SÚGÓ+ – Igazi ünnep és James Bond-kulisszatitkok a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjátadóján

Szeptember 21-én, a Művészetek Házában búcsúztatták el a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált, amelyen idén több mint 22 000 néző vett részt. A záróünnepségen megjelentek a filmszakma képviselői, hazai és külföldi alkotók jelenlétében adták át a fesztivál díjait.

A gálát vezető Ráczkevy Ildikó először Bíró Tibor fesztiváligazgatót kérte fel, hogy tartson beszédet. Bíró örömét fejezte ki, hogy – a közönség és a szakma töretlen érdeklődésének hála – Miskolcot idén ismét „nyüzsgő, programokkal és alkotókkal teli filmes fővárossá tudták változtatni”. Büszkén mondta el, hogy – az eddigi hagyományoknak megfelelően – a CineFest versenyprogramjának valamennyi alkotása idén is magyarországi premier, és a friss hazai filmek szinte mindegyike itt mutatkozott be először.

Fotó: CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál/Orosz Péter
A miskolci születésű Káel Csaba, akit szeptember 1-jén neveztek ki a magyar mozgóképkultúra kormánybiztosának, elmondta, hogy roppant büszke Magyarország legnívósabb filmfesztiváljára, amelyet ma már nemzetközi szinten is a kiválóak között jegyeznek. Megemlítette, hogy Miskolc környéke nemcsak a szőlő-, hanem a filmes termésben is jeleskedik. Ez a vidék lenyűgöző mozgóképes örökséget tudhat magáénak ( Miskolcon született az Oscar-díjas Pressburger Imre, és a mai Borsod megye területéről indult útjára a Fox és a Paramount alapítója is ), a CineFest pedig „mindezt tiszteletben tartva mutatja be a jelen filmtermését – így üzen a jövőnek.”

Dr. Kiss János, Miskolc alpolgármestere megemlítette, hogy a fesztivál szó latin eredetéhez (festum=ünnep) hűen a CineFest idei látogatói ráéreztek arra, hogy a szórakozáson és a jó hangulaton kívül többről szólt az elmúlt kilenc nap. Pozitív személyes tapasztalatként, a közösség sikereként értékelte, hogy miután a fő szponzor kivonult az összes általa korábban támogatott mozis rendezvény, így köztük sajnos a CineFest mögül is, számos helyi vállalat összefogásával mégis sikerült elérni, hogy a program változatlan színvonalon folytatódhasson.

A Ráczkevy Ildikó tolmácsolta méltató szavakat követően az egykori James Bond, George Lazenby vette át a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Életműdíját. (Ugyanilyen elismerést kapott Bille August dán rendező a nyitórendezvényen.)

A fiatalos lendületű Lazenby szellemes, negyedórás beszédet mondott, amelyben megemlítette, hogy azért is hallott rengeteget hazánkról, mert a nővére egy magyarhoz ment hozzá. Ugyan egészen idáig nem járt erre, sógora szüleit nagyon kedves embereknek ismerte meg. Benyomása szerint a magyarok nyugodtak, a légkör pedig nyitott és szabad. A nyolcvanéves színész többször is megkérdezte a hallgatóságot, hogy beszélnek-e angolul, majd a pozitív reakciót követően azt is, hogy van-e valakinek kérdése hozzá. Miután a kissé megszeppent közönség nem élt a lehetőséggel, Lazenby tovább mesélt magáról, és arról, hogyan kapta meg Bond szerepét.

Fotó: CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál/Orosz Péter
Az ügynöke szerint az arroganciájának és magabiztosságának köszönhette, hogy megláttak benne valamit, és a körülbelül 800 jelentkező közül, ausztrál akcentusa és az angolos elegancia hiánya ellenére őt választották ki. (Saját bevallása szerint is úgy viselkedett a castingon, mintha jelenlétével ő tenne szívességet) 

Később, a forgatás svájci hegyekben zajló hat hónapja alatt rávette Harry Saltzman producert, hogy adjon neki egy helikoptert, amivel esténként – gyakran lányok társaságában – kimozdulhat. A később Portugáliában, majd a londoni stúdióban folytatódó munka összesen kilenc hónapig tartott, ezért olyan volt, mintha egy gyerek született volna. Lazenby utána más feladatok után akart nézni, de nem ment könnyen, mert mindenki azt hitte, még kötelezi a Bond-szerződés. Valójában hiába élvezte a forgatást, többé nem tért vissza a szerepben, mert annak idején úgy tűnt, Sean Connery távozása után a brit ügynök népszerűsége a végét járja. Különösen, hogy beköszöntött a hippikorszak, és már a Szelíd motorosok volt a menő. 

Bond azonban így is meghozta neki a hírnevet, és azt, hogy „valaki lehessen”. Miután otthagyta a középiskolát, szerelő, autókereskedő, majd modell lett, így fogalma sem volt, hogyan kell a kamera előtt megszólalni. Első sikertelen megjelenése után a szereplőválogatásra öltönyben, rolexszel és Sean Connerys rövid frizurával ment vissza, majd már a karaktert felvéve szólította meg a casting vezetőjét, aki éppen a producerrel telefonált. Ennek hatására be is jutott Harry Saltzmanhoz, aki hiába kérte, hogy meséljen magáról, ő már nem emlékezett a sok hazugságra, amit korábban a castingon mondott. Közölte a producerrel, hogy kérdezze meg inkább a szereposztó kollégát, majd amikor e sajátos stílus ellenére visszarendelték a meghallgatásra, azt mondta, nem ér rá, mert fotózása lesz Párizsban. Végül, hogy rávegyék a megjelenésre, inkább kifizették neki a modellmunkáért járó pénzt, azaz egy évi brit átlagfizetés felét. Ez volt az a nem mindennapi hozzáállás, ami felkeltette az érdeklődést a kezdő színész iránt.

Fotó: CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál/Orosz Péter
Amikor Párizsba elmondta modelltársainak, hogy megkapta Bond szerepét, azok csak nevettek rajta, mert azt hitték viccel. (Szerencséjére, mert amúgy ezt még egy darabig tilos lett volna elárulnia.) Ezután Dél-Franciaországba utazott egy nővel, akinek apja telefonon kérte számon, mit akar ő ott csinálni a lányával?

Lazenby most nevetve idézte fel akkori válaszát: „Semmit, amit korábban nem tettem volna”.

Az Őfelsége titkosszolgálatában premierje után újra megnövesztette újra, hiszen „Londonban nem lehetett akkor rövid hajjal csajozni, mert az ember úgy nézett ki, mint egy pincér.” Később, amikor kis szünetet tartott a színészkedésben, tizenöt hónapig hajózott egy lánnyal, aki azt állította, nem eshet teherbe, de hazudott, így született egy közös lányuk. Lazenby elégedetten összegzett: végül egészen jó élete lett. Még utoljára megkérdezte, kíváncsi-e valaki még valamire, majd a hallgatást konstatálva mosolyogva búcsúzott: „Tudom, hogy nem is beszélnek angolul.”

George Lazenby életműdíja mellett a CineFest többi elismerését is kiosztották. A külföldi alkotók közül többen is (Robert Eggers, Alejandro Landes, Nora Fingscheidt, Ali Jaberansari) videóüzenetben köszönték meg a kitüntetést, a legjobb kisfilm rendezője, Pedro Collantes (Ato San Nenpedig személyesen vette át azt. 

A Pressburger-díjat, és a fiatal magyar alkotóknak alapított CineNewWave díjat Káel Csaba filmügyi kormánybiztos adta át a nyerteseknek.

A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjazottjai:

Pressburger Imre díj – A fesztivál fődíja a legjobb filmnek: Monos (Rendező: Alejandro Landes)

Zukor Adolf díj – A fesztivál Nagydíja: A világítótorony (The Lighthouse) (Rendező: Robert Eggers)

Legjobb kisjátékfilm: Ato San Nen (Three Years More) (Rendező: Pedro Collantes)

Dargay Attila díj – A magyar animáció ifjú tehetsége: Hegyi Olivér


CineNewWave díj: Szokásjog (The Buzz) (Rendező: Füzes Dániel)

CineDocs díj: Chris, a svájci (Chris, the Swiss) (Rendező: Anja Kofmel)

Art Mozik Nemzetközi Szövetsége zsűrijének díja: Monos (Rendező: Alejandro Landes)

FIPRESCI (Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége) zsűri díja: világítótorony (The Lighthouse) (Rendező: Robert Eggers)

A Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díja: Teherán: A szerelem városa (Tehran: City of Love) (Rendező: Ali Jaberansari)

Közönségdíj: Kontroll nélkül (System Crasher) (Rendező: Nora Fingscheidt)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése