint 80 országból – szavaznak.

A Csendes barátban egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.

A film főszereplői Tony Leung Chiu-Wai, Luna Wedler – aki a 82. Velencei Filmfesztiválon alakításával elnyerte a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat – és Enzo Brumm. A mellékszerepekben olyan nemzetközileg is ismert színészeket láthatunk, mint A feleségem története főszereplője, Léa Seydoux (Spectre – A Fantom visszatér, Nincs idő meghalni), Johannes Hegemann (Új lehetőségek-sorozat), Sylvester Groth (Becstelen brigantyk, Sötétség-sorozat), Rainer Bock (Fehér szalag) és Martin Wuttke (Becstelen brigantyk).

A forgatókönyvet Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, a VFX Supervisor Klingl Béla, a casting director Ascher Irma. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült film a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film koprodukciójában készült, együttműködve a kínai Redience-szel. A vezető producerek Reinhard Brundig és Mécs Mónika.

A Csendes barát világpremierje a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon volt 2025 szeptemberében, ahonnan hat díjat hozott haza, köztük a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját. Azóta többek között elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, a 70. Valladolid Nemzetközi Filmfesztivál Silver Spike – Ezüst Tüske – díját, a 61. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon és a franciaországi Les Arcs Filmfesztiválon pedig – ahol Enyedi Ildikónak ítélték a Femme de Cinéma Sisley-Les Arcs díjat – Pálos Gergely kapta a legjobb operatőrnek járó elismerést.

A 63. Magyar Filmkritikusok Díjátadón a filmnek ítélték a B. Nagy László-díjat, a legjobb operatőrnek járó díjat pedig Pálos Gergely vihette haza. 2025 decemberében a 46. Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon FIPRESCI életműdíjjal méltatták Enyedi Ildikó munkásságát, míg 2026. januárjában a 37. Trieszti Filmfesztiválon Eastern Star Awarddal (Keleti Csillag-díj) jutalmazták, a belgiumi 18. Oostende Film Festival LOOK! szekciójában a legjobb film díját kapta. A Csendes barát a 45. Magyar Filmszemlén is tarolt: a legjobb film, legjobb operatőr, legjobb vágás és legjobb producer elismerését kapta meg.

A Csendes barát továbbra is látható a magyar mozik műsorán, forgalmazója a Mozinet. Eddig a hazai mozikban több mint 51 ezer néző látta. A film már megtekinthető a Cinegón is.