Súgópéldány

Négy díjat – legjobb film, legjobb operatőr, legjobb vágó és legjobb producer – kapott az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó legújabb alkotása, a Csendes barát a tegnap este zárult 45. Magyar Filmszemlén. Ezzel egy időben vizuális történetmeséléséért a film nyerte a belgiumi 18. Oostende Filmfeszitvál LOOK! szekciójában a legjobb film díját.

„Nagyon jó érzés volt hazatérni a filmmel egyrészt Magyarországra, a magyar nézőkhöz, másrész a filmes közösséghez. Egész más érzés úgy hátul belopakodni a vetítésre, hogy tudod, hogy a nézőtéren a pályatársaid, a "szakma" ül, megérezni, hogy összetartozunk, és éppen az köt minket össze, hogy lehetünk nagyon sokfélék. Váratlanul érzelmekkel teli volt ez a filmszemle számomra nézőként és "versenyzőként" is, különleges jelentősége van ennek az elismerésnek. Az egész stáb nevében nagyon köszönjük!” – nyilatkozta Enyedi Ildikó forgatókönyvíró-rendező.

„Hálás vagyok én is a munkatársaknak, stábtagoknak, producertársaknak. A filmezés is közösségi, csapat munka, sok-sok szakember áldozatos együttműködésének az eredménye. Jó érzés megtapasztalni, hogy a filmjeink révbe értek és talán adni tudnak olyasvalamit, amit a nézők elvihetnek magukkal útravalóként” – tette hozzá Mécs Monika producer.

A Csendes barátban egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.

A film főszereplői Tony Leung Chiu-Wai, Luna Wedler – aki a 82. Velencei Filmfesztiválon alakításával elnyerte a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat – és Enzo Brumm. A mellékszerepekben olyan nemzetközileg is ismert színészeket láthatunk, mint A feleségem története főszereplője, Léa Seydoux (Spectre – A Fantom visszatér, Nincs idő meghalni), Johannes Hegemann (Új lehetőségek-sorozat), Sylvester Groth (Becstelen brigantyk, Sötétség-sorozat), Rainer Bock (Fehér szalag) és Martin Wuttke (Becstelen brigantyk). A forgatókönyvet Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, a VFX Supervisor Klingl Béla, a casting director Ascher Irma. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült film a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film koprodukciójában készült, együttműködve a kínai Redience-szel. A vezető producerek Reinhard Brundig és Mécs Mónika.

A Csendes barát világpremierje a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon volt 2025 szeptemberében, ahonnan hat díjat hozott haza, köztük a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját. Azóta elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, a 70. Valladolid Nemzetközi Filmfesztivál Silver Spike – Ezüst Tüske – díját, a 61. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon és a franciaországi Les Arcs Filmfesztiválon pedig – ahol Enyedi Ildikónak ítélték a Femme de Cinéma Sisley-Les Arcs díjat - Pálos Gergely kapta a legjobb operatőrnek járó elismerést. A 63. Magyar Filmkritikusok Díjon a filmnek ítélték a B. Nagy László-díjat, a legjobb operatőrnek járó díjat pedig Pálos Gergely vihette haza. 2025. decemberében a 46. Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon FIPRESCI életműdíjjal méltatták Enyedi Ildikó munkásságát, míg 2026. januárjában a 37. Trieszti Filmfesztiválon Eastern Star Awarddal (Keleti Csillag-díj) jutalmazták.

Jelentkezni kizárólag 2025. május 1 és 2026. május 31. között bemutatott vagy bemutatandó produkcióval lehet a maszk.szeged@gmail.com címen, a JELENTKEZÉSI LAP kitöltésével és az abban jelzett anyagok és információk beküldésével.

Jelentkezési határidő: 2026. február 25. szerda éjfél.

Figyelem: a határidő után beérkezett vagy hiányos jelentkezéseket nem tudják figyelembe venni!

Kifejezetten várják kevés szereplős és könnyen utaztatható előadások, valamint részvételi jellegű, vagy akár a klasszikus színházi formákon túlmutató produkciók jelentkezését!

Az e-mail tárgyában kérjük az adott társulat nevét és a produkció címét feltüntetni.

Egy társulat több produkcióval is jelentkezhet, ebben az esetben kérik, az egyes produkciók jelentkezési lapját és anyagait külön-külön e-mailben küldjék el.

A válogatást a fesztivál munkatársai végzik, a jelentkezések elbírálása során az esztétikai és tartalmi kritériumok mellett a technikai és költségvetési szempontokat is figyelembe veszik.

A döntésről legkésőbb 2026. március 13-ig értesítjük a jelentkezőket.

A korábbi fesztiválokról részletes információ a honlapon található.

A jelentkezéssel kapcsolatos kérdéseiket a maszk.szeged@gmail.com címen várjuk.

A SmartFest célja, hogy Magyarországra hozza a világ legérdekesebb, mesterséges intelligenciával készült rövidfilmjeit, megmutatva az embert a technológia mögött. A fesztivál egyik legfontosabb üzenete az elmúlt évekhez képest nem változott: a mesterséges intelligencia nem kiváltja az alkotót, hanem új lehetőségeket nyit meg számára. Az AI-alapú filmkészítés radikálisan csökkenti a belépési küszöböt, így azok is megszólalhatnak, akiknek eddig nem volt hozzáférésük a hagyományos filmgyártás erőforrásaihoz. Ennek következtében a hangsúly áthelyeződik a technikai és anyagi feltételekről az alkotói gondolkodásra: nem az számít, miből készül egy film, hanem hogy mit akar mondani.

Ez a szemlélet magyarázza a fesztivál rohamos nemzetközi növekedését is. Idén több mint 2200 rövidfilm érkezett a világ minden tájáról Kínától az Egyesült Államokig, Európától Közép-Ázsiáig. A globális érdeklődés nem csupán technológiai kíváncsiságot jelez, hanem azt, hogy világszerte alkotók ezrei keresik az AI helyét saját történetmesélésükben. A szakmai zsűri feladata ebből a sokszínű anyagból kiválasztani azokat az alkotásokat, amelyek nem pusztán látványosak, de reflektálva korunk kérdéseire elgondolkodtatnak. A kiválasztott filmeket a közönség a Cinema City Mammut moziban tekintheti meg a vásznon.

A válogatás tematikai gazdagsága szorosan összefügg ezzel az alkotói szabadsággal. A programban egymás mellett jelennek meg science fiction víziók, könnyed humorú filmek és mélyen személyes történetek. Számos alkotás foglalkozik társadalmi érzékenységgel – az autizmustól a környezetvédelemig –, míg mások a hétköznapi élet apró, mégis jelentős pillanatait emelik a vászonra: generációk közötti kapcsolatokat, munkahelyi szituációkat vagy az alkotás belső áldozatait. Az AI sok esetben nem téma, hanem eszköz; amikor mégis fókuszba kerül, gyakran önreflexív vagy ironikus módon, tovább erősítve a fesztivál emberközpontú megközelítését.

A Budapest SmartFest azonban nem elégszik meg azzal, hogy bemutassa ezeket a filmeket. Tudatosan törekszik arra, hogy értelmezési keretet is adjon az új technológiákhoz. Interaktív diákelőadások és szakmai kerekasztal-beszélgetések segítik a nézőket és a fiatal alkotókat abban, hogy megértsék: az AI nem egy távoli jövő, hanem a jelen filmkészítésének része. A fesztivál edukációs programjai különösen a diákokat szólítják meg, akik első kézből tapasztalhatják meg, hogyan válhat a technológia kreatív társukká.

A SmartFest így nem egyszerűen egy filmfesztivál, hanem állásfoglalás is: a mesterséges intelligencia és az emberi kreativitás együttműködése nem veszélyt, hanem új korszakot jelent a filmművészetben. A kérdés már nem az, hogy hatással lesz-e a filmre, hanem az, ki képes tudatosan, felelősen és kreatívan használni ezt az eszközt.

A szervezők szerint a fesztivál lényege továbbra is az ízlelés élménye, a belépőjegy korlátlan kóstolást biztosít a két nap folyamán.A rendezvény az elmúlt években több ikonikus budapesti helyszínen is megfordult, korábban Várkert Bazár, a Marriott, az Intercontinental és a Gellért szállodák adtak otthont a találkozóknak, idén pedig a New York Palace-al bővült az illusztris lista.

„A sör jóval több annál, mint egy gabonaalapú, erjesztett ital, amelynek előállítása malátázott árpa (vagy más gabonafélék), víz, komló és sörélesztő felhasználásával történik. A sör karakterét az alapanyagok, a főzési technológia, a komlózás módja és az erjesztés típusa határozza meg,ami mára társadalmi és kulturális jelenség lett. A sörfogyasztás mindig is közösséget teremtett, a középkori kolostoroktól a városi kocsmákig. A mostani fesztivál ezt a közösségi élményt helyezi be a budapesti hideg napjaiba, még akkor is, ha repkednek a mínuszok. A kézműves sörök rajongóira is gondoltunk, magyar, cseh, német, angol és belga főzdék válogatott ízei sorakoznak fel a hétvége során. A különleges italok mellett hozzájuk passzoló finom fogásokkal várjuk az érdeklődőket” – mondta Kóczián László, a fesztivál főszervezője.

A fesztiválon sörgasztronómiai párosításokkal, tematikus kínálattal és különleges jókedvvel készülnek. A programot jellemzően a hazai közönség mellett külföldi látogatók is felkeresik.

„Nálunk a sörfogyasztás nem a mennyiségről, hanem az ízek felfedezéséről szól. A korlátlan kóstolás lehetőséget ad arra, hogy a különböző söröket egymás mellett lehessen ízlelni és összevetni... ez a 21. századi sörkultúra alapélménye. Az Indoor Sörfesztivál hiánypótló esemény, ahol kedves, exkluzív és kényelmes környezetben, ráérősen lehet tájékozódni, beszélgetni és új kapcsolatokat felfedezni. A sör így válik társasági és kulturális élménnyé” – nyilatkozta Katona Csaba történész.

A fiatal Morrigan Crow Napszálltakor született, ezért minden bajért őt okolják, és családjának is inkább csak teher az „átkozott” lány. Élete félelemben és megvetésben telik, egészen addig, amíg egy különös, vörös hajú férfi, Jupiter North el nem viszi őt a Szabadállamba. Nevermoor városa hatalmas, tele „csudával”, különleges lényekkel, mágikus közlekedési eszközökkel és sajátos társadalmi renddel. Morrigan itt végre lehetőséget kap arra, hogy bebizonyítsa, a képessége nem átok, hanem egyedülálló, értékes adottság. 

Jessica Townsend sorozata magával ragadó, nem mindennapi világot épít fel. A varázslat körülvesz minden helyet és személyt, az egész város egy rendezett káosz, amit egy, a legjobb és leghasznosabb képességű emberekből (és „csudállatokból”) álló társaság védelmez. Ők a Csudálatos Társaság. Ebbe a létfontosságú intézménybe igyekszik bekerülni Morrigan, hogy igazi célokra és családra tegyen szert, viszont számára ez közel sem egyszerű, ugyanis az ő képessége különbözik mindenkiétől. A társaságon belül is korlátozzák, a lánynak pedig meg kell küzdenie a felé irányuló félelemmel, hogy belőle is szörnyeteg válik, ahogy az elődjéből. 

A könyv nagyon fontos kérdéseket vet fel, amelyekkel Morrigannek mind szembe kell néznie. Mennyire határoz meg minket a származásunk, a múltunk? Ki számít a valódi családunknak? A vér szerinti rokonok, vagy azok, akiket mi választunk? Hogyan maradhatunk hűek önmagunkhoz egy elvárásokkal teli világban? Townsend könyveiben elmélyedhetünk mindezen problémákban, és átélhetjük egy lány útját, ahogy szépen lassan felküzdi magát a ranglétrán.

A legújabb, negyedik rész egy kicsit más, mint az előzőek. Az Ezüstszülött jól illeszkedik a sorozatba, ugyanis a megszokott humor, barátság és nyomozás továbbra is központi szerepet kapnak. Ugyanakkor mélyebb érzelmi réteget ad a történethez: a család kérdése fontosabb lesz, és a hovatartozás már egyáltalán nem egyértelmű Morrigan számára. A kamaszodó lánynak egyre nehezebb és komolyabb döntéseket kell meghoznia, ami nem csak a saját életét érinti, de az összes nevermooriét is. Belekeveredik egy gyilkossági nyomozásba, és lassan rájön, hogy mindenki hazudott neki. De a legnehezebb, hogy mindezek mellett van egy hatalmas, sötét titka, ami mindent megváltoztat...

Townsend sorozata tökéletes olvasmány a Harry Potter-rajongóknak és bárkinek, aki szereti a fantasyt és a részletgazdag, kidolgozott világokat. Különösen ajánlható fiataloknak, akik izgalmas olvasmányt keresnek és elmélyülnének egy lenyűgöző város mágikus falai között. 

Létezik körülöttünk egy elfelejtett világ. Megfigyelnek minket szinte minden utcasarkon. Sokunknak otthon sem lehet nyugalma, mert velünk élnek ők, a háttérbe olvadva. Nem egy titkos, veszélyes kémhálózatról van szó. Hanem olyan lényekről, akik évezredekkel megelőzték az emberiség kifejlődését. Bár csendben vannak, a növények sokkal intelligensebbek, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Enyedi Ildikó filmjében szereplőkké emelkednek, ami a tudományos kutatások alapján az őket valóban megillető hely.

A cselekmény három idősíkot fog át, és mindegyiket egy idős ginkgo biloba fa köti össze. Így valójában ő válik a főszereplővé, hiszen a körülötte lévő „emberi díszlet”, a különböző történelmi korszakok folyamatosan változnak. A film igazán finom gesztusokkal lépked az időben, így a három történetszál könnyedén simul egymásba: van, hogy egy fókuszváltással válik a fekete-fehér világ színessé, van, hogy a kamera képén megjelenő szemcsék jelzik, hogy egy másik korba kerültünk. Nincs hirtelen ugrás, nem zökken ki a néző attól, hogy három ennyire más történelmi környezetbe csöppen.

Utóbbiak elhatárolását operatőri eszközök is jelzik. A jelenben tökéletesen komponált és bevilágított terekben vagyunk, gyakoriak a totálképek, és a főszereplő arcáról nem sok érzelem olvasható le. Mindez megteremti a modern világunkra olyan nagyon jellemző ridegséget, az elszigetelődés, a magány érzetét. Ez a szál 2020 körül játszódik, ami a COVID-járvány idejére esik. A főszereplő egy neves hongkongi agykutató (Tony Leung Chiu-wai), aki a lezárások miatt egy németországi kampuszon reked, és tudományos kísérletekbe kezd a fával. Ez a hirtelen jött „csapás” fordul végül csodába, és a krízishelyzetben a természetben való elmélyülés által kapcsolódhat össze növény és ember.

Majd elsőként a XX. század elejére lépünk vissza az időben. Ez a szál az egyetem egyik első női hallgatójáról szól, aki a fotográfián keresztül fedezi fel a növényekben rejlő csodákat. A filmnek ez a rétege nagy hangsúlyt fektet Enyedi visszatérő témájára, a feminizmusra. Ahogy más filmjeiben is, például Az én XX. századom-ban, itt sem dühös kiáltványként kell érteni a feminizmust, hanem sokkal inkább egy ironikus, játékos és kozmikus vizsgálatát látjuk a női szerepeknek. Fontos megemlíteni Luna Wedler kiemelkedő színészi játékát, aki Marcello Mastroianni-díjat kapott a szerepéért a 2025-ös Velencei Filmfesztiválon.

A harmadik történetszál a hidegháborús időszak, a diákmozgalmak kora. Itt egy fiatal lány és egy fiú történetét követhetjük nyomon, akik a kor politikai és társadalmi változásai közepette a legnagyobb figyelmet egy muskátlira fordítják. Nem hiába, hiszen különleges felfedezésekre tesznek szert a növény környezetre adott reakcióival kapcsolatban. Nagyon izgalmas színeket használnak ennek a világnak az ábrázolására. Nyilván a korszak hiteles demonstrálása miatt is, de nézőként kellemes elmerülni a melegebb árnyalatokban. A lila visszatérő motívum, ugyanis ez a muskátli színe, és a lány is több alkalommal visel magán lilát. A jelenben zajló történetszál tónusai ehhez képset gyakran sokkal hidegebbek és keményebbek, de nem annyira drasztikusan mások, hogy zavaró lenne.

Ez a film cselekményrétege, amely önmagában véve is nagyon izgalmas. De a Csendes barát ennél sokkal több. A film valójában egy igazi mestermű, amely képes az ember figyelmét kiterjeszteni a növények világára és azokra az apró csodákra, amelyek között élünk, de a rohanó, zajos hétköznapok könnyen elterelik róluk a figyelmünket. A legmeghatározóbb atmoszférateremtő ereje a zenének van, amely gyakran lassan mozgó, vagy kitartott képek alatt csendül fel. Miközben a kamera a fákat pásztázza, vagy a növényeket figyeli, a zene azt sugallja, hogy ne csak az ágakat vagy a leveleket nézzük, hanem érezzük át azt a belső világot, azt a szépséget amiben ők léteznek. Mintha a zene is a növényi tudat állapotába helyezne minket.

Rendkívül aprólékos módon szemlélhetjük őket, gyakoriak a makro objektívvel felvett részek, vagy a röntgenképszerű ábrázolás. A film végi katarzist azonban egy totálkép hozza el, amikor a fát egy különleges állapotában szemlélhetjük. Ami sokkal többet mond annál, ami: valójában magáról a születésről szól, az élet folyamatos továbbadásáról. Mindeközben szintén egy kellemes, könnyed zene az aláfestés, Johann Wolfgang Goethe: Vándor éji dalának egy feldolgozása.

Tulajdonképpen az egész film lényegét összefoglalja ez a néhány sor: „Immár minden bércet/Csend ül,/ Halk lomb, alig érzed,/ lendül:/ Sóhajt az éj./ Már búvik a berki madárka,/ Te is nemsokára/ nyugszol, ne félj...” (Tóth Árpád fordítása) Enyedi mintha azt üzenné ezzel a nézőnek, hogy bár a történelemben a kihívások és a problémák állandóak, ahogy ezt a COVID-járvány is bizonyította, de vannak a környezetünkben „csendes barátok”, akik alá leülhet minden „vándor”. 

Hogy ne csak rettegésben éljen, hanem azt is észrevegye, hogy a fák talán antennák. Nemcsak a történelmi korszakokat kötik össze, hanem az eget is a földdel. Ez a növényi nézőpont ad egy elcsendesedett élményt a nézőnek: nagy szenzációk, tömérdek díszlet vagy bonyolult dramaturgia helyett azt az ürességet, amelyben megszólalhat egy fa. 

Hegedűs D. Géza 1993-ban esténként olvasta fel Rudyard Kipling novellagyűjteményét, a kislányainak. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ebből a műből egy minden generációnak szóló családi musicalt lehetne színpadra állítani. „Gyerekkoromban nekem is a szüleim olvastak fel Rudyard Kipling történet-fűzéréből, A dzsungel könyvéből. Aztán az ibrányi moziban, gyerekként az emlékezetembe égett ennek a felkavaró történetnek a fekete-fehér amerikai filmváltozata, Korda Zoltán rendezésében, Sabu-val a főszerepben, Maugli szerepében. Nem véletlen, hogy én is beálltam a hagyományt továbbvivő kulturális láncolatba.” – idézi fel Hegedűs D. Géza.

Ezután egy több mint 3 évig tartó csapatmunka kezdődött: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László, Békés Pál és Geszti Péter rendszeresen találkoztak, hogy közösen dolgozzák ki az ötletet. „A dzsungel könyve, egy mini-book, az emberiség felnőtté válásának egyik lehetséges története, metaforája. Mese és valóság, látomás és indulat, költészet és humor, szerelem és durva érdek, értelem és ösztönök, élet és halál. Ezek formálják az előadásunk kiszámíthatatlan dinamikáját. A kreatív ötleteket, fantáziát, teremtő energiákat a csodálatos alkotótársak adták az előadáshoz. Dés László zenéje, Geszti Péter dalszövegei, Békés Pál librettója, Imre Zoltán koreográfiája, Radnóti Zsuzsa dramaturgi munkája zsenialitásuk együttműködésének eredménye. Ezért nem veszít erejéből az előadás. És köszönhető persze a kezdetek óta kíváncsisággal, odaadással, szorgalommal, szakmai hivatástudattal a színpadon és a háttérben teljesítő kollégáknak” – teszi hozzá a rendező, aki az előadásban részt vevő főiskolásokat nem szokványos tréninggel készítette fel a bemutatóra.

„Lassan három hónapja, hogy reggelente álmos zsivaj keltegeti a Margitszigetet. Éppen ennyi ideje, hogy egy energikus tréner körbe fut a parton, maga után vonva ifjú karavánját. Miután végigkocogtak a szigeten, a konditeremben tetőzik az izomláz, de csak jó néhány leúszott hossz után, a szaunában kapnak kegyelmet a kimerült ifjak. Ám mindez nem kegyetlenség, csupán tanári jóindulat és rendezői követelmény. A tréner ugyanis nem más, mint Hegedűs D. Géza, a stáb pedig a Színművészeti Főiskola osztálya. S hogy miért ez a gyilkos hajsza? Kiplingért” – számoltak be a felkészülésről egy korabeli újságban.

A szövegkönyv hat átírás után nyerte el végleges formáját. És elkezdődött a dalok írása. Dés László pedig szokatlan ötlettel állt elő: családja révén ismerkedett meg a Rapülők szövegeivel, és mivel akkori állandó szerzőtársa nem tudta vállalni A dzsungel könyvét, Geszti Pétert kérte fel a munkára. „Az alkotó csapat legfiatalabb, zöldfülű tagja, úgy éreztem, hogy Hegedűs D. Géza rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Békés Pali és Dés Laci úgy fogadtak be maguk közé, mint a darabban Mauglit veszi pártfogásba Balu, Akela, Bagira. Szerencsére Sir Kán nem volt a csapatban. Az volt a szerencsém, hogy fel sem fogtam akkor, milyen ritka komoly lehetőséget kaptam, és így bátran belevágtam a dalszerzésbe. Ma már sokat nevetek korabeli soraimon, át-átsüt rajtuk a tejfogú vad szertelensége, láblógató vidámsága, és itt kezdtem felnőtté válni dalszerzőként is, amikor olyan dalokat kellett megírni, mint például amilyen az Amíg őriz a szemed lett. De időtállónak, érvényesnek látom, hallom őket, és ezt nem pusztán az eredmény igazolja, hanem az, hogy ha beülök egy előadásra, azt érzem, ma is ugyanúgy működik a humoruk, az egzotikumuk, a romantikájuk vagy a dinamikájuk. Jó passzban voltunk mind, akik ezt a darabot összeraktuk, és Dés Lacival történt egymásra találásunk minden optimizmusa és energiája ott lüktet a dalokban. Akkori fiatalságunk hangjai egyelőre nem látszanak öregedni” – idézi fel Geszti Péter.

„A kritikusok, sőt, a nézők egy része is slágereken mérik egy zenés darab színvonalát, sikerét. Ez nem így van. A dzsungel könyve darabunkban egyetlen nagy sláger nincsen. De a dalok tökéletesen működnek a színpadon, a történeten belül. És ez a fontos. Akkor jó egy színpadi zene, akkor átélhető, ha tökéletesen illeszkedik a darabban előforduló szituációkhoz. Amikor bemutatták a darabot, sejtettük, hogy siker lesz, de erre azért senki sem számított. Ha tudnám a titkát, minden évben írnék egy sikerdarabot. De egy biztos, jó a szövegkönyv, jók a dalok a zene, a koreográfia, és jó a színház, amelyik játssza! Ideális körülmények között született meg az előadás, nagyszerű munkatársakkal, egyetértésben, harmóniában. És ez máig rányomja a bélyegét az előadásra. És persze maga a történet. Van humora, van lírája, de…! Egy helyes, szimpatikus, » művelt « fiatal srác, aki hiába tudja tökéletesen a dzsungel törvényeit, hiába találja fel magát jól minden helyzetben, egyet mégsem tud elérni: hogy befogadják. Sem itt, sem ott. És ez sajnos nagyon aktuális a mai világban” – teszi hozzá Dés László.

A nagy érdeklődésre való tekintettel az idei Art and Antique-on újabb termeket nyitnak meg a Bálnában a látogatók előtt. A festmények és szobrok mellett egyre jelentősebb arányban jelennek meg bútorok, ékszerek, szőnyegek, könyvek és egyéb műtárgyak a vásár kínálatában.

„Az Art and Antique minden évben átfogó képet ad a magyar műkincspiac hazai helyzetéről. Büszkék vagyunk rá, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a kiállítók és a publikum körében, ezért 2026-ban látogatói rekordra számítunk” - mondta el Tausz Ádám főszervező. „Külön öröm, hogy egyre fiatalabb a közönség: a húszas korosztály pontosan annyira lelkes a művészetek iránt, mint az X generáció tagjai. Ennek megfelelően idén megújult arculattal jelentkezünk, és a kínálat is egyre sokszínűbb” – tette hozzá Tausz Ádám.

Az Art and Antique az év legfontosabb művészeti seregszemléje, ahol a legújabb kortárs művek jól megférnek a klasszikus festmények és patinás bútorok mellett. A Bálnában tartott rendezvény fő vonzereje, hogy pár ezer forintos design tárgyakat és kiegészítőket ugyanúgy találnak az érdeklődők, mint több tízmilliós gyűjtői műkincseket. A vásárlás nem kötelező, az Art and Antique kiváló program azok számára is, akik szeretnének elveszni a műtárgyak színes forgatagában.

Az érdeklődők tárlatvezetésekkel és nyereményjátékkal is találkozhatnak az év legsokoldalúbb művészeti eseményén. A játékot a BÁV ART Aukciósház és Galéria hirdette meg és stílusosan egy különleges nyakék a főnyereménye. A 14 karátos, fehéraranyból készült láncot és medált egy 0,485 ct briliáns csiszolású gyémánt díszíti, értéke pedig meghaladja a 600 ezer forintot. Valaki a látogatók közül ezzel a csillogó, elegáns ékszerrel távozik a kiállításról.

acb Galéria, Ar2day Gallery, ARTCORE Art & Design, BÁV ART Aukciósház és Galéria, Budapest Poster Gallery, Cogito Art Galéria, Csók István Galéria és Antikvitás, Dávid Galéria, Einspach & Czapolai Fine Art, Equilor Fine Art, Erdész Galéria, Faur Zsófi Galéria, Földvári Books, INDA Galéria, Initio Arts and Design, K Galéria, Kálmán Makláry Fine Arts, Kilim Szőnyeg, Kisterem Galéria, Kordás Galéria, Központi Antikvárium, Lumas Galéria, Moró Antik Galéria, NACO, Nagyházi Galéria és Aukciósház, NÁSFA Antik Galéria, Nemes Galéria, Neo Deco, Neves Kor-Társ Galéria, Noble Art Nexus, November Galéria, Ódon-Fon Antiques & Prop House, Opera Antikvitás, Orgona 22 Galéria, Primtex&Bernabo Art-Furniture, Pro-Art Frame, Random Galéria, Rechnitzer Galéria, Roland Gyetvai Works of Art, SVD Ékszer, Szikra Galéria, The Space Gallery, TOBE Gallery | TOBE Project, Viltin Galéria, Vintage Galéria, Virág Judit Galéria, Woodelier, WOP Galéria Budapest

A mai olvasópróbával elindult a Teljesen idegenek próbafolyamata. A keserédes humorral fűszerezett színdarab Paolo Genovese 2016-os nagysikerű olasz filmje alapján készült, amelynek az elmúlt 10 év alatt számos változata látott napvilágot a világ mozivásznain és színpadain – a magyar filmadaptációt BÚÉK címmel láthatták a nézők.

Az ismert történet szerint egy baráti társaság tagjai egy közös vacsora alkalmával kirakják az asztalra a mobiltelefonjukat, és megállapodnak, ha bárkinek jelez a készüléke, ki kell hangosítani, hogy együtt hallgassák meg a hívásokat, együtt olvassák el a bejövő üzeneteket. Természetesen az értesítések folyamatosan jönnek, a szereplők pedig rádöbbennek, hiába gyerekkori barátok vagy éppen házastársak, mégsem ismerik egymást.

„A darab tele van vidám, humoros helyzetekkel, mégis keserű íz marad az ember szájában. Mélyebb történet annál, mint hogy pusztán azon szórakozunk, hogy más emberek titkai kiderülnek” – mondta a rendező, Barnák László főigazgató. A dinamikus jelenetek gyorsan követik egymást a sodró lendületű produkcióban, miközben egyre több titokra derül fény és fokozódik a feszültség, a közönség egyre több kapcsolódási lehetőséget talál a szereplőkkel, akik rettegnek attól, hogy más fénytörésben fogják látni őket a barátaik, miután lelepleződtek.

Ezt a kettősséget erősíti a Barnák László és a színház produkciós vezetője, Polgár Péter által megálmodott látvány is: egy leddel kirajzolt, átlátható, stilizált tér, amely éles ellentétben áll a karakterek titkolózásával. A szövegkönyvet Varsányi Anna dolgozta át Sediánszky Nóra fordítása alapján, a jelmezeket pedig a színészekkel együtt fogják személyre szabni az alkotók. A társulathoz vendégművészként csatlakozik A szentből már ismert Sárközi-Nagy Ilona, valamint két gyerekszereplő, Bakonyi Dorka és Borka Zenke Abigél.

„A darabban fekete dobozként hivatkozunk a telefonunkra, ami a valóságban is helytálló kifejezés: benne van az egész életünk, az emlékeink, rajta keresztül tartunk kapcsolatot, melyekről gyakran kiderül, hogy felszínesek” – fogalmazott a rendező, és kitért arra is, az előadás hatására a nézők is elgondolkodhatnak majd a saját titkaikon, erkölcseiken, morális normáikon. Izgalmas produkció várja a szegedieket.