Súgópéldány

Jókai 1883-ban írta az eredeti művet, a Székely Nemzet lap tárcarovatában publikálta részletekben. Strauss ekkor már többször is járt Magyarországon, komponált magyar vonatkozású műveket (például az Éljen a magyar! polka). Jókaival is Pesten találkozott; kettejük barátságából született meg a Cigánybáró operettverziója 1885-ben. Itt már nemcsak az Erdélyben élő magyarokat, hanem a bécsi publikumot is meg kellett szólítania; így lett Barinkay Jónásból Barinkay Sándor, Cafrinkából, a boszorkányból Czipra. Új karakterekkel (Ottokár, Mirabella) és cselekményszálakkal (katonák toborzása, fogadása) egészítették ki. Habár a népi jelleg jelen maradt a részletekben, sokkal univerzálisabbá vált. Nem is csoda, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia közönsége nagy lelkesedéssel fogadta.

Hasonlóan, a Papp Balázs-Lévai Enikő-féle szereposztás premierjét is álló taps zárta. Az Operettszínház feldolgozása mind a mű ismerőinek, mind a hozzám hasonló botfülű laikusoknak nagyszerű élményt nyújtott.

A történet a nemesi családból származó Barinkay Sándor (Papp Balázs) hazaérkezésével kezdődik; visszatér Magyarországra, hogy családja ősi földjét visszaszerezze. Barinkay mögött megannyi kaland áll (ezt Barinkay belépőjében hallhatjuk); volt állatidomár, bűvész, kocsihajtó; az élet számos útra terelte. Az apja annak idején a temesi pasa egyik leghűségesebb embere volt; a visszafoglaló háborúk alatt az ő birtokukon ásták el annak egész vagyonát. Barinkay nem titkolja, hogy a török kincsekre pályázik. Czipra (Tímár Tímea), a boszorkány azt jósolja neki, jővőbeli felesége a menyegzőjük estéjén megálmodja a kincs hollétét; a férfi ezért fel is kerekedik, hogy asszonyt keressen magának.

Habár a boszorkány lánya, Szaffi (Lévai Enikő) és Barinkay lassú egymásba szeretése a fő téma, az operett egy második szerelmi szálat is bevezet, ami az eredeti regényben még nem szerepelt. Sándor legelőször a szomszédos földbirtokos, a „disznókirály” Zsupán (Langer Soma) lányát, Arzénát (Süle Dalma) szeretné feleségül venni. Ezzel csak egy probléma van: Arzéna már titokban odaígérte magát az ügyetlen, eső-kelő, de csupaszív Ottokárnak (Dénes Viktor). A viszony a színpadon is jól meg van jelenítve; a páros mindig talál két éneklés között (vagy éppen alatt) egy-egy pillanatot a légyottjukra. Arzéna ezért is utasítja el Barinkay udvarlását: lehetetlennek tűnő feladat elé állítja kéretlen kérőjét. Addig nem lesz az övé, ameddig meg nem szerzi a bárói rangot.

A modern ember érdeklődését nehéz fenntartani kizárólag operadalokkal, hiába olyan jók, mint a Kincskeringő vagy Szaffi dala, ami a cigánysággal szembeni előítéleteket járja körbe. A néző vágyik a látványos díszletekre, a szép jelmezekre, a vizuális történetmesélésre. A cigánybárótól ezt mind megkapjuk; a színpad hol romokkal teli mocsárvidékké, hol előkelő házzá, hol bécsi főtérré változik át. A táncosok a dalok alatt egyszer még kígyó, krokodil és egyéb állatjelmezekbe öltözve mozognak, máskor vendégként sürögnek-forognak a vacsoraasztal körül, esetleg katonaként masíroznak végig a világot jelentő deszkákon. Ünnepies, kimért táncoktól kezdve siratóéneken át harsány cigánymuzsikáig mindenféle dal felcsendül; a zenetörténeti legendák szerint maga Jókai ihlette meg Strausst különböző népzenék bemutatásával.

Az előadás tehát nagyon jól működik. Nemcsak a színészek zseniálisak a szerepeikben, hanem a díszletek, a jelmezek is látványosak, szépek; segítik a történetmesélést, felkeltik a nézők figyelmét. Oberfrank Péter karmester és a zenekar játéka gyönyörű; jó példa arra, mennyi mindent hozzátesz egy-egy előadás értékéhez, ha konzervzene helyett élőzenével játsszák. Most láttam legelőször Cigánybárót a színpadon, de sikerült velem annyira megszerettetniük az operettet, hogy azóta is bele-belehallgatok régebbi feldolgozásaiba, sőt még az eredeti, német nyelvű verzióba is.

Blanche DuBois szinte mindenét elvesztette: családi birtokát, társadalmi rangját, szerelmét... Mégis, mikor egyetlen kis bőröndjével megérkezik húga, Stella otthonába New Orleans megkopott környékén, továbbra is őrzi magában a déli úri világ eleganciáját. Ám a fülledt, szűk munkáslakás, amelyben menedéket keres, hamar tragikus konfliktusok forrása lesz, mikor a törékeny nő szembesül a ház ura, Stanley nyers, ösztönös és gyakorlatias világával.

Venekei Marianna koreográfiája Tennessee Williams drámájának lelki folyamatait sűríti mozdulatokba: a testvéri kettősök, a Stanley és Blanche közti feszült találkozások, valamint Blanche emlékképei és látomásai mesélik el a történetet. Dés László a darabhoz írt zenéje a jazz, a kortárs zenei szövet és a szimfonikus gondolkodás egymásra rétegződéséből olyan hangzásvilágot hoz létre, amely egyszerre segít megidézni az 1940-es évek New Orleansának atmoszféráját, és kirajzolja a szereplők karakterét és lelkiállapotát.

Az előadás főszerepeit az idei sorozatban is a Magyar Nemzeti Balett drámai szerepekben is tapasztalt táncművészei formálják meg kettős szereposztásban. Blanche alakját Földi Lea demi-soliste és Carulla Leon Jessica magántáncos kelti életre: mindketten a produkció 2017-es ősbemutatója óta kötődnek az előadáshoz. Stanley szerepében Kekalo Iurii magántáncos és Barbieri Raffaello demi-soliste mutatják meg a figura nyers energiáját és fenyegető alakját. Stellaként Pisla Artemisz demi-soliste és Taraszova Katerina coryphée jeleníti meg a két világ között őrlődő fiatal nő karakterét.

A Magyar Állami Operaház balettegyüttesének évadzáró produkciójaként A vágy villamosa 2026. június 19-én, 20-án, 26-án és 27-én látható az OPERA Eiffel Műhelyházában.

Vidám találkozót szervezett legifjabb fellépői számára a Szegedi Szabadtéri Játékok. A fesztivál a Szegedi Vadasparkkal közös programra invitálta meg azokat a gyermekeket, akik a 2026-os évadban közreműködnek majd az előadások valamelyikében.

Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark ügyvezető igazgatója köszöntötte szombaton elsőként az egybegyűlteket. Elmondta, a két intézmény régi, jó kapcsolata mellett személyesen is kedves emlékeket őriz a Szabadtéri Játékokról, amelynek fotóriporter nagymamája révén már gyermekkora óta lelkes rajongója. Hangsúlyozta a gyermeki látásmód fontosságát, és üdvözölte a fiatalokat, akikben az állatok szeretete még művészi hajlammal is párosul.

Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója megköszönte a Vadaspark vendégszeretetét, majd hangsúlyozta: mivel az idén 95 éves Szabadtéri Játékoknak fontos célja, hogy minél több generációt szólíthasson meg – a nézőtéren és a színpadon egyaránt - külön öröm, hogy az ünnepi évadban ilyen sok gyermekkel oszthatják meg a színházi lét szépségeit. Kiemelte, a programsorozat gyermekszereplőiként ezúttal is tehetséges szegedi fiatalok egész sora léphet színre a Szabadtéri Játékokon, egy új, elhivatott művésznemzedéket képviselve.

Elárulta, a Gombos András vezette Szeged Táncegyüttes valamint a Tóth Gábor és Goda Katalin vezette Tiszavirág Néptáncegyesület tagjai a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Hősök hajnala című produkciójában lépnek fel, a Táncegyüttes mellett saját egyesületeik felnőtt táncosai és a Hatetudnád Tánctanoda felnőtt tánccsoportja oldalán. A jeles néptáncosok egyébként visszatérő vendégek a Szabadtérin: rendszeresen szerepelnek önálló produkcióban, nagyszabású, helyi táncosokat is bevonó vendégelőadásokban egyaránt. Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Gyermekkara, Seres Brigitta karnagy vezetésével, ellenben először áll színpadra a Szabadtérin. Őket a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen nagyszabású Carmen előadásában láthatja a Fesztivál közönsége.

A főigazgató köszöntő gondolatait követően a nagymúltú szegedi néptánc és zenei élet hagyományait folytató gyermekcsapatok rövid ízelítőt is adtak rátermettségükről a Vadaspark látogatóinak. A Tiszavirág Néptáncegyesület szólótáncosa, Csikota Zénó egy dél-alföldi oláhost, a Bartók Gyermekkar hangulatos népdalcsokrot, a Szeged Táncegyüttes gyermek tánccsoportja moldvai táncokat adott elő. Miután elkápráztatták a közönséget, a gyerekek is ámulhattak: a Vadaspark munkatársainak jóvoltából izgalmas látványetetés keretében köthettek közeli ismeretséget az ott élő zsiráfokkal és orrszarvúakkal.

A borongós időjárás ellenére is jókedvű délelőtt élményeivel gazdagodva, a Szabadtéri Játékok alkotói közösségéhez csatlakozva a gyermekcsoportok hamarosan munkához látnak, hogy és már várják a közönséggel való találkozást a július 4-én illetve 31-én és augusztus 1-én esedékes előadások stábjaival együtt.

A rendező korábban annyit mesélt, hogy a film dramaturgiájának alapja a kettősség: egy szimpatikus fiatal pár és egy probléma találkozása. Szentgyörgyi szerint a rendezői koncepcióban is ugyanígy a kettősség dominál. A film első szakasza meditatív, kontrollált „vihar előtti csend”, míg a második szakaszában szürrealista elemek vezetik a dramaturgiát és a szereplők kezdik elveszíteni korábbi kontrolljukat.

Amennyire titokzatos a történet, ugyanolyan titokzatosan hozták nyilvánosságra az alkotók az mozi szereplőinek megformálóit. Bár a forgatás tavaly ősszel befejeződött, akkor még csak arról érkezett hír, hogy a házaspár szerepét Szász Júlia és ifj. Vidnyánszky Attila alakítja. Egy fél év után derült ki, hogy a címszereplő ’egykét’ nem más, mint Pogány Induló, azaz Szirmai Marcell formálja. A történet szerint a gyermektelen házaspár egy eldugott, vidéki vendégház körüli erdőben bukkan erre, a számukra idegen tinédzserre, aki azonban – furcsa módon - őket tartja a szüleinek.

Most újabb szereplőket mutatott be az EGYKE két producere, Illés Gabriella és a forgatókönyvet is jegyző Köbli Norbert. Az erdei vendégház tulajdonosát Ördög Tamás alakítja, akivel Szentgyörgyi már a Besúgóban is forgatott. A filmben megjelenik egy „sokat látott” rendőrnő is, akit Radnay Csilla formál, ő szintén szerepelt a Besúgóban is. A producerek – a titokzatosságot fokozva – elmondták „a frissen diplomázott Bukovszky Orsolya pedig egy bőbeszédű kamaszlányt játszik, akinek talán, de csak talán köze lehet a címszereplő ’egyke’ felbukkanásához.”

A jubileumi Jazzfest díszvendége Dél-Korea lesz, ahonnan több világsztár jazzművész érkezik. A műfaj legjobb hazai zenészei mellett pedig olyan nevek lépnek fel, mint Al Di Meola, Pat Metheny, Marcus Miller vagy a 20. és 21. század zenéjének egyik legfényesebb alakja, Charles Lloyd. A 2026-os ünnepi Jazzfest a műfaj két meghatározó zenésze, Miles Davis és John Coltrane előtt is tiszteleg, mindkettő idén lenne 100 éves.

Idén – fő helyszínként – a Városháza Parkba várja a műfaj rajongóit az immár 5. Jazzfest Budapest, Európa immár egyik meghatározó műfaji fesztiválja. Ezen a helyszínen, két színpadon – június 30. kivételével – napi három koncert hívja a közönséget a nagyszínpad elé, míg a kisszínpadon fiatal tehetségekből álló zenekarok lépnek majd fel az átállások alatt. A hazai élvonal és a nemzetközi sztárok koncertjei után este 10-től – ekkor már ingyenesen – elindulnak az éjszakai koncertek, melyek – a szervezők szándéka szerint – önfeledt jammelésben csúcsosodnak majd ki. A nyitó hétvégén pedig, a hajnali napfelkelte koncert mellett lesznek ingyenes gyerekprogramok, így Mogyoró Kornél családi dobköre, valamint Dés András gyerekeknek szóló műsora szórakoztatja majd az ifjú rajongókat.

A teljes felhozatalban képviselteti magát a hazai jazz-élvonal számos reprezentánsa. Érkezik az egyik legsokoldalúbb és a magyar zenei élet meghatározó zenésze, Borbély Mihály. Az idén 70 éves művészt ezúttal egy olyan alkalmi formációval lép színpadra, amelyben fiatal magyar zenésztársai mellé két igazi világsztár, Erik Truffaz és Shai Maestro is csatlakozik. Oláh Kálmán Jr szaxofonművész bemutatja első saját albumát, a King’s Gambitet, amely saját kompozícióit és egyedi feldolgozásait tartalmazza. 

Jön továbbá a harminc éve alakult a kiváló hazai jazzistákból álló Trio Midnight, Orbay Lilla, a hazai jazz színtér egyik legkarakteresebb és legsokoldalúbb fiatal alkotója, az egyik leghíresebb magyar jazzgitáros, Gyémánt Bálint fiatal zenészekkel megújított triója, a magyar jazzélet meghatározó szaxofonosának kísérletező műhelye, a Bacsó Kristóf Triad, valamint Varga Bendegúz, aki tavasszal megjelenő lemezén Seattle-i grunge-rock mozgalom zenekarainak általa igen szeretett dalait a modern-mainstream jazz formanyelve szerint dolgozza fel. A többszörösen díjnyertes Nagy Emma Quintet a modern, kortárs jazz új generációját képviseli, és fellép a magyar jazz új generációjának egyik izgalmas formációja, Péch Lóránt Quartet, valamint a fiatal zongorista-zeneszerző vezette Oláh Krisztián Quartet is.

És itt lesznek a globális jazz szcéna legismertebb nevei is, mint például gitárzene élő legendája, Al Di Meola, a világ egyik legnagyobb hatású és legsokoldalúbb muzsikusa. Érkezik Pat Metheny, a többszörös Grammy-díjas gitárvirtuóz legújabb projektje, a Side-Eye III+, melyben fiatal amerikai jazzgeneráció legizgalmasabb tehetségeivel dolgozik együtt. És kvartettjével érkezik a 20. és 21. század zenéjének egyik legfényesebb alakja, Charles Lloyd is.

A Jazzfest Budapest két, 100 éve született legenda előtt is tiszteleg. Miles Davis és John Coltrane alapjaiban formálta át a 20. századi zene világát, örökségük előtt tiszteleg Terence Blanchard trombitás és John Coltrain fia, Ravi Coltrane szakszofonos, az általuk vezette zenekarral. Marcus Miller We Want Miles! projektje szintén izgalmas tisztelgést ígér nemcsak a jazz, hanem a teljes zene történetének egyik legfontosabb alakja, Miles Davis előtt.

A budapesti jazzünnep idei vendége Dél-Korea lesz, ahonnan több világsztár fellépő is érkezik – mások mellett – Cho Yoonseung jazz-zongorista, aki klasszikus zenei tanulmányai alatt Arthur Rubinstein tanítványa is volt, majd a Berklee College of Music ösztöndíjasa és ő volt az első ázsiai zenész, aki bekerült a Herbie Hancock Institute of Jazz teljes ösztöndíjas hallgatói közé. Első albumát, a Jazz Korea című lemezt 2000-ben készítette, jelenleg a Korea Art Institute professzoraként tevékenykedik. Érkezik továbbá a Near East Quartet progresszív, fúziós jazzformáció, a világszerte is jelentős elismerést szerzett, improvizatív zenészekből álló yonglee & the DOLTANG, a One Mind Trio akusztikus jazzformáció, valamint Youn Sun Nah, napjaink egyik legelismertebb jazzénekese.

A JazzFest Budapest programjainak levezetéseképp számos helyszínen ingyenes koncertek is felbukkannak a fővárosban. Július 3-án a Rendezvény8 támogatásával a Rákóczi téren, 4-én a Ferencvárosi Művelődési Központ támogatásával a Bakáts téren és 5-én pedig a Jedermannban búcsúzik a fesztivál.

04:15 Filozófusok kertje – Sunrise Surprise (ingyenes)

Az Erkel Színház hagyományteremtő céllal hívta életre a fesztivált, amely bemutatkozási lehetőséget biztosít fiatal musical-előadóknak és amatőr zenés színjátszó csoportoknak, támogatva a jövő tehetségeinek felfedezését és szakmai fejlődését. A színház tervei szerint az évente megrendezett esemény a szakmai utánpótlás-nevelés egyik fontos fórumává válhat.

A megnyitón Szente Vajk hangsúlyozta, hogy a színházi pálya komoly lehetőségeket kínál az elkötelezett fiatalok számára, és az Erkel Fesztivál célja többek között az, hogy inspiráló találkozási pontot teremtsen a következő generáció alkotóinak. Kiemelte, hogy az itt születő szakmai kapcsolatok meghatározhatják a résztvevők jövőbeli pályáját, és az is lehet, hogy az Erkel Feszt indulói közül valakik duettet fognak énekelni pár év múlva az Erkel Színház színpadán.

A többnapos verseny során az énekeseket Vágó Zsuzsi, Csobot Adél és Veréb Tamás zsűrizte, míg a színjátszó csoportok produkcióit Ember Márk, Szente Vajk, Brasch Bence, Túri Lajos Péter és Stéphanie Schlesser értékelte.

A díjátadó gálán kiderült, hogy nem is kell éveket várni arra, hogy a fesztivál fiatal tehetségei közül valaki az Erkel színpadára léphessen. Miután minden kategóriában átadták az elismeréseket, Szente Vajk és Ember Márk bejelentette: a fesztivál egyik fontos célja az volt, hogy olyan fiatalokat találjanak, akikkel akár a jövőben együtt is dolgozhatnak. A szakmai zsűri több ígéretes tehetséget is felfedezett, közülük pedig Szaszák Nikolett, a Csabai Színistúdió tagja konkrét lehetőséget is kapott. Ember Márk elárulta, hogy a felkérték egy szerepre a következő évadban bemutatandó Lakógyűlés, a musical című produkcióban. Így a fesztivál első kiadása máris kézzelfogható szakmai lehetőséget teremtett egy fiatal tehetség számára.

Az elmúlt évek legkiemelkedőbb produkcióit bemutató seregszemlére nyílt felhívás útján lehet jelentkezni vagy előadást ajánlani: június 8-ig várják az alkotók és szakmai partnerek jelentkezését, illetve ajánlásait. A beérkezett pályázatokból a Trafó által felkért független kurátorok állítják össze a művészeti programot, a kiválasztott produkciók listáját 2026. augusztusában teszik közzé.

A négynapos esemény a legfontosabb budapesti független befogadóhelyekkel szoros együttműködésben - többek között Átrium, Jurányi Ház, MU Színház, Szkéné, B32 Galéria és Kultúrtér – nemcsak a Trafóban, hanem városszerte valósul meg.

A dunaPart a nemzetközi szakemberek mellett a hazai nagyközönségnek is egyedülálló lehetőség arra, hogy izgalmas alkotókat ismerjenek meg, újra nézzék kedvenceiket vagy bepótolják elmaradásaikat, hisz a független előadó-művészeti terület egyik nehézsége, hogy egyes kiváló produkciók csak nagyon ritkán láthatók.

2026-ban a dunaPartot Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap, a Holland Előadóművészeti Alap (Fonds Podiumkunsten) és a Polgár András Alapítvány támogatja.

A dunaPart kortárs előadóművészet platformot 2008-ban alapította a Trafó Kortárs Művészetek Háza, a Krétakör Színházzal közös kezdeményezésként. A magyar független előadó-művészeti terület nemzetközi szinten legismertebb szakmai eseményén azóta több mint 500 külföldi szakember vett részt.

A dunapart célja 2008 óta változatlan: bemutatni a magyar és Magyarországon dolgozó alkotók munkáit a nemzetközi szakmai közönségnek, erősíteni a meglévő külföldi kapcsolatokat, új együttműködéseket életre hívni, és láthatóvá tenni a magyar független előadó-művészeti szcénát egy intenzív, két- vagy három évente megrendezett programsorozat keretében.

A dunaPart előadásai a nagyközönség számára is nyitottak: 2023-ban 2800 néző látogatta az előadásokat. A művészeti program 20-25 produkcióból áll, amelyeket minden alkalommal egy független, a Trafó által felkért kuratórium választ ki.

2008 óta művészek generációi - többek között Pintér Béla és Társulata, a Proton Színház (Mundruczó Kornél), a Stereo Akt (Boross Martin), a HODWORKS (Hód Adrienn), Góbi Rita, Kelemen Kristóf, Szeri Viktor, farkas d. gergő, a SUB.LAB.PRO, Göndör László, Tózsa Mikolt - profitáltak a dunaPart keltette nemzetközi figyelemből. Rangos külföldi fesztiválokra kaptak meghívást és a növekvő ismertség további lehetőségeket (koprodukciókat, együttműködéseket) hozott számukra. A 2023-as dunaPart több mint 30 nemzetközi meghívást eredményezett. A drezdai Hellerau Nebenan fesztiváljára például nyolc hazai alkotó kapott meghívást.

A dunaPart következő, hetedik kiadása 2026. november 18–21. között valósul meg Budapesten.

Böröcz Judit (előadó-művészeti szakember),

Czirák Ádám (színház- és tánctörténész, dramaturg),

Herczog Noémi (színikritikus, esztéta),

Kricsfalusi Beatrix (színháztörténész),

Szirmay-Kalos Léna (kurátor),

Thury Gábor (kurátor, dramaturg)

Együttműködő partnerek: Átrium Színház, Bethlen Téri Színház, B32 Galéria és Kultúrtér, Független Előadó-művészeti Szövetség, Inspirál Cirkuszközpont, Jurányi Ház, MU Színház, Műhely Alapítvány, RS9 Színház, SÍN Művészeti Központ, Szkéné Színház, Trafó Kortárs Művészetek Háza.

A Karinthy Színház az idei szezonban töretlenül haladt a már megkezdett útján: 2025/2026-os évad a tovább építkezés és – mindannyiuk örömére – a megerősödés időszaka lett. A budai teátrum az elmúlt években tudatosan formálta saját arculatát, amelynek eredeményeképp a közönségközeli színház, a sokszínű repertoár és az egyre karakteresebb társulati működés egyszerre kap hangsúlyt.

Az idei évad ezen a pályán gördült tovább: a klasszikus vígjátékoktól a kortárs drámákon át a zenés előadásokig rendkívül változatos bemutatókkal találkozhatott a közönség. A színház célja változatlanul az, hogy minden néző megtalálja azt az előadást, amely megszólítja, szórakoztatja vagy éppen elgondolkodtatja őt.

Az évad első premierje Neil Simon legendás vígjátéka, a Furcsa pár volt. A 2025. november 7-én bemutatott előadás már a premier estéjén hatalmas sikert aratott, és rövid idő alatt az évad egyik legnépszerűbb produkciójává vált.

A világhírű komédia középpontjában két teljesen különböző férfi áll: a rendmániás Félix és a bohém, szétszórt Oscar, akik kényszerű összeköltözésük során nemcsak egymást, hanem önmagukat is kénytelenek jobban megismerni. A Karinthy Színház előadásában a két ikonikus főszerepet Lux Ádám és Szabó Sipos Barnabás alakítja, akik érzékeny, humoros és rendkívül emberi játékukkal mutatják az emberi esendőséget és a barátság olykor göröngyös útjait, de mégis szétválaszthatlanságát. Talán es lehetett az oka, hogy színésztársaikkal együtt az évad egyik legemlékezetesebb színpadi párosát és előadását hozták létre.

A második bemutató Dan Goggin világhírű musicalje volt, az Apácák. A decemberi premier valódi színházi ünneppé vált: a zenés előadást hosszan tartó vastaps és nézőink hálás visszajelzései köszöntötték. A produkcióban a már-már családtagként visszajáró Pápai Erika mellett a színház hölgykara Vándor Éva, Balázs Andrea, Mikecz Estilla és Dobra Mara lépett színpadra, miközben az élő zenét a Fekete Mari vezette zenekar szolgáltatta. A bájos humorral és fülbemászó dallamokkal játszó musical-ben az eléjük került morbid akadályon lelkesen átbukdácsoló apácák történetét e nagyszerű színésznők igazi játékörömmel viszik végig közönségük nagy örömére.

2026 januárjában különleges magyar bemutató érkezett a Karinthy Színházba. Lengyel Ferenc Blaha Lujza és a piros bugyelláris című színműve Pataki Szilvia főszereplésével először a Karinthy Színház stúdiószínpadán kelt életre. Az előadás a Nemzet Csalogányának alakját idézi meg, az életveszélyes műtétjéből lábadozó színésznőt, aki legfontosabb szerepének próbája közben életének legféltettebb titkát osztja meg a nézőkkel. Pataki Szilvia e színháztörténetileg is megkerülhetetlen színházi dámát alakításával emberhez méltó módon idézi meg elesettségében, mikor nem az országos hírű nagyasszonyt látjuk, hanem a felállni kész színésznőt. Előadás a színház erejéről és mindenkori jelenidejűségéről, aminek különlegességét az élő cimbalom kíséret csak tovább emeli.

Az évad egyik legfontosabb bemutatója Florian Zeller A fiú című drámája volt. Ilja Bocsarnikovsz különleges színházi látásmódja és fogékonysága az emberi tragédiák érzékeny és ugyanakkor erős drámai ábrázolására nem ismeretlen a színház közönségének, és az előadásban szereplő színészek Sárközy József, Karácsony Gergely, Kovács Vecei Fanni és Dobra Mara jól „beszélik” ezt a „nyelvet”. A megrendítő előadás érzékenyen és őszintén tárja fel a családi kapcsolatok törékenységét, a generációk közötti kommunikáció hiányát és a kamaszokat érintő lelki problémák feldolgozásának nehézségeit. Fontos és nehéz kérdéseket feszeget: hol van az a pont, ahol még vissza lehet fordítani egy bekövetkező tragédiát? Mi a szülő és mi a kamasz felelőssége ebben a sérülékeny időszakban?

Különösen fontos a színház számára, hogy ez az előadás ne érjen véget a tapsrenddel. Ezért minden alkalommal, Panyi Ágnes mentálhigiénés szakember segítségével feldolgozó beszélgetéseket tartunk. A kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a nézők szakértő közegben osszák meg gondolataikat és érzéseiket az előadásról és az abban feltett kérdésekre közösen próbáljanak válaszokat keresni. A produkció a Kőszegi Várszínházzal koprodukcióban valósult meg, tovább erősítve a két intézmény közötti szakmai kapcsolatot.

Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójaként Molnár Ferenc halhatatlan klasszikusa, a Liliom került színpadra. A produkció kiemelkedő szakmai és közönségsikert aratott, méltó lezárásaként évadnak. Keresztes Attila rendező sallangmentesen, letisztult értelmezési- és formavilággal vitte színre a színdarabot, pusztán a történetet és azok szereplőit állítva a fókuszba, amitől igazi jutalomjátékká és csapatmunkává tudott válni az előadás. Fókuszában az emberi gyarlóság és annak a felismerése áll, hogy bizonyos élethelyzetben a döntéseink mennyire teszik át egy másik vágányra életünket és vajon ezek a döntések eleve meghatározottak-e vagy a szabad akaratunk következményei? Vajon harcolnak-e értünk az égiek és ha igen, tudjuk-e mi magunk ezt a harcot befolyásolni?

A címszerepet Olt Tamás alakítja, aki először vállalt szerepet a Karinthy színpadán, Julika szerepében Kovács Vecei Fanni nyújt felejthetetlen alakítást. A további szerepekben többek között Mikecz Estilla, Mohácsi Norbert, Balázs Andrea, Karácsony Gergő Vándor Éva, Lux Ádám és Abai-Szabó Tamás, Szemán Béla, Pertics Róbert, Váradi R. Szabolcs, Karl József, valamint Szűcs Izabella és Vörös Szofi lép színpadra, akik a színház Keltető programjának ifjú „növendékei”.

A bemutatóhoz egy különleges kiállítás is kapcsolódik. A színház előterében a Molnár Ferenc / Liliom tárlat, ritka dokumentumokkal, relikviákkal és a szerző hagyatékából származó anyagokkal várja az érdeklődőket.

A Karinthy Színház számára az évad nemcsak a bemutatókról szólt. A közönség számos különleges programon, közönségtalálkozón, kulisszajáráson és a Színházak Éjszakája rendezvényein vehetett részt.

Fontos és a közönséggel építő kapcsolatok nemcsak az előadások alatt, hanem azokon túl is születhetnek. Az érzelmileg megterhelő vagy az edukáció szempontjából jelentős előadásinkhoz feldolgozó drámafoglalkozásokat kapcsolunk. Ilyenek a már korábban említett A fiú című előadás felnőtteknek szóló beszélgetései, de fontos megemlíteni a Hamlet utáni feldolgozásokat is. Ez utóbbiakat Bognár Anita és Váradi R. Szabolcs dolgozták ki és vezetik. A foglalkozás központi témája az emberi felelősség, annak vállalása vagy elmulasztása – természetesen az előadásból elindulván, melynek végén az egyéni felelősség kérdéséig jutnak el a diákokkal közösen. „...összességében azt mondhatom el szaktanárként, hogy mind a darab, mind a hozzá kapcsolódó foglalkozás nagyon mélyen átgondolt, árnyalt, szakmailag megalapozott volt, az idei tanévünk egyik nagyon ikonikus kulturális és egyben közösségi élményévé vált.” –  fogalmazott az egyik középiskola szaktanára.

A további pozitív visszajelzések okán kijelenthető, hogy ezt a sorozatot a színház mindenképp folytatni szándékozik a jövőben is – egyéb, fontos előadásihoz is kapcsolni fog beszélgetéseket, feldolgozásokat.

Szintén fontos vállalásuk a Keltető program, amely az idén indult 8-10 éves gyerekeknek. Kovács Vecei Fanni és Váradi R. Szabolcs vezetésével a város legkülönbözőbb pontjáról érkező gyermekekkel a színház nyelvén és eszközeivel foglalkozunk, akik mára szociálisan érzékeny, kapcsolódni és kooperálni képes, kommunikatív, nyitott és figyelmes fiatalokként érkeznek a kamaszkoruk küszöbéhez.

Nagy népszerűségnek örvend az országban egyedülálló MemoringPhone, vagyis a telefonos vendégkönyv is, amely lehetőséget ad a nézőinknek, hogy személyes üzeneteket hagyjanak a színház művészei számára. A rendhagyó forma, a klasszikus telefonnal való „hangüzenés” lehetősége megnyitotta a nézőket és meglehetősen sokan is élnek vele, hogy megoszthatják a társulatnak gondolataikat a hétköznapi róluk, alakításaikról és az előadásokról.

Az évad során a korábbi sikerprodukciók is jelentős jubileumokhoz érkeztek. A Tanár úr kérem, a Tortúra és a Lököttek túllépték a századik, míg a Szent Péter esernyője a százötvenedik előadást. Ezek a mérföldkövek jól mutatják a közönség hosszú távú szeretetét és hűségét.

Díjak és szakmai elismerések

A 2023-ban alapított önálló társulat a következő évadban két új művésszel bővül.

Szabó Sipos Barnabással a Jászai Mari- díjas Érdemes művésszel az évadban már találkozhattak nézőink a Furcsa pár és a Tortúra előadásaiban.

Szintén csatlakozik a társulathoz Sándor Soma, a fiatal színészgeneráció egyik legígéretesebb képviselője, aki friss energiájával és szakmai alázatával fontos tagja lesz a Karinthy Színház jövőjének.

Izgalommal várja mind a művészek, mind a társulat az új impulzusokat, amik ilyenkor megszülethetnek és amivel végül a nézők járnak a legjobban.

Minden színház ilyenkor, az évad végén jutalmazza meg a társulatának azon tagjait, akiket méltónak talál a közösség munkájuk elismerésére, valamint ekkor kerülnek átadásra a közönség által legjobbaknak ítéltek díjai is. A Karinthy Színházban sincs ez másképp. Belső díjuk a „Hétköznapi csodatevő”, melyet idéntől a társulat művészei, valamint a vendégművészek titkos szavazással választanak meg a színház háttérdolgozói közül. Míg az évad kedvenc színművésze díjra a társulat háttérdolgozói szavazhatnak. A három éve alapított Karinthy Marci-díjat pedig az egész társulat választja ki maga közül azon tagjának, aki a leginkább képviseli a Karinthy színház küldetését. De díjakat adnak át a közönség által legjobbnak szavazott színésznőnek, színésznek és előadásnak is. Idén ezeket a díjakat az alábbi társulati tagok kapták:

Karinthy Marci-díj – Barczag János, díszítő

Hétköznapi csodatevő – Pertics Róbert, kellékes

Társulat kedvenc színésze a 2025/26-os évadban: Karácsony Gergely

A közönség szavazatai alapján:

a 2025/26-os évad legjobb színésze: Lux Ádám

a 2025/26-os évad legjobb színésznője: Balázs Andrea

a 2025/26-os évad legjobb előadása: a Furcsa pár

A 2026/2027-es évad két olyan művésznővel indul, akiknek nevét minden néző ismeri. Vándor Éva, a Halhatatlanok társulatának Jászai Mari- díjas tagja, és a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Kökényessy Ági, báját, hangját és játékát külön-külön is csodáljuk, de együtt igazán elragadó kikapcsolódást ígérnek. A Karinthy Színház és a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház most összehozza ezt nézőinek.

A Karinthy Színház bemutatói a következő évadban:

Pierre Notte: Két néni, ha megindul (bemutató: 2026.09.04, rendező: Keszég László)

Zarándy Ákos – Dobra Mara – Váradi R. Szabolcs: Alámerülés (rendező: Olt Tamás, Váradi R. Szabolcs)

Váradi R. Szabolcs: Az elvarázsolt királykisasszony (rendező: Váradi R. Szabolcs)

Bernard Slade: Jutalomjáték (rendező: Olt Tamás)

A. P. Csehov: Sirály (rendező: Olt Tamás

Elek Tibor kifejtette, mindig is a saját bemutatók adták meg a Gyulai Várszínház rangját. Bódi Attila Ikrek-kettő című művéből „teljes mértékig saját fejlesztésű” előadást hoznak létre Árkosi Árpád rendezésében, a bemutató július 22-én lesz. Egy nappal később a Volt egyszer egy... című családi mesét adják elő ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal.

Augusztus 8-án Németh László Iszony című regényének színpadi változatát a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatával koprodukcióban, Szabó K. István rendezésében hozzák létre. A nyári évad zárásaként, augusztus 18-án az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett, gyulai születésű Krasznahorkai László Sátántangó című regényének táncszínházi adaptációját mutatják be a Kulcsár Noémi Tellaborral.

Emellett saját produkcióként egy kortárs szerző még sosem látott-hallott darabját is „bemutatják” felolvasószínházi produkcióként, idén Lackfi János Méricskélők című művére esett a választás – sorolta az igazgató.

Elek Tibor kiemelte a tematikus fesztiválokat. Kilencedik alkalommal rendezik meg az Erdélyi Hetet július végén és augusztus első napjaiban. Látható lesz egyebek mellett a négy kategóriában is Uniter-díjra jelölt, végül a legjobb rendezés díját elnyert Radu Afrim rendezte Ház a blokkok között című előadás, amit a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata hoz el a fesztiválra.

A szintén marosvásárhelyi Yorick Stúdió az Egy diktátor születése című, Székely Csaba által írt darabbal szerepel a fesztiválon. A többszörös Uniter-díjas Bocsárdi László rendezte, Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabját a Sepsiszentgyörgyi Nemzeti Színház Harag György Társulata mutatja be. Székely János Caligula helytartója című műve is műsorra kerül Pataki András rendezésében, amely Gyulán a legtöbbször bemutatott előadásnak számít.

Augusztus közepén negyedszer indul a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja, amelyen három Csehov-darab is szerepel: a Leánykérések, a Cseresznyéskert, amely a Feledi Project előadása lesz, de közreműködik a Sárik Péter Trió és Kulka János is a táncszínházi produkcióban. Látható lesz továbbá Alföldi Róbert címszereplésével az Ivánka bácsi. Emellett például A muzsika hangja, a Cyrano de Bergerac, vagy Kafka Az átváltozás című művének kamaratermi feldolgozása szerepel a kínálatban.

Elek Tibor elmondta, megrendezik a két hagyományos zenei fesztivált is, július 9-én a Vár Blues Fesztivált (a Takáts Tamás Blues Band, Szebényi Dani és zenekara, a Kiss Barna Crew részvételével); 10-én pedig a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivált vajdasági népzenekarok fellépésével.

A teátrum igazgatója arról is szólt, hogy népszerű zenei darabok is szerepelnek a kínálatban, mint például A Pál utcai fiúk zenés játék, a Szép nyári nap Neoton-musical, a Piaf-marché; de a Békéscsabai Bartók Béla Kórus és a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar közreműködésével létrejövő Szekeres Tamás – 25 év az Omegában című produkció is ide sorolható. Lesz egy jazzopera is Az öltöny címmel, „amire még sosem volt példa Gyulán” – fogalmazott.

Elek Tibor közölte, a kormányváltás és az NKA-botrány miatt leállított pályázati kifizetések nehéz helyzetbe hozták őket, mert több megítélt, de nem folyósított támogatásuk is van; ám bíznak benne, hogy csak késésről lesz szó.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón elmondta, a korábbi években kialakult az a gyakorlat, hogy az önkormányzat mint fenntartó tagi kölcsön nyújtásával biztosítja a fedezetet.