Súgópéldány

Az Erkel Színház 2025 februárjában indította útjára a hatalmas sikert aratott „Minden hang számít” országos musical-castingot. Az akkor még javában formálódó, Szente Vajk vezette musicalszínház első felhívására rögtön közel ezren jelentkeztek. A szakmai zsűri napokon át hallgatta a tehetségeket a nagyszínpadon, és ebből a rendkívüli merítésből formálódott ki az a professzionális, állandó musical-ensemble is, amely ma a színház egyik stabil oszlopa. Az Erkel most a korábbi sikerekre és a növekvő produkciós igényekre építve újra megnyitja kapuit a tehetségek előtt, hogy tovább bővítse ezt a csapatot.

„Hiszünk abban, hogy a tehetség bárhol ott rejtőzhet, és újra eljött a pillanat, hogy mindenkinek lehetőséget adjunk a bemutatkozásra” – fogalmazott Szente Vajk, a színház vezetője. „Nálunk továbbra sincsenek előítéletek vagy előválogatások. Bárki, aki jelentkezik, biztos lehet benne, hogy teljes figyelmet kap, mert szeretnék minden egyes ígéretes hangot meghallgatni a színpadunkon.”

Az ensemble tagjai estéről estére az Erkel sztárjaival állhatnak egy színpadon olyan, a színház repertoárján szereplő darabokban, mint A trón, az Apáca Show, a Rebecca, az Elisabeth és a Hogyan tudnék élni nélküled?, vagy a hamarosan érkező Wicked és a 2027 tavaszán debütáló A 3 testőr musical.

A meghallgatáson a jelentkezők az Erkel Színház nagyszínpadán mutathatják meg tehetségüket a szakmai zsűrinek egy szabadon választott, magyar nyelvű musicaldal előadásával. A folyamat során elismert szakmai mentorok, valamint a színház tapasztalt ensemble-tagjai coachként segítik és támogatják a résztvevőket, így a casting egy intenzív fejlődési lehetőség is.

A GrassrEUts egy, az Európai Unió által a Kreatív Európa program keretében támogatott kétéves projekt, amely 2024 novemberében indult, küldetése az európai és a szomszédos országok zenéjének népszerűsítése a nemzetközi színpadokon. Alapját egy határokon átnyúló hálózat alkotta, amely Európa és környéke – a Sziget mellett, Portugália, Szerbia és Tunézia - fesztiváljait tömörítette, hogy növelje a feltörekvő művészek láthatóságát és versenyképességét. A projektben ukrán művészek is részt vettek a Music Saves Ukraine nevű partner támogatásával, azzal a céllal, hogy a folyamatos kihívásokkal szembenézve erősítsék nemzetközi jelenlétüket és folytathassák művészeti tevékenységüket.

A GrassrEUts középpontjában egy többfordulós zenei verseny állt, amelyet a feltörekvő tehetségek reflektorfénybe állítására és felemelésére terveztek Európában és a szomszédos régiókban. A verseny nemzeti szinten kezdődött, ahol minden országban öt ígéretes előadót választottak ki, akik felléphettek a helyi fesztiváljukon. Innen országonként két kiemelkedő produkció kapott lehetőséget arra, hogy nemzetközi szinten is bemutatkozzon a partnerfesztiválok hálózatában, ami egyedülálló alkalmat biztosított számukra új közönség elérésére és karrierjük építésére.

A horvátországi Seastar fesztivál Nautilus Stage színpadán Libra és SONYA, a tunéziai Tabarka Jazz Festival OFF Stage-én Mao Cabeca és az Inner Sense, a portugál NOS Alive-on pedig SONYA (Heineken Stage), Maria Lui (WTF Stage) és Saya Noé (WTF Clubbing) mutatkozott be. A Sziget dropYard színpadán Libra és az Illbucks, a The Buzz színpadon pedig Yarima, Luke Black és Soudeni lépett fel.

Ami ezt a folyamatot igazán különlegessé tette, az az alulról építkező (grassroots) megközelítés – hiszen a közönség döntötte el, kik a nemzeti versenyek győztesei, és ezáltal ki léphetett tovább, hogy meghódítsa a nemzetközi színpadot. Ezenkívül a befogadás és a fenntarthatóság javítását célzó ötletek megosztásával a résztvevők esélyt kaptak arra is, hogy jegyeket nyerjenek a fesztiválokra. A GrassrEUts egy olyan zenei kezdeményezés, amely a zenén keresztül köti össze a fesztiválokat, az előadókat és a közönséget. Célja egy erősebb, igazságosabb és összetartóbb zenei szféra létrehozása Európában és a szomszédos térségekben.

A GrassrEUts emellett a zenei szektor sürgető kihívásaira is reagált, építve a Sziget tapasztalataira a fesztiválok fenntarthatóságának előmozdításában, valamint a KUN Egyenlőségi és Sokszínűségi Központ szakértelmére a befogadás és a nemek közötti egyenlőség ösztönzésében. A KUN Egyenlőség és Sokszínűség Központ (KUN Centre for Equality and Diversity) egy norvég alapítványi szervezet, amely az egyenlő esélyek biztosításáért és a diszkrimináció elleni küzdelemért dolgozik. A KUN egy olyan társadalomért dolgozik, ahol mindenkinek egyenlő esélyei vannak. A szervezet célja a diszkrimináció teljes körű felszámolása – legyen szó nemről, származásról, életkorról, szexuális irányultságról vagy fogyatékosságról. Szakértői csapatuk kutatásokkal, workshopokkal és konferenciákkal hidalja át a tudomány és a gyakorlat közötti szakadékot, hatékony megoldásokat kínálva a valós társadalmi változásokhoz.

Sandra Hüller három filmen is látható: az Ezüst Medve-díjas, Oscar-nevezett Rose női főszereplőjeként, férfiruhában, a szintén Oscar-nevezett Apaföldben Thomas Mann lányaként és Ingeborg Bachmann írónőként. Luna Wedler, Leonie Benesch és Vicky Krieps lánya, Elise Krieps is főszerepet alakítanak, Maren-Kea Freese rendezőnővel pedig találkozhat is majd a közönség. Budapest mellett Debrecenben, Szegeden és Pécsett is vetítik majd a fesztivál legjobb filmjeit.

Az egyszerre felemelő, megható és mulatságos Űr a szívemben nyitja majd október 15-én 19 órakor a budapesti Toldi moziban a fesztivált, mely az ismert német színész, Joachim Meyerhoff önéletrajzi bestsellerének adaptációja.

Október 16-ától a Művész moziban folynak a vetítések. 18 órakor – és 23-án 18 órakor - az elbűvölően ötletes, lenyűgöző látványvilágú Ön hisz az angyalokban? pereg Luna Wedlerrel a főszerepben. Ez az eredeti alkotás az empátia erejéről szól, az Amélie csodálatos élete és egy Kaurismaki-film stílusát ötvözve. Aznap 19 órakor – és 18-án 18 órakor – a 2026-os Berlinale versenyprogramjában debütált A legmagányosabb ember a városban című, Super 16mm-es kamerára forgatott fikciós dokumentumfilmben az idősödő, legendás blues zenész, Al Cook – önmaga fiktív változatát alakítja - egy közelgő veszteség árnyékában úgy dönt, hogy teljesen új életet kezd.

Október 17-én 18 órakor az 1962-ben játszódó, díjnyertes Karla című alkotásában a tizenkét éves lány elszökik otthonról, mert apja évek óta szexuálisan bántalmazza, és Karla elhatározza, hogy felelősségre vonja érte. A főszerepet Vicky Krieps lánya, Elise Krieps alakítja. Az október 23-i 19 órás vetítés után Stáhly Katalint, a Hintalovon Alapítvány szakmai vezetőjét kérdezheti a közönség.

Október 17-én 20 órakor Lengyelország Oscar-nevezettjét, az Apaföldet vetítik Sandra Hüllerrel a főszerepben. A második világháború vége után, Thomas Mann, és lánya keresztül utaznak a romokban heverő Németországon, miközben saját családjuk drámája is egyre fokozódik. Pawel Pawlikowski az idei Cannes-i Fesztiválon a legjobb rendezés díját kapta e filmért. Az október 18-i 19 órás vetítés után K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel beszélgetünk.

Október 19-én 18 órakor Ingeborg Bachmann születésének 100. évfordulója alkalmából Regina Schilling Ingeborg Bachmann – Valaki, aki egykor én voltam című filmje lesz látható Sandra Hüllerrel a címszerepben. A 20. század egyik legjelentősebb írónője kíméletlenül leleplezte a nők társadalmi kizsákmányolását, valamint a hatalommal és a nyelvvel való visszaéléseket. A vetítés után Király Edit irodalomtörténésszel beszélgetünk.

Október 20-án 18 órakor – és október 25-én 20 órakor - az Esti műszak lesz látható Leonie Benesch főszereplésével. Floria ápolónő, aki valóban jelen szeretne lenni a betegek számára, de így élete egyre inkább az idővel való versenyfutássá válik. A vetítést kerekasztal-beszélgetés követi a téma szakértőivel, többek között Dr. Álmos Péterrel, a Magyar Orvosi Kamara elnökével.

Október 21-én 19 órakor – és 24-én 18 órakor - a Wilma többet akar című filmben, amikor a főhősnő élete összeomlik, mindent maga mögött hagy Kelet-Németországban. Negyvenes évei közepén Bécsben kezd új életet. A vetítés után közönségtalálkozó lesz Maren-Kea Freese rendezőnővel.

Október 22-én 19 órakor – és 25-én 18 órakor – Ausztria Oscar-nevezettje, a Rose lesz műsoron. A 17. század elején járunk, Németországban, ahol Rose férfiként kénytelen élni. A társadalmi normák és a személyes identitás közötti feszültség azonban egyre élesebbé válik. Az idei Berlinale-n Sandra Hüller Ezüst Medve-díjat kapott alakításáért. A vetítés után Vincze Teréz filmkritikussal beszélgetünk.

A Dupla vagy semmi Woody Allen 2003-ban született Old Saybrook és a 2011-ben írt Honeymoon Hotel című egyfelvonásosok átdolgozásából jött létre. Az első történetben egy fogorvos vendégül látja a testvérét és a plasztikai sebész sógorát. A helyzet akkor fordul át klasszikus, pörgős félreértésekbe és hűtlenségi komédiába, amikor váratlanul feltűnnek a ház korábbi tulajdonosai. A darab bemutatója 2003 márciusában volt New Yorkban, az Atlantic Theater Companyban, a szerző rendezésében, a Riverside Drive című darabbal együtt, Writer’s Block címen.

A Honeymoon Hotel a 2011-ben bemutatott Broadway-színdarab, a Relatively Speaking című trió része volt. A további két egyfelvonásost Ethan Coen és Elaine May írták. Az így született mű John Turturro rendezésében került színpadra a Brooks Atkinson Színházban, New Yorkban. A Woody Allen történet középpontjában egy elbaltázott esküvő és az azt követő családi káosz áll, miközben előkerül a feleség, egy spicces rabbi és más különc karakterek.

„Mikor rátaláltam Woody Allen két elfeledett, itthon soha be nem mutatott rövid darabjára, éreztem, hogy karnyújtásnyira kerültem egy fergeteges este létrehozásától, s már csak a narratív kapocs hiányzik, mellyel összeköthetem a két részt. Örömmel jelenthetem, hogy a kötés elkészült és a Dupla vagy semmi egy komikai bravúr, melyet minden képességemmel a lehető legfeszesebbre, váratlanabbra és szórakoztatóbbra hegyeztem, hogy a legerősebb és legtisztább komédiával szolgálhassam a nézőket, miközben a minket leginkább foglalkoztató témákat dolgozzuk fel benne, mint a házasság, a hűtlenség, a szex és a magunkba vetett hitünk illékonysága. Egy este tele nevetéssel, fordulatokkal és szívvel. Ez lett a Dupla vagy semmi” – nyilatkozta Puskás Dávid.

Ha a házasság a tét, nincs játékszabály. És aki nem játszik, már veszített is. Hát legyen dupla vagy semmi! November 13-án Puskás Dávid fordításában, átdolgozásában és rendezésében, Woody Allen utánozhatatlan figuráival és humorával a főszerepben Parti Nóra, Hajdu Steve, Hevér Gábor, Pálfi Kata, Magyar Attila, Szécsi Bence és Hermányi Mariann lesz látható a színpadon. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kovács Andrea.

Főszerepben a nyílászáró mint menekülési útvonal, ami azért a pecheseknek nem mindig sikerül. Van az a bizonyos ablak, ami egy amerikai találmány, függőlegesen nyitható, zártható tolóablak. Már hazánkban is honos, jellegzetes kialakítású, feltolható ablakok, amelyeknél a tokon belül függőlegesen mozgó panelek feltolva nyithatóak. Ezek az ablakok korántsem veszélyesek, garanciát vállal a gyártó a biztonságért, miszerint kizárt az ablak lecsapódása. A miniszter félrelép szerzője, Ray Cooney azért mégis csak elgondolkodott ezen az abszurd lehetőségen és főszereplőnek tett meg egy hibás működése okán párszor azért nyaktilóként működő ablakot.

A darab szerzője Raymond George Alfred Cooney Londonban született 1932. május 30-án, angol színész, vígjátékíró, forgatókönyvíró. Az immáron 94. évében lévő színész, producer, író Ray Cooney fergeteges bohózatot agyalt ki 1991-ben Out of Order (Üzemen kívül), nálunk: A miniszter félrelép címmel lett ismert. A darab elnyerte a Laurence Olivierről elnevezett legjobb vígjátéknak járó díjat Angliában, 1992-ben.

Hazánkban számtalan színházi előadás készült belőle, ezek közül a József Attila Színházban aratta a legnagyobb sikert a darab Kern András, Koltai Róbert, Fehér Anna főszereplésével, a műsorról szinte levehetetlen szériát futott. Andy Vajna jó szemű producerként meglátta benne a lehetőséget, ugyancsak Kernnel és Koltaival, ráadásul az ő rendezésükben is, filmet készíttetett a darabból, ami jó időre a legnézettebb magyar film lett. Bemutatója 1997. december 11-én volt. Andrew G. Vajna, akkor még Hollywoodban dolgozó producerként, a filmet hazánkban forgatta, mellyel biztosra mentek az alkotók. A mozifilm bár nagy sikert aratott, ugyan sok tekintetben tud hatásvadász lenni, mert más eszközökkel dolgozik, de a színházat, az élő kapcsolódást a nézőkkel nem tudja lepipálni. A történet sokkal jobban megél a színházban.

A miniszter félrelép című bohózat történetét nagyon sokan ismerik leginkább a darabból készült filmből. Richard Wielly, a kormány egyik ambiciózus minisztere gáláns kalandra készül. Azt tervezi, hogy Jane Worthingtonnal, az ellenzéki frakció titkárnőjével egy romantikus éjszakát tölt el egy patinás hotelben. Ám az éjszaka rosszul kezdődik. Először is felfedeznek egy „hullát”, akivel a lakosztály katasztrofálisan rosszul működő ablaka végzett. Kétségbeesetten próbálják megoldani ezt a rendkívüli szituációt. Richard segítségül hívja parlamenti titkárát, George Pigdent, aki hála Richard hazugságainak, egyre jobban belebonyolódik a kínos helyzetbe. A rossz még rosszabbra fordul Ronnienak, Jane féltékeny férjének megjelenésével. Nincs könnyű dolguk, hiszen a szálloda igazgatója és főpincére mindig a legrosszabb pillanatban zavarja meg őket, míg Richard felesége, George édesanyjának ápolónője, valamint a féltékeny férj csak tovább bonyolítja az amúgy is kínos szituációt. Ráadásul az éjszaka még mindig tartogat meglepetéseket!

A Vörösmarty Színház 2026/2027-es évadában október 9-én került színpadra a darab, melynek előbemutatója júliusban debütált nyári színházi csemegeként, már akkor is hatalmas sikerrel. A miniszter félrelép pontosan követi a klasszikus bohózat szabályait: kevés helyszínen játszódik, félreértésen alapul, amelyet aztán még több követ, a főszereplőkön kívül a mellékszereplők is belekeverednek a rumliba, és egyre nő a káosz; mindezt néhány pajzán jelenet fűszerezi. A címszereplő miniszter az egyik ellenzéki párt titkárnőjével készül titkos légyottra a szálloda lakosztályában, de találnak egy hullát az ablakban, mégpedig a csinos titkárnő féltékeny férje által felfogadott magánnyomozót. A miniszter odahívja titkárát, hogy segítsen menteni a hírnevét máskülönben „hullával folytatott szexorgiáról” írnak másnap a bulvárlapok. A zűrzavart a miniszter hazugságáradata generálja, egyre többfelé kell újabb és újabb sztorit eladni: a szálloda igazgatójának, a közben meglepetésként betoppanó feleségének, a féltékeny férjnek, a pénzéhes szállodai alkalmazottnak, s mindeközben a halottnak hitt nyomozó is magához tér időnként.

Mohácsi János, a darab rendezője és testvére Mohácsi István, aki a darabot fordította, és a dramaturgia is neki köszönhető, fantasztikus előadást állítottak színpadra, mely megdolgoztatta a nevetőizmainkat rendesen. Mohácsi István a szöveget a mai szóhasználathoz igazította, apró pikáns megjegyzéseivel, néhol kicsit szaftosabb, hétköznapi szóhasználattal megtűzdelve, de mégsem alpári stílusban. Kovács Márton olyan aláfestő zenét kreált az előadáshoz, ami kiemeli az összes kényes helyzetet, az ígéretes légyott alatt a rádió hullámhossza már az esküvői nászinduló dallamát sugározza, ezzel is hozzájárulva a hatás fokozásához.

Zseniális rendezés, hatalmas logisztika, igazi csiki-csuki játék. Az egymásra épülő jelenetek kártyavárként fantasztikusan lettek felépítve, hatalmas koncentrációt követelve a szereplőktől. Egy olyan kártyavár, melynek, ha egyetlen lapja meginog borul az egész jól felépített szituáció. A szereplők rutinjának és tökéletes összpontosításának köszönhető, hogy nem dől össze ez a jól felépített dramaturgia, mert soha nem vétik el az irányt, mikor honnét kell érkezni, vagy hol kell távozniuk, ajtó, ablak, gardrób. A színészek lendületes játékának köszönhetően lélegzetvételnyi szünet nélkül pörögnek az események, a fordulatos, élvezetes produkciónak hála a néző nem győzi kapkodni a fejét.

Mindenki élvezi a játékot. A bujkáló mosoly olykor felsejlik a művészek szája szélén is, görcsösen ragaszkodnak egy ideig a komoly ábrázathoz, de kis idő elteltével már permanens szájzug remegésben szenvednek, a közönség soraiban pedig szem nem marad szárazon. Szikrázott a levegő a jókedvtől. Valamit nagyon tudnak ezek a színészek, hogy ilyen baromira élvezik. A színdarab frappáns és ötletes, mesteri rendezés, a színészi játékok pedig fenomenálisak minden szereplő részéről, nagyszerű az összhatás, tökéletes kerek egészet alkotva. Egy tisztességesen összerakott vígjáték, ami nem akart többet, mint jól szórakoztatni a közönséget. A rendező tudatában volt, hogy a humoron keresztül nagyon jól ki lehet nyitni az emberek lelkét.

Egyed Attila jó fellépésű, sikeres miniszter tapasztalt, ravasz, gátlástalan szoknyapecér, aki kiismert már sok helyzetet, nem naiv, és tudja, hogyan érje el céljait a saját előnyére. Egyed Attila igazi, vérbeli korrupt politikust alakít, a hazugságok nagymestere, aki pozícióját saját önző érdekérvényesítésére használva zseniálisan mozgatja a szálakat. Játéka igazi, életszagú, gyarló emberi tulajdonságok tökéletes megjelenítése. A „parlamenti általános vita” ami mindenre megoldás, a British Museum olvasóterme pedig a legjobb alibi. Minden elismerés megilleti nem csak az alakítását, de fizikai állóképességét is, hiszen a közel három órás előadás során többször lefutja a fél maratont a színpadon bejárati ajtótól a gardróbig és vissza. Nem csak szellemi, elismerésre méltó fizikai teljesítmény is az övé.

Váradi Eszter Sára szerelemre éhes, buja, elhanyagolt miniszterfeleség, finom, vonzó, szolid, kifinomult nő. Nagyon jól ábrázolja, ahogy az ízléses, visszafogott politikusfeleségből egy könnyű kis flört reményében előtör a vágy a bujaság. Arra vágyik, hogy szeressen és szeretve legyen. Elcsábítható lesz, amint egy kis figyelmet kap nőiessége, még egy olyan nem igazán férfiideál kisembertől is, mint a titkár, mert a párkapcsolatában nem kap kellő intimitást a párjától, hiszen a csókra, az érintésekre, az ölelésre, a szexre, a megértő kommunikációra szüksége van. Sokrétű játékával nagyszerűen hozza a tökéletes miniszterfeleséget, aki csavaros logikával a vesztett ügyet is győztessé tudja kimagyarázni a szexi hálóing ürügyén olyannyira, hogy a végén még a férje kér bocsánatot. Csak épp ki nem mondja: most akkor a szemednek hiszel, vagy nekem. Elvégre a férje taktikáján szocializálódott, ügyesen azt fordítja ellene.

A három lány butácska (vagy mégsem annyira?!) kielégítetlen szexi, de mind nagyon tudja, mit akar. Decsi Edit a szexi csábító, igazi bombanő. Bájait ügyesen használó kikapós ifiasszony, vonzó, de szeleburdi cicababa, igazi kicsit üresfejű, kihívó megjelenésű szexbombát alakít nagyszerűen, akit azért a végén ifjú férje őszinte rajongása mégiscsak levesz a lábáról.

Imre Krisztián a dühös, féltékeny férj szerepében egy igazi őrült zseni, aki tökéletesen ábrázolja a birtoklási vágy és az aggodalom keverékét, attól való félelmében, hogy a párja szeretetét meg kell osztania mással. Aki a férfiúi önérzetén esett csorbát mindenáron meg akarja bosszulni.

Gáspár Sándor szakmája professzionális képviselője. Az ő titkára, ha női szerep volna, azt mondanám rá, amolyan „alamuszi macska, nagyot ugrik” típusú karakter, aki csendben, feltűnés nélkül teszi a dolgát, a csendesnek, jámborak és visszahúzódónak tűnő kisember figurája, aki hirtelen hatalmasat „villant” a korábbi csendesség után. Kicsit túlkoros anyuci kicsi fia, egyszerűen zseniális a teszetosza, balfácán titkár szerepében. Tisztességes férfiú, aki mindig ideges, de csak néha rántja elő magából a tébolyodó kisembert. Számtalan komédiában és kabaréjelenetben csiszolt tudását kamatoztatja. A darab érdekessége, hogy a filmváltozatban anno a magánnyomozót alakította.

Trokán Péter prűd szállodaigazgatója a visszafogott, megtestesült elegancia. A hotel keménykezű igazgatója. Egy jó bohózatnak ugyanaz a titka, mint bármilyen másik előadásnak: a jó színész. Lehet bármilyen blőd egy sztori, a jó színésznek elhiszem, akkor is, ha mondja, és akkor is, ha épp nem csinál semmit, csak jelentőségteljesen „létezik” a színpadon… mert egyszerűen hatni tud rám. A szálloda jóhíréért aggódó igazgatója hiteles megformálás.

Hiú és ravasz, pénzéhes szobapincér, aki mindent lát, mindent hall és mindig jókor van jó helyen. Keller János haszonleső szobapincére, kellemetlen, telhetetlen alak, aki jópénzért mindenre hajlandó, akinek tenyérbemászó, felsőbbrendű mosolya annyira frusztráló, visszatetsző, bosszantó, hogy az már szinte szerethető. Keller János a színész, aki bármit hitelesen el tud játszani, nőimitátornak sem utolsó, briliáns alakítás.

Parancsoló, de vonzó ápolónő, aki megjelenésével csak fokozza a bonyodalmat, de a szerep adta lehetőségekkel élve nagyon jól kiaknázza nőies mivoltát. Ballér Bianka kötelességtudó gondozónője unalmas uniformisát a szálloda laza fürdőköntösére cserélve igazi pasivadásszá változik át. Kielégítetlen ápolónője nagyszerű alakítás.

Juhász Illés magánnyomozója hullajó, már amikor emlékszik is bármire. Régi filmek magánnyomozójához illő elnyűtt ballonkabátjában nagyszerűen hozza az angol detektívek stílusát. A poénok jól ki vannak dolgozva, a színészek hitelesen hozzák a saját karakterüket. Nagyszerűen eltalált szereplő választás volt, rendkívül jól illenek a karaktereikhez a színészek, valamennyien pazarul alakítják szerepeiket. Ámulatba ejt, milyen átéléssel komédiáznak… A közönség pedig hatalmas kacagással, ovációval hálálta meg.

Egy bohózatban bármilyen üzenetet keresni hiábavaló volna, gondolja elsőre a néző, a valóság azonban mégis az, hogy több kérdés is boncolgatásra kerül az előadás során. Az egyik egyértelműen a hűség kérdése. A szoknyavadász miniszter a hatalom képviselőjeként megengedhet e magának ilyen titkos liezont? Az elhanyagolt feleség meddig képes tűrni mindezt? Bár a történet kortól függetlenül működik, egy halvány társadalomkritikát is kevertek hozzá az alkotók, de csak annyira, hogy az ne zavarja a felhőtlen szórakozást. Az amúgy közhelyes mondanivalója a darabnak, hogy a politikusok mindig profi hazudozók, a címszereplő miniszternek is ez a legfontosabb tulajdonsága. A miniszter félrelép történetét szerencsére mégsem a politika mozgatja, sokkal inkább a kényszeres hazugság, mely újabb és újabb hazugságot kreál.

Ez az előadás azoknak ajánlható, akik egy könnyed esti kikapcsolódásra vágynak. A darab igazi „lélek wellness”, felüdülés mindenkor.

Minden elismerés megilleti a társulatot, mert mindent megtettek, hogy mi fergetegesen érezzük magunkat. Minden egyes művésznél a legfontosabb talán az, hogy aki színpadra lép, olyan különleges személyiséggel rendelkezzen, és olyan hatalmas energiákat tudjon közölni, amelyek leveszik a lábáról a nézőt, ez történt hatványozottan ezen a bemutatón. Újból bebizonyosodott, nagyon jó színészei vannak a Vörösmarty Színháznak.

A darab végtelen humorával, iróniájával teljes felüdülést nyújt abban a két és fél órában, képes rá, hogy a néző figyelmét elvonja a mindennapi gondokról… nagyon jól szórakoztat, mert nagyon jól szórakoztatnak… A történet egyedi, szórakoztató és dinamikus. Nagyszerű helyzetkomikumokra épülő darab, melytől az első öt perc után a néző arcát folyamatos mosoly jellemezte, amit a gyakori humorbombák, beszólások harsány hahotává változtattak. Mindig újabb és újabb váratlan fordulatok következtek, erősen megerőltetve a nevetőizmainkat. A néző számára a szórakoztatóérték ezen a bemutatón kétszáz százalékos volt. Rosszkedv, vagy depresszió ellen recept nélkül is jól jöhet.

Az előadás igazi tévedések vígjátéka, hatalmas humor bomba produkció. Ezt az előadást nem lehet elmesélni, ezt látni kell, kihagyhatatlan lesz ebben az évadban újra és újra.

Richard Willey, kormánypárti miniszter: Egyed Attila

Pamela, a felesége, vonzó, kifinomult nő: Váradi Eszter Sára

Igazgató, a szálloda igazgatója: Trokán Péter

Szobapincér: Keller János

Jane Worthington, ellenzéki titkárnő: Decsi Edit

Ronnie, a férje: Imre Krisztián

Egy hulla, középkorú férfi: Juhász Illés

George Pigden, a miniszter titkára: Gáspár Sándor

Gladys Foster, Pigden édesanyjának ápolónője: Ballér Bianka

Jelmeztervező: Remete Kriszta

Díszlettervező: Khell Zsolt

Zeneszerző: Kovács Márton

Dramaturg: Mohácsi István

Súgó: Soltész Rita

Ügyelő: Horváth Iza

Produkciós asszisztens: Balla Anett

Rendező: Mohácsi János

„Egy színház életében a jegyértékesítés elindulása egy fontos mérföldkő, amit most szerettünk volna egy igazi közösségi élménnyé emelni. Ezzel a rendhagyó nappal is igyekszünk meghálálni a közönség szeretetét és kitartását” – mondta Török Katalin, az Erkel kommunikációs vezetője.

Az esemény alkalmából a jegypénztárak és a belső terek is különleges vizuális világot kapnak. A LED-falakon az évad leglátványosabb előzeteseit vetítik majd, a háttérben pedig a színház musicalrepertoárjának legnépszerűbb dallamai szólnak. A nap folyamán a művészek bármikor mikrofont ragadhatnak az előcsarnokban, hogy közvetlenül megszólítsák a jelenlévőket, vagy élőben adják elő a színház legnagyobb slágereit.

A látogatók emellett több interaktív programban is részt vehetnek. Az „Erkel faliújságon” a Lakógyűlés szereplőinek hagyhatnak üzenetet, de egy óriás színezőfal, színházi kvíz, valamint egy közösségi szófelhő-építés is része a programnak. A rajongóknak lehetőségük lesz személyes levelet írni a művészeknek, a Kávézóban pedig szavazhatnak kedvenc előadásaikra.

A közlemény szerint a megújult magyar stand a hazai kortárs szépirodalom mellett a gyermekirodalom nemzetközi bemutatására is hangsúlyt helyez.

A magyar standot Berg Judit, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. A megnyitó előtt fogadta Oto Klempír cseh kulturális minisztert, aki a könyvvásár idei díszvendégét, Csehországot képviseli.

A tájékoztatás szerint a magyar irodalom idei frankfurti jelenlétének vezérgondolata lehetőséget teremt arra, hogy újragondolják a magyar irodalom helyét Európában és a világban, és nagyobb figyelem irányuljon azokra a kortárs szerzőkre és művekre, amelyek a nemzetközi közönség érdeklődésére is számot tarthatnak.

Berg Judit a pavilon megnyitóján jelentette be, hogy 2027-ben újraindulhat a korábban megszüntetett műfordítás-támogatási program, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy több kortárs és klasszikus magyar mű jelenjen meg idegen nyelveken, és több hazai szerző jusson el külföldi kiadókhoz és olvasókhoz.

A Petőfi Kulturális Ügynökség és a minisztérium együttműködésében megvalósult magyar pavilonban a válogatott kötetek önálló posztamenseken kaptak helyet, a letisztult vizuális környezet pedig tudatosan a könyvekre irányítja a figyelmet. Promóciós ajándéktárgyak helyett letéphető információs lapok várják a látogatókat, amelyeken magyar irodalmi szövegrészletek és a külföldi jogértékesítést segítő angol nyelvű információk szerepelnek.

A magyar pavilon két katalógusa összesen 22 művet vonultat fel. A New Hungarian Fiction: Autumn 2026 tíz kortárs regényt és novelláskötetet, a New Hungarian Childlit 2026 pedig tizenkét gyermekirodalmi alkotást ajánl a nemzetközi szakmai közönség figyelmébe. A kiadványok a szerzők és művek mellett a kiadókat is ismertetik, ezzel támogatva a külföldi kapcsolatépítést és a jogértékesítést.

A magyar pavilonban hangsúlyos helyet kap a tavalyi irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László és az idén elhunyt Nádas Péter életműve, akik évtizedek óta a magyar irodalom legismertebb nemzetközi képviselői közé tartoznak.

Krasznahorkaitól hét magyar és hét idegen nyelven megjelent kötet, Nádastól pedig hét magyar és három idegen nyelvű mű látható a standon, életútjukat külön tablók is bemutatják.

A világ egyik legfontosabb könyvszakmai eseményét, a 78. Frankfurti Könyvvásárt október 7. és 11. között rendezik meg, csaknem 4000 kiállító részvételével. A 2026-os vásár díszvendége Csehország, amely 75 szerzővel és több mint száz irodalmi és kulturális eseménnyel mutatkozik be. Frankfurt a kiadók, szerzők, műfordítók és irodalmi ügynökségek egyik legjelentősebb nemzetközi találkozóhelye, ahol a könyvbemutatók mellett a fordítási és kiadási jogok értékesítése, valamint a szakmai kapcsolatépítés is központi szerepet kap – olvasható a közleményben.

A portál cikke szerint a 110 milliárd dollár (35 000 milliárd forint) értékű ügylet átformálhatja Hollywoodot és a teljes médiaszínteret.

A két legnagyobb Los Angeles-i stúdió összeolvadása hónapokig tartó jogi vitákat és rengeteg kritikát követően valósult meg, mivel sokan attól tartottak, hogy az esetleges leépítések és központosítás káros hatással lehet a szabad versenyre és a fogyasztókra.

Versenyjogi keresetükben az amerikai tagállamok - Kaliforniával az élükön – korábban azzal érveltek, hogy a létrejövő konglomerátum ellehetetleníti a versenytársakat, a mozikat és más műsorszolgáltatókat, valamint a fogyasztói árak emelkedését eredményezheti. A Paramount egyezséggel rendezte vitáját az amerikai tagállamokkal.

A felvásárlás milliók számára változtathatja meg a streaming-szolgáltatást, új fejezetet nyit a film- és televíziós iparban, és bizonytalan helyzetbe hozza az egyik legnagyobb amerikai hírcsatornát, a CNN-t.

Az egyesülés révén számos szolgáltató kerül egy tető alá, köztük az HBO, a CBS, a Nickelodeon, a Showtime, a Comedy Central, a DC Studios és a Food Network.

A Skydance, amely a Paramount által már tulajdonosa olyan nagysikerű franchise-oknak, mint az Indiana Jones, a Mission: Impossible és a Shrek, megszerezte a Warner olyan emblematikus történeteinek jogait, mint a Harry Potter, a Trónok harca és A Gyűrűk Ura.

David Ellison, a Skydance vezérigazgatója történelmi jelentőségűnek nevezte az üzletet: mint fogalmazott, „valósággá vált a célunk, hogy egyesítsük ezt a két nagy múltú stúdiót, létrehozva egy erősebb versenytársat, ahol megvan a tehetség, az erőforrás és a hatáskör ahhoz, hogy nagyszerű történeteket meséljünk minden műfajban, minden platformon a világ minden táján élő közönségnek”.

A Warner Bros 103 éves története során a cég filmjei és alkotói több mint 100 Oscar-díjat nyertek. A stúdió tavaly is uralta a díjátadót, amikor az Egyik csata a másik után, a Bűnösök és a Fegyverek című filmek rekordnak számító 11 Oscar-díjat nyertek.

A Paramount gyökerei 1912-ig nyúlnak vissza, a vállalat szintén több mint 100 Oscar-díjat nyert többek között olyan klasszikusokért, mint A keresztapa vagy a Titanic. Utoljára azonban 2022-ben nyert Oscart a Top Gun: Maverick című filmért.

A látássérült emberek számára a könyvekhez való hozzáférés évtizedek óta komoly fizikai és technikai akadályokba ütközött. A speciális könyvtárban kizárólag fizikai hordozókon (például CD-ken) lehetett hanganyagokat kölcsönözni, amihez személyesen kellett felkeresni a központi intézményt. Bár az elmúlt évtizedekben önkéntesek segítségével körülbelül 4000 könyv készült el amatőr körülmények között, ezek minősége és mennyisége messze elmaradt a valós igényektől.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének mintegy 65 éves múltra visszatekintő hangoskönyvtára jelenleg nagyjából 7000–7200 címet tartalmaz. Azonban az újonnan megjelenő könyvek bekerülésére akár egy teljes évet is várni kell. A VOIZ fejlesztése ezzel szemben azonnali, rendkívüli minőségi és mennyiségi ugrást jelent: az év eleji 3000-es induló katalógus után az akadálymentesítésnek köszönhetően már jelenleg is több mint 12 500 cím érhető el, ez a szám pedig az év végére 40 000 darabos professzionális kínálatra ugorhat. Olyan új típusú tartalmak is elérhetővé válnak, mint például üzleti és vállalkozási témájú könyvek.

Fontos technológiai és jogi különbség, hogy a VOIZ hangoskönyvek fejlesztése nem hagyományos hangoskönyvként funkcionál, hanem egy beépített akadálymentesítési szolgáltatásként. A mesterséges intelligencia nem váltja ki az emberi narrációt: a platform hagyományos hangoskönyveinek jelentős részét továbbra is színészek olvassák fel. Az AI-alapú felolvasás ott jelent áttörést, ahol nem áll rendelkezésre emberi narráció, így a technológia közvetítő szerepet tölt be a hagyományos könyvek és a hallgatható tartalom között.

A fejlesztés illeszkedik a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelmények általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény követelményeihez. A jogszabály célja, hogy egységes előírásokkal biztosítsa a digitális tartalmak és szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségét, elősegítve a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét és egyenlő esélyű részvételét az információs társadalomban.

„Négy éve követjük az AI-hangtechnológia fejlődését, és mostanra ért el ez a megoldás arra a szintre, hogy bátran megoszthassuk a felhasználóinkkal” – árulta el Papp Norbert, a VOIZ szakértője és vezetője. „Míg az okostelefonok beépített képernyőolvasói sokszor monoton, nehezen élvezhető hangon szólalnak meg, a mi rendszerünk mögött álló technológia már valódi előadóművészként tolmácsolja a szöveget. Ráadásul a hangokat a könyvek műfajához igazítjuk: a fantasy történetek mesélős, a tényirodalmi könyvek tárgyilagos, a hírek pedig híradós stílusban szólalnak meg.”

A jogosultak elérése és ellenőrzése érdekében az első magyar hangosköny-szolgáltató rendszere közvetlenül összekapcsolódik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) hivatalos tagnyilvántartó adatbázisával. A regisztrált látássérülteknek regisztáció után meg kell adniuk az MVGYOSZ tagsági számukat a VOIZ alkalmazásba (akár Google- vagy Facebook-fiókkal), és a rendszer automatikus lekérdezés után azonnal aktiválja a teljes körű, ingyenes hozzáférést.

A VOIZ külön figyelmet fordít azokra a csoportokra is, akik esetleg nem rendelkeznek saját e-mail-címmel – például a gyermekotthonokban élő látássérült fiatalokra: „Tisztában vagyunk azzal, hogy az intézményekben élő, e-mail-címmel nem rendelkező gyermekek elérése külön adminisztrációt igényel. Maximálisan nyitottak vagyunk minden megkeresésre: kérjük az érintett intézményeket és szervezeteket, hogy lépjenek velünk kapcsolatba, és közösen dolgozzuk ki a megoldást a hozzáférés kiszélesítésére.”

A VOIZ a fejlesztés során egy látássérült szoftverfejlesztővel, Ócsai Áronnal dolgozott együtt, aki folyamatosan teszteli az applikációt, és közvetlen instrukciókkal segíti a fejlesztőcsapatot, hogy a felület valóban tökéletesen használható legyen. Ócsai Áron szerint a látássérültek számára az egyik legfőbb nehézséget a megfelelő formátumok hiánya jelenti, hiszen a digitálisan megvásárolt könyvek sokszor nem alakíthatók át képernyőolvasóval feldolgozható szöveggé.

A fejlesztés kiváló példa arra, hogyan állítható a mesterséges intelligencia a társadalmi felelősségvállalás szolgálatába, az esélyegyenlőség érdekében.