Súgópéldány

Mint az idei válogatásról Muszatics Péter, a CineClassics megálmodója elmondta: „tizenhat éve mutatunk be válogatott klasszikusokat, élvezzük a kristálytiszta, felújított képeket. A miskolci születésű Pressburger Imre Michael Powell-lel forgatott színes Technicolor-filmjei nagyvásznon az igaziak. Itt az alkalom, most hármat is láthat a közönség. És aki látta Nolan Odüsszeiáját, ne hagyja ki A fáraót, ugyanolyan lenyűgöző”.

A CineClassics 2026-os programja Emeric Pressburger rendező és állandó alkotótársa, Michael Powell munkássága előtt tiszteleg az alkotópáros munkamódszerét és közép-európai gyökereit elemző konferenciával, és három gyönyörűen restaurált film vetítésével. Pressburger és Powell párosát olyan rendezőóriások tekintik példaképnek, mint Brian De Palma, Francis Ford Coppola, Sally Potter, Terry Gilliam. Sőt, Martin Scorsese A vörös cipellők című filmjüket minden idők egyik legjobbjának tartja. A világhírű kortárs rendezők hódolata a káprázatos képi világnak, a színes nyersanyag eredeti használatának, a feszes párbeszédeknek, a páratlan színészi alakításoknak szól. Az író-rendező-producer Pressburger-Powell páros felülmúlhatatlan eleganciával, brit magabiztossággal és osztrák-magyar életbölcsességgel készítette jobbnál jobb filmjeit. Nemcsak A vörös cipellők vált a filmtörténet megkerülhetetlen részévé, hanem a Blimp ezredes élete és halála (1943), a Canterbury mese (1944), a Fekete nárcisz (1947) és más remekek is. E konferencia pedig aktuálisabb aligha lehetne: Miskolcon éppen zajlik Pressburger szülőházának felújítása és nyitott kulturális központtá alakítása.

A Miskolctól Londonig: Konferencia Emeric Pressburger és Michael Powell művészetéről programja szeptember 10-én, csütörtökön a Béke teremben:

Közvetlenül a beszélgetés után, ugyanebben a teremben 17.00-tól látható a rendezőpáros egyik legismertebb filmje, a Fekete nárcisz (1947) Deborah Kerr és Sabu főszereplésével. A film hősei apácák a Himalájában, akik egy bordélyházból akarják kialakítani a rendházukat. Erős alaphelyzet, lélegzetelállító Technicolor szín- és díszletorgia – nem véletlen, hogy Jack Cardiff operatőr és Alfred Junge díszlettervező Oscar-díjat kaptak munkájukért. A mélyben pedig ott van az erotika, az apácák fantáziái, a világ és Isten vívódása. Mélyen angol film a test és a hit hatalmáról, és a régi Indiáról.

21.15-kor a Béke teremben a Canterbury mese (1944) kezdődik. A cím Geoffrey Chaucertől való, de a téma csak lazán kapcsolódik a legendás középkori Canterbury mesékhez. A brit kisrealizmus keveredik Erwin Hillier kamerája előtt a német expresszionizmus formai elemeivel, a múlt a jövővel, a kegyetlenség a banalitással. Háborúban született, modern és időtlen film a bűnről, a megváltás lehetőségéről, Amerika és Anglia közös gyökereiről, az örökség őrzéséről és megvédésének módjairól.

Szeptember 11-én, pénteken 17.00-kor látható a Béke teremben a Blimp ezredes élete és halála (1943). Blimp ezredes karakterét egy új-zélandi karikaturista, David Low alkotta meg – magyar-angol alkotópárosunk azonban sokdimenziós alakká rajzolta. Káprázatos Technicolorban, a régi Berlin és London megidézésével. Ami propagandafilmnek indult, az angol-német kapcsolatok egyik legmélyebb és legösszetettebb ábrázolása lett.

Tavaly hatalmas sikert aratott az Ennio Morricone műveit megidéző koncert a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában. Idén a zenekar Werner Gábor vezényletével szeptember 10-én, csütörtökön és 13-án, vasárnap 18.00 órakor a Művészetek Háza Pressburger termében John Williams legnagyobb sikereit adja elő. Williams karrierje során rekordmennyiségű, ötvennégy(!) Oscar-jelölést gyűjtött és ebből ötöt díjra váltott, emellett huszonhét Grammy-, három Emmy- és négy Golden Globe-díj tulajdonosa. Legzseniálisabb, korszakalkotó remekművei közé tartozik A cápa (1975), a Csillagok háborúja (1977) és folytatásai, a Harmadik típusú találkozások (1977), a Superman (1978), az E.T. – A földönkívüli (1982), az Indiana Jones-filmek, a Schindler listája (1993), a Jurassic Park (1993) és a Harry Potter-sorozat zenéje. Pályájának csúcspontját a Steven Spielberggel és George Lucasszal való évtizedes együttműködései jelentik. Williams egyedülálló zsenialitásával újjáélesztette a késő romantikus, nagyzenekari hollywoodi filmzenét, hosszú időre meghatározva a mozi hangzásvilágát.

A legendás John Williams koncerthez kapcsolódva szeptember 10-én, 17 órától a Grabovszky udvarban Werner Gábor karmester, Muszatics Péter filmtörténész és Kolozsi László írókritikus beszélgetnek a zeneszerző munkásságáról és jelentőségéről.

A fesztivál idei Életműdíjasa, Gáspár Sándor tiszteletére két emlékezetes filmje is vetítésre kerül a CineClassics program részeként.

A színész látható Tímár Péter – a fesztivál tavalyi Életműdíjasa – egyik legjobb és legnépszerűbb filmjében, az 1990-ben készült Csapd le, csacsi!-ban. A facsart-csavart képsorok, a szállóigévé vált, zseniális szövegek minden politikai elemzésnél többet mondanak egy korszakról, a rendszerváltás minden kínjáról, abszurditásáról és ellentmondásáról. Gáspár Sándor mellett Pap Vera és Koltai Róbert remekel a szeptember 11-én, pénteken 20-kor a Béke teremben látható filmben.

Az Üvegtigris-trilógia első, idén éppen 25. évfordulóját ünneplő részének szereplői a „magyar valóság” parodisztikus, elnagyolt karakterei. Rájuk ismerünk, viccesek és szerethetők. Talán ez a titkuk. Ilyen Zsíros Ferenc, azaz Róka is, Gáspár Sándor egyik legnépszerűbb karaktere. A filmen egy egész generáció nőtt fel és fújja szállóigévé vált mondatait – például azt, hogy „Ízirájder, öcsém!”. Most azok is mozivásznon láthatják szeptember 12-én, szombaton 16.30-kor a Béke teremben azok, akiknek erre korábban nem volt lehetősége – vagy éppen csak nosztalgiáznának egy jót.

Az 1926-ban született és 2015-ben elhunyt Tadeusz Konwicki a huszadik századi lengyel kultúra egyik legmeghatározóbb, legsúlyosabb alakja volt. Idén lenne százéves, de valószínűleg most is csak legyintene a felhajtásra, és beülne a kávézójába. Nem csinált nagy ügyet abból, hogy a cenzúrát megkerülve megírta a Kis apokalipszist, a létező szocializmus legkeményebb bírálatát (1979), vagy hogy néhány rendezésével és forgatókönyvével finoman újradefiniálta a lengyel filmművészetet. Első rendezése az új hullám nagyon korai, eredeti darabja, A nyár utolsó napja 1958-ban a velencei Nemzetközi Dokumentum- és Rövidfilmfesztiválon Nagydíjat nyert, a máig friss Salto (1965) a mítoszok kegyetlen paródiája (emlékezzünk a táncjelenetre), de ő írta a legendás Máter Johanna (1961) és a nem kevésbé híres A fáraó (1966) forgatókönyvét is Jerzy Kawalerowicz számára, és regényéből készült Wajda remeke, Szerelmi krónika (1986). Kellemetlenül pontosan látta a diktatúra abszurditását és az egyén gyarlóságát. Nem akart nemzeti próféta lenni, csupán zseniálisan asszisztált a kollektív túléléshez.

A fáraó vetítésével a CineClassics rá emlékezik. Az idén hatvanéves film gyönyörű, felújított kópián látható a Lengyel Intézet támogatásával szeptember 9-én, szerdán 19.00-kor a Béke teremben. A film az 1960-as évek Odüsszeiája. Színes, szélesvásznú szuperprodukció, ami veszi a bátorságot, hogy megidézze az ókori Egyiptomot. Bolesław Prus regénye alapján ugyanakkor időtlen mese született politikáról, becsvágyról, hatalomról – és ez a sűrítés nagyrészt a forgatókönyvírónak, Tadeusz Konwickinak köszönhető. Hatott Martin Scorsesére, Coppolára, de George Lucasra és a Csillagok háborújára is. A filmet 1967-ben Oscar-díjra jelölték, és rendre felbukkan a világ legjobb filmjeinek listáin.

A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4. és 12. között rendezik meg. Az elővételes jegyvásárlás már elindult a https://jegy.cinefest.hu oldalon.

Ki volt valójában Eva Perón? Hogyan lehet 2026-ban újraértelmezni azt a nőt, akit egyszerre övezett rajongás és gyűlölet, csodálat és kétely. A kilencrészes online interjúsorozat ezekre a kérdésekre keresi a választ. Szirtes Tamás megosztja rendezői gondolatait, dilemmáit és személyes értelmezését, miközben végigvezeti a nézőket a Madách Színház új produkciójának megszületésén – az első rendezői ötlettől egészen a bemutató pillanatáig.

Szirtes Tamás arról is mesél, mit jelent számára Evita és Che alakja, hogyan válik a zenéből színházi dráma, és miként rajzolódik ki egy rendkívüli nő felemelkedésének, sebezhetőségének és elmúlásának története.

„Az Evita egy rendkívüli nő felemelkedésének és belső küzdelmeinek történetét meséli el. Eva Duarte 1919-ben, nyomorúságos körülmények között született Argentínában, és hihetetlen életerő, valamint olthatatlan vágy hajtotta előre: hogy szeressék, elfogadják, és megmutathassa, mire képes. Engem ma már leginkább az érdekel, mi a karrier valódi ára, mit él át az, aki a csúcson áll – és az Evita erre is választ ad” – kezdi a sorozatot Szirtes Tamás.

A videók Tim Rice és Andrew Lloyd Webber ikonikus művének történetéből és különleges dramaturgiájából indulnak ki, majd feltárják: a készülő előadás színpadi világát, a modern technika és a film szerepét a produkcióban, a casting összetett folyamatát, valamint a próbák műhelytitkait.

A további nyolc részt a színház a premierig folyamatosan teszi közzé online felületein.

A Keszthelyi Táncpanoráma évről évre bizonyítja, hogy a tánc mindenkit képes megszólítani. A fesztivál három napja alatt a legkisebbektől a felnőtt közönségig minden korosztály találhat olyan előadást, amely magával ragadja. Kortárs tánc, folklór, argentin tangó, filmvetítés és szabadtéri beszélgetés várja az érdeklődőket, miközben Keszthely utcáin és terein is érezhetővé válik a fesztivál pezsgő hangulata.

„Ha szeptember, akkor Keszthely. A Táncpanoráma több mint két évtizede alatt a magyar táncélet egyik fontos találkozóhelyévé vált. Öröm látni, hogy évről évre ugyanazzal a kíváncsisággal és lelkesedéssel érkezik ide a közönség és a szakma is” – mondta Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója.

A fesztivál szeptember 10-én a Székesfehérvári Balett Színház Pinokkió című előadásával veszi kezdetét. A világhírű mese kortárs táncszínházi feldolgozása érzékenyen és látványosan mesél az emberré válás örök kérdéseiről, így nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is megszólítja.

A nyitónapon vetítik a Nemzeti Táncszínház nagyszabású országimázs-filmjét, A tánc 30 árnyalatát is. A harminc magyar táncegyüttest felvonultató alkotás ikonikus hazai helyszíneken forgott, és a mozdulatok nyelvén mutatja meg a magyar táncművészet rendkívüli gazdagságát és sokszínűségét.

Szeptember 11-én a Duna Művészegyüttes Partium – az Értől az Óceánig című előadása idézi meg a Partium kulturális örökségét. A lendületes néptáncprodukció különböző nemzetiségek hagyományait és a térség sokszínű identitását kelti életre a színpadon.

A fesztivál zárónapján egészen más világ nyílik meg a nézők előtt. Az Argentin Tangó Táncszínház LÉTEZÉS című táncjátéka az emberi kapcsolatok, az útkeresés és az egymásra találás történetét meséli el a tangó szenvedélyes, mégis intim nyelvén.

A színházi előadások mellett idén is ingyenes kísérőprogramok várják a látogatókat. Szeptember 12-én este Keszthely Fő terén Megyeri Léna és Bősze Ádám Lábujjhegyen – Zenéről és táncról, párban című közös estjén a tánc és a zene világának kulisszatitkai elevenednek meg közvetlen, szórakoztató formában.

A Keszthelyi Táncpanoráma nem csupán előadásokat kínál, hanem közös élményeket is: három napot, amikor a tánc valóban közelebb hozza egymáshoz a művészeket és a közönséget.

A belépőjegyek a Balaton Színház jegypénztárában, valamint online is elérhetők. Bővebb információ: www.balatonszinhaz.hu

Szeptember 10. 11:00 és 14:00 Balaton Színház (Színházterem) – Pinokkió (Székesfehérvári Balett Színház)

Szeptember 10. 18:00 Balaton Színház (Simándy Terem) – A tánc 30 árnyalata (országimázs-film vetítés, Nemzeti Táncszínház)

Szeptember 11. 19:00 Balaton Színház (Színházterem) – Partium – az Értől az Óceánig (Duna Művészegyüttes)

Szeptember 12. 19:00 Balaton Színház (Színházterem) – LÉTEZÉS (argentin tangó táncjáték, Argentin Tangó Táncszínház)

Szeptember 12. 20:00 Keszthely, Fő tér – Álom (Lábujjhegyen – Zenéről és táncról, párban )Megyeri Léna – Bősze Ádám

Visszakapcsolódva Veszprém 2020-as kezdeményezéséhez, idén új időpontban, 2026. augusztus 27–29. között a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. szervezésben, Veszprémben és Balatonfüreden megújult filmes esemény várta a lelkes nézőket és a filmeseket. Csütörtökön Olasz Renátó Minden csillag című független alkotásával nyitott a megújult Veszprém-Balaton Filmpiknik.

„Minden várakozást felülmúlva teljesített az idei Filmpiknik a nyár utolsó, napfényes hétvégéjén. Megvalósult az a cél, hogy valóban a filmekről szólt, a szakmai beszélgetések valóban a szakma fontos kérdéseit érintették, ki lehetett beszélni a problémákat, és világossá vált a résztvevők előtt, hogy mennyire jó helyszíne Veszprém és a Balaton egy filmes fesztiválnak. Köszönjük a nézőknek és a résztvevőknek!” – nyilatkozta Kolozsi László művészeti vezető.

Veszprémben és Balatonfüreden nyolc helyszínen mintegy hetven filmet láthattak a nézők, köztük a legfrissebb alkotásokat és évfordulókhoz kapcsolódó klasszikusokat egyaránt. A fesztivál megemlékezett az ötven éve elhunyt Latinovits Zoltánról, Tarr Béláról, a 100 éve született Herskó Jánosról és Grunwalsky Ferencről is.

Közel ötven film alkotói kísérték el filmjüket a Filmpiknikre, így a közönség találkozhatott többek között Enyedi Ildikóval, Dobó Katával, Hermányi Mariannal, Trill Beatrixszel, Kádár L. Gellérttel Trill Zsolttal, Tiszeker Dániellel és Olasz Renátóval.

Több szakmai program nyújtott betekintést a kulisszák mögé. A Zene nélkül mit ér a film című kerekasztal-beszélgetésen Balázs Ádám, Másik János, Márta István és Kalotás Csaba zeneszerzők árultak el műhelytitkokat. A Hol a határ? című beszélgetésen az emberi méltóság tiszteletben tartása és az alkotói folyamatok során a pszichológiai biztonság fontosságáról folyt eszmecsere. Az Akik írnak a filmekről című kerekasztalbeszélgetésen kritikusok arra keresték a választ, hogy megváltozott korunkban mit jelent a filmről írni. Végül Mi volt az indok? alkotók megvitatták, hogy egy új pályázati rendszerben, hol lehet a helye a korábban – olykor politikai okok miatt is visszautasított – filmterveknek.

Két kategóriában adtak ki közönségdíjat. Az egészestés mozifilmek között két nyertes született. Kollarik Tamás és Szabó Attila Puskás Ferenc mellett az egyetlen BEK-győztes magyar labdarúgót bemutató Bölöni, az erdélyi legenda alkotása és Deák Kristóf Egykutya című független filmje bizonyultak a legjobbnak. Az immerzív alkotások közül Sztojánovits Andrea és Zádor Tamás munkája, a Csontváry – A fotonok nyelvén lett a közönség kedvence.

A portál cikke szerint a független finanszírozással, számos támogatóval és szakmai összefogással készülő lírai magyar western az 1800-as évek végén játszódik. A történet szerint az idősödő haramia, Angyal János (Kulka János) megszökik a börtönből, majd fiatal segítőjével, Miskával menekül a tenger felé a csendőrök elől.

A fiú feltétel nélkül tiszteli a legendás banditát, az út során azonban fokozatosan összeomlik a betyárról kialakított képe, és feltárul előtte Angyal valódi arca.

A film további szereplői Mundruczó Mihály, Téglás István, Ladányi Andrea, Derzsi János, Monori Lili, Román Katu, Tilo Werner, Major Erik, Koltai Róbert, Waskovics Andrea, Quintus Konrád, Schell Judit és Gyabronka József.

A filmet augusztus végén és szeptember elején forgatják két fő helyszínen, a Fejér vármegyei Csákberényben és Göböljáráson.

Az utolsó betyár vezető producerei Szijártó Anna, Pataki Ági és Kovács Gábor, a forgatókönyvet Csuja László Zabezsinszkij Évával közösen jegyzi. Az operatőr Kis Márton, a látványtervező Tyekvicska Virág, a jelmeztervező Szlávik Juli, a vágó pedig Csabai Attila.

A filmet várhatóan jövőre mutatják be.

Az összművészeti fesztiválon – melynek zenei vezérfonalát idén Johann Sebastian Bach (1685-1750) muzsikája adja – a templomokban olyan neves fellépőkkel találkozhatnak az érdeklődők, mint aViGaD zenekar, Rohmann Ditta csellóművész, Virágh András Gábor orgonaművész, Szalóki Ági, a Dalinda együttes, illetve a Musica Beata kórus.

A tájékoztatás szerint a fesztivál vendége lesz Bősze Ádám zenetörténész, aki ezúttal Claudio Monteverdi (1567-1643) kalandos életét kutatja előadásában. Különleges élményt ígér Szabó T. Anna és Gryllus Dániel verses-zenés estje, és ebben az évben is találkozhat a közönség Magyarország legnépszerűbb vokális együttesével, a StEFREM férfikarral.

A fesztivál Szentendre gazdag művészeti, építészeti hagyományait, vallási sokszínűségét hozza közelebb a nagyközönséghez, és különlegessége, hogy ezen a hétvégén az évközben zárva tartó szerb ortodox templomok is megnyitják kapuikat. A templomok, imaházak meghosszabbított nyitvatartással, pénteken 15-19, szombaton és vasárnap 10-19 óra között látogathatók.

A koncertek mellett templomséták, kreatív programok és előadások várják az érdeklődőket. Mint írták, a programok szervezésébe a Ferenczy Múzeumi Centrum mellett a helyi katolikus, református, evangélikus, szerb ortodox, zsidó, baptista vallási közösségek és a város kulturális intézményei, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Szentendrei Régi Művésztelep – is bekapcsolódtak.

A fesztivál esti programjai belépődíjasok, a koncertjegyekkel a Ferenczy Múzeumi Centrum minden kiállítása ingyenesen látogatható ezen a hétvégén - olvasható a közleményben.

Jegyek elővételben a weboldalon, a Ferenczy Múzeumban, a szentendrei Tourinform irodában, illetve az előadás napján a helyszínen vásárolhatók.

Vadász Dániel kiemelte: a prózai színháztól az operán, operetten és musicalen át a kortárs táncig és az ifjúsági produkciókig rendkívül széles műfaji kínálat jellemzi az új szezont.

A színház MTI-hez eljuttatott közleményében jelezték: az első bemutató ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében az Izzik a galagonya lesz, ezt Keresztes Attila rendezésében Federico García Lorca Bernarda Alba háza című drámája követi. Az évadban többek között a III. Richárd, a Holt költők társasága, a Kurázsi mama és gyermekei, a Traviata, az Anyegin, a West Side Story és a Csókos asszony is színpadra kerül.

Az évadnyitón bemutatkozott Ilja Bocsarnikovsz főrendező is, aki meghatározó alkotója lesz az új évadnak: a III. Richárd, a Holt költők társasága és Barta Lajos Szerelem című drámáját is ő rendezi. Bocskor-Salló Lóránt igazgatóhelyettes a társulat előtt álló feladatokról és az új évad szakmai kihívásairól beszélt - írták.

A közlemény szerint Jelentős változások történnek a tánctagozatnál: a Gradient Kortárs Balett Debrecen vezetését Nagy Nikolett vette át, aki elmondta: a társulat több országból érkező táncosokkal újul meg, az évadban pedig két új produkcióval, a Hollywood és a Trója című előadással találkozhat a közönség.

A prózai tagozathoz Mechle Christian és Kardffy Aisha csatlakozik, míg az operatagozatot Bartal László, Kozma Dávid és Kovács Barna erősíti. A tánctagozat megújulásával együtt így mindhárom művészeti területen új alkotói energiákkal indulhat a szezon – emelte ki az igazgató.

Az évadnyitón Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere arról beszélt, hogy a színház szerepe különösen felértékelődik a jelenlegi, forrongó és bizonytalanságokkal teli világban. Mint fogalmazott, fontos, hogy a színház egyszerre lehessen menedék és iránytű.

Vadász Dániel elmondta, hogy a Csokonai Nemzeti Színház erős alapokról kezdi új évadát: az elmúlt szezonban 629 színházi eseményt rendezett, 381 előadással és összesen 101 352 nézővel.

A 2026/27-es évad célja, hogy a színház továbbra is Debrecen meghatározó művészeti és közösségi központja legyen – olyan hely, amely őrzi a klasszikus értékeket, nyit az új színházi formák felé, és valóban menedéket, találkozási pontot és iránytűt kínál közönségének.

A fesztiválhoz ezen a napon a Judafest is kapcsolódik: a Sálom utca délelőtti programjai után délután a Judafest veszi át a terepet, így a két rendezvény együtt egy egész napos kulturális programot kínál a látogatóknak.

Az Európai Zsidó Kultúra Napját 1999 óta minden évben szeptember első vasárnapján ünneplik Európa-szerte. A Sálom utca ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódva immár negyedik alkalommal hívja közös ünneplésre a zsidó és nem zsidó közönséget. A fesztivál szervezői szerint az idei, „Szeretet/Szerelem” témánál keresve sem lehetett volna aktuálisabbat választani: a programok a szerelem, a család, a közösség, a kapcsolódás és az együttélés sokféle formáját járják körül.

A Sálom utca különlegessége, hogy nem egyetlen intézmény fesztiválja. Az eseményt az Erzsébetvárosi Önkormányzat, a KULT7, a MAZS Alapítvány, a Csányi5 és a Gólem Központ közösen szervezi, civil és kulturális szervezetek, művészek és közösségek szélesebb körének együttműködésével. A szervezők számára ez az összefogás önmagában is fontos üzenet: a közös jövőhöz közös gondolkodásra és közös cselekvésre van szükség, ezért a fesztivál a közös értékek és a közös élmények megmutatására helyezi a hangsúlyt.

„Egyedül nem megy!” – olvasható a fesztivál mottója is. A Sálom utca szervezői fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a rendezvény közös ügy: zsidók és nem zsidók, civilek és intézmények, külsősök és belsősök együtt hozzák létre a fesztivált. Idén pedig a Judafesttel karöltve válik teljessé ez a nap.

A szeptember 6-i programban a kortárs zsidó kultúra és művészet számos területe mellett a gasztronómia is megjelenik. A Gólem Terasz Gasztroszínpadán a látogatók többek között a babka, a flódni és a maceszgombócleves titkaiba is betekinthetnek, délután pedig kóser borkóstolón vehetnek részt. A Sálom utcát a Glück Lányok koncertje zárja.

A Csányi5-ben kiállítás-megnyitó, zongorahangverseny és Veiszer Alinda Vircsaft című színházkibeszélő sorozata várja a közönséget Szinetár Dóra színművésszel. Az Irodalmi Szalon egész nap lehetőséget kínál arra, hogy a fesztivál forgatagából kiszakadva könyvek és felolvasások között pihenjenek meg a látogatók. Itt a Gólem Színház idei évadának 3 bemutatójából lehet meghallgatni majd egy-egy részletet.

A fesztivál egyik különleges helyszíne az Utcajesiva, ahol az érdeklődők bepillanthatnak a vallásos zsidó oktatás világába a Lauder tanárainak köszönhetően. A tanórák témai között szerepel többek között héberóra, zsidó misztika vagy a gólem története.

A szeretet és szerelem témájához kapcsolódva a fesztiválon bárki elkészítheti saját ketubáját, azaz zsidó házassági szerződését, a SzerelemFalnál pedig száz keret vár arra, hogy a látogatók belerajzolják, hogy kit szeretnek a legjobban. A Hüpe alatt ráadásul hat óráig érvényes, játékos zsidó „házasságkötésre” is lehetőség nyílik.

A családok számára Gyerekkert, kézműves programok, csocsó, biliárd és pingpong, a játékos kedvű látogatóknak pedig A Mázlista kvíz kínál kikapcsolódást. A Jaffe Zsidó Családi és Közösségi Pont programjai között művészetterápiás közös festés, képzőművészeti közösségi alkotás, henna, kívánságfa és barátság- vagy szerelemkarkötő-készítés is szerepel.

A MAZS Alapítvány 60+ programjai a nyugdíjas évekre való tudatos felkészülést járják körül: szó lesz többek között pénzügyi tudatosságról, életmódról és identitásról, valamint digitális jóllétről és az online világ biztonságos használatáról. A ManzArt programjai pedig az alkotás iránt érdeklődőket várják: az AHAVA workshopokon héber betűkből és a gránátalma szimbolikájából készülhetnek képeslapok, emellett Chagall ihlette élményfestés és Urban Sketching is szerepel a programban.

A szervezők célja, hogy a Sálom utca ne csupán egy napra szóló kulturális rendezvény legyen, hanem annak a sokszínű, kortárs zsidó kultúrának a megmutatása, amelynek természetes része a művészet, az irodalom, a zene, a gasztronómia, a tanulás, a játék és mindenekelőtt a közösség. Ahogy a fesztivál szervezői fogalmaznak: a közös értékek és a közös jövő bemutatása lehet az együttélés egyik legerősebb formája.

Sálom utca – kortárs zsidó kulturális és művészeti fesztivál

2026. szeptember 6., vasárnap, 10:00–16:30

Helyszín: Budapest VII. kerület, Csányi utca

A részletes program a www.salomutca.hu oldalon érhető el.

Az alkotók bejárták a színház tereit, és az előttük álló művészi munkáról, a következő évad feladatairól, valamint a közös gondolkodás lehetőségeiről egyeztettek. A találkozás egyszerre szolgálta a konkrét rendezések előkészítését és annak a hosszabb távú alkotói iránynak a formálását, amely a következő időszakban meghatározza a Csiky művészi arculatát.

Szász János a Csikyben tér vissza a magyar színpadi rendezéshez: Dragomán György Kalucsni című drámáját állítja színpadra. A nemzetközileg is elismert film- és színházi rendező kaposvári munkája az évad egyik kiemelt művészeti eseményének ígérkezik. Hargitai Iván Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című művét rendezi, és a 2026/2027-es évadtól állandó rendezőként kapcsolódik a színház munkájához.

A két készülő produkció eltérő alkotói világokat képvisel, ugyanakkor egyaránt erős emberi történetekkel és fontos kérdésekkel fordul a közönséghez. Jelenlétük jól illeszkedik a Csiky törekvéséhez: a színház klasszikus és kortárs művek, különböző generációk és markáns rendezői látásmódok találkozásával kíván országos figyelmet érdemlő évadot létrehozni.

Miközben az új bemutatók előkészítése már zajlik, szeptemberben és októberben a közönség több népszerű előadással is találkozhat bérletszünetben:

A 2026/2027-es évad bérletértékesítése szintén megkezdődött. A személyes értékesítés április 21-én indult, az online bérletvásárlás július 1. óta érhető el. A jegyiroda nyári zárvatartása alatt bérletek online válthatók, a személyes értékesítés pedig augusztus 24-től folytatódik.