Súgópéldány

David Gordon Green és alkotótársai 2018-ban úgy folytatták John Carpenter 1978-as Halloweenjét – azonos címmel –, hogy az első kivételével az összes korábbi filmet elvetették, és egy új trilógiát kezdtek. A 2018-as Halloween óriási siker, egyben minden idők egyik legnagyobb bevételű slasherje lett. Az idén mozikba kerülő második rész forgatókönyvének megírásában Greenhez és Danny McBride-hoz ezúttal Scott Teems csatlakozott.

A sorozat hagyományaihoz híven a Gyilkos Halloween ott folytatódik, ahol a 2018-as film véget ért: Michael Myerst végre a lángokba borult házának pincéjébe zárta a miatta évtizedekig rettegésben élő Laurie Strode (Jamie Lee Curtis). A tűzoltók mit sem sejtve kiszabadítják a brutális gyilkost, a súlyosan sérült Laurie pedig – akárcsak az 1981-es Halloween II-ben – a haddonfieldi kórházba kerül, ráadásul ezúttal tovább ágyban marad. Elhibázott döntésnek tűnik, hogy amíg a kórházi ágyon azon agonizál, hogy Michael ismét szabadlábon van, több újra felbukkanó kulcsszereplővel is elkerülik egymást.

Ám a kórházban, Tommy Doyle-lal (Anthony Michael Hall) folytatott beszélgetése közben belelátunk Laurie emberi, érző oldalába is, amiből nem sokat mutattak a trilógia első részében. Hiányérzetet kelt, hogy nem derül ki, hogy mi történt köztük azóta, hogy negyven évvel korábban együtt néztek szembe a gonosszal, találkoztak-e egyáltalán azóta. Kiemelt szerepet kap a filmben Myersék egykori otthona: megjelenik Tommy flashbackjében, a jelenben pedig egy meleg pár, Kicsi John (Michael McDonald) és Nagy John (Scott MacArthur) élnek a házban.

Halloween éjszakáján hamisítatlan amerikai bárhangulatban hangzanak el a Michael gyilkosságait túlélők, Lonnie Elam (Robert Longstreet), Marion Chambers (Nancy Stephens) és Lindsey (Kyle Richards) visszaemlékezései. A bár tulajdonosa fellázad, és arra buzdítja Haddonfield lakóit, hogy egyszer és mindenkorra számoljanak le a „mumussal”. (Érdekesség, hogy Brian Mays Green barátja, és valójában is bártulajdonos.) Mindenki biztos abban, hogy Michael megjelenik a kórházban, hogy megölje Laurie-t, ám ő csak a Myers-házba akar visszatérni és lemészárolni mindenkit, aki az útjába kerül. Skandálásba kezdenek, hogy ‘a gonosz ma meghal’. Szívszorító, amikor az indulatos tömeg tévedésből egy ártatlan férfi nyomába ered. Karen (Judy Greer) meg is jegyzi, hogy végül az üldözők váltak szörnyetegekké.

Sokan veszik a bátorságot az éjszaka, hogy Michael közelébe kerülve, megpróbáljanak végezni vele, de ez rendszerint fordítva sül el. A korábbi Halloween-filmektől eltérően ez inkább a trancsírozásról szól, mintsem a feszültségkeltésről. A gyilkosságok közül némelyik megrendítő, de van olyan ostobán elsült jelenet is, amely inkább nevetésre ösztönzi a nézőt.

Az egyre inkább természetfeletti lénynek tűnő Michael haragja az áldozatainak számával nőni látszik, Laurie pedig furcsa dologra döbben rá: lehet, hogy éppúgy szüksége van Michaelre, mint Michaelnek rá. És talán mindkettejüknek meg kell halniuk, hogy véget érjen az átok.