Súgópéldány

A cikket folyamatosan frissítjük...

2020. június 4-én robbant a hír az Indexen, hogy a Budapesti Operettszínház több munkatársa is panaszkodott a színház volt ügyvezető igazgatójára, Kriza Zsigmondra, és a 2019-ben kinevezett új főigazgatóra, Kiss-B. Atillára a munkakörülmények, illetve a kollégákkal való bánásmód miatt. A cikk felhívja rá a figyelmet, hogy nem ez volt az első eset, hogy a jelenlegi vezetőséget kritika érte, korábban egy Facebook-csoportban hasonló dolgokról számoltak be nevüket elhallgató dolgozók. Az új ügyben azóta megszólaltak a színház volt és jelenlegi színészei, illetve maga a főigazgató is reagált a vádakra.

Kriza Zsigmond (jobbról a harmadik) az Operettszínház új vezetőségének első társulati ülésén 2019. február 1-jén

Kásler Miklós 2018 októberében jelentette be, hogy annak ellenére, hogy a társulat nagyrészt az akkori igazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatta, szakmai szempontok alapján a Budapesti Operettszínház élére Kiss-B. Atillát nevezi ki (a pályázat az Origo jóvoltából teljes egészében nyilvános, ITT olvasható). És bár a főigazgató megbízatása csak februártól szólt, a kultúra.hu-nak adott interjújában Kiss-B. Atilla elmondta, hogy a munkát szinte azonnal megkezdték, hogy az átadás-átvétel a lehető leggördülékenyebben menjen. Az új vezetőségben Kriza Zsigmond ült az ügyvezető igazgatói székbe.

Kriza egy évvel később, 2020. február 15-én jelentette be a sajtóban, hogy bár rendkívül sikeres évadot tudhat maga mögött a színház, és a sikeres munka lezárásaként, valamint más jellegű elfoglaltságai miatt közös megegyezéssel távozik. Az első vezetőséget bíráló megnyilatkozások ezután egy hónappal kerültek nyilvánosságra.

Márciusban ismeretlen emberek Facebook-csoportot hoztak létre Segítséget kér az Operettszínház társulata néven, ahol a színház belső működését kritizálták, többek között Kiss-B. Atillára, az igazgatóra, Pfeiffer Gyulára, az új főzeneigazgatóra, illetve a széleskörű felkészületlenségre tettek megjegyzést, de bírálták például a színház új hivatalos fotósát is. A csoport megosztotta a közvéleményt, sokan valódi segélykiáltásként értékelték a bejegyzéseket, míg mások szkeptikusan álltak hozzá.

Az Operettszínház végül március 14-én kiadott egy közleményt, amiben cáfolta a csoportban elhangzott információk valódiságát. Azt írták:

„Kedves Színházlátogatók, Kedves Követőink!
A Budapesti Operettszínház tudomást szerzett arról, hogy ismeretlen személy a Facebookon olyan felhasználói fiókot és csoportot hozott létre, amelyek azt a hamis látszatot keltik, mintha ezek is Intézményünk közösségi médiafelületei lennének. A közzétett tartalmak tele vannak valótlansággal, csúsztatással, személyiségi jogokat és emberi méltóságot bántó állításokkal.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Facebookon a Budapesti Operettszínháznak ez az egyetlen és hivatalos oldala, kérjük, kizárólag a jelen oldalon megjelenő tartalmakat tekintsék a Színház működésével kapcsolatos hiteles Facebook-tájékoztatásnak.
A megjelentetett valótlanságok, rágalmazások miatt Intézményünk a szükséges jogi lépéseket megtenni lesz kénytelen. Felhívjuk a figyelmet, hogy adott esetben a valótlan tartalmak megosztása is büntetőjogi felelősség megállapítását vonhatja maga után.”

A közlemény megjelenése után a csoportot törölték. Júniusban a járványügyi korlátozások enyhítését követően újból elkezdődhetett a munka az Operettszínházban, azonban alig telt el pár nap, június 4-én az Index közölt egy cikket, amiben két volt – a szégyen és a megbélyegzés elkerülése végett álnéven szereplő – dolgozó történetét hozták nyilvánosságra.

Ahogy a cikk írja, „Lili”-vel Kriza Zsigmond nem, vagy csak lekezelően beszélt, és elviselhetetlenek voltak a munkakörülmények is. Ráadásul egy idő után a megbeszéléseik egyre gyakoribbak voltak, és egyre személyesebb témákat érintettek – Kriza például a kollégák párkapcsolatait firtatta, beszámoltatta róluk Lilit, később pedig rá is tett szexuális jellegű utalásokat. Egy másik kolléganője, „Maya” története is hasonló, bár őt nem érték ilyen jellegű megjegyzések. Viszont másokkal együtt rendszeresen alázta meg őt az ügyvezető az irodájában, alkalmatlannak titulálva, és olyan mértékig megsértve, ami hosszútávon kihatott Maya munkájára, és végső soron a felmondásához vezetett.

Mindkét dolgozó kiemelte, hogy jelezte az esetet Kiss-B. Atillának. Lilit az igazgató egyenesen visszairányította Kriza Zsigmondhoz, mondván „se ideje, se kedve ilyen ügyekkel foglalkozni, és nem is az ő hatásköre”, illetve kérte, hogy ha ő ezt a dolgot problémának érzi, akkor forduljon nyugodtan a hatóságokhoz. Maya esetében ígéretet tett a kivizsgálásra, ám utánajárás a nő tudomása szerint nem történt.

Az Index írása említést tesz további három kollégáról is, akik hasonló tapasztalatokról számoltak be, ám nyilatkozni nem szerettek volna. Korábban a HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évben az új vezetés alatt több mint 30 ember távozott a színháztól. Az Index idézi Kriza Zsigmond reakcióját ezzel kapcsolatban, aki szerint ez a vezetőségváltással járó természetes folyamat, és semmi kirívó nincs benne.

A cikket ezek után számos portál átvette, és elterjedt a közösségi médiában is. Kiss-B. Atilla és Kriza Zsigmond az Index kérdésére cáfolta az elhangzottak valóságtartalmát, és rágalmazásnak, valamint bosszúnak nevezték a történteket annak ellenére, hogy mind Lili, mind Maya készek a bíróságon is tanúsítani a leírtakat.

A Demokratikus Koalíció honlapján megjelent közlemény 2020. június 5-én

A nagy visszhangot kiváltó írás hatására a DK közleményt adott ki, amelyben mint írják: „A Demokratikus Koalíció felszólítja Kásler Miklóst, hogy azonnal indítson vizsgálatot az Orbán-rezsim által uralt Operettszínházban történt zaklatási ügyek miatt, ahogyan azt a Főváros is megtette, az általa fenntartott intézményeknél.” Elfogadhatatlannak tartják továbbá, hogy valaki olyan szinten visszaélhet a hatalmával, hogy azzal megalázza a másikat. A közlemény reagál az Index azon értesüléseire is, mely szerint az érintettek a Biztonságos Terek projekttől kértek segítséget. Rihay-Kovács Zita koordinátor megerősítette, hogy valóban érkezett bejelentés, ennek eredményeként pedig levelet intézett Fekete Péter kulturális államtitkárhoz. Válasz azonban március óta nem érkezett hozzájuk.

Az ügyben megszólaltak az Operettszínház volt és jelenlegi dolgozói is: június 7-én Dolhai Attila, a színház egyik vezető színésze hivatalos Facebook-oldalán közzétett egy videót, amelyben elmondta a véleményét a történtekről. A felvétel felháborodást váltott ki mind a rajongók, mind a kollégák részéről, így hamar törölték az oldalról. Az Index azonban írt a megszólalásról, idézve is a videóból. „Dolhai szerint a cikk nemcsak a színház vezetését, hanem az egész színházat támadta, és arra kéri azokat, „akiknek bármilyen sérelme van”, azok ne a sajtóhoz forduljanak, hanem használják a jogi utat, vagy az erre kialakított fórumokat. Dolhai szerint az áldozatok kiállása „mérgezi a hétköznapokat”, a személyes sérelmek nem a közönségre tartoznak, akit ilyen ért, „ne rajtuk álljon bosszút”.” A felvételen továbbá Dolhai Attila kiállt a vezetőség mellett, Kiss-B. Atillát pedig jó embernek nevezte.

Szinetár Dóra nem sokkal később nyilvános Facebook-bejegyzésben reagált a videóra: „Az a jóhírem van Dolhai Attila számára, hogy ha a három lánya közül valamelyiket a majdani munkahelyén az egyik főnöke szexuálisan zaklatja, megjegyzéseket tesz a mellei méretére, érdeklődik, hogy voltak-e leszbikus kapcsolatai, és megígérteti vele, hogy a hármas szex élményét neki tartogatja, akkor a kislányának felnőtt nőként is joga lesz ezt a munkaadójának jelenteni, és ha az pökhendi módon a segítségkérést elutasítja, a felelősséget elhárítja, és a történteket megpróbálja eltussolni, akkor joga lesz a bírósághoz és/vagy a nyilvánossághoz fordulni.” – írta, hozzátéve, hogy az utolsó cérnaszálat elvenni attól, aki segítségre szorul „szégyenteljes és vállalhatatlan”. Posztjával kollégái is egyetértettek, többek között Földessy Margit, Földes Eszter, Béres Attila és Szabó P. Szilveszter is véleményt nyilvánított a bejegyzés alatt valamilyen formában.

Megszólalt az ügyben Barta Viktória is, aki korábban koreográfusként dolgozott a színházban, hasonlóan elítélve a videóban elhangzottakat: „elfogadhatatlan....és annál is fájdalmasabb ami történt, mert több, mint 15 szeretetben, tiszteletben együtt töltött év után most (ezzel a kis videóval) iszonyú csalódás vagy nekem...a „mondanivalód” kimondottan felháborító, bár az eleje és a vége kristály tisztán érthető” – írta Dolhai Attilának címezve, és arra kérte a színészt, hogy gondolkodjon, mielőtt megnyilatkozik, és ne felejtse el, hogy ki volt ő korábban.

Másnap az RTL Klub Fókusz című műsorában is foglalkoztak az új zaklatási üggyel, a csatorna kérdéseire az Operettszínház rövid közleményben reagált: „Szóbeli panasz érkezett, melynek azonnal megkezdtük a kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatásával egy, a színháztól független, erre szakosodott céget bíztunk meg. A vizsgálat összefoglaló jelentése szerint Dr. Kriza Zsigmond nem követett el szexuális zaklatást”. Idézték továbbá Kriza Zsigmondot is, aki határozottan cáfolta, hogy valaha a cikkben említett megjegyzésekhez hasonlót mondott, vagy olyat tett volna, ami mások sérelmére szolgál.

A Propeller képernyőfotója a bocsánatkérő videóról

Június 9-én Dolhai Attila újabb videót tett közzé, amiben nyilvánosan bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott: „Most már látom, hogy egy ilyen komoly ügyben a megszólalásnak milyen nagy felelőssége van. Azt is látom – nem véletlenül vettem le az előző nyilatkozatomat –, hogy egy metoo-ügyben lehet, hogy a jog néha kevés ahhoz, hogy célt érjünk”. Kitért arra is, hogy természetesen egy ilyen helyzetben az áldozat minden segítséget megérdemel, és néha szükség van az ilyen jellegű összefogásokra. Az eredeti nyilatkozat oka a megbélyegzettségtől való félelme volt. Hangsúlyozta továbbá, hogy ettől függetlenül Kiss-B. Atillát továbbra is jó embernek tartja, és bízik abban, hogy ki lesz vizsgálva az ügy. A videó szintén nagy visszhangot váltott ki, megosztva az embereket. Volt, aki szerint bátor és tiszteletreméltó dolog, hogy átgondolta a helyzetet és bocsánatot kért, míg mások úgy vélték, hogy ez csak tűzoltás és „mosakodás”. Ezt a videót is eltávolították az oldalról június 11-én délutánra.

Péterfy-Novák Éva hivatalos oldalán írt az esetről, kiemelve azt is, hogy kevesen tudnak, és még kevesebben őszintén bocsánatot kérni, ez pedig becsülendő.

„Én nem ismerem Kiss B. Attilát, tőlem akár szuperman is lehet, elfogadom a művész úr róla alkotott véleményét, mint ahogyan azt is elfogadom, ha egy kikopóban lévő sztárnak szaladni kell nyalni, szíve joga neki, nem szabad ezt tőle elvenni, mint utolsó reménysugarat arra, hogy ő majd örökké sztár marad.Bár előfordulhat, hogy a barátai elmondták már neki azt a titkot, miszerint egy művésznek nyilvánosan benyalni egészen gyomorforgató, és egy magát valamire tartó, igazi tehetségnek (mint például ő) nincs is szüksége a csontig benyalásra.De akármi is van, vagy akármi is volt az igazgató melletti kiállásának mozgatórugója, nekem nagyot nőtt a szememben azzal, hogy bocsánatot kért.”

Június 9-én a Hír TV Keménymag című műsorában Apáti Bence is megszólalt az Index-cikk kapcsán, igaz csak röviden kommentálta az eseményeket. „Lefolytatta a vizsgálatokat. Egészen döbbenetes ez az egész valami. Nem tudom, mi a kérdés, vagy mi a kérés. Hát egyrészt ügyvezető igazgató úr már nem dolgozik ott fél éve. Másrészt a vizsgálatok le lettek folytatva. Harmadrészt tök jó minket ezzel cseszegetni.” – mondta a balettigazgató. Szerinte a háttérben az áll, hogy „le lehet írni egy színházról, hogy zaklatások vannak”, és azt, hogy valaki nem megengedhető módon beszélt egy női alkalmazottal, nem tartja zaklatásnak, „viszont remekül néz ki az Indexen”. (a nyilatkozat a 39. percnél kezdődik)


Ugyancsak a Hír TV-ben este Kiss-B. Atilla is megszólalt az ügy kapcsán, cáfolva az őt és Kriza Zsigmondot ért vádakat. „Túl jól mentek a dolgaink. Túl szép sikereink voltak, egymást érték a sikerek, decemberben meghirdetett februári előadásokra decemberben már nem lehetett jegyet vásárolni. […] Ezt is állította ez a cikk, hogy eltűntek a Nagymező utcából a kígyózó sorok. Hát persze, hogy eltűntek, hiszen az interneten vásárolják meg az emberek a jegyüket.” – reagált az igazgató arra a korábbi felvetésre, miszerint a színház veszteségesen működik, hozzátéve, hogy 100%-os a látogatottságuk. A zaklatásról szóló cikkel kapcsolatban azt mondta, hogy „Én azt gondolom, hogy ez egy politikai jellegű támadás, mert véleményem szerint ez kimondható, hiszen a dolgok önmagukért beszélnek. Mikor jelent meg ez az Index-cikk? Június 4-én, a harangok elcsendesülése után 20 perccel.” – ráadásul Kiss-B. Atilla összehangolt sajtótámadásként értékelte az eseményeket, mert mint mondta, több sajtóorgánum hozta a hírt szinte ugyanabban az időben.

Az igazgató határozottan cáfolta és visszautasította azt a vádat, hogy nem tett semmit annak érdekében, hogy kivizsgálja a panaszokat. Mint mondta, írásbeli panasz nem érkezett hozzá – ez ellentétben áll az Indexen tett nyilatkozattal, ami szerint Kriza Zsigmond „folyamatosan addig személyeskedett, míg már jegyzőkönyvben kértem ki magamnak a bánásmódot, és kértem, hogy tartsa távol magát ettől a stílustól”.

A direktor azt azonban elismerte, hogy szóbeli panaszról tud, és ahogy azt korábban is állították, szakemberek bevonásával vizsgálták az ügyet (ennek dokumentumait állítása szerint még nem volt módja megmutatni a társulatnak), illetve jelezte az érintett dolgozó felé, hogy neki nincs hatásköre az elhangzottak valóságtartalmát vizsgálni, és kérte, hogy forduljon a hatóságokhoz. „Én mindent megtettem. Tehát minden információt begyűjtöttem, ami begyűjthető az üggyel, a vélt üggyel kapcsolatban, és nem csak én magam vizsgáltam a helyzetet, hanem kivizsgáltattam erre szakosodott szakemberekkel. Semmilyen olyan bizonyíték nem került elő, ami aláhúzná, igazolná ezeket az állításokat.” – hozzátéve, hogy ráadásul úgy kellett kivizsgálnia ezt a panaszt anno, hogy a színház közben zavartalanul működjön. Állítása szerint egyébiránt a társulat is értetlenül áll azelőtt, hogy miért kell őket megint bántani.

Arra a kérdésre, hogy Kriza Zsigmond távozásának van-e bármi köze az ügyhöz, az igazgató úgy fogalmazott, hogy „rávetült a gyanú árnyéka, és közös megegyezéssel megváltunk egymástól”. Ilyen jellegű indok a korábbi, távozásról szóló közleményekben nem szerepelt.

Június 11-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Index kérdésére közleményben tudatta, hogy „Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter utasítására felállt egy bizottság, amely kivizsgálja, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatója megtett-e mindent az adott ügy tisztázásával kapcsolatban.” Erről az RTL Klub esti híradója is beszámolt.

Június 12-én az Index újabb cikket szentelt a zaklatás témájának, ezúttal azt firtatva, hogy a különböző médiumok milyen mértékben foglalkoznak a zaklatási ügyekkel, és a kormányközeli média hogyan reagál azokra, amik valamilyen mértékben kapcsolhatók a kormányhoz. A cikk számszerűsítve közli az elmúlt évek színházi botrányairól szóló megjelenések számát, amiből kitűnik, hogy az Origo, a Magyar Nemzet, a kormányközeli vidéki, megyei újságok, és a közmédia egyetlen írást, riportot sem szentelt az Operettszínház mostani ügyének, a Hír TV egyszer számolt be róla. Ugyanakkor a HVG-n ötször, a 24.hu-n négyszer, az Indexen hatszor jelent meg valamilyen anyag, a 444.hu pedig nem közölt semmit.

A Pandémia Okozta Színházi Találkozó (POSZT) második napjának egyik beszélgetése is érintette a zaklatás témáját, Gy. Németh Erzsébet, a főváros humán területekért felelős főpolgármester-helyettese, és Zubek Adrienn, a Független Előadó-Művészeti Szövetség volt elnöke beszélgetett az ilyenkor alkalmazandó protokollról. Gy. Németh Erzsébet elmondta, hogy a multinacionális típusú intézményeknél már van egy szilárd eljárásrend, a színházakban ez a folyamat még alakulóban van. Ebben a szférában a Katona József Színház szolgálhat mintaként, aki példásan vezette és kommunikálta le egy hasonló ügyet. Az Operettszínház kapcsán megjegyezte, hogy az vizsgálat még nem zárult le, most is folyamatban van, illetve hangsúlyozta, hogy a színházban más a viszonyrendszer és struktúra, ezért másképp kell ehhez a kérdéshez hozzáállni. Ez nem azt jelenti, hogy elnézőbbek, mint mondta: „Sehol nem megengedhető, hogy ha valaki úgy érzi, hogy ővele szemben akármilyen visszaélés, zaklatás, hatalmi visszaélés történt, akkor ő ne tudjon egy olyan személyhez fordulni, akitől kap segítséget, és tisztességes, normális eljárás keretén belül ezt kivizsgálják”. Hangsúlyozta továbbá, hogy minden esetben azonnal jelezni kell a problémát.

Zubek Adrienn vitába szállva Gy. Németh Erzsébettel elmondta, hogy a színházban a hatalmi visszaélés strukturálisan nem különbözik a más ágazatokban történt esetektől, a különbséget csupán annyiban látta, hogy Sárosdi Lilla kiállásának köszönhetően (erről ITT írtunk bővebben) láthatóbbá váltak az ilyen ügyek, mert többen mernek megszólalni, és mert a színház eleve láthatóbb közeg. A másik fontos különbség, hogy sokkal szubjektívebb a megítélési norma. Annak okát, hogy a Minisztérium egy, már korábban is ismert ügy kapcsán csak a nyilvánosságra kerülés után indít vizsgálatot, a rossz protokollban látja. Azt viszont, hogy elbocsátották a bepanaszoltat azt a látszatot keltve, mintha a megbízatása csak addig az időpontig szólt volna, eltussolásnak nevezte. (a beszélgetés az 52. percnél kezdődik)


Június 15-én a Fókusz megszólaltatta az áldozatokat, akik arc nélkül nyilatkoztak a műsornak. A két lány elmondta, hogy tanúk és hangfelvételek is rendelkezésre állnak, amik alátámasztják az általuk elhangzottakat. Az egyik felvételen állítólag a főigazgató hallható, ahogy az egyik sértettnek mondja: „Ha én ezt meghallgatom és hallgatok vele, akkor én valami olyat vállalok be, amihez az égvilágon semmi kedvem, se indíttatásom”. Kitértek arra is, hogy bár most kettejükről beszélnek, jóval többen érintettek, és van olyan is, aki anno nem mert bemenni az igazgatóhoz sem a történtek után. A lányoknak tudomása van olyan történetről is, ami akár büntetőjogi eljárást is vonhat maga után, de saját ügyükben is tudnak jogi lépéseket tenni.

A Fókusz idézett az Aktualis.blogstar.hu Kiss-B. Atillával készített márciusi interjújából is, amelyben az igazgató úgy fogalmazott Kriza Zsigmond távozása kapcsán, hogy: „Kriza Zsigmond vállalt valamit – a Budapesti Operettszínház teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását –, amit sikeresen levezényelt, eredményesen lezárt és más irányú szakmai feladataira fókuszál a jövőben. Ennyi, és nem több [...] A színház átalakítását kísérő pletykák, alattomos mendemondák vagy alaptalan rágalmak sok ember munkáját és rengeteg néző szórakozását tehetik tönkre”.

Az RTL Klub igyekezett megkeresni több színészt is az üggyel kapcsolatban, de nem kívántak nyilatkozni, mert félnek a retorzióktól. Azt azonban kamerán kívül elmondták, hogy nagyon rossz a hangulat a társulaton belül, és ők semmilyen belső vizsgálatról nem tudnak/tudtak. Kriza Zsigmond közleményben reagált a csatorna kérdésére: „Az Index és más sajtótermékek által 2020. június 4-én és azt követően közölt, személyemet érintő cikkekben számos fiktív, minden valós alapot nélkülöző állítás található, köztük a nevüket nem vállaló, Lili és Maya fedőnevű állítólagos volt dolgozók nyilatkozatai, amelyekben rágalmazóan, zaklató viselkedéssel vádolnak. Állításaikkal szemben a valóság az, hogy egyetlen munkatársamat sem fenyegettem vagy zsaroltam meg, továbbá nem zaklattam senkit, nem tettem megjegyzést a munkatársaim testi adottságaira és a szexuális életükre vonatkozó kérdést sem tettem fel soha. Bármely, a valóság feltárására irányuló eljárásban készséggel részt vettem és részt veszek, a valótlanságokat közlő és terjesztő sajtóorgánumokkal és személyekkel kapcsolatban jogaim védelmében megteszem a szükséges lépéseket”. Az EMMI a vizsgálat lezárása után ad bővebb tájékoztatást, Kiss-B. Atilla nevében az Operettszínház válaszolt, miszerint a vizsgálat eredményéig és közzétételéig nincs közlendőjük.

Késő este Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház volt igazgatója (aki korábban hasonló vádak miatt távozott a színházból) is megszólalt közösségi oldalán:

Az Alapítvány felhívása Facebookon

Képernyőfotó a Pesti Srácok cikkéről

„Úgy akartál nagyokat mondani, úgy akartál a balliberális újságírónál jó pontokat szerezni, hogy engem antiszemitának, nácinak hazudtál. Hogy azért mondtad, amit mondtál, mert tudatlan vagy, vagy azért mert aljas, nem tudom, de nem is érdekel. Az biztos csak, hogy ez egy nagyon drága bulika, egy nagyon drága interjú volt. Nem kérdés, hogy be foglak perelni. A bíróságon találkozunk.”