Súgópéldány

A korábbi három Musical Pályázaton olyan, mára már nagy sikerű művek készültek, mint például Bolba-Galambos-Szente: Csoportterápia, Bella Máté-Karafiáth Orsolya: Macskadémon, Másik Lehel-Vizeli Csaba: A púpos, vagy a Madách Színház jelenlegi repertoárján is megtalálható Vizy Márton-Tóth Dávid Ágoston: Én, József Attila és Derzsi György-Meskó Zsolt: A tizenötödik című alkotásai.

A IV. Madách Musical Pályázat utolsó fordulójában négy alkotói csapat mutatta be művének mintegy félórás keresztmetszetét. A zsűri Balatoni Monika dramaturg, Kocsák Tibor zeneszerző, Molnár Ferenc koreográfus, Müller Péter író és Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója, a zsűri elnöke voltak.

A döntéshozatal előtt Szirtes Tamás hangsúlyozta, hogy a pályázat célja nem pusztán egyetlen győztes kiválasztása, hanem új magyar zenés színházi alkotások létrejöttének ösztönzése. Az idei pályázat különösen magas színvonalú mezőnyt vonultatott fel, és a döntős művek mindegyike olyan értékeket mutatott fel, amelyek további szakmai figyelmet és támogatást érdemelnek.

Ennek megfelelően a zsűri nem csupán egy darabot hirdet győztesnek, hanem többféle támogatási formát mérlegelve úgy döntött, hogy mind a négy pályamű díjra érdemes.

Az alábbi díjak kerültek odaítélésre:

Szerzők: Sebestyén Áron, Szabó Máté, Csörögi Márk

Rendező: Posta Victor

A Leonardo kapcsán elsősorban a téma ereje, a reneszánsz világ gazdagsága és Leonardo személyének máig ható titokzatossága ragadta meg a zsűrit. A mű különösen erős vizuális és történelmi atmoszférát teremt, miközben a művész szabadságának kérdését állítja középpontba.

Szerzők: Vízy Márton és Tóth Dávid Ágoston

Rendező: Vaszilenko Eugenia

Az alkotás kapcsán többen kiemelték a történet tisztaságát és világos ívét: Loyolai Szent Ignác életútja, a világi életből a spirituális átalakulás felé vezető út önmagában is erős drámai alapanyagnak bizonyult. A zsűri szerint a mű emberi történetként működik a legerősebben, miközben humora, öniróniája és zenei gazdagsága is figyelemre méltó.

Szerzők: Hrutka Róbert, Jamie Winchester, Für Anikó és Fekete György

Rendező: Valcz Péter

A zsűrit erősen megérintette a női sorsokat, családi örökségeket és generációkon átívelő kapcsolatokat vizsgáló személyes hangvétel. Különösen nagy elismerést kapott Für Anikó bátor önfeltárása, valamint a dalok magas színvonala. Az értékelés során többször elhangzott, hogy a mű jelentős érzelmi és művészi értéket hordoz.

Madách Új Magyar Musical Fejlesztési-díj: Viva la Vida

Szerzők: Grósz Arthur Valentin és Sztárek Andrea

Rendező: Jenővári Miklós

A Frida Kahlo életét feldolgozó musical témaválasztása, kulturális közege és női sorsokat középpontba állító megközelítése több zsűritagot is erősen megérintett. A műben egyszerre jelenik meg a művészi szabadság, a testi-lelki szenvedés és az identitáskeresés kérdése. A zsűri szerint különösen vonzó a darab spirituális és érzelmi dimenziója, valamint az a kulturális közeg, amely ritkán jelenik meg a magyar musicalirodalomban. Ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy a mű további fejlesztést igényel, elsősorban a dalszövegek és a főhős belső drámájának pontosabb kibontása terén.

A pénteki nyitónapon a tízfős pszichedelikus balkánfunk csapat, a VÁRHEGYUTCA indítja a Nagyszínpadot, majd a nemzetközileg elismert zenészekből álló QUEEN SENSATION érkezik egy különleges csavarral. A produkcióhoz csatlakozik egy magyar kórus, a SONG FACTORY BUDAPEST csapata és RŐSER ORSOLYA HAJNALKA, szoprán énekes, hogy együtt szólaljanak meg a QUEEN halhatatlan dallamai egy egészen egyedi koncertélményben. Az estét a New Yorkból érkező MORRIS MADRONE zárja, aki új dalainak világpremierjével érkezik a zalai fesztiválra.

Szombaton elementáris funk-rock-soul koncertjével pezsdíti fel a völgyet a Beverly Hillsből érkező NIK WEST, akit a Rolling Stone Magazin „a basszusgitárosok királynőjének” nevezett, és aki olyan legendákkal dolgozott, mint Prince, Steven Tyler és Quincy Jones. Ugyanezen az estén lép színpadra a Londonból érkező, KEVIN DAVY WHITE, valamint a HALPER-HENDRIX WORLD instrumentális formációja Halper László gitáros vezetésével, Lisztes Jenő cimbalomművésszel és Szokolay „Dongó” Balázzsal kiegészülve.

Az Örvényesvölgy igazi különlegessége, hogy a zene mellett összművészeti élményt kínál. A közönség idén is bekapcsolódhat az egykori gótikus pálos kolostor régészeti feltárásába a megyei múzeumok szakembereinek vezetésével, részt vehet Csuja Imre „Imi, mondj egy verset!” című műsorán, és olyan beszélgetéseken, mint a Greenpeace Magyarország ügyvezetőjével folytatott „Hogyan éljük túl a XXI. századot?" vagy irodalomterápiás és hangtálas workshopok.

A világszínvonalú koncertek mellett idén minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet kapnak az aktív, mozgásalapú és egészségtudatos programok, amelyeket a fesztivál a Veszprém–Balaton Európa Sportrégiója 2026 programmal együttműködésben valósít meg.

A napok jógával, pilatesszel, tai chivel indulnak, a Pálos Resort rétjén a dámszarvasok közelében kézműves foglalkozások, régészeti játszóház és bábszínház várja a családokat. A „Gourmet pezsgős reggeli”, a zalai ízek kóstolói, és a helyi termelők vására a gasztronómia szerelmeseit szólítja meg. A Balaton Bike365 és a Zala-Völgyi Nyitott Porták jóvoltából ingyenes, helyi termékkóstolóval egybekötött e-bike és gyalogtúrákon is részt vehetnek a látogatók.

A vasárnap a pálos örökség jegyében telik: szentmise, körmenet a Pálos Emlékhelyhez, valamint matiné gyerekkoncert zárja a hétvégét.

„A közeli Hévízen és Kehidakustányon, a fesztiváltól 10 perc távolságra még széles választék érhető el szállásokból a távolabbról érkezőknek. A zalai városokból transzferbuszokat is indítunk. A 12 év alatti gyerekek felnőtt kísérővel ingyenesen érkezhetnek, a 65 év felettiek és a 25 év alatti diákok pedig kedvezménnyel. Az utolsó jegyek elővételben, június 25-ig még kedvezménnyel vásárolhatóak meg a fesztivál honlapján!” – mondta el Badacsonyi Tamás fesztiváligazgató.

A teljes program a www.orvenyesvolgy.hu oldalon érhető el, és a Festify applikációban is követhető.

Szomor György az előadás zeneszerzője és szövegírója elmondta: „A rockmusical méltó kulturális emléket állít a mohácsi csatának, az 500. évfordulóra. A történelmi sorsfordulót hús-vér karakterek drámáján keresztül eleveníti meg, így a darab jóval több egy puszta történelmi tablónál: minden ízében aktuális, a mai néző számára is mélyen átélhető és közvetlenül a szívükhöz szól.”

Homonnay Zsolt a rockmusical rendezője elmondta: „Nem véletlen a címválasztás: Mindig itt leszünk. 500 évvel a mohácsi csata után 2026-ban is magyarul beszélünk, a magyar kultúrát tudjuk tovább adni. Az előadás zárójelenetében gyerekeket is láthatnak majd a színpadon, nem véletlenül. Ők viszik tovább mindazt az örökséget, amit mi is kaptunk a szüleinktől és dédszüleinktől. Ez a legfontosabb üzenete a darabnak.”

Kálmán Imre hagyatékát a magyar állam megvásárolta, és az Operettszínház rendelkezésére bocsátotta. A kéziratok segítségével Pfeiffer Gyula, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója rekonstruálta Kálmán Imre életművének egyes darabjait. Így a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A cirkuszhercegnő után egy újabb remekmű, A montmartre-i ibolya kerül bemutatásra. Az ebben elhangzó művészhimnusz minden alkotó és előadóművész hitvallásának kihangosítása. Kálmán Imre operettjét 2027. májusában láthatja majd a közönség.

Pfeiffer Gyula elmondta: „A montmartre-i ibolya egy csiszolt gyémánt, csak az a baj, hogy túl sokáig csiszolták, és most azon dolgozunk, hogy megmutassuk a közönségnek az eredeti előadást. A kéziratok alapján megpróbáljuk visszaállítani.” Mindkét bemutató rendezője, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője, Homonnay Zsolt, Jászai Mari-díjas érdemes művész.

A musical műfaj rajongóinak kihagyhatatlan szórakozást ígér a Ragyogó csillagok című musicalgála, amely közkedvelt musicalslágerekből kínál egy egész estére való válogatást. Simon István a Budapesti Operettszínház balettigazgató-helyettese hangsúlyozta azt a színháztörténeti teljesítményt, amelyre a Budapesti Operettszínház társulata készül az új évadban. „230 előadás, nyolc hónap alatt, ez mindenképpen rekord. Ennyi alkalommal képviselik az Operettszínház művészei a magyar kultúrát európai turnéjuk során.”

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta, hogy büszkeséggel tölti el az érzés, hogy az Operettszínház előadásai nemcsak itthon, de Európa-szerte is mind nagyobb érdeklődésre tartanak számot. „Októbertől társulatunk egyik fele A Notre Dame-i toronyőr német nyelvű előadásával mintegy fél évig, nyáron újabb két hónapon át Németország, Svájc és Ausztria nagy színházaiban fog fellépni a világ egyik legjelentősebb ügynöksége, az ATG Entertaintment szervezésében. Nagy öröm számunkra, hogy a Budapesti Operettszínház társulatára esett a választás, hogy a keresztény hit és a nyugati kultúra egyik legjelentősebb székesegyházának, a Párizsi Notre Dame újranyitása után teljesítse ezt a küldetést Európa szerte. Nincs ok aggodalomra, az itthoni előadások ebben az időszakban is zavartalanul zajlanak majd! Mint ahogy eddigi évadjaink során, a 2026/2027-esben is számíthatnak meglepetésekre. Tartsanak velünk, érezzék magukat otthon a Budapesti Operettszínházban!”

Az összegzés szerint az elmúlt évekhez hasonlóan most is 7 nagyszínpadi és 7 stúdióelőadás versenyezett. A REVIZOR ?EBI3OP nyerte a legjobb előadásért járó díjat, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Gyulai Várszínház, a Nemzeti Színház és a Győri Nemzeti Színház előadásában.

Nívódíjas lett az Ördögkatlan Produkció Reggel és este című darabja. A legjobb férfi színész idén Kónya-Ütő Bence (Rinocéroszok – a Figura Stúdió Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása), a legjobb női szereplő Kováts Adél és Tóth Ildikó megosztva lettek (Gyerekek – a Radnóti Miklós Színház előadása).

A legjobb rendezőnek járó elismerést Bocsárdi László kapta a Rinocéroszok darabért, a Figura Stúdió Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában. A legjobb színházi zene kategóriában Rozs Tamás nyert a Reggel és este darabbal. A legjobb dramaturg díját Zsigó Anna és Koltai M. Gábor vehette át a Szegedi Nemzeti Színház Marica grófnő előadásért.

A legjobb alkalmazott koreográfus Mezei Bence lett a Kosztolányi Dezső Színház előadásáért, A szépség meggyilkolásáért. A REVIZOR ?EBI3OP jelmeztervezője, Pál Alexandra lett a kategória legjobbja, a díszlettervezők közül pedig Ondraschek Péter nyert a Zentai Magyar Kamaraszínház Baal előadásáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját megosztva nyerte Börcsök Olivér és Lukács Ádám a Miskolci Nemzeti Színház Gettójában nyújtott játékukért. A nőknél a legjobb mellékszereplő Polyák Anita lett a REVIZOR ?EBI3OP-ban nyújtott alakításáért.

A MASZK-SzíDoSz színészzsűrije szerint a legjobb színésznő Mezei Kinga lett a Baal című darabban nyújtott előadásáért, míg a legjobb színész Harsányi Attila lett a Kean és a Gettó című produkciókban nyújtott alakításaiért. Básti Lajos-díjban a legjobb 35 év alatti színészek és színésznők részesülhetnek, idén a REVIZOR ?EBI3OP két szereplője, Séra Dániel és Jakab K. Tamás megosztva vehették át az elismerést és a Weöres Sándor Színház művésze, Nagy-Bakonyi Boglárka A Noszty fiú esete Tóth Marival című produkcióban nyújtott alakításáért is átvehette az elsimerést.

Az előadások mellet számos izgalmas szakmai és szórakoztató program várta az érdeklődőket a Csokonai Teátrumban, a Csokonai Fórumban és Debrecen belvárosában, valamint az OSZT ötödik napján átadták a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének pályázaton elnyerhető ösztöndíját, amely olyan tehetséges pályakezdőket támogat, akik jövőjüket vidéki színházban, társulatban képzelik el. A pályázaton 15 fiatal tehetséget jutalmaztak.

A szakmai zsűri tagja volt Adorján Beáta dramaturg, író; Barabás Árpád színművész, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője; Holpár Anna kritikus, a Színház folyóirat szerkesztője; Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész; Seregi Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a budapesti József Attila Színház művészeti vezetője.

A MASZK-SzíDoSz színészzsűri tagja volt Sirkó László Gobbi Hilda-életműdíjas színművész; Ács Petra Soós Imre-díjas színművész; Peller Károly színművész, rendező, a SzíDoSz elnökségi tagja.

A világ kedvenc ballonkabátos detektívjének megformálója 2011. június 23-án távozott az élők sorából, azonban Magyarország nem feledi a legendás színészt. A Madame Tussauds Budapest attrakcióban látható a világ egyetlen Peter Falk viaszfigurája, valamint egy különleges, magyar fiatalok által megálmodott Lego-kutya is, amely a hadnagy hű társának állít emléket.

Columbo basset hound kutyája majdnem olyan ikonikus szereplője a hatvankilenc részes krimisorozatnak, mint maga a hadnagy. A legtöbb epizódban a Henry névre hallgató eb játsza Columbo kutyáját. A forgatások közben Henry elpusztult, így idővel egy másik kutyával töltötték be a szerepet. A lógó fülű, nem éppen virgoncságáról híres, ám roppant eszes fajta ennek a sorozatnak köszönheti máig tartó óriási népszerűségét.

„Nincs másik Peter Falk figura a Madame Tussauds univerzumában – ez a viaszmás kimondottan a budapesti attrakció számára készült. A viaszmás a megnyitó után azonnal elnyerte a látogatók tetszését, rengetegen fotózkodtak vele, ám sokan hiányolták mellőle hűséges társát” – mondta el Czunyi Tímea marketing- és értékesítési vezető.

A Madame Tussauds Budapest meghallotta a rajongók szavát. Egy fiatal magyar építészmérnök-hallgató tervezte meg a teljesen egyedi, több mint ötezer darab, Lego elemből álló, méretarányos kutyát.

„Lelkes csapat dolgozott a projekten, a kollégák és gyermekeik is beszálltak a munkába. A kockák különválogatása egy teljes napot vett igénybe, majd mintegy ötven óra alatt, negyven tubus ragasztó felhasználásával épült fel a mű. Sokan keresik Columbo feleségét is, őt sajnos nem tudjuk rekonstruálni, hiszen a nyomozó majd’ minden részben beszél róla, de az alkotók soha nem mutatták őt meg” – tette hozzá Czunyi Tímea. A Lego-kutya teste üreges, oda egy Csontváry Kosztka Tivadar idézet helyeztek el a fiatalok kreativitására utalva: „Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.”

A Columbo sorozat részeit 1968 és 2003 között forgatták, Magyarországon generációk nőttek fel a Los Angeles-i nyomozó bűnügyein. Az első rész rendezését egy fiatal tehetségre, bizonyos Steven Spielbergre bízták, akinek a figurája szinten megtalálható a belvárosi attrakció falai között.

Megújult formában tér vissza a Szegedi Szabadtéri Játékok online beszélgetéssorozata. Korábban Szabadtéri Szalon néven volt ismert a Stahl Judit vezette műsor, amely jeles művészek, népszerű alkotók és közreműködők segítségével avatja be a Dóm tér nagyprodukcióinak kulisszatitkaiba a nézőket. 2026-ban azonban új formát ölt Stahl Judit műsora, így is jelezve: a 95 éves fennállását ünneplő Szabadtéri nemcsak a múlt hagyományainak megőrzésére törekszik, de a korral is együtt kíván haladni a jubileumi évadban és ezután is. Szabadtéri podcastként a sorozat így még kötetlenebb, még barátibb hangvételű beszélgetésekben mesél az előadásokról, még közelebb hozva a nézőkhöz a színház, a szabadtéri sokszor misztikusnak tűnő világát.

Az idei adások sorában elsőként Zsuráfszky Zoltán és Barnák László Stahl Judit vendégei. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes illetve a Szabadtérit is magában foglaló Szegedi Nemzeti Színház élén álló művészek mondhatni a történelmi témák jegyében találkoznak a Szabadtéri podcast stúdiójában. Hiszen a Hősök hajnala című, a Dózsa-féle parasztfelkelés és a mohácsi ütközet eseményeit a tánc nyelvén feldolgozó előadás lesz az első a Dóm téri nagyszínpad idei vendégprodukciói között; műsorra tűzése által tovább él a több évtizedes hagyomány, hogy a Szabadtéri Játékokon grandiózus néptáncprodukciók képviselik a magyar nemzeti kultúrát. A Kossuth-díjas rendező-koreográfus a felvétel alkalmával bemutatja a két részből álló előadás koncepcióját, a Wunderlich József színművész főszereplésével újjáéledő Tánckrónika Dózsa György tetteiről és a Rekviem Mohácsért című egyfelvonásos táncműveket. Többek közt arra is fény derül, hogyan adta a két részből álló előadás címét Barnák László az alkotókkal, Zsuráfszky Zoltánnal és Zs. Vincze Zsuzsával egyetértésben, a tragikus kimenetelű történelmi események hátterében megbúvó, felemelő tanulságokra, példamutató sorsokra, reménykeltő összefogásra helyezve a hangsúlyt.

A beszélgetésben az előadás páratlan vizualitásáról, a színpadon megjelenő csodaszép viseletek és a gyorsöltözés nehézségeiről, de még a néptánc-koreográfiák taníthatóságáról is érdekes felvetéseket hallhatnak majd a nézők, akárcsak a Szabadtéri Játékokról, amely éppen 95 évvel ezelőtt vette kezdetét, és maga is egyedülálló helyet foglal el a magyar kultúrában és színháztörténetben. Az első Szabadtéri podcast hamarosan megtekinthető a Játékok Facebook-oldalán, az előadás iránt érdeklődők pedig online is tájékozódhatnak, és biztosíthatják jegyeiket a Fesztivál felületén.

Ezúttal a Fővárosi Nagycirkusz érkezett vendégségbe a Budapesti Operettszínházba, hogy egyetlen estére újra találkozóra hívja a cirkusz és a zenés színház rajongóit. Ez alkalommal az Operettszínház nagyszínpadán elevenedett meg a manézs varázsa: a Fővárosi Nagycirkusz artistái és cirkuszszínházi produkciói találkoztak a Budapesti Operettszínház népszerű művészeivel.

Az est során népszerű musical- és operettrészletek hangzottak el a Budapesti Operettszínház repertoár előadásaiból, a Carmen, A Notre Dame-i toronyőr, a Monte Cristo grófja és a Jekyll és Hyde című musicalekből, valamint A cirkuszhercegnő és a Csárdáskirálynő operettekből. A zenei anyagot a Fővárosi Nagycirkusz elmúlt 10 évének cirkuszszínházi előadásaiból – a Lúdas Matyi a cirkuszban, a Melyiket a 9 közül? és a Holle anyó – válogatott részletek színesítették, különleges összművészeti élménnyé formálva az estét.

Az egyik legmeghatóbb pillanat az volt, amikor Felföldi Anikót, az Operettszínház legendás művészét sikerült megidézni, aki a Fővárosi Nagycirkuszban három éven keresztül alakította a Lúdas Matyi a cirkuszban című előadásban Matyi édesanyját. A gálaest során a közönség ízelítőt kaphatott a Fővárosi Nagycirkusz idei nyári, szeptember végéig látható műsorából, a MIRÁZS-ból.

A látványos koreográfiák, a lélegzetelállító artista produkciók együttese ezúttal is bizonyítja: a cirkusz és az operett találkozása nem egyszeri kísérlet, hanem valódi, működő kulturális párbeszéd. A gálaműsor több dalában közösen játszott a cirkusz és színház zenekara, ahogy a két balettkar is együtt lépett fel több produkcióban. Különleges szakmai kihívás, bravúr volt a háttérdolgozók – világosítók, hangosítók, díszítők, porondosok, öltöztetők, videósok – összedolgozása is.

Az est során a Budapesti Operettszínház népszerű művészei léptek színpadra – Fischl Mónika, Nádasi Veronika, Homonnay Zsolt, Kiss Zoltán, Sándor Péter, Szomor György és Tassonyi Balázs (e.h., SZFE) – világszínvonalú, nemzetközi cirkuszművészek társaságában a MIRÁZS című műsorból: Khertek Demir-Ool, Gaiazov Salikh, Pippa és Bobby, Bilenkyi Vladyslav, Hanusz István, Romanov Roman. További fellépő artistaművészek: Csanády Bernát, Balogh Dominik, Lengyel András, Nánai Dávid, György Tibor, valamint az Old Circus School Ukraine diákjai Momot Svitlana vezetésével. Az est házigazdája: Tassonyi Balázs volt.

Közreműködött a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara és Zenekara, melyet Tassonyi Zsolt vezényelt (karigazgató: Szabó Mónika). Közreműködött továbbá a Fővárosi Nagycirkusz Balettkara és Zenekara.

Zenekarvezető: Szakál László

Koreográfus-asszisztens: Kelemen Krisztián

Az est koreográfusai: Fejes Kitty, Kelemen Krisztián, Simon István

Rendezőasszisztens: Czeglédi Ákos

Produkciós menedzser: Csicsely Zoltán

Rendező: Homonnay Zsolt

„A Színes tinták kertje a metaflora projekt keretében valósult meg. Az 1910-ben írt költemény az ábrándozásról, az elvágyódásról, a szabad gyermeki képzeletről szól, és a kert is ezt a színes, érzéki álomvilágot jeleníti meg - növényekkel. A kertben színes virágú évelő és egynyári növények, valamint dekoratív festőnövények egyaránt megtalálhatóak” – mondta Kurcz Adrienne, a Városliget Zrt. kommunikációs igazgatója az eseményen.

A Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum közötti parkrészen található kertbuborékot Orbán Eszter műfordító, dísznövénykertész, a metaflora alapítója, valamint Márton László festő- és kertművész közösen alkotta meg, mintegy egyhónapos munkával.

„Minden valamirevaló kert mögött ott a gondolat. A metaflora kertek ötlete Kaffka Margit Színek és évek című regénye spanyol fordítása közben jutott eszembe. Úgy éreztem, az irodalmi mű természetbeni kifejezését nem direkt, hanem absztrakt módon kell megtenni, mint egy műfordítást, vagyis az irodalmi művet a kert nyelvére, virágnyelvre lefordítani. A projekthez csatlakozott Márton László festőművész” – mesélte Orbán Eszter.

Mint felidézte, a Kaffka-regényből 2024-ben Balatonfüreden, a Fordítóház melletti területen valósult meg az első „kertfordításuk”, amely sikert aratott, ennek volt köszönhető a Városliget Zrt. felkérése egy hasonló tematikájú kert létrehozására.

A kertet övező, fehér kőlappal kirakott tér megidézi a fehér papírlapot, amelyre Kosztolányi a versben a szeretett lánynak ír, illetve a szöveg utolsó, a tarka álomvilágot a színtelen, sivár valósággal szembeállító sorát is.

„A Kosztolányi ismert versében megtalálható gyermeki képzeletet, a valóságtól elszakadást próbáltuk megjeleníteni a magunk eszközeivel. A Márton László által a kertbe tervezett lengőhinta szintén az elrugaszkodást, a képzelet szabadságát, az ábrándozást láttatja. Elsősorban légies évelő növényeket, fűféléket, virágokat ültettünk be, olyanokat, amelyek visszaadják a téma szabadságát, levegősségét, könnyedségét, ahogy a vers halad sorról sorra, egyik színről a másikra” – fűzte hozzá Orbán Eszter.

Márton László elmondta: az ásványi alapú festékkel színezett kavicsokból kirakott „tintafolyók” a vers dinamikáját és hangulati sokszínűségét tükrözik.

„Az általunk létrehozott kert olyan, akár egy szobor: egyetlen elem sem hiányozhat, ha egyet is elmozdítunk, már szétesik az egész kompozíció. A hangulatokat kicsit a japán kert szemléletmódjával próbáltuk ábrázolni, hogy az ember el tudjon mélyedni egyes részletekben. Fontos volt, hogy szárazságtűrő növényeket használjunk. A kert két-három év alatt érheti el ideális állapotát, addig is minden évszakban más-más árnyalatú színekben fog pompázni” – fogalmazott Márton László.

A kert bemutatóján egy fővárosi általános iskola tanulói mondták el Kosztolányi versét, amely hat – a magyaron kívül angol, francia, lengyel, német és spanyol – nyelven olvasható el a helyszínen.

Az eseményen egy szintetizátor-különlegesség szolgáltatta a hangaláfestést: a Pocket Scíon segítségével a növényben zajló elektromos folyamatok apró változásai alakítják az eszköz által előállított zenét.

Az este nem csak zenéről szól: egy különleges Wicked-tematikájú pop-up installáció is várja a látogatókat, amely egyedi fotó- és videópontként is szolgál, lehetőséget adva mindenkinek, hogy maga is részesévé váljon a varázslatos világnak.

A szegedi közönség ráadásul elsőként kaphat ízelítőt abból, ami augusztusban a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán teljes pompájában elevenedik majd meg – Szente Vajk rendezésében.