FEZEN 2016: És neked mi jut eszedbe a FEZEN-ről?

A FEZEN utolsó napjára a papucsot tornacipőre cseréltem, pusztán abból a megfontolásból, hogy az éjszakai vihar nem biztos, hogy a füves területről nyomtalanul eltűnt. Ezúttal is az első bejárat felől közelítettem, és talán a korábbi időpont volt az oka, de most kisebb volt a sor.


Nem sokáig volt ez így, amíg vártam, hogy beengedjenek, mögöttem szép embertömeg sorakozott fel. Két újságíró kolléga kétségbeesetten kereste a Press sátrat. Amikor meglátták az én passomat megkönnyebbülten sóhajtottak fel, de a mosoly nem tartott sokáig, amikor elmagyaráztam, hogy ez nem az a bejárat, amit ők keresnek. Némi pánikot véltem felfedezni az arcukon, amikor megpróbáltam elmagyarázni, hogy hogyan jutnak el a hátsó részhez, valamint mennyi idő alatt érnek oda egy kényelmes középtempóban. Végül fogtak egy taxit, mert hiszen ők is célirányosan érkeztek, nem akarták lekésni a koncertet.

Pedig erre minden esélyük megvolt, a FEZEN mindegyik nap pontosan, vagy legalábbis öt percnél nem több csúszással indított, tehát aki jó helyről akarta élvezni a koncerteket, időben oda kellett mennie.

Az eső nem hatotta meg túlságosan a füves részt, csak a Rézangyal-Petőfi Sátor környékén láttam egy nagyobb kiterjedésű tócsát, de félelmem, miszerint térdig gázolok majd a sárban, alaptalan volt.

A Harman Színpad egyértelmű kiemelt koncertje a Faithless volt este, így volt időm körbenézni ott, ahol az elmúlt három napban nem sikerült. Illetve folytatni akartam azt a tavaly elkezdett villáminterjú-sorozatot, amiben vicces, esetleg ciki fesztiválélményeket gyűjtök. Ezt megspékeltem egy rögtönzött közvélemény-kutatással is, amiben azt kértem az interjúalanytól, hogy ha azt hallják, hogy FEZEN, akkor mondják ki az első dolgot, ami az eszükbe jut. A válaszokat nem volt nehéz összesíteni, nagyjából háromféle válasz volt: metál, rock és jó zenék. Persze volt, aki kapásból elkezdte mesélni a kedvenc koncertjét, sőt olyan embert is sikerült megszólítanom, aki nemhogy a FEZEN-en nem járt még soha, de ez volt élete első fesztiválja. Elmondta, hogy a barátai „rángatták bele” ebbe, és valójában nem is bulizós típus, de azért „próbálkozik”.

És ahogy az a nagy számok törvényében írva van, megtörtént az újságírók rémálma is. Éppen egy hátsó sorokban álló, körülbelül harminc-negyven év körüli párt kérdezgettem, de sehogy nem sikerült őket szóra bírni. Már éppen azon gondolkodtam, hogy az én kérdezési módszeremmel van probléma – amit furcsállottam, mert előtte 15-20 alkalommal semmi gond nem volt –, és továbbállok, amikor a pár férfitagja válogatott jelzőkkel küldött el engem, állítása szerint elrontottam a fesztiválját a „mesélnél a legjobb fesztiválélményedről?” kérdésemmel. Valószínűleg ez a nap nem fog számára azok közé tartozni.


A fesztiválzárás végül a Fehérvár Színpadnál ért, a Guano Apes koncerten. A fergeteges buli méltó lezárása volt a FEZEN-nek, ami idén is magas színvonalú és élvezetes volt. Rengeteg élménnyel gazdagodtam a négy nap alatt, és azzal az érzéssel mentem haza, hogy a nagyobb térhez igazán tartozhatna plusz egy nap.

Írta és fotózta: Vass Antónia

Antónia Vass

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Recent Posts