Súgópéldány

Az előadásért Mundruczó Kornél 2024-ben elnyerte a legjobb rendezésért járó osztrák Nestroy-díjat, 2025-ben pedig a Parallax a legjobb külföldi előadás kategóriájában bekerült az olasz színházi élet egyik legfontosabb elismerése, a Premi Ubu jelöltjei közé.

A Proton Színház előadása, melynek szövegét a társulat improvizációinak felhasználásával Wéber Kata írta, egy család történetén keresztül vizsgálja, hogyan határozzák meg életünket az örökölt identitások, a történelmi traumák és azok a társadalmi kategóriák, amelyekbe mások helyeznek bennünket. A Parallax szereplői Monori Lili, Kiss-Végh Emőke, Major Erik, Rába Roland, Fekete Ernő, Molnár Csaba és Boronkay Soma.

A szeptember 17-ei előadást követően a Katonában beszélgetést tartanak Mundruczó Kornéllal a Proton Színház hazai és nemzetközi helyzetéről, a kortárs színházi kulturáról és alkotói pályájáról. Az eseményre a belépés ingyenes és előzetes regisztrációt nem igényel.

A Proton Színház nemzetközileg elismert, független alkotóműhely, amely Mundruczó Kornél rendező és Büki Dóra producer 2009-ben alapított. Munkáikat rendszeresen mutatják be rangos európai és tengerentúli fesztiválokon és színházakban: több mint 130 fesztiválon, színházban vendégszerepeltek, előadásaikat vendégül látta egyebek mellett a Festival d’Avignon, az Adelaide Fesztivál, a Szingapúri Nemzetközi Művészeti Fesztivál, a szöuli Bo:m Fesztivál és a Zürcher Theaterspektakel. A Katona és a Proton Színház között a tavalyi évben indult egy szakmai dialógus, mely eredményeként a saját játszóhely és állami támogatás nélkül működő társulat Reisz Gábor rendezte Komolyan röhejes vagyok című előadása a Katonában talált otthonra, ahol jelenleg is nagy sikerrel szerepel műsoron.

Az 1950-es évek New Yorkjában játszódó musical két egymással rivalizáló közösség, a Jets és a Sharks konfliktusán keresztül beszél szerelemről, előítéletről, gyűlöletről és az együttélés lehetőségéről. Juronics Tamás szerint ma ismét erősen jelen van a társadalmakban a különböző kultúrák találkozásának, párbeszédének és olykor harcának kérdése, ezt pedig a debreceni előadás is hangsúlyosan szeretné megmutatni.

A rendező kiemelte: a West Side Story kivételesen összetett színházi vállalkozás. A prózai játék, az ének, a zenekari megszólalás és a tánc egyaránt meghatározó része a produkciónak, ezért a művészektől rendkívüli koncentrációt, pontosságot és egymásra figyelést kíván. A nagyszabású előadásban a Csokonai Nemzeti Színház művészei mellett vendégművészek, a Gradient Kortárs Balett Debrecen táncosai és a Kodály Filharmonikusok Debrecen is közreműködnek.

Az előadás látványvilága is különlegesnek ígérkezik. A díszleteket a Jászai Mari-díjas, Érdemes művész Erkel László Kentaur tervezi, aki grandiózus, a történet dinamizmusához és a Teátrum színpadához egyaránt illeszkedő látványtervekkel készül. A jelmeztervező Velich Rita, a koreográfus Túri Lajos Péter, a zenei vezetők Silló István és Mester Dávid.

Az olvasópróbán Dr. Vadász Dániel, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a darab egyik legfontosabb üzenete éppen a különbözőségeink ellenére megteremthető elfogadás. Bocskor-Salló Lóránt igazgatóhelyettes az érzelmek közös nyelvéről beszélt: arról az erőről, amely képes átlépni kulturális, társadalmi és emberi határokat.

A West Side Story bemutatója 2026. október 30-án 19 órától lesz a Csokonai Teátrumban.

A Csoportterápia rendezője Böhm György. Jetti szerepében Ferenczy-Nagy Boglárka, Ervin Ivánként Borbély Richárd, Trixiként Bajor Lili, Szisziként Ódor Kristóf és Krajnik Balogh Gábor, Lajosként Varga Ádám, Natasa szerepében pedig Erdős Borcsa lép majd színpadra.

A produkció zenéjét Bolba Tamás szerezte, a szövegkönyvet és a dalszövegeket Szente Vajk és Galambos Attila jegyzi. A zenei vezető Nyitrai László, a koreográfus Bakó Gábor, a díszlet és jelmeztervező Michac Gábor.

Az olvasópróba fontos állomása egy új produkció megszületésének. Itt találkozik először a teljes csapat a szöveggel, itt kezd kialakulni az a közös gondolkodás és játékmód, amelyre később a színpadi próbák épülnek. A Csoportterápia esetében mindezt sok nevetés és felszabadult pillanat kísérte, ami megalapozza a könnyed, humoros, mégis emberi hangvételt, amelyet az előadás szeretne megteremteni. Az alkotók és a szereplők a következő hetekben folytatják a próbákat. Fokozatosan kerülnek helyükre a jelenetek, a zenei részek és a koreográfiák, miközben az olvasópróbán megmutatkozó vidám hangulatból kialakul az előadás sajátos színpadi zenés, táncos, szórakoztató formanyelve.

A Csoportterápia bemutatója 2026. november 13-án lesz a Ferencvárosi Pinceszínházban.

Dés László, Geszti Péter és alkotótársaik – Bíró Bence és Horváth Panna – új, műfajokon átívelő, nagyformátumú zenés színdarabja Petőfi Sándor – egyszerre mindenki által ismert és senki által nem ismert – életét dolgozza fel drámaian, líraian, sok humorral és szenvedéllyel. Petőfi alakját kiszabadítják a gránitba faragott pózokból, és egy olyan öntörvényű fiatalember történetét mesélik el, aki akár ma is itt élhetne közöttünk. Petőfi életének utolsó, gyorsan száguldó öt évén keresztül mutatják meg, hogy ki mindenki volt ő. Színész, katona, politikus, forradalmár, férj, családapa… és persze mindenekelőtt a valaha élt legnagyobb magyar költő. A bemutató Horváth Csaba rendezésében 2027 őszén lesz látható a Vígszínházban, amelyre a bérlettel rendelkező nézők elsőként, kedvezménnyel válthatnak majd jegyet. Az előadást július 9-én, 10-én, 11-én, 16-án és 17-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatják be, ahol Wunderlich József lép színre a legendás költő címszerepében.

Hogyan találhatja meg az ember a saját útját egy folyamatosan változó világban? Mit kezdünk azzal, amikor az életünk egyszer csak más irányt vesz, mint ahogy elképzeltük? A Vígszínház 2026/27-es évadának bemutatói ezeket a kérdéseket is érintik.

A Vígszínházban már zajlanak a 4-6 próbái ifj. Vidnyánszky Attila vezetésével. A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása a mai magyar fiatalok világát, az érettségi utáni időszakot és lehetőségeket vizsgálja. A történet a Nagykörút egyik kocsmájában játszódik, és nemzeti, illetve polgári ünnepeinken keresztül kérdez rá többek között arra is, mit jelent ma fiatal felnőttként Magyarországon élni.

A Pesti Színházban október 10-én Arthur Miller Két hétfő emléke című darabját mutatják be Fehér Balázs Benő rendezésében. Miller saját fiatalkori tapasztalataiból írta a történetet: a gazdasági világválság idején egy autóalkatrész-raktárban dolgozott, az ott megismert emberek reményekkel és kudarcokkal teli életéből született később ez a mű, amelyben a hétköznapok eseménytelenségét és kilátástalanságát átszínezi a humor és az emberszeretet. Fehér Balázs Benő és alkotócsapata a történetet az eredeti korából a nézőkhöz közelebb hozza, miközben egy olyan társadalmi réteget mutat be, amely ritkán jelenik meg a magyar színpadokon.

„Csehov utolérhetetlen, Csehov óriási és felfoghatatlan, és a Cseresznyéskert számomra talán a legnagyobb mű a drámairodalom egész történetében” – vallja Alekszandr Bargman rendező, aki decemberben állítja színpadra Csehov klasszikusát a Vígszínházban. A komédia szereplői egy paradigmaváltás tanúi, tudják, hogy az a világ, amelyben addig éltek, nem tartható fenn tovább. Beszélnek róla, terveket szőnek, reménykednek, csak éppen cselekedni képtelenek….

December 11-én a Pesti Színházban mutatják be Henry Murger prózai művei alapján készülő színdarabot Bohémélet címmel Valló Péter rendezésében. A fiatal párizsi művészekről szóló történetekből korábban opera, musical és számos filmes feldolgozás született, a mostani előadás azonban Murger eredeti világához tér vissza. A művészet, a barátság és a szerelem szabadsága mellett a bohém lét kevésbé romantikus oldalát, a nélkülözést, a felelőtlenséget és a fiatalság múlékonyságát is bemutatja.

Woody Allen Blue Jasmine című filmjének színpadi változatában a New York-i elit egy elegáns hölgytagja egyik napról a másikra elveszít mindent, ami kiváltságos helyzetét biztosította, egzisztenciális és érzelmi válságba kerül. Jasmine San Franciscóba, a húgához költözve próbál új életet kezdeni, nehezen adaptálódik a vidéki, számára alantas környezethez, és egyre nehezebben igazodik el a valóság és a saját fantáziavilágának káoszában. A Kék Jázmin Hegedűs D. Géza rendezésében 2027 márciusától látható a Pesti Színházban.

Kálmán Imre első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban a Vígszínházban mutatták be, legismertebb műve, a Csárdáskirálynő azonban eddig kimaradt a teátrum történetéből. Most Mohácsi János rendezésében érkezik a nagyszínpadra. Dallamait generációk ismerik, de a jól ismert szerelmi történet mögött kirajzolódik 1916 Európája is. Mindenki táncol és pezsgőzik, a csillogás mögött azonban ott húzódik egy széteső világ bizonytalansága.

Déry Tibor Kedves bópeer…! című művének ősbemutatója 1976. október 1-jén volt a Vígszínházban, 50 évvel később Zsótér Sándor rendezésében állítják színpadra a Házi Színpadon. Flóris, az író, öregszik. Hogy ne csontosodjon be végképp a magányba, hazahívja fiát Svájcból, ahová ő küldte még szinte gyerekkorában. A fiúnak felesége van: fiatal, szép, közvetlen. Flóris ellenségesen fogadja a lányt. De ellenszenve elolvad a lány lefegyverző szeretetétől, és viszontszeretet ébred benne. A Kedves bópeer…! ősi apa-fiú ellentétnek indul, miszerint minden fiú apagyilkos, de nagyon gyorsan letér a klasszikus útról. Kimarad belőle a fiú.

Biró Zsombor Aurél egy csúcsra törő fiatal író, aki a klasszikus férfiszerepekkel és a saját kiválasztottság tudatával küzd egyszerre. Számára minden emberi kapcsolat, családi sérelem és párkapcsolati vita csupán nyersanyag a munkájához. De mi történik akkor, ha a valóság szereplői elutasítják a nekik szánt forgatókönyvet, és visszakövetelik a saját hangjukat? A kíméletlenül őszinte, fanyar humorú, önironikus és megrázó előadást Pelsőczy Réka rendezésben 2026 decemberében mutatják be a Házi Színpadon.

A Vígszínház negyedik játszóhelye, a Víg Szalon, az egyik legfontosabb találkozási pont lett a közönséggel. Ez a kis színpad október 8-án Ujj Mészáros Károly rendezésében A szobatárs című Jen Silverman dráma magyarországi ősbemutatójának helyszíne lesz. Sharon magányos, egyedül él Iowában, Amerika közepén. Ráadásul úgy érzi, megöregedett. Nemrég elvált, fia pedig New Yorkban építgeti karrierjét. De ma, beköltözik hozzá albérletbe Robyn, egyenesen New Yorkból. Robyn ráadásul szöges ellentéte Sharonnak. Egy ideig… A szobatárs egyszerre lélektani utazás és szellemes vígjáték, ami barátságról, identitásról, szabadságkeresésről szól, és arról, hogy sohasem késő újrakezdeni.

Lord Byron 1814-as, a maga korában rendkívül népszerű elbeszélő költeménye a romantika egyik emblematikus figuráját teremtette meg Conrad, a kalózkapitány személyében. A törvényen kívüli, sötét múltú, büszke és magányos hős egyszerre veszélyes és vonzó: olyan alak, aki nem hajlandó elfogadni a társadalom szabályait, ugyanakkor mindenre kész azért, akit szeret.

Amikor egy török bazárban első pillantásra beleszeret Medorába, a gyönyörű rabszolgalányba, a helyi nagyúr, Szeid pasa embereivel is szembeszáll, hogy kalózaival megszöktesse a lányt. A zsákmányolt rabszolganők felszabadítása láttán a kapitány társa, Birbanto fellázad Conrad ellen, az összecsapást követően pedig Medora újra a pasa fogságába kerül. Conrad álruhában tér vissza a pasa palotájába, és még számos viszontagságon kell keresztüljutniuk, hogy együtt maradhassanak.

A ma ismert színpadi hagyomány egyik legfontosabb kiindulópontja Joseph Mazilier 1856-ban, a párizsi Opera számára készített produkciója volt. A balettet két évvel később Jules Perrot vitte Szentpétervárra, majd Marius Petipa több alkalommal átdolgozta és új táncokkal bővítette, jelentősen hozzájárulva a ma ismert klasszikus változat kialakulásához. A Magyar Állami Operaház balettegyüttesének produkciója Anna-Marie Holmes kanadai koreográfus 1997-ben, a Boston Ballet számára készített munkáján alapul, ami nagyban épít a 20. századi orosz baletthagyományra is. Holmes Solymosi Tamás balettigazgatóval közösen 2017-ben kifejezetten a Magyar Nemzeti Balett adottságaira formálta át a koreográfiát, amit ekkor mutatott be az együttes először önálló produkcióban. A darab gazdag, egzotikus látványvilágát Rózsa István monumentális díszletei és Rományi Nóra gazdag jelmezei teszik teljessé.

A kalóz nemcsak fordulatos történetével és látványos külsőségeivel, hanem a klasszikus balett-technikával szemben támasztott rendkívüli követelményeivel is kiemelkedik a repertoárból. Virtuóz férfivariációk, bravúros emelések, nagyszabású együttes jelenetek és lírai kettősök váltják egymást, miközben a szerepek a tánctechnika mellett erős színészi jelenlétet is kívánnak. A balett egyik legismertebb részlete a Medora, Conrad és Ali, a rabszolga által előadott pas de trois, amelynek variációi önállóan is rendszeresen feltűnnek a világ balettgáláin és versenyein.

Az őszi sorozatban Medora szerepében Yakovleva Maria, Melnyik Tatyjana, Beck Maria és Lee Soobin, Conradként Scrivener Louis, Barbieri Raffaello, Balázsi Gergő Ármin és Massara Luca lép színpadra. Gulnarét, a rabszolgalányt Pohodnih Ellina, Yoshie Erina, Wakabayashi Yuki és García Carriera Claudia alakítja, Ali virtuóz rabszolga szerepében pedig Kiyota Motomi, Rónai András, Guerra Yago és Topolánszky Vince látható. Birbantót Zhumatayev Daniyar, Taran Dumitru, Marmus Auguste és Melnyik Vlagyiszlav formálja meg. Adolphe Adam zenéjét a Magyar Állami Operaház Zenekarának élén Paul Connelly és Marsovszky Paul vezényli, az előadásokban közreműködnek a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei is.

A kalóz a Keleti éj szezonban szeptember 25-én, 26-án és 29-én, valamint október 2-án, 4-én, 9-én és 11-én látható a Magyar Állami Operaházban.

Szeptember 18-án ismét fesztiválhelyszínné változik Tállya: megnyílnak a pincék és az udvarok, estére pedig egymást követik a koncertek. A Kerekdomb egyik sajátossága, hogy két program között nem feltétlenül kell messzire barangolnunk: egyik helyszínről a másikra sétálva egészen különböző zenei világokba csöppenhetünk.

A Pincemustra keretében a Tállyai Történelmi Borút Egyesület számos pincészete egész nap borkóstolókkal, több helyen házias ételekkel várja az érkezőket. A Borútlevéllel pedig a fesztivál ideje alatt a részt vevő pincészetek egy-egy, a műsorfüzetben megjelölt prémium borát lehet megkóstolni.

Estére a pincék mellé felzárkóznak a színpadok is. A Vincellér Ház Nagyszínpadán 19:00-kor a Parno Graszt, 22:00-kor a Bohemian Betyars koncertezik. Közben a kisebb tállyai helyszíneken is beindul a buli: 20:30-kor Kale Lulugyi, 21:00-kor Lenkke_, 23:30-kor pedig Bongor lép színpadra.

Aki két koncert között inkább színházra váltana, 21:00-kor Lackfi János Medveles című előadását is megnézheti.

A második napon nem csak a színpadok felé érdemes elindulni: Tállya és Tokaj-Hegyalja környéke is felfedezésre csábít. A Colas bányalátogatás során a Kopasz-hegyi kőbánya működésébe pillanthatunk be, emellett dűlőtúrák, e-bike-os programok, településismereti séták és az Aggteleki Nemzeti Park vezetett túrái kínálnak lehetőséget a vidék felfedezésére. Aki inkább vízre szállna, evezés közben a Bodrog élővilágát is megismerheti.

A színházkedvelőknek sem kell estig várniuk: 11:00-kor Für Anikó és Hrutka Róbert GÉZA’80 című zenés színházi előadása, 14:30-kor Márfi Márk Lassan című darabja, este 20:00-kor pedig Udvaros Dorottya Csend–Törékeny–Üres című estje szerepel a programban.

Estére a zene kerül előtérbe: 17:30-tól Kollár-Klemencz László dalköltő estje, 19:00-kor a Blahalouisiana, 20:30-kor Ferenczi György és a Rackajam, 22:00-kor pedig a Quimby lép színpadra, 23:30-tól a Lóci Játszik koncertjén a bátrabbak tánctudásukat is megvillanthatják.

Egyetlen szombatba így színház, túra vagy akár bányalátogatás, több koncert és egy késő esti buli is belefér – már csak azt kell eldönteni, melyikkel kezdődjön a nap.

Vasárnap sincs megállás

Reggel 9:00-kor mozgással indul a nap: 5, 10 és 15 kilométeres távokon indul a Tállya futás, így ki-ki edzettségéhez és vasárnap reggeli lendületéhez igazíthatja a kihívást. A legkisebbek sem maradnak ki a rajtból: 11:30-kor az ingyenes, 1 kilométeres Ludas Matyi Gyermekfutamon a 3–13 éveseké lesz a pálya. A nap során jóga, zenés és kézműves foglalkozások, játszóház és játékudvar is várja a gyerkőcöket.

Aki pedig a reggelt inkább villával kezdené, mint futócipőben, 9:00-tól pezsgős villásreggelivel indíthatja a napot.

A vasárnap egyik kiemelt kulturális eseménye Csuja Imre és Hámori Gabriella Hiszek 1 – Párbeszéd Istennel című előadása, amely 11:00-kor kezdődik. A két színész többek között Babits Mihály, Pilinszky János, Lackfi János és József Attila művein keresztül járja körül a hit, az ima és az ember Istennel folytatott párbeszédének kérdéseit. 13:00-kor a Momentán Társulat RögvEst című interaktív improvizációs előadása gazdagítja a színházi programot.

A Kerekdombra nem csak estére érdemes érkezni: a programok már reggel elkezdődnek, a koncertek és esti események hajnal 1-ig is tarthatnak. Három nap alatt koncertből színházba, pincéből túrára, futócipőből akár evezős programra is válthatunk.

Az Akvárium klub NagyHall színpadán, több mint három évtized páratlan zenei örökségét kelti életre, amelyben modern elektronika és a világ különböző kultúráinak tradicionális hangjai találkoznak. A budapesti koncert zenei ínyencségnek ígérkezik: az ikonikus dallamok, az élő zene, az elektronikus hangzás és a különböző kultúrákból merített motívumok egyszerre teremtenek sodró és elmélyült pillanatokat. Egy este, amely kiszakít a hétköznapokból, és megmutatja, miért maradt ennyire különleges és összetéveszthetetlen a Deep Forest világa több mint harminc év után is.

Bár sokan még mindig klasszikus zenekarként gondolnak a Deep Forestre, a formáció 2005 óta hivatalosan Eric Mouquet szólóprojektje. Miután az alapítótárs, Michel Sanchez kilépett, Eric egyedül vitte tovább a nevet, és azóta olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Peter Gabriel vagy éppen Rahul Sharma.

A Deep Forest története az 1990-es évek elején, Észak-Franciaországban kezdődött, amikor Eric Mouquet és Michel Sanchez egy merőben új zenei koncepción kezdett dolgozni. Az elektronikus és ambient hangzásokat tradicionális énekekkel, organikus ritmusokkal, valamint különböző népek zenei örökségével ötvözték. Az így megszületett, azonnal felismerhető Deep Forest-hangzás később az ethnic electronica és az ambient world music egyik úttörő irányzatává vált.

A nemzetközi áttörés már az 1992-ben megjelent, Deep Forest című első albummal megérkezett. A lemez ikonikus dala, a Sweet Lullaby világszerte ismertté tette a formáció nevét, és máig a Deep Forest egyik emblematikus szerzeménye. A zenekar pályafutása során több mint 10 millió albumot adott el világszerte. A közönségsikert hamarosan a zenei szakma legfontosabb elismerései követték.

A Deep Forest 1994-ben Grammy jelölést kapott, majd az Az 1995-ös Boheme album 1996-ban Grammy díjat nyert a Best World Music Album kategóriában. A lemez egyik legismertebb felvétele, a Marta’s Song Sebestyén Márta közreműködésével készült, és a magyar népzene egyik legjelentősebb nemzetközi sikertörténetévé vált.

A Deep Forest zenéje folyamatosan változott és új kultúrákból merített, miközben megőrizte az alapgondolatot, amely a kezdetektől meghatározta: különböző zenei kultúrák találkozásából egy új, határok nélküli zenei nyelvet teremteni.

2027. március 4-én ez a különleges zenei világ Budapestre érkezik: Deep Forest- Eric Mouquet az Aquarium NagyHall színpadán.

A produkció a Spinoza Színház azon előadásainak sorába illeszkedik, amelyek egy-egy meghatározó művész életén keresztül nemcsak egy pályát, hanem annak emberi oldalát is közelebb hozzák a nézőkhöz. Barbra Streisand története különösen alkalmas erre: a rendkívüli tehetség, a színpad iránti elkötelezettség és a világhír mögött egy érzékeny, sokszor nehéz családi háttérrel rendelkező ember története rajzolódik ki.

A kétszereplős előadásban anya és lánya kapcsolatán keresztül is kirajzolódik az a személyes háttér, amely meghatározta Streisand életét és művészi pályáját. A színpadi történet így nem pusztán egy világsztár portréja, hanem egy családi kapcsolat, a kötődés, az elfogadás és az önmagunkért folytatott küzdelem története is.

A bemutató egy különleges személyes egybeesés miatt is emlékezetesnek ígérkezik: Gallusz Nikolett és Tóth Enikő ugyanazon a napon ünnepli a születésnapját. A két színésznő idén ezért nemcsak egy közös előadással, hanem a színpadon, egymás partnereként is együtt ünnepelhet.

Gallusz Nikolett számára különösen fontos ez a szerep: régóta nagyon szereti és tiszteli Barbra Streisand ikonikus művészi életútját és tehetségét, ezért örömmel fogadta a felkérést. A szerep ugyanakkor új színészi feladatot is jelent számára, hiszen egy olyan világszerte ismert személyiséget kell megformálnia, akinek hangja, megjelenése és karaktere generációk számára vált meghatározóvá.

A Barbra Streisand című előadás október 7-én 19 órakor, a Spinoza Zsidó Fesztivál nyitóelőadásaként kerül közönség elé a Spinoza Színházban.

A BFZ kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 18 óra 30 perckor kezdődő hangverseny első felében a Schubert 8. „Befejezetlen” szimfóniája csendül fel. Ezt követően Arvo Pärt Nyári keringő című művét hallhatják a gyermekkórus előadásában, eredeti észt nyelven, majd Prokofjev Hamupipőke-szvitjét adja elő a zenekar. A koncertet Fischer Iván vezényli.

„Kérem, idén hozzák a gyerekeiket is a Hősök terére! Nekik is játszunk. Lesz mese, meseszerű zene, és megszólalnak gyerekhangok is” – idézi az összegzés Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatóját.

A szeptember 12-i hangverseny ingyenesen látogatható, a részvételhez nincs szükség regisztrációra.

A szervezők azt kérik, hogy a közönség a kényelmesebb ülőhelyek érdekében időben érkezzen; a helyszínen papírszékeket is biztosítanak, amelyeket a koncert után haza lehet vinni.