Súgópéldány

Páratlanul népszerű, világszerte az egyik legtöbbet játszott musicalként jellemezte a Wickedet Szente Vajk a produkció olvasópróbáján. A június 8-án megrendezett alkalmon a rendező elárulta, Stephen Scwartz és Winnie Holzman, a világhírű musical szerzőpárosa nem adta könnyen a bemutatás jogát, ám végül bizalmat szavazott a magyar alkotóknak, hogy non-replica változatban vigyék színre Óz boszorkányainak történetét. A művész bemutatta a Szabadtéri Játékokon színre kerülő, az Erkel Színház produkciójában készülő előadás szereplőit: az Apát Fejszés Attila, Boqot Puskás-Dallos Péter, Dr. Dillamondot Csonka András, Nessarose-t Pásztor Virág, a Varázslót Feke Pál és Hevér Gábor, Madam Morrible-t Udvaros Dorottya, Fiyerót Koltai-Nagy Balázs, Glindát Tóth Angelika, Elphabát Stéphanie Schlesser alakításában láthatja majd a hazai közönség.

Bemutatta a készülő produkció alkotóit is: az előadás vizualitásáról Erkel László Kentaur díszlet- és jelmeztervező, Tóth Kázmér szcenikus és Madarász „Madár” János világítástervező gondoskodik, zenei vezetője Károly Kati, a karmesteri pálcán Balassa Krisztián és Drucker Péter osztoznak majd, a koreográfiát Túri Lajos Péter jegyzi. Ezt követően Szente ismertette Kentaurral közös díszlet- és jelmezkoncepcióját. A rendező elárulta, az előadás vizualitásának kidolgozásában egyfajta különleges szabadságot ad a tervezőknek, hogy Magyarországon még nincs akkora kultusza sem a Wickednek, sem az Óz figuráit megalkotó meseregénynek és filmfeldolgozásának, mint a tengerentúlon, így lehetőségük nyílik önálló vízió megalkotására. Az előadásban épített díszletek és fénnyel festett képi hatások együtt teremtik meg az összképet, a Dóm tér színpadára illő, grandiózus kivitelben.

A jelmezek a meseszerű és valószerű ábrázolást vegyítik, egyensúlyozva a két véglet között; emellett, utalva a történet 1930-as évekbeli eredetére, e korszak viseletesztétikája is megjelenik, és részt vesz a karakterutak kézzelfoghatóvá tételében.

Mielőtt a szereplők és az Erkel színház musical ensemble hozzákezdett a szövegkönyv felolvasásához, a dalok elénekléséhez, a rendező átfogó koncepcióját, a darab mondanivalójáról vallott gondolatait is megosztotta a próba résztvevőivel. Számára az előadás magjában az a kérdés rejlik, vajon mit ér az erkölcsi meggyőződés, amelynek valós következményei vannak? A fiatal boszorkányok és társaik más és más utat járnak be, különféle válaszokat adnak ugyanarra a világra. A morális felelősségvállalás mellett fontos szerepet játszik a cselekményben a hatalom természete, és azok a narratívák, mesék, amelyek az emberek gondolkodását meghatározzák. Elphaba története azt példázza, a közvélemény sokszor erősebb, mint a tények, és azt, hogyan viszonyulunk a mindenkori mássághoz.

Szente Vajk úgy fogalmazott: élete valamely pontján mindenki „zöld” egy kicsit, azaz megtapasztalja, milyen az, ha nem fogadják el. Így a leendő nyugati boszorkány életének, az emberek szemében gonosszá válásának története értékes tanulságokkal szolgál mindannyiunk számára.

A páratlan látványvilággal, sztártervezők és -szereplők közreműködésével születő musicalszenzációt augusztus 14-én, 15-én, 16-án, 20-án, 21-én és 22-én láthatja a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége.

A Jégvarázs nem csupán a Disney ikonikus animációs filmjének musicalváltozata, hanem egy érzelmekkel, humorral és lenyűgöző látvánnyal teli színházi élmény. A történet középpontjában a két testvér, Elsa és Anna kapcsolata áll, amely a szeretet, az elfogadás és az önmagunkra találás erejéről mesél. A világhírű dalok, a különleges színpadi megoldások és a grandiózus díszletek együtt teremtik meg azt a varázslatos világot, amely a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt magával ragadja.

A Madách Színház produkciója a Broadway-előadás szellemiségét idézi meg, miközben sajátos magyar színházi energiával és kiváló szereposztással kel életre. Az előadásban több szereposztásban láthatók a hazai musicalszínpad ismert és népszerű művészei, köztük Elsa szerepében Arany Tímea, Muri Enikő és Zámbó Brigitta, Anna szerepében pedig Gadó Anita, Hien és Kardffy Aisha.

A jubileumi, 100. előadás különleges alkalom nemcsak az alkotók és a szereplők, hanem a közönség számára is. Kevés musical jut el ilyen rövid idő alatt ekkora sikerig, a Jégvarázs azonban bebizonyította, hogy a történet üzenete és a színházi látványvilág egyaránt időtálló. A produkció a nyári időszakban is számos alkalommal látható lesz a Madách Színház nagyszínpadán, így azoknak is lehetőségük nyílik átélni ezt a különleges élményt, akik eddig még nem jutottak el az előadásra.

A június 18-i jubileumi este egyszerre ünnepe a musical műfajának, a közönség szeretetének és annak a varázslatnak, amely estéről estére életre kel a Madách Színház színpadán.

Jókai 1883-ban írta az eredeti művet, a Székely Nemzet lap tárcarovatában publikálta részletekben. Strauss ekkor már többször is járt Magyarországon, komponált magyar vonatkozású műveket (például az Éljen a magyar! polka). Jókaival is Pesten találkozott; kettejük barátságából született meg a Cigánybáró operettverziója 1885-ben. Itt már nemcsak az Erdélyben élő magyarokat, hanem a bécsi publikumot is meg kellett szólítania; így lett Barinkay Jónásból Barinkay Sándor, Cafrinkából, a boszorkányból Czipra. Új karakterekkel (Ottokár, Mirabella) és cselekményszálakkal (katonák toborzása, fogadása) egészítették ki. Habár a népi jelleg jelen maradt a részletekben, sokkal univerzálisabbá vált. Nem is csoda, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia közönsége nagy lelkesedéssel fogadta.

Hasonlóan, a Papp Balázs-Lévai Enikő-féle szereposztás premierjét is álló taps zárta. Az Operettszínház feldolgozása mind a mű ismerőinek, mind a hozzám hasonló botfülű laikusoknak nagyszerű élményt nyújtott.

A történet a nemesi családból származó Barinkay Sándor (Papp Balázs) hazaérkezésével kezdődik; visszatér Magyarországra, hogy családja ősi földjét visszaszerezze. Barinkay mögött megannyi kaland áll (ezt Barinkay belépőjében hallhatjuk); volt állatidomár, bűvész, kocsihajtó; az élet számos útra terelte. Az apja annak idején a temesi pasa egyik leghűségesebb embere volt; a visszafoglaló háborúk alatt az ő birtokukon ásták el annak egész vagyonát. Barinkay nem titkolja, hogy a török kincsekre pályázik. Czipra (Tímár Tímea), a boszorkány azt jósolja neki, jővőbeli felesége a menyegzőjük estéjén megálmodja a kincs hollétét; a férfi ezért fel is kerekedik, hogy asszonyt keressen magának.

Habár a boszorkány lánya, Szaffi (Lévai Enikő) és Barinkay lassú egymásba szeretése a fő téma, az operett egy második szerelmi szálat is bevezet, ami az eredeti regényben még nem szerepelt. Sándor legelőször a szomszédos földbirtokos, a „disznókirály” Zsupán (Langer Soma) lányát, Arzénát (Süle Dalma) szeretné feleségül venni. Ezzel csak egy probléma van: Arzéna már titokban odaígérte magát az ügyetlen, eső-kelő, de csupaszív Ottokárnak (Dénes Viktor). A viszony a színpadon is jól meg van jelenítve; a páros mindig talál két éneklés között (vagy éppen alatt) egy-egy pillanatot a légyottjukra. Arzéna ezért is utasítja el Barinkay udvarlását: lehetetlennek tűnő feladat elé állítja kéretlen kérőjét. Addig nem lesz az övé, ameddig meg nem szerzi a bárói rangot.

A modern ember érdeklődését nehéz fenntartani kizárólag operadalokkal, hiába olyan jók, mint a Kincskeringő vagy Szaffi dala, ami a cigánysággal szembeni előítéleteket járja körbe. A néző vágyik a látványos díszletekre, a szép jelmezekre, a vizuális történetmesélésre. A cigánybárótól ezt mind megkapjuk; a színpad hol romokkal teli mocsárvidékké, hol előkelő házzá, hol bécsi főtérré változik át. A táncosok a dalok alatt egyszer még kígyó, krokodil és egyéb állatjelmezekbe öltözve mozognak, máskor vendégként sürögnek-forognak a vacsoraasztal körül, esetleg katonaként masíroznak végig a világot jelentő deszkákon. Ünnepies, kimért táncoktól kezdve siratóéneken át harsány cigánymuzsikáig mindenféle dal felcsendül; a zenetörténeti legendák szerint maga Jókai ihlette meg Strausst különböző népzenék bemutatásával.

Az előadás tehát nagyon jól működik. Nemcsak a színészek zseniálisak a szerepeikben, hanem a díszletek, a jelmezek is látványosak, szépek; segítik a történetmesélést, felkeltik a nézők figyelmét. Oberfrank Péter karmester és a zenekar játéka gyönyörű; jó példa arra, mennyi mindent hozzátesz egy-egy előadás értékéhez, ha konzervzene helyett élőzenével játsszák. Most láttam legelőször Cigánybárót a színpadon, de sikerült velem annyira megszerettetniük az operettet, hogy azóta is bele-belehallgatok régebbi feldolgozásaiba, sőt még az eredeti, német nyelvű verzióba is.

Blanche DuBois szinte mindenét elvesztette: családi birtokát, társadalmi rangját, szerelmét... Mégis, mikor egyetlen kis bőröndjével megérkezik húga, Stella otthonába New Orleans megkopott környékén, továbbra is őrzi magában a déli úri világ eleganciáját. Ám a fülledt, szűk munkáslakás, amelyben menedéket keres, hamar tragikus konfliktusok forrása lesz, mikor a törékeny nő szembesül a ház ura, Stanley nyers, ösztönös és gyakorlatias világával.

Venekei Marianna koreográfiája Tennessee Williams drámájának lelki folyamatait sűríti mozdulatokba: a testvéri kettősök, a Stanley és Blanche közti feszült találkozások, valamint Blanche emlékképei és látomásai mesélik el a történetet. Dés László a darabhoz írt zenéje a jazz, a kortárs zenei szövet és a szimfonikus gondolkodás egymásra rétegződéséből olyan hangzásvilágot hoz létre, amely egyszerre segít megidézni az 1940-es évek New Orleansának atmoszféráját, és kirajzolja a szereplők karakterét és lelkiállapotát.

Az előadás főszerepeit az idei sorozatban is a Magyar Nemzeti Balett drámai szerepekben is tapasztalt táncművészei formálják meg kettős szereposztásban. Blanche alakját Földi Lea demi-soliste és Carulla Leon Jessica magántáncos kelti életre: mindketten a produkció 2017-es ősbemutatója óta kötődnek az előadáshoz. Stanley szerepében Kekalo Iurii magántáncos és Barbieri Raffaello demi-soliste mutatják meg a figura nyers energiáját és fenyegető alakját. Stellaként Pisla Artemisz demi-soliste és Taraszova Katerina coryphée jeleníti meg a két világ között őrlődő fiatal nő karakterét.

A Magyar Állami Operaház balettegyüttesének évadzáró produkciójaként A vágy villamosa 2026. június 19-én, 20-án, 26-án és 27-én látható az OPERA Eiffel Műhelyházában.

Vidám találkozót szervezett legifjabb fellépői számára a Szegedi Szabadtéri Játékok. A fesztivál a Szegedi Vadasparkkal közös programra invitálta meg azokat a gyermekeket, akik a 2026-os évadban közreműködnek majd az előadások valamelyikében.

Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark ügyvezető igazgatója köszöntötte szombaton elsőként az egybegyűlteket. Elmondta, a két intézmény régi, jó kapcsolata mellett személyesen is kedves emlékeket őriz a Szabadtéri Játékokról, amelynek fotóriporter nagymamája révén már gyermekkora óta lelkes rajongója. Hangsúlyozta a gyermeki látásmód fontosságát, és üdvözölte a fiatalokat, akikben az állatok szeretete még művészi hajlammal is párosul.

Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója megköszönte a Vadaspark vendégszeretetét, majd hangsúlyozta: mivel az idén 95 éves Szabadtéri Játékoknak fontos célja, hogy minél több generációt szólíthasson meg – a nézőtéren és a színpadon egyaránt - külön öröm, hogy az ünnepi évadban ilyen sok gyermekkel oszthatják meg a színházi lét szépségeit. Kiemelte, a programsorozat gyermekszereplőiként ezúttal is tehetséges szegedi fiatalok egész sora léphet színre a Szabadtéri Játékokon, egy új, elhivatott művésznemzedéket képviselve.

Elárulta, a Gombos András vezette Szeged Táncegyüttes valamint a Tóth Gábor és Goda Katalin vezette Tiszavirág Néptáncegyesület tagjai a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Hősök hajnala című produkciójában lépnek fel, a Táncegyüttes mellett saját egyesületeik felnőtt táncosai és a Hatetudnád Tánctanoda felnőtt tánccsoportja oldalán. A jeles néptáncosok egyébként visszatérő vendégek a Szabadtérin: rendszeresen szerepelnek önálló produkcióban, nagyszabású, helyi táncosokat is bevonó vendégelőadásokban egyaránt. Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Gyermekkara, Seres Brigitta karnagy vezetésével, ellenben először áll színpadra a Szabadtérin. Őket a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen nagyszabású Carmen előadásában láthatja a Fesztivál közönsége.

A főigazgató köszöntő gondolatait követően a nagymúltú szegedi néptánc és zenei élet hagyományait folytató gyermekcsapatok rövid ízelítőt is adtak rátermettségükről a Vadaspark látogatóinak. A Tiszavirág Néptáncegyesület szólótáncosa, Csikota Zénó egy dél-alföldi oláhost, a Bartók Gyermekkar hangulatos népdalcsokrot, a Szeged Táncegyüttes gyermek tánccsoportja moldvai táncokat adott elő. Miután elkápráztatták a közönséget, a gyerekek is ámulhattak: a Vadaspark munkatársainak jóvoltából izgalmas látványetetés keretében köthettek közeli ismeretséget az ott élő zsiráfokkal és orrszarvúakkal.

A borongós időjárás ellenére is jókedvű délelőtt élményeivel gazdagodva, a Szabadtéri Játékok alkotói közösségéhez csatlakozva a gyermekcsoportok hamarosan munkához látnak, hogy és már várják a közönséggel való találkozást a július 4-én illetve 31-én és augusztus 1-én esedékes előadások stábjaival együtt.

A rendező korábban annyit mesélt, hogy a film dramaturgiájának alapja a kettősség: egy szimpatikus fiatal pár és egy probléma találkozása. Szentgyörgyi szerint a rendezői koncepcióban is ugyanígy a kettősség dominál. A film első szakasza meditatív, kontrollált „vihar előtti csend”, míg a második szakaszában szürrealista elemek vezetik a dramaturgiát és a szereplők kezdik elveszíteni korábbi kontrolljukat.

Amennyire titokzatos a történet, ugyanolyan titokzatosan hozták nyilvánosságra az alkotók az mozi szereplőinek megformálóit. Bár a forgatás tavaly ősszel befejeződött, akkor még csak arról érkezett hír, hogy a házaspár szerepét Szász Júlia és ifj. Vidnyánszky Attila alakítja. Egy fél év után derült ki, hogy a címszereplő ’egykét’ nem más, mint Pogány Induló, azaz Szirmai Marcell formálja. A történet szerint a gyermektelen házaspár egy eldugott, vidéki vendégház körüli erdőben bukkan erre, a számukra idegen tinédzserre, aki azonban – furcsa módon - őket tartja a szüleinek.

Most újabb szereplőket mutatott be az EGYKE két producere, Illés Gabriella és a forgatókönyvet is jegyző Köbli Norbert. Az erdei vendégház tulajdonosát Ördög Tamás alakítja, akivel Szentgyörgyi már a Besúgóban is forgatott. A filmben megjelenik egy „sokat látott” rendőrnő is, akit Radnay Csilla formál, ő szintén szerepelt a Besúgóban is. A producerek – a titokzatosságot fokozva – elmondták „a frissen diplomázott Bukovszky Orsolya pedig egy bőbeszédű kamaszlányt játszik, akinek talán, de csak talán köze lehet a címszereplő ’egyke’ felbukkanásához.”

A jubileumi Jazzfest díszvendége Dél-Korea lesz, ahonnan több világsztár jazzművész érkezik. A műfaj legjobb hazai zenészei mellett pedig olyan nevek lépnek fel, mint Al Di Meola, Pat Metheny, Marcus Miller vagy a 20. és 21. század zenéjének egyik legfényesebb alakja, Charles Lloyd. A 2026-os ünnepi Jazzfest a műfaj két meghatározó zenésze, Miles Davis és John Coltrane előtt is tiszteleg, mindkettő idén lenne 100 éves.

Idén – fő helyszínként – a Városháza Parkba várja a műfaj rajongóit az immár 5. Jazzfest Budapest, Európa immár egyik meghatározó műfaji fesztiválja. Ezen a helyszínen, két színpadon – június 30. kivételével – napi három koncert hívja a közönséget a nagyszínpad elé, míg a kisszínpadon fiatal tehetségekből álló zenekarok lépnek majd fel az átállások alatt. A hazai élvonal és a nemzetközi sztárok koncertjei után este 10-től – ekkor már ingyenesen – elindulnak az éjszakai koncertek, melyek – a szervezők szándéka szerint – önfeledt jammelésben csúcsosodnak majd ki. A nyitó hétvégén pedig, a hajnali napfelkelte koncert mellett lesznek ingyenes gyerekprogramok, így Mogyoró Kornél családi dobköre, valamint Dés András gyerekeknek szóló műsora szórakoztatja majd az ifjú rajongókat.

A teljes felhozatalban képviselteti magát a hazai jazz-élvonal számos reprezentánsa. Érkezik az egyik legsokoldalúbb és a magyar zenei élet meghatározó zenésze, Borbély Mihály. Az idén 70 éves művészt ezúttal egy olyan alkalmi formációval lép színpadra, amelyben fiatal magyar zenésztársai mellé két igazi világsztár, Erik Truffaz és Shai Maestro is csatlakozik. Oláh Kálmán Jr szaxofonművész bemutatja első saját albumát, a King’s Gambitet, amely saját kompozícióit és egyedi feldolgozásait tartalmazza. 

Jön továbbá a harminc éve alakult a kiváló hazai jazzistákból álló Trio Midnight, Orbay Lilla, a hazai jazz színtér egyik legkarakteresebb és legsokoldalúbb fiatal alkotója, az egyik leghíresebb magyar jazzgitáros, Gyémánt Bálint fiatal zenészekkel megújított triója, a magyar jazzélet meghatározó szaxofonosának kísérletező műhelye, a Bacsó Kristóf Triad, valamint Varga Bendegúz, aki tavasszal megjelenő lemezén Seattle-i grunge-rock mozgalom zenekarainak általa igen szeretett dalait a modern-mainstream jazz formanyelve szerint dolgozza fel. A többszörösen díjnyertes Nagy Emma Quintet a modern, kortárs jazz új generációját képviseli, és fellép a magyar jazz új generációjának egyik izgalmas formációja, Péch Lóránt Quartet, valamint a fiatal zongorista-zeneszerző vezette Oláh Krisztián Quartet is.

És itt lesznek a globális jazz szcéna legismertebb nevei is, mint például gitárzene élő legendája, Al Di Meola, a világ egyik legnagyobb hatású és legsokoldalúbb muzsikusa. Érkezik Pat Metheny, a többszörös Grammy-díjas gitárvirtuóz legújabb projektje, a Side-Eye III+, melyben fiatal amerikai jazzgeneráció legizgalmasabb tehetségeivel dolgozik együtt. És kvartettjével érkezik a 20. és 21. század zenéjének egyik legfényesebb alakja, Charles Lloyd is.

A Jazzfest Budapest két, 100 éve született legenda előtt is tiszteleg. Miles Davis és John Coltrane alapjaiban formálta át a 20. századi zene világát, örökségük előtt tiszteleg Terence Blanchard trombitás és John Coltrain fia, Ravi Coltrane szakszofonos, az általuk vezette zenekarral. Marcus Miller We Want Miles! projektje szintén izgalmas tisztelgést ígér nemcsak a jazz, hanem a teljes zene történetének egyik legfontosabb alakja, Miles Davis előtt.

A budapesti jazzünnep idei vendége Dél-Korea lesz, ahonnan több világsztár fellépő is érkezik – mások mellett – Cho Yoonseung jazz-zongorista, aki klasszikus zenei tanulmányai alatt Arthur Rubinstein tanítványa is volt, majd a Berklee College of Music ösztöndíjasa és ő volt az első ázsiai zenész, aki bekerült a Herbie Hancock Institute of Jazz teljes ösztöndíjas hallgatói közé. Első albumát, a Jazz Korea című lemezt 2000-ben készítette, jelenleg a Korea Art Institute professzoraként tevékenykedik. Érkezik továbbá a Near East Quartet progresszív, fúziós jazzformáció, a világszerte is jelentős elismerést szerzett, improvizatív zenészekből álló yonglee & the DOLTANG, a One Mind Trio akusztikus jazzformáció, valamint Youn Sun Nah, napjaink egyik legelismertebb jazzénekese.

A JazzFest Budapest programjainak levezetéseképp számos helyszínen ingyenes koncertek is felbukkannak a fővárosban. Július 3-án a Rendezvény8 támogatásával a Rákóczi téren, 4-én a Ferencvárosi Művelődési Központ támogatásával a Bakáts téren és 5-én pedig a Jedermannban búcsúzik a fesztivál.

04:15 Filozófusok kertje – Sunrise Surprise (ingyenes)

Az Erkel Színház hagyományteremtő céllal hívta életre a fesztivált, amely bemutatkozási lehetőséget biztosít fiatal musical-előadóknak és amatőr zenés színjátszó csoportoknak, támogatva a jövő tehetségeinek felfedezését és szakmai fejlődését. A színház tervei szerint az évente megrendezett esemény a szakmai utánpótlás-nevelés egyik fontos fórumává válhat.

A megnyitón Szente Vajk hangsúlyozta, hogy a színházi pálya komoly lehetőségeket kínál az elkötelezett fiatalok számára, és az Erkel Fesztivál célja többek között az, hogy inspiráló találkozási pontot teremtsen a következő generáció alkotóinak. Kiemelte, hogy az itt születő szakmai kapcsolatok meghatározhatják a résztvevők jövőbeli pályáját, és az is lehet, hogy az Erkel Feszt indulói közül valakik duettet fognak énekelni pár év múlva az Erkel Színház színpadán.

A többnapos verseny során az énekeseket Vágó Zsuzsi, Csobot Adél és Veréb Tamás zsűrizte, míg a színjátszó csoportok produkcióit Ember Márk, Szente Vajk, Brasch Bence, Túri Lajos Péter és Stéphanie Schlesser értékelte.

A díjátadó gálán kiderült, hogy nem is kell éveket várni arra, hogy a fesztivál fiatal tehetségei közül valaki az Erkel színpadára léphessen. Miután minden kategóriában átadták az elismeréseket, Szente Vajk és Ember Márk bejelentette: a fesztivál egyik fontos célja az volt, hogy olyan fiatalokat találjanak, akikkel akár a jövőben együtt is dolgozhatnak. A szakmai zsűri több ígéretes tehetséget is felfedezett, közülük pedig Szaszák Nikolett, a Csabai Színistúdió tagja konkrét lehetőséget is kapott. Ember Márk elárulta, hogy a felkérték egy szerepre a következő évadban bemutatandó Lakógyűlés, a musical című produkcióban. Így a fesztivál első kiadása máris kézzelfogható szakmai lehetőséget teremtett egy fiatal tehetség számára.

Az elmúlt évek legkiemelkedőbb produkcióit bemutató seregszemlére nyílt felhívás útján lehet jelentkezni vagy előadást ajánlani: június 8-ig várják az alkotók és szakmai partnerek jelentkezését, illetve ajánlásait. A beérkezett pályázatokból a Trafó által felkért független kurátorok állítják össze a művészeti programot, a kiválasztott produkciók listáját 2026. augusztusában teszik közzé.

A négynapos esemény a legfontosabb budapesti független befogadóhelyekkel szoros együttműködésben - többek között Átrium, Jurányi Ház, MU Színház, Szkéné, B32 Galéria és Kultúrtér – nemcsak a Trafóban, hanem városszerte valósul meg.

A dunaPart a nemzetközi szakemberek mellett a hazai nagyközönségnek is egyedülálló lehetőség arra, hogy izgalmas alkotókat ismerjenek meg, újra nézzék kedvenceiket vagy bepótolják elmaradásaikat, hisz a független előadó-művészeti terület egyik nehézsége, hogy egyes kiváló produkciók csak nagyon ritkán láthatók.

2026-ban a dunaPartot Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap, a Holland Előadóművészeti Alap (Fonds Podiumkunsten) és a Polgár András Alapítvány támogatja.

A dunaPart kortárs előadóművészet platformot 2008-ban alapította a Trafó Kortárs Művészetek Háza, a Krétakör Színházzal közös kezdeményezésként. A magyar független előadó-művészeti terület nemzetközi szinten legismertebb szakmai eseményén azóta több mint 500 külföldi szakember vett részt.

A dunapart célja 2008 óta változatlan: bemutatni a magyar és Magyarországon dolgozó alkotók munkáit a nemzetközi szakmai közönségnek, erősíteni a meglévő külföldi kapcsolatokat, új együttműködéseket életre hívni, és láthatóvá tenni a magyar független előadó-művészeti szcénát egy intenzív, két- vagy három évente megrendezett programsorozat keretében.

A dunaPart előadásai a nagyközönség számára is nyitottak: 2023-ban 2800 néző látogatta az előadásokat. A művészeti program 20-25 produkcióból áll, amelyeket minden alkalommal egy független, a Trafó által felkért kuratórium választ ki.

2008 óta művészek generációi - többek között Pintér Béla és Társulata, a Proton Színház (Mundruczó Kornél), a Stereo Akt (Boross Martin), a HODWORKS (Hód Adrienn), Góbi Rita, Kelemen Kristóf, Szeri Viktor, farkas d. gergő, a SUB.LAB.PRO, Göndör László, Tózsa Mikolt - profitáltak a dunaPart keltette nemzetközi figyelemből. Rangos külföldi fesztiválokra kaptak meghívást és a növekvő ismertség további lehetőségeket (koprodukciókat, együttműködéseket) hozott számukra. A 2023-as dunaPart több mint 30 nemzetközi meghívást eredményezett. A drezdai Hellerau Nebenan fesztiváljára például nyolc hazai alkotó kapott meghívást.

A dunaPart következő, hetedik kiadása 2026. november 18–21. között valósul meg Budapesten.

Böröcz Judit (előadó-művészeti szakember),

Czirák Ádám (színház- és tánctörténész, dramaturg),

Herczog Noémi (színikritikus, esztéta),

Kricsfalusi Beatrix (színháztörténész),

Szirmay-Kalos Léna (kurátor),

Thury Gábor (kurátor, dramaturg)

Együttműködő partnerek: Átrium Színház, Bethlen Téri Színház, B32 Galéria és Kultúrtér, Független Előadó-művészeti Szövetség, Inspirál Cirkuszközpont, Jurányi Ház, MU Színház, Műhely Alapítvány, RS9 Színház, SÍN Művészeti Központ, Szkéné Színház, Trafó Kortárs Művészetek Háza.