Súgópéldány

Hegedűs D. Géza 1993-ban esténként olvasta fel Rudyard Kipling novellagyűjteményét, a kislányainak. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ebből a műből egy minden generációnak szóló családi musicalt lehetne színpadra állítani. „Gyerekkoromban nekem is a szüleim olvastak fel Rudyard Kipling történet-fűzéréből, A dzsungel könyvéből. Aztán az ibrányi moziban, gyerekként az emlékezetembe égett ennek a felkavaró történetnek a fekete-fehér amerikai filmváltozata, Korda Zoltán rendezésében, Sabu-val a főszerepben, Maugli szerepében. Nem véletlen, hogy én is beálltam a hagyományt továbbvivő kulturális láncolatba.” – idézi fel Hegedűs D. Géza.

Ezután egy több mint 3 évig tartó csapatmunka kezdődött: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László, Békés Pál és Geszti Péter rendszeresen találkoztak, hogy közösen dolgozzák ki az ötletet. „A dzsungel könyve, egy mini-book, az emberiség felnőtté válásának egyik lehetséges története, metaforája. Mese és valóság, látomás és indulat, költészet és humor, szerelem és durva érdek, értelem és ösztönök, élet és halál. Ezek formálják az előadásunk kiszámíthatatlan dinamikáját. A kreatív ötleteket, fantáziát, teremtő energiákat a csodálatos alkotótársak adták az előadáshoz. Dés László zenéje, Geszti Péter dalszövegei, Békés Pál librettója, Imre Zoltán koreográfiája, Radnóti Zsuzsa dramaturgi munkája zsenialitásuk együttműködésének eredménye. Ezért nem veszít erejéből az előadás. És köszönhető persze a kezdetek óta kíváncsisággal, odaadással, szorgalommal, szakmai hivatástudattal a színpadon és a háttérben teljesítő kollégáknak” – teszi hozzá a rendező, aki az előadásban részt vevő főiskolásokat nem szokványos tréninggel készítette fel a bemutatóra.

„Lassan három hónapja, hogy reggelente álmos zsivaj keltegeti a Margitszigetet. Éppen ennyi ideje, hogy egy energikus tréner körbe fut a parton, maga után vonva ifjú karavánját. Miután végigkocogtak a szigeten, a konditeremben tetőzik az izomláz, de csak jó néhány leúszott hossz után, a szaunában kapnak kegyelmet a kimerült ifjak. Ám mindez nem kegyetlenség, csupán tanári jóindulat és rendezői követelmény. A tréner ugyanis nem más, mint Hegedűs D. Géza, a stáb pedig a Színművészeti Főiskola osztálya. S hogy miért ez a gyilkos hajsza? Kiplingért” – számoltak be a felkészülésről egy korabeli újságban.

A szövegkönyv hat átírás után nyerte el végleges formáját. És elkezdődött a dalok írása. Dés László pedig szokatlan ötlettel állt elő: családja révén ismerkedett meg a Rapülők szövegeivel, és mivel akkori állandó szerzőtársa nem tudta vállalni A dzsungel könyvét, Geszti Pétert kérte fel a munkára. „Az alkotó csapat legfiatalabb, zöldfülű tagja, úgy éreztem, hogy Hegedűs D. Géza rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Békés Pali és Dés Laci úgy fogadtak be maguk közé, mint a darabban Mauglit veszi pártfogásba Balu, Akela, Bagira. Szerencsére Sir Kán nem volt a csapatban. Az volt a szerencsém, hogy fel sem fogtam akkor, milyen ritka komoly lehetőséget kaptam, és így bátran belevágtam a dalszerzésbe. Ma már sokat nevetek korabeli soraimon, át-átsüt rajtuk a tejfogú vad szertelensége, láblógató vidámsága, és itt kezdtem felnőtté válni dalszerzőként is, amikor olyan dalokat kellett megírni, mint például amilyen az Amíg őriz a szemed lett. De időtállónak, érvényesnek látom, hallom őket, és ezt nem pusztán az eredmény igazolja, hanem az, hogy ha beülök egy előadásra, azt érzem, ma is ugyanúgy működik a humoruk, az egzotikumuk, a romantikájuk vagy a dinamikájuk. Jó passzban voltunk mind, akik ezt a darabot összeraktuk, és Dés Lacival történt egymásra találásunk minden optimizmusa és energiája ott lüktet a dalokban. Akkori fiatalságunk hangjai egyelőre nem látszanak öregedni” – idézi fel Geszti Péter.

„A kritikusok, sőt, a nézők egy része is slágereken mérik egy zenés darab színvonalát, sikerét. Ez nem így van. A dzsungel könyve darabunkban egyetlen nagy sláger nincsen. De a dalok tökéletesen működnek a színpadon, a történeten belül. És ez a fontos. Akkor jó egy színpadi zene, akkor átélhető, ha tökéletesen illeszkedik a darabban előforduló szituációkhoz. Amikor bemutatták a darabot, sejtettük, hogy siker lesz, de erre azért senki sem számított. Ha tudnám a titkát, minden évben írnék egy sikerdarabot. De egy biztos, jó a szövegkönyv, jók a dalok a zene, a koreográfia, és jó a színház, amelyik játssza! Ideális körülmények között született meg az előadás, nagyszerű munkatársakkal, egyetértésben, harmóniában. És ez máig rányomja a bélyegét az előadásra. És persze maga a történet. Van humora, van lírája, de…! Egy helyes, szimpatikus, » művelt « fiatal srác, aki hiába tudja tökéletesen a dzsungel törvényeit, hiába találja fel magát jól minden helyzetben, egyet mégsem tud elérni: hogy befogadják. Sem itt, sem ott. És ez sajnos nagyon aktuális a mai világban” – teszi hozzá Dés László.

A nagy érdeklődésre való tekintettel az idei Art and Antique-on újabb termeket nyitnak meg a Bálnában a látogatók előtt. A festmények és szobrok mellett egyre jelentősebb arányban jelennek meg bútorok, ékszerek, szőnyegek, könyvek és egyéb műtárgyak a vásár kínálatában.

„Az Art and Antique minden évben átfogó képet ad a magyar műkincspiac hazai helyzetéről. Büszkék vagyunk rá, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a kiállítók és a publikum körében, ezért 2026-ban látogatói rekordra számítunk” - mondta el Tausz Ádám főszervező. „Külön öröm, hogy egyre fiatalabb a közönség: a húszas korosztály pontosan annyira lelkes a művészetek iránt, mint az X generáció tagjai. Ennek megfelelően idén megújult arculattal jelentkezünk, és a kínálat is egyre sokszínűbb” – tette hozzá Tausz Ádám.

Az Art and Antique az év legfontosabb művészeti seregszemléje, ahol a legújabb kortárs művek jól megférnek a klasszikus festmények és patinás bútorok mellett. A Bálnában tartott rendezvény fő vonzereje, hogy pár ezer forintos design tárgyakat és kiegészítőket ugyanúgy találnak az érdeklődők, mint több tízmilliós gyűjtői műkincseket. A vásárlás nem kötelező, az Art and Antique kiváló program azok számára is, akik szeretnének elveszni a műtárgyak színes forgatagában.

Az érdeklődők tárlatvezetésekkel és nyereményjátékkal is találkozhatnak az év legsokoldalúbb művészeti eseményén. A játékot a BÁV ART Aukciósház és Galéria hirdette meg és stílusosan egy különleges nyakék a főnyereménye. A 14 karátos, fehéraranyból készült láncot és medált egy 0,485 ct briliáns csiszolású gyémánt díszíti, értéke pedig meghaladja a 600 ezer forintot. Valaki a látogatók közül ezzel a csillogó, elegáns ékszerrel távozik a kiállításról.

acb Galéria, Ar2day Gallery, ARTCORE Art & Design, BÁV ART Aukciósház és Galéria, Budapest Poster Gallery, Cogito Art Galéria, Csók István Galéria és Antikvitás, Dávid Galéria, Einspach & Czapolai Fine Art, Equilor Fine Art, Erdész Galéria, Faur Zsófi Galéria, Földvári Books, INDA Galéria, Initio Arts and Design, K Galéria, Kálmán Makláry Fine Arts, Kilim Szőnyeg, Kisterem Galéria, Kordás Galéria, Központi Antikvárium, Lumas Galéria, Moró Antik Galéria, NACO, Nagyházi Galéria és Aukciósház, NÁSFA Antik Galéria, Nemes Galéria, Neo Deco, Neves Kor-Társ Galéria, Noble Art Nexus, November Galéria, Ódon-Fon Antiques & Prop House, Opera Antikvitás, Orgona 22 Galéria, Primtex&Bernabo Art-Furniture, Pro-Art Frame, Random Galéria, Rechnitzer Galéria, Roland Gyetvai Works of Art, SVD Ékszer, Szikra Galéria, The Space Gallery, TOBE Gallery | TOBE Project, Viltin Galéria, Vintage Galéria, Virág Judit Galéria, Woodelier, WOP Galéria Budapest

A mai olvasópróbával elindult a Teljesen idegenek próbafolyamata. A keserédes humorral fűszerezett színdarab Paolo Genovese 2016-os nagysikerű olasz filmje alapján készült, amelynek az elmúlt 10 év alatt számos változata látott napvilágot a világ mozivásznain és színpadain – a magyar filmadaptációt BÚÉK címmel láthatták a nézők.

Az ismert történet szerint egy baráti társaság tagjai egy közös vacsora alkalmával kirakják az asztalra a mobiltelefonjukat, és megállapodnak, ha bárkinek jelez a készüléke, ki kell hangosítani, hogy együtt hallgassák meg a hívásokat, együtt olvassák el a bejövő üzeneteket. Természetesen az értesítések folyamatosan jönnek, a szereplők pedig rádöbbennek, hiába gyerekkori barátok vagy éppen házastársak, mégsem ismerik egymást.

„A darab tele van vidám, humoros helyzetekkel, mégis keserű íz marad az ember szájában. Mélyebb történet annál, mint hogy pusztán azon szórakozunk, hogy más emberek titkai kiderülnek” – mondta a rendező, Barnák László főigazgató. A dinamikus jelenetek gyorsan követik egymást a sodró lendületű produkcióban, miközben egyre több titokra derül fény és fokozódik a feszültség, a közönség egyre több kapcsolódási lehetőséget talál a szereplőkkel, akik rettegnek attól, hogy más fénytörésben fogják látni őket a barátaik, miután lelepleződtek.

Ezt a kettősséget erősíti a Barnák László és a színház produkciós vezetője, Polgár Péter által megálmodott látvány is: egy leddel kirajzolt, átlátható, stilizált tér, amely éles ellentétben áll a karakterek titkolózásával. A szövegkönyvet Varsányi Anna dolgozta át Sediánszky Nóra fordítása alapján, a jelmezeket pedig a színészekkel együtt fogják személyre szabni az alkotók. A társulathoz vendégművészként csatlakozik A szentből már ismert Sárközi-Nagy Ilona, valamint két gyerekszereplő, Bakonyi Dorka és Borka Zenke Abigél.

„A darabban fekete dobozként hivatkozunk a telefonunkra, ami a valóságban is helytálló kifejezés: benne van az egész életünk, az emlékeink, rajta keresztül tartunk kapcsolatot, melyekről gyakran kiderül, hogy felszínesek” – fogalmazott a rendező, és kitért arra is, az előadás hatására a nézők is elgondolkodhatnak majd a saját titkaikon, erkölcseiken, morális normáikon. Izgalmas produkció várja a szegedieket.

A Dóm tér látványos nagyprodukciói és az újszegedi koncertsorozat színvonalas zenei kínálata mellé újabb tartalmas kikapcsolódási lehetőségeket kínál a szegedieknek és a napfény városába látogatóknak idén a Szegedi Szabadtéri Játékok. A 95 éves fesztivál újabb izgalmas színházi produkciókat tűzött műsorára: elismert vendégtársulatok kedvelt művészekkel bemutatott darabjait, amelyek június végétől augusztus közepéig változatos műfajokban szórakoztatják majd a közönséget.

Az öt meghívott produkció között elsőként a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka, az Oscar kerül színre. Claude Magnier világhírű bohózatát két, nagy sikerű filmváltozatban is szívébe zárta a közönség, Louis de Funès illetve Sylvester Stallone főszereplésével. A lányos apaként szerteágazó kalamajka közepébe csöppenő vagyonos szappangyáros alakját ezúttal Gáspár Tibor Jászai-díjas, Érdemes művész formálja meg. Szőcs Artur korunkra hangolt rendezésében pedig még egy okosotthon technikai csodái is fokozzák a bonyodalmakat június 26-án és 27-én.

Egy héttel később, július 3. estéjén ikonikus nagyoperett, a Csárdáskirálynő érkezik Újszegedre, méghozzá többszörösen díjnyertes produkcióban, a Nagyváradi Szigligeti Színház művészeinek közreműködésével. A Jászai Mari-díjas Novák Eszter nagyszabású rendezése valódi operettcsillagokkal, dekadensen korhű látvány-és érzésvilággal mutatja be a boldog békeidők végórájában játszódó Kálmán Imre-klasszikust.

Július 17-én és 18-án egy legendás filmsorozat világelső színpadi változatát láthatják a Szabadtéri nézői. A Csengetett, Mylord? szeleburdi szereplői a britek mellett a hazai tévénézők számára is kedves ismerősökké váltak. Az Orlai Produkció, a Jászai Mari-díjas Kocsis Gergely rendezése olyan színésznagyságok, mint a Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Molnár Piroska, valamint Gyabronka József és Debreczeny Csaba Jászai Mari-díjasok közreműködésével állítja színpadra az 1920-as évekbe repítő, az arisztokrácia és a személyzet hóbortjait egyaránt ellenállhatatlan humorral kifigurázó filmsorozat első szériájának történéseit.

Nőkről, de korántsem csak nőknek szóló, fergeteges zenés vígjáték is színre kerül a Liliom Produkció előadásában. A Tallós Rita-rendezte Hőhullámban az Artisjus-díjas, Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Détár Enikő, Gyebnár Csekka, Fésűs Nelly és Ladinek Judit négy különböző karakterű, nyári szabadságát töltő barátnő szerepében találkozik majd, az újszegedi deszkákra idézett spanyol tengerparton pedig Szőke Zoltán várja őket és a közönséget a július 25-i előadáson.

A nyarat végül egy humorban gazdag szving-musical, az Amerikai komédia alkalmai zárják augusztus 14-én és 15-én. A luxushajó fedélzetén kibontakozó kalandok középpontjában a Jászai-, EMeRTon- és Honthy-díjas Janza Kata által megformált fiatal üzletasszony áll, akinek nemcsak az Arany Medál díjas Simon Kornél, de a Művészek Magyarországért- és Honthy-díjas Bálint Ádám is teszi majd a szépet; és Falusi Mariann Artisjus-díjas színművész-énekesnő is feltűnik a Veres1Színház fergeteges előadásában. Aszlányi Károly azonos című komédiája alapján a librettót és a dalszövegeket Lőrinczy Attila írta, a zenéről pedig ki más, mint Bársony Bálint, Artisjus- és Fonogram-díjas komponista és szaxofonművész gondoskodott. A közkedvelt történet ezúttal a Kálmán Imre- és Nívó díjas Peller Károly rendezésében kel életre.

A minőségi kikapcsolódást, egyúttal felhőtlen szórakozást nyújtó produkcióra már kaphatók a jegyek a szegedi Fesztivál Jegyirodában és a Szabadtéri online platformjain. Azon rajongókra gondolva, akik nem érik be egy feledhetetlen szegedi élménnyel, kedvezményes áron hozzáférhető bérletekkel is készül a Fesztivál. Az Újszegedi esték három bérletkonstrukciójában az Oscar, a Csárdáskirálynő és a Csengetett, Mylord? pénteki előadásait párosíthatják szabadon az érdeklődők. Bérletvásárlásra március 31-ig van lehetőség. Az ajánlat részleteiről, akárcsak az előadásokkal kapcsolatos további információkról a Szabadtéri weboldalán olvasható részletes tájékoztatás.

Wolfgang Amadeus Mozart zenéjében akkor is felfedezhető az énekhang iránti vonzalom, amikor hangszerre komponál. Ezt az állítást támasztja alá az évad egyik kiemelt szerzőjének szentelt szimfonikus hangverseny, ahol operai és zenekari művek egyaránt elhangoznak. Az est különlegessége, hogy Mozart mindkét sinfonia concertantéja megszólal a koncerten. Ez a szimfóniák és a versenyművek ötvözeteként értelmezhető műfaj az 1770-es években kezdett kialakulni, amivel Mozart a húszas évei elején európai turnéi során találkozott és csakhamar maga is próbát tett vele.

A két Esz-dúrban írt, háromtételes darab közül a hegedűre, brácsára és zenekarra készült sinfonia concertantéban a szólista hangszerek úgy folytatnak párbeszédet egymással, hogy közben nem válnak ki élesen a zenekari környezetből. Érdekesség, hogy az esten a két szólóhangszert az OPERA Zenekar elsőkoncertmester-házaspárja, Dimcevski Alexandre Anatolii és Nagao Haruka tolmácsolja, akik összeszokottsága egymással és az együttessel kivételes élménynek ígérkezik.

A négy fúvósra írt sinfonia concertante igazi rejtély: Mozart eredeti műve elveszett, és a csaknem 90 évvel később felfedezett kézirat, bár több részletében hordoz mozarti jegyeket, hangszerelése és más stílusjegyei alapján későbbi korokat idéz. A kétségek ellenére ritka és izgalmas felfedezés egyszerre négy különböző karakterű fúvós hangszert szólista szerepkörben meghallgatni, amelyek értő tolmácsolásában a zenekar tagjai közül Salvi Nóra (I. oboa), Rumy Balázs (I. klarinét), Fábry Bálint (I. fagott) és Lakatos Péter (I. kürt) vesz részt.

Az operai vonatkozásokra tekintettel a koncert Mozart befejezetlenül maradt színpadi műve, A rászedett vőlegény nyitányával és kvartettjével veszi kezdetét. A kétrészes nyitány során a vígoperákra jellemző, lendületes muzsika később egy lassúbb részbe vált át, amiben a mozarti életmű egyik legszebb fuvolaszólama szerepel. Ezt követi az „Ah, ah che ridere” kezdetű pergő kvartett, ahol a nevetés is zenei motívummá válik, miközben a karakterek egymás szavába vágnak. A számos humorforrást tartogató részletben, ami a hónap folyamán A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című pasticcio-operában színpadi körülmények között is megelevenedik, most Balga Gabriella (Bettina), Balczó Péter (Pulcherio), az operastúdiós Pál Botond (Don Asdrubale) és Pataki Bence (Bocconio) idézik fel az ősváltozatot.

A hangversenyt a híres „Haffner” szimfónia zárja. A darabot Mozart a fiatalkori pályáját támogató tehetős salzburgi család ifjú tagja, Sigmund Haffner nemesi rangra emelkedésének alkalmából írta eredetileg szerenádként, amit két tételének elhagyásával később dolgozott át szimfóniává. A Szöktetés a szerájból című vígoperával egy időben született kompozíción érezhetők előbbi hatásai is, a zárótétel egyes elemei Ozmin akasztófajáriájának motívumával és a Figaro lakodalma nyitányával is rokonságot mutatnak.

Az Aranykor Mozart esten a Magyar Állami Operaház Zenekarát Halász Péter első vendégkarmester dirigálja. A mozarti muzsika alapos ismerője A varázsfuvola tavaly év végi sorozata után tér vissza a bécsi klasszikus zeneszerző munkásságához. A február 1-jei hangverseny műsorát az érdeklődők kedvezményes helyárak mellett a január 31-i délelőtti nyilvános főpróbán is meghallgathatják.

A Changes egyetlen nap története, amelyben egy középkorú pár életének látszólag jelentéktelen mozzanatai sűrűsödnek drámai helyzetekké. Nina parlamenti képviselő, aki több terepen igyekszik helytállni, most épp egy női menedékház bezárása ellen küzd, Mark pedig, aki sikeres jogászkarriert hagyott maga mögött, általános iskolai tanítóként dolgozik. A közös reggeli után szakmai kihívásokkal, emberi dilemmákkal, váratlan krízisekkel találkoznak napjuk során, és közös kibeszéletlen problémáik is utolérik őket. Estére mindkettőjük életében megváltoznak a dolgok, és nem ugyanaz a két ember ér haza, mint aki elindult.

A darab szerzője Maja Zade, a berlini Schaubühne dramaturgja. Az előadásban Fullajtár Andrea és Rajkai Zoltán látható, rendezője Székely Kriszta, a fordítást és a dramaturgi feladatokat pedig Szabó-Székely Ármin jegyzi.

A darab színpadi megvalósításának egyik különleges kihívása, hogy a két színész több mint húsz szerepet formál meg, jelmezek és egyéb külső jelzések helyett szinte kizárólag saját színészi eszköztárukra támaszkodva.

Az előadást március 7-én mutatják be.

A látványos koreográfiák és a lélegzetelállító artistaprodukciók megismételhetetlen, különleges élményt ajánlanak a közönség számára. A Csillagok találkozása című gálaest valódi kulturális találkozás, amely hidat képez a különböző generációk és műfajok között.

Az esten színpadra lép Fischl Mónika, Nádasi Veronika, Homonnay Zsolt, Kiss Zoltán, Sándor Péter, Szomor György, Tassonyi Balázs (e.h. SZFE), a Duo Aerial DNA - lengőrúd (Izrael), a Duo Sabawian - adagio (Etiópia), a Flying Tabares - fliegende/lengő trapéz (Argentína–USA), Kelly Folco - egykerekű (Olaszország), Thomas Lacey - kutyaszám (Egyesült Királyság), valamint a Duo Kriko - gurtni (Magyarország). Az est házigazdája Tassonyi Balázs, közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara és Zenekara, vezényel Tassonyi Zsolt. Közreműködik továbbá a Fővárosi Nagycirkusz zenekara, tánckara és artistaművészei, a zenekar vezetője Szakál László. Az est koreográfusai: Fejes Kitty és Simon István. Produkciós menedzser: Csicsely Zoltán. Az est rendezője Homonnay Zsolt, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője.

A Budapesti Operettszínház és a Fővárosi Nagycirkusz szoros szakmai kapcsolata nem újkeletű. Mint ahogyan Kiss-B. Atilla, a Nagymező utcai teátrum főigazgatója és Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója egy korábbi interjúban kifejtették, kultúrstratégiai intézményekként közös a felelősségük abban, hogy elérjék a lehető legszélesebb nézőközönséget, éppen ezért az Operettszínház és a Cirkusz évek óta magas minőségű és szerteágazó együttműködésre tekinthet vissza. Ennek egyik kiemelkedő megnyilvánulása A cirkuszhercegnő és Az Orfeum mágusa című nagyoperettek, valamint a Carmen című musical operettszínházi bemutatói. A két intézményvezető hangsúlyozta, hogy láthatóvá teszik a két műfaj kooperációját a művészi, színpadi összjáték terén is. Amikor a két összművészeti műfajt jó ízléssel egymás mellé rendelik, a katarzis élménye megsokszorozódik.

A pillanat nemcsak a rajongóknak, hanem nekik is különleges: egy estére visszatér minden energia, minden mozdulat, minden emlék, amiért annak idején milliók szerették meg őket. Bereczki számára nem is volt kérdés, hogy erre a koncertre, amelyen helyet kapnak életének legjelentősebb mérföldkövei, vendégként színpadra szólítja majd a kollégáit.

„De régen volt, hogy utoljára egy színpadon álltunk így hárman! Az még régebben, hogy először... Most viszont itt az idő, hogy végre megint együtt énekeljünk! Lehetsz király még egyszer így, hárman… kimondani is adrenalin!” – árulta el az este főhőse, Bereczki Zoltán, aki Mercutio szerepében örökre beírta magát a hazai zenetörténelembe.

Dolhai Attila is szeretettel emlékszik vissza azokra az időkre, amikor egy ország kezdett el rajongani nem csak értük, hanem a zenés színházért is.

„Hihetetlen belegondolni, hogy 22 év telt el azóta, hogy először felment a függöny a Rómeó és Júliára. Akkor még azt hittük, csak egy újabb musical bemutató lesz, aztán hirtelen popsztároknak kijáró sikolyok, teltházak és olyan rajongás vett minket körül, amire egyikünk sem volt felkészülve. A Lehetsz király koreográfiáját azóta is bárhol, bármikor el tudnám táncolni – igaz, ma már előtte bemelegítek, mert negyven felett az ember óvatosabb. De amikor most újra együtt állunk színpadra, ugyanazt az energiát érzem, mint akkor. Az azóta megélt sikereket most újra együtt ünnepeljük majd” – mesélte nevetve Dolhai Attila.

Mészáros Árpád Zsolt is nosztalgiával készül a közös produkcióra, amelyben természetesen a teljes koreográfiát is eltáncolja majd a legendás hármas.

A Bereczki 50 fellépői között természetesen ott lesz Szinetár Dóra is, aki nemcsak a Rómeó és Júlia női főszerepét játszotta, de több duettlemezük is jelent meg közösen Bereczkivel. Az énekes nemrég elárulta, a dalválasztásnál – személyes ok vezérelte, mindenképpen szeretné, ha a színpadon elhangozna közös lányuk kedvenc altatója is.

A magyarságnak Kölcsey Ferenc műve előtt nem volt hivatalosan elfogadott, az egész nemzetet egybefogó himnusza: a katolikusok a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű éneket, míg a reformátusok a Tebenned bíztunk, elejétől fogva kezdetű zsoltárt énekelték. Hivatalos alkalmakkor az osztrák császári himnuszt játszották, de igen népszerű volt a magyarság körében az inkább csak érzelmi-szimbolikus jelentőséggel bíró, és több esetben betiltott Rákóczi-nóta is. Mivel azonban az osztrák himnusz még magyarra fordítva is ellenérzéseket váltott ki az emberekben, igény mutatkozott egy nemzeti ének létrehozására.

Bár Kölcsey Ferenc a Himnuszt már 1823-ban papírra vetette, csak 1828 decemberében jelent meg hivatalosan, Kisfaludy Károly Aurora című almanachjának 267. oldalán, Hymnus címmel. Ebben a változatban még nem olvasható „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím, azonban Kölcsey 1832-ben kiadott első kötetében már szerepel. A szakemberek egy része valószínűsíti, hogy a költő verse tudatos kísérlet volt egy magyar nemzeti himnusz megteremtésére.

A Himnusz sokáig versként élt a köztudatban, Kölcsey már nem érhette meg a megzenésítését. Azonban a szerző 1838-ban bekövetkezett halála után sem feledték el. A kézirat útja az Országos Széchényi Könyvtárig kalandos és nehezen követhető. Annyi bizonyos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia még Kölcsey halálának évében tárgyalásokat kezdeményezett a költő sógornőjével, Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról, mivel a szerző Josephine fiára, Kölcsey Kálmánra bízta a dokumentumok jelentős részét. A nő, illetve Kölcsey Ferenc fiatalkori barátja, Szemere Pál szívén viselték a költemények sorsát, azonban a tárgyalások elakadtak, amikor ajánlatot kaptak a kor legjelentősebb kiadójától, Heckenast Gusztávtól.

1844-ben Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója terjesztette fel, hogy a magyaroknak is legyen néphimnusza, és Garay János lapjában, a Regélő Pesti Divatlapban felhívást intézett a zeneszerzők felé. A pályázat az 1844. március 3-i számban jelent meg. Más források a Honderü március 9-i számát említik.

Erkel Ferenc a pályázatra „Itt az Írás, forgassátok / Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligével küldte be művét, „Deák Ferencz úrnak tisztelettel” ajánlva. Összesen tizenhárom pályamű érkezett, melyet egy tíztagú zsűri értékelt. A bizottság elnöke Petrichevich Horváth Lázár, a Honderű igazgató tulajdonosa volt, jegyzője Nádaskay Lajos, a Honderű szerkesztője. A zsűri tagjai: Binder Sebestyén, a Nemzeti Színház énektanára, Braeuer Ferenc, a belvárosi templom karnagya, Kaiser Ferenc, Mátray Gábor, a Zenede igazgatója, Schindelmeisser Lajos, a pesti német színház karmestere, Winkler Angelo, zongoraművész, Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede.

A döntést Szigligeti Ede tette közzé 1844. június 16-án, ennek értelmében: „A 20 darab arany jutalom egyhangúlag az első szám alatti, s következő jeligés pályaműnek ítéltetett oda: ’Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. Kölcsey.’, mint a melly a mellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább megközelítő, a két főkívántatóságot is, a dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben egyesíté.”

A megzenésített Himnuszt először 1844. július 2-án hallhatta a nagyközönség a pesti Nemzeti Színházban, melyről a Honderü július 6-án így írt: „A jeligés levélkék a színpadon a rendezőség és színházi titoknok jelenlétében, a bírálóválasztmány jegyzőkönyvének felolvasása után felbontatván, a nyertes pályamű szerzőjének derék maestronk s karmesterünk, Erkel Ferenc kiáltaték ki. Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásiban, mellyekkel a nyertes szerzőt kihívá. Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik.” Az első hivatalos, nyilvános megszólalásra augusztus 10-én került sor az óbudai hajógyárban, a Széchenyi gőzhajó avatási ünnepségén már hallhatták az érdeklődők. Arra azonban majdnem másfél évszázadot kellett várni, hogy hivatalosan is ez legyen a magyarság himnusza.

A 20. századi történelem az előadását és megítélését sokszor formálta, azonban a kéziratot a család féltve őrizte. Végül a háborús zűrzavartól mentve Szenes Magda adta át azt az Országos Széchényi Könyvtárnak 1944-ben (más források szerint 1946-ban) letétként. Hogy a hölgy milyen kapcsolatban állt az örökösökkel, azt nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a Miskolczy család által őrzött kéziratcsomag része volt a Himnusz – Kölcseynek nem voltak egyenes ági leszármazottjai, ezért öröksége a rokonság körében osztódott el.

Hivatalosan csak az 1989. október 23-ától hatályos XXXI. törvény 36. §-a mondta ki, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. Ez a szöveg került be a 2011. december 31-ig hatályos Alkotmányba is.

A Himnusz kéziratát ma is az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, egyike annak az alig 200 okmánynak, amely nem a könyvtár tulajdona, máig a család birtokában van. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum letéti szerződését 2017-ben újították meg, ennek értelmében határozatlan ideig a nemzet könyvtárában maradhat, és évente egyszer, a magyar kultúra napján a nagyközönség számára is látható.