Súgópéldány

A független társulatok (így a TÁP Színház) anyagi bizonytalanságát látva a társulat a közönséghez fordul segítségért. Az immár 32 éves múltra visszatekintő TÁP Színház továbbra is élni, alkotni vágyik, valamint lehetőséget kíván nyújtani a fiataloknak és öregeknek, hogy megvalósítsák színházi víziójukat. Ezért támogatói estet szerveznek: az Utas és holdvilágra váltott jeggyel a nézők most hozzájárulhatnak a TÁP Színház fennmaradásához. Jegyek, árkategóriák itt.

Az Utas és holdvilág című előadás a rendező 2002-es rádiójátékát veszi alapul, amelyet Turai Tamás felkérésére és közreműködésével készített Szerb Antal regényéből. Miként a rádiójáték, úgy az előadás is szakít az egymást váltó párbeszédek és zenei betétek jelentette klasszikus formával: a rendező az egész dialógustest mellé atmoszférateremtő, a történet fedettebb rétegeit kiemelő hangeffekt-konstrukciókat kevert. A darab formai elődjének számító Keresők című előadást Molnár Gál Péter „akusztikus-vizuális tombolás”-ként jellemezte. Meghatározása tökéletesen illik az Utas és holdvilágra is.

„Az alapötlet természetesen kész őrület. Mint szinte minden, ami zseniális. Leszámítva persze az ellenkező eseteket. Amikor valami attól zseniális, mert egészen kézenfekvő. Illetve annak látszik, miután valakinek eszébe jutott. Vajdai Vilmos legújabb ötlete nem ilyen. Inkább egyszeri csoda.” (Zappe László)

Ezt követően a hagyományoknak megfelelően az eseményen kiosztották a Vastaps Alapítvány 2024/2025-ös díjait is, amely az előző évad kiemelkedő művészi teljesítményeit díjazza a Katonában:

Legjobb rendezés: Székely Kriszta - Nyílt tárgyalás

Legjobb női főszereplő: Ónodi Eszter - Nyílt tárgyalás

Legjobb férfi főszereplő: Fekete Ernő - 2031

Legjobb női mellékszereplő: Pelsőczy Réka - Nyílt tárgyalás

Legjobb férfi mellékszereplő: Dankó István - Itt élet

Különdíj: Biró Zsombor Aurél és Dohy Balázs - 2031

A társulat tagjai által odaítélt Sziszifuszi-díjat idén Csontos Sarolta művészeti titkár kapta.

Szeptember 21-én Bezerédi 70! címmel egy különleges estre várják az érdeklődőket a nagyszínpadon. Bezerédi Zoltán 70. születésnapja alkalmából két korábbi önálló estjét adja elő, a Bagatell és a Kékszakállú herceg csodálatos élete című előadásokat, amelyek már korábban nagy sikerrel szerepeltek a Sufni programjában.

Ezt követően két bemutatója is lesz a színháznak ősszel.

Október 10-én Octogon címmel Ayn Rand Az ősforrás című regényének színpadi változatát Máté Gábor rendezésében mutatják be a Kamrában. Szereplők: Tasnádi Bence, Bányai Kelemen Barna, Rujder Vivien, Elek Ferenc, Kocsis Gergely, Tóth Zsófia, Takátsy Péter, Bán János és Duró Áron e.h.

Október 11-én pedig a némacsend (Shakespeare Hamletje után) című előadás bemutatója lesz ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Katonában. Szereplők: Gloviczki Bernát, Lengyel Benjámin, Fekete Ernő, Rezes Judit, Mészáros Béla, Dankó István, Keresztes Tamás, Kanyó Kata, Jakab Balázs, Pásztor Dániel és Molnár András m.v.

A bemutatók sora december közepén folytatódik; Székely Kriszta a Kamrában Kander–Ebb Chicago című művét viszi színre. A naptári év utolsó premierje a Katonában lesz: Mihail Bulgakov Mester és Margarita című regényének adaptációját Bodó Viktor állítja színpadra.

Az évad második fele a következőképpen alakul: 2026 márciusában elsőként Maja Zade Changes című művét láthatja a közönség Székely Kriszta rendezésében a Sufniban. Ezt követően a Sufni rezidens programja keretében bemutatásra kerül Somorjai Réka fejlesztés alatt álló Ikarosz munkacímű drámája, melynek rendezője Antal Bálint lesz. Ezzel párhuzamosan Harold Pinter Az üvegház című művét Ascher Tamás rendezi a Kamrában. Míg az évad utolsó bemutatójaként Tarnóczi Jakab Rekviem címen készít előadást a nagyszínpadon.

Mint az már az elmúlt évad végén bejelentettük: a Miskolci Nemzeti Színházból a Katonába szerződik Simon Zoltán színművész, aki korábban egyetemi gyakorlatát is a Katonában töltötte.

A Katona Magányos emberek című előadása a Hungary Live Art Foundation szervezésében szeptember 4-én és 5-én a New York-i East Village-ben található La MaMa Experimental Theatre Clubban lesz látható. (A részvétel ingyenes, mindössze regisztráció szükséges.)

A „magyar Fargo”-ként is emlegetett film – rendhagyó módon – az első hazai alkotás, mely egy filmes magániskola, a Lumiere saját gyártásában, páratlan közösségi összefogással készült.

A film szereplői közt láthatjuk Thuróczy Szabolcsot, Hegedűs D. Gézát, Kerekes Évát, Nagy Katicát, valamint Monori Lilit, Fodor Annamáriát, Horváth Kristófot és Katona Lászlót, de fontos volt az alkotók számára, hogy pályakezdő színészek is szerepet kapjanak a filmben, mint például Gál Réka Ágota, Bukovszky Orsolya, illetve Bölkény Balázs és Major Erik.

A musicalműfaj szerelmeseit hívja egy délutántól az éjszakába nyúló programsorozattal a megújult Erkel Színház az I. Musicalek Éjszakáján, ami a zenés előadások különleges hangulatába, a színpad varázsába és a kulisszák mögötti világba is igyekszik bepillantást nyújtani az érdeklődőknek. Felcsendülnek majd a musicalszínház csapatának előadásában az első évad bemutatóinak legnagyobb slágerei, az előadók közt lesz Ember Márk, Feke Pál, Veréb Tamás, Kovács Gyopár, Brasch Bence, Vágó Zsuzsi, Auksz Éva, Borsi-Balogh Máté, Fejszés Attila, Cseh Dávid Péter, Péntek Fanni és Braga Nikita.

A vendégek történeteit várja majd Cseh Dávid Péter színész, énekes, dalszövegíró es Juhász Levente színész, zeneszerző, akik a Te zenéd dobban keretében helyben, egy improvizatív játékon keresztül öltöztetik fel a véletlenszerűen kiválasztott történeteket „musical köntösbe”, azaz ott születik majd meg a zene és a szöveg.

Interaktív zenei kalandra is vállalkozhatunk Náray Erika színművész-énekes vezetésével, aki a Hangolaszív programban tart „ismeretterjesztő” zenés előadást, rengeteg dallal és humorral.

Vitriolos humorát is magával hozza majd Járai Máté, aki egy Talk Show keretében az Erkel Színház sztárjaival beszélget.

A színház egyes sarkaiban az első évad darabjainak díszletei is megjelennek, továbbá bepillantást nyerhetünk a backstage titkaiba, lesz kvíz-játék, smink- és jelmezpróba, valamint akik előre jelentkeznek, részt vehetnek táncpróbán és a Minden Hang Számít Casting Próbanapon is. A táncpróbára és a castingra a regisztráció – a belépő birtokában – szeptember 8-án indul. Az egyéjszakás minifesztiválra jegyek itt érhetők el.

Rendhagyó módon az Eötvös10 Művelődési Házban tartotta meg évadnyitó társulati ülését a Radnóti Színház. A ház igazgatója, Szebeni Dóra szívélyesen köszöntötte a radnótisokat. A szokatlan helyszínválasztás oka a két hatodik kerületi intézmény most induló együttműködése, amelynek célja, hogy helyszínt és lehetőséget teremtsenek a fiatal alkotóknak. Az együttműködés jegyében Radnóti Színház az évad új produkciói közül kettőt az Eötvös 10-ben mutat be: az első Ingmar Bergman Magyarországon először látható Hűtlenek című színdarabja lesz Bagossy Júlia rendezésében, a második Regős Simon és Cs. Nagy Adrienn Réder Ferenccel közösen írt KELETI BLoKk című új magyar dráma, az immerzív előadást Regős Simon rendezi.

Kováts Adél, miután újabb öt évig marad a Radnóti Színház vezetője, megköszönte a társulat bizalmát és támogatását. Mint elmondta, célja, hogy folyamatosan megújulva változást hozzon a változatlanba. A társulat köszöntötte a színház két új tagját, Krisztik Csabát és Katona Péter Dánielt, akiket nem csak az új bemutatókban láthatnak a nézők: a repertoáron lévő előadásokban is átvesznek szerepeket.

Készül a színház a szeptember 6-i Pozsonyi piknikre és a szeptember 20-i Benne vagy nyílt napra, ahol 3 helyszínen színes programot kínál a nézőknek. Lesz többek között nyílt próba a Hűtleneknől, a Bálsój szerelem a málenkij robot idején című kortárs dráma felolvasószínházi előadása Sodró Elizával és Pál Andrással, az új bemutatók bemutatója és egy szuper koncertszínházi produkció, a Budapest flowváros. Ezen a napon ünnepli 10. születésnapját a Radnóti Ifjúsági Műhely (RIM). Az elmúlt évtized alatt a RIM csapata több ezer diáknak, számtalan tanárnak és részvételi programján keresztül felnőtt érdeklődőknek adott ingyenesen lehetőséget az önismeretre, közös alkotásra és új módszerek elsajátítására.

„Az évad mottója a ’Benne vagy!’ Leginkább arra a közösségre utal, amelyhez mi - radnótisok és közönségünk – mindnyájan tartozunk. Itt és most. Minden jóban és rosszban együtt vagyunk benne” – hangsúlyozza Kováts Adél. „Benne vagyunk az élet sűrűjében, benne az egyéni és kollektív felelősségről való gondolkodásban, benne vagyunk minden történetben és közös lélegzésben a színpadon és a való életben.” Ez a közös és felelős létezés az a gondolat, ami az évad bemutatóit összeköti. A kortárs angol szerző, Lucy Kirkwood Gyerekek című drámája az idősebb generáció felelősségét kutatja: hogy mit hagyunk örökül az utókornak. A Hűtlenek a párkapcsolatok, a szenvedély szépségeit és gyötrelmeit, egy család szétesésésének folyamatát helyezi boncasztalra, Bergman nagyítóján át közelről láthatjuk, hogy a személyes döntéseink hogyan határozzák meg szeretteink életét is. A Parasztoperában a múlt sötét titkai bukkannak felszínre, összetörve egy jobb életről dédelgetett álmot. Csehov korai színdarabjában az Erdőszellemben már több mint száz éve is a természet kizsákmányolásáról, az otthonteremtés, otthonmaradás és megtartás nehézségéről, a másikhoz való igazi kapcsolódás lehetetlenségéről ír látszatüdvösséget kínálva a látszatélet végén. A KELETI BLoKk történetét az elmúlt évek szórakozóhelyeken és fesztiválokon történt tragikus balesetek ihlették (West Balkán, Astroworld, Colectiv); témája az a létállapot, amit az igazság keresése közben végleg elveszített kapaszkodók hiányérzete kelt. A tavaly bemutatott Angyalok Amerikában után érkezik a második rész, a Peresztrojka, melyben több a vízió és több a remény: A haladás fájdalmával állítja szembe a változás szükségét, miközben emberséggel és humorral, pikánsan és filozofikusan mesél a romokon kisarjadni képes életről.

Nagy Péter István rendezését, A végét nevezte be a színház az idén 5 éves eSzínház Fesztiválra, ami szeptember 19. és 28. között lesz.

Az igazgatónő várakozással említette az Országos Színházi Évadnyitót, ahol kiosztják majd a Kaszás Attila-díjat, hiszen a három jelölt egyike Sodró Eliza, a Radnóti vezető színésznője. Közvetlenül az évadnyitó után megtartották az E10 Kamaratermében Ingmar Bergman Hűtlenek című darabjának olvasópróbáját.

„Figyelnek ránk az emberek, ami egyszerre kiváltság és felelősség. Az induló darabjaink is azt mutatják, hogy nagy az érdeklődés irántuk” – nyitotta meg a 2025/26-os évadot a Thália Színház ügyvezető igazgatója, Kálomista Gábor, aki a beszédében köszönetet mondott a teátrum színészeinek és dolgozóinak a nyári hónapok során végzett munkájukért is. „Mind a Thália Nyárikert előadásai, mind a vidéki tájelőadásaink teltházzal futottak, sok esetben még pótszékeket is el kellett helyezni a nézőtéren. Mindenkinek ehhez hasonlóan sikeres, eredményes munkát kívánok az új évadra is.”

A Thália Színház hat új bemutatóval készül a Rejtélyek Évadában; a Nagyszínpadra érkezik Az utolsó vacsora (2025. október 11.), a Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély (2025. december 6.), valamint a Black Comedy (2026. február 14.); míg a Télikertben a Fénytörés (2025. szeptember 26.), az Olympia (2025. november 21.), illetve a Tengeren (2026. március 13.) kerül bemutatásra a következő hónapok során. A készülő előadások mellett új társulati tagokat is köszönthet a teátrum Dóra Béla és Banovits Vivianne személyében.

A színház társulata nem tétlenkedett sokáig, az évadnyitó ülést követő olvasópróbával megkezdődött az évad első újdonsága, Az utolsó vacsora próbafolyamata. Az előadás, amely egyszerre hozza majd egy pergő cselekményű, látványos szatíra és egy akciódús krimi elemeit, október 11-én debütál a Thália Színház Nagyszínpadán.

A már az olvasópróbán is nagy érdeklődéssel övezett produkció rendezője Horváth Illés, aki az előkészítés során több kihívással és kompromisszumos kérdéssel szembesült, mostanra viszont elégedetten tekint az elkészült anyagra.

A darab középpontjában egy fiatal egyetemistákból álló társaság áll, akik minden hétvégén vacsorát adnak, hogy egy-egy meghívott vendéggel megvitassák, hogyan küszöbölhetnék ki társadalmunk különböző feszültségeit. Egy alkalommal azonban a békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…

A rendező azt is kiemelte, hogy bár a készülő anyag provokatív kérdéseket boncolgat, a cél egy olyan tartalmas előadás, amelyben az erkölcsi tanulságok átadása nemcsak kihívás, hanem fontos küldetés is. Az alkotók remélik, hogy az előadás joggal tarthat majd igényt a hangos közönségsikerre.

Szereplők: Szabó Győző, Jaskó Bálint, Dóra Béla, Czakó Julianna, Banovits Vivianne, Jámbor Nándor, Domokos László, Tamási Zoltán, Mózes András, Tóth Eszter, Udvarias Anna, Gali Petra e.h.

A darab Horváth Illés rendezésében, Bendi Balázs fordításában valósul meg. A jelmezekért Gálvölgyi Anett és Miovác Márton, a díszletért Mátravölgyi Ákos, a színpadon történő mozgásért pedig Nagy Norbert felel. Zeneszerző: Zságer-Varga Ákos, rendezőasszisztens: Magócs Milán, súgó: Fitos Réka.

A magyar-osztrák történelmi drámasorozatot észak-amerikai bemutatója után a kanadai CBC streamingcsatornája tűzi műsorára szeptember 19-től – tették hozzá.

A Hunyadi-sorozat (nemzetközi terjesztésben Rise of the Raven) többek között már Olaszországban (RAI), Horvátországban (HRT), Németországban (Telekom Deutschland), Szlovákiában (STVR), Svájcban (Blue TV), Izraelben (YES), Szlovéniában és Csehországban is lenyűgözte a közönséget, de az osztrák ORF fiatal közönsége körében is hatalmas népszerűségre tett szert – hangsúlyozták a közleményben.

A magyar hadvezérről szóló tízrészes sorozat több mint 600 színész és kaszkadőr közreműködésével készült.

A szereplők a hitelesség kedvéért kilenc nyelven, köztük magyarul, németül, törökül, olaszul, csehül, románul és szerbül keltik életre a középkori Európa kulcsfontosságú személyeit.

Az NFI támogatásával készült Hunyadi vezető producere Robert Lantos kanadai-magyar producer, az egyes epizódokat az Oscar-jelölt és Emmy-díjas Robert Dornhelm osztrák filmrendező, valamint Szász Attila, Nagypál Orsi és Lengyel Balázs rendezték.

A címszereplő Kádár L. Gellért mellett a főbb szerepekben Rujder Vivien, Törőcsik Franciska, Fekete Ernő és Gálffi László látható, de olyan nemzetközi színészek is szerepelnek a sorozatban, mint Laurence Rupp, Murathan Muslu, Giancarlo Giannini és Karel Roden.

Az államtitkár üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a Tokaji Írótáborok alkalmával a jeles évfordulókhoz köthetően emléket állítanak az irodalom nagyjainak az emlékparkban. Jelezte, hogy ezen a helyen fontos az emlékezet, és méltatta Juha Richárd munkáját, aki az író arcát „az örökkévalóság számára formázta bele e nemes anyagba”.

Jókai népszerűsége kiváló alapot jelent ahhoz, hogy nemzeti kultúránkat alapjaiban formáló alakját minél több módon megidézzük, és a nemzeti műveltség gyarapításának és a kulturális identitás megerősítésének a szolgálatába állítsuk – hangsúlyozta Závogyán Magdolna.

Az államtitkár szerint mindez komoly feladat és felelősségteljes kihívás a 21. század harmadik évtizedében a kulturális kormányzat, a köznevelés, a civil szektor és a helyi közösségek számára egyaránt. Felhívta a figyelmet arra, nagyban rajtunk múlik az, hogy gyermekeink és unokáink mennyit tudnak majd Jókairól és mennyit éreznek magukénak a páratlan életműből.

Závogyán Magdolna emlékeztetett arra, hogy Jókai saját életútja akár egy remekbe szabott regényének a tárgya is lehetne. A szakértők szerint az író minden jellemvonása megtalálható hőseiben, akiket aprólékos gonddal rajzolt meg.

„Talán minden magyar ember, aki nem ismerhette őt személyesen, megengedheti magának, hogy egy egyetlen és egyéni Jókai képet fessen lelkében és szívében” – fogalmazott.

Závogyán Magdolna kiemelte, műalkotást avatni és fát ültetni a nagyok tiszteletére kézzel fogható, megragadható esemény.

Szerinte ennek egyre nagyobb jelentősége van „egy olyan világban, amelyben egyetlen kattintással hozhatók létre vagy tüntethetők el tartalmak, melyben a teljesítmény sokszor illúzió és a kérész életű forma gyakran felemészti számunkra a lényeget”.

Hozzátette, a Jókai Mór születésének bicentenáriumához kapcsolódó események tökéletesen bizonyítják, hogy az emlékévek nem kötelező formaságok.

Jókai szellemi hagyatéka egyszerre hálás és nehéz tárgya az emlékezésnek, mert a vele kapcsolatos általános ismeretek csak villanásszerű képeket adnak az író páratlanul gazdag munkásságáról, közéleti szerepvállalásáról és kortársai által szeretve tisztelt kivételes egyéniségéről is – mutatott rá az államtitkár.

A történet egy színészházaspárról szól, akik fél évvel az esküvő után kezdenek elhidegülni egymástól. A férj úgy érzi, hogy felesége, az ünnepelt Színésznő már nem szereti őt, és alkalomadtán képes lenne őt megcsalni. Gyanúja nem hagyja nyugodni, ezért elhatározza, hogy próbára teszi felesége hűségét. Színészként adott a terv: magát testőrnek kiadva, parókába és egyenruhába bújva elkezd udvarolni saját nejének. Élete legjobb alakítása megmentheti, de akár tönkre is teheti a házasságát.

Tanulságos az az anekdota, amelyben a felismerés dilemmáját magával a szerzővel próbálták egyértelművé tetetni. Amikor valaki megkérdezte Molnár Ferenctől, lehetséges-e, hogy a Színésznő nem ismerte fel a jelmezben a férjét, ő állítólag ezt válaszolta: „A színház létezése a hazugság – kivéve a lényeget. Ha a néző egy darab festett vászonról elhiszi, hogy az egy erdő, akkor ezt is el fogja hinni. El fogja hinni, hogy a feleség nem ismerte fel saját férjét, mivel én azt állítom, hogy nem.”

Molnár Ferenc vígjátékainak varázsa abban rejlik, hogy képesek egyszerre szórakoztatni és gondolatébresztők lenni. A testőr is pontosan ezt az eleganciát és finom iróniát hordozza magában: az összekuszálódott szerelmi szálak és a színpadi bonyodalmak garantáltan felkavarják a közönség érzelmeit. „Komédiások szerelme és szerelmesek komédiája.” – jellemezte a darabot A Hét című folyóirat munkatársa az 1910-es vígszínházi ősbemutató idején.

„Molnár Ferenc A testőr című zseniális darabja egyrészt elképesztő poénözön, hatalmas brillírozási lehetőség színészi szempontból, ugyanakkor alapvető igazságokat pendít meg az érzéki vágyak, a vonzások és választások, sőt a hosszabbtávú párkapcsolati működés tárgykörében is. Az idő komoly tényező ebben a darabban, kétszer is üt az óra nyílt színen, ami feltétlenül rámutat arra, hogy az egyes jelenetek akkor váltják be a fentieket, ha olajozott, finom szerkezetként, pontosan, mondatról mondatra, jó ritmusban működnek – persze a könnyed természetesség látszatát keltve. Ez hálás lehetőség, ugyanakkor komoly kihívás. Az persze segít, hogy a szereposztás – korabeli jelzővel, illetve – parádés. Az idővel függ össze az is, hogy némi anakronizmussal ezt a történetet a tízes években még csak szárnyait bontogató art-decoba és a jazz korszakba csúsztattuk, hogy karakteresen elkülönüljön a Centrál Színházban hatalmas sikerrel futó másik Molnár darabtól, a Játék a kastélyban című előadástól. Így remélem, hogy ebben a szokatlan, újszerű megjelenésében is elkápráztat, szórakoztat és elvarázsol mindenkit majd az előadás, miközben rádöbbenünk, hogy ez is - mint minden Molnár darab – bizony rólunk szól...” – mondta Ujj Mészáros Károly.

Molnár Ferenc klasszikusát Ujj Mészáros Károly rendezésében Balsai Móni és Schmied Zoltán, a Büszkeség és balítéletet évek óta sziporkázó sikerrel játszó párosa kelti életre a nagyszínpadon, olyan remek játszótársak segítségével, mint Györgyi Anna, Kaszás Gergő, Papp János, Szabó Éva és Gats Éva. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kárpáti Enikő.