SÚGÓ+ – Újból feltárul Tutanhamon sírkamrája

Július 30-án ismét megnyitja kapuit a Tutanhamon kiállítás Budapesten, a KOMPLEX-ben. Az egyedülálló tárlat több mint ezer műtárgy pontos replikáját mutatja be. Az újranyitás előtti napokban dr. Elter Tamás történész, a kiállítás kurátora mesélte el a feltárás és a sírkamra történetét.

A fáraó aranymaszkjának másolata
„Több műtárgyat láthatnak itt az érdeklődők, mint az eredeti kiállításon, Kairóban” – kezdte dr. Elter Tamás, aki azt is elárulta, hogy pusztán a véletlen műve, hogy 1922. november 4-én Howard Carter felfedezte Tutanhamon sírját. Ugyanis akkor bukkant a titkos lejáratra, amikor mindenki más már feladta.

A kiállítás sorra mutatja be a feltárást, eredeti források segítségével elevenítik fel az ásatás menetét és a restaurálás folyamatát. A kiállított tárgyak pontos replikák, az eredetivel tökéletesen megegyeznek, és ahogy Elter elmondta, még a készítési technikájuk is szinte ugyanaz, mint az ókoriaknak.

Az előzménytörténet bemutatását egy nagyjából tíz perces kisfilm zárja – ami egyébiránt szintén korabeli dokumentumok alapján készült –, innen léphetnek át a látogatók a tárlat legérdekesebb termébe, a sírkamrába. A kiállításon látható „sír” elrendezésében is pontos másolata annak, amit Carter anno felfedezett, láthatóak benne a balzsamozáshoz használt ágyak, a fáraó trónszéke, és a szétszerelt harci szekerek is. Utóbbiak érdekessége, hogy az egyik szekér annyira teljes, hogy a restaurátorok össze tudták szerelni (ennek a harckocsinak a replikája is megtekinthető a tárlaton). Bár a sírkamrát kétszer is megpróbálták kifosztani a temetés után, a rablók nem jártak sikerrel, ezért maradhatott meg szinte épen. És noha úgy tűnik, mintha mindent csak egymásra dobáltak volna, van rendszer az elrendezésben: a hajók orra a kincseskamrában például napnyugat felé néz, arra, amerre az ókori egyiptomiak hite szerint a fáraó átlép a túlvilágba

A harckocsik története is nagyon érdekes, dr. Elter Tamás elmesélte, hogy a két ló vontatta szekerek a hadtest két szélén helyezkedtek el százas nagyságrendben, feladatuk pedig az volt, hogy szétzilálják és körbefogják az ellenséges csapatokat, alkalmat adva a középen elhelyezkedő gyalogságnak, hogy nyílzáporral és rohammal megsemmisítsék a másik felet.

A harci szekér belső oldala és a tengelyen található díszítés
A kincseskamra mása is megtekinthető a kiállításon, itt találták meg az aranyozott kanopusztartó szekrényt, ami a király belső szerveit tartalmazta. Természetesen nem maradhatott ki magának Tutanhamonnak a szarkofágja sem, a négy koporsó külön-külön is megnézhető. A kurátor kiemelte a múmia „fekete színét”, ami annak köszönhető, hogy jóval több balzsamozó kenőcsöt használtak a mumifikálás során, ez pedig azt eredményezte, hogy a múmia mára nagyon rossz állapotban van – a híressé vált aranymaszkot (ami szintén a kiállítás része) is csak egy felhevített késsel tudta leszedni Carter, amikor megpróbálta kiemelni a testet.

dr. Elter Tamás történész a Tutanhamon trónszékén látható
jelképeket mutatja, középen a Napisten, Aton szimbólumával
A kiállítás zárásaként beléphetünk az aranyozott szentélybe, illetve külön is megcsodálhatjuk a fiatal fáraó trónszékét, rajta a Napisten, Aton jelképével, valamint itt olvasható Tutanhamon eredeti neve, Tutanhaton is. Mielőtt elhagynánk a kiállítóteret, még elhaladunk egy hajó mása mellett is, amin egy összecsukható trónszék, és a fáraó kedvenc játéka is helyet kapott.

A kiállításra az újranyitás után különleges szabályok vonatkoznak: egyszerre kevesebben tartózkodhatnak a kiállítótérben, ahol több helyen kézfertőtlenítőt is elhelyeztek, a személyzet maszkban áll a vendégek szolgálatára, valamint előzetesen minden felületet letisztítottak a látogatók védelmének érdekében.

A kiállítók a nyitás alkalmából most kedvezménnyel is kedveskednek: július 30-án és 31-én családonként egy 6-14 év közötti gyermek ingyenesen nézheti meg a tárlatot, a kedvezmény pedig akkor is igénybe vehető, ha a gyereket csak egy felnőtt kíséri.

Írta és fotózta: Vass Antónia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése