Balatonfüreden, a Gyógy téren már évek óta rendezik meg az Anna-bált megelőző napokban az OperaFüred nevű rendezvényt, ahol a Magyar Állami Operaház művészei lépnek fel. Ebben az évben csütörtökön (2016.07.21.) az Operaház Énekkara szórakoztatta a közönséget, míg másnap, pénteken a magánénekesek.
A pénteki műsor a „Válogatás Giuseppe Verdi operáiból” címet viselte, ennek megfelelően csak Verdi operáiból, szám szerint pedig kilencből szólaltattak meg részleteket. A zenekar, Kocsár Balázs vezetésével, A végzet hatalma nyitányával kezdte meg az estét. Később még A szicíliai vecsernye nyitányát is eljátszották, azonban a szám közben az összes, színpadot megvilágító reflektor fénye kialudt. A zenészeket nem zavarta meg a technika ördöge, hibátlanul végigjátszották a darabot – szerencsére még nem volt túl sötét.
A számokat és énekeseket Ókovács Szilveszter főigazgató úr beszédei kötötték át. Különböző érdekességeket mesélt Verdi operáiról, valamint néhány poénnal fűszerezett történetet is, a közönség nagy örömére.
A magánénekesek sorát Gál Erika (mezzoszoprán) nyitotta, őt követte Keszei Bori (szoprán), László Boldizsár (tenor) és Fokanov Anatolij (bariton) – tehát belőlük állt az est énekes kvartettje. Ötödik énekesként pedig Rendes Ágnest köszönthette a közönség, aki a Szegeden megrendezett IX. Simándy József énekverseny egyik különdíjasa volt, aminek keretében Füreden felléphetett.
A magánénekesek két-két számot énekeltek, míg a végén mind a négyen színpadra léptek a Rigoletto-Kvartett kereteiben. Ekkor már igencsak sötét volt, a szúnyogok pedig belakták a színpadot a lámpafény miatt. Ez azonban nem jelentett akadályt; miközben László Boldizsár mantovai hercegként Maddalena (Gál Erika) szerelméért esengett, teljes átéléssel, olykor már komikusan (az énekesek is többször összemosolyogtak), addig Fokanov Anatolij mint Rigoletto, gondoskodó apa módjára lánya, Gilda (Keszei Bori) kezéről és nyakáról próbálta a szúnyogokat elhessegetni.
Ókovács Szilveszter a Rigoletto után még egy finálét bekonferált kissé viccesen „ahogy arra a nagy siker esetén készültünk”. Ekkor Rendes Ágnes is csatlakozott a művészekhez és a Traviata című operából a „Libiamo ne’ lieti calici” (Pezsgőária) dalt adták elő. A szám alatt az énekesek bíztatására a közönség ritmusra tapsolt – Kocsár Balázs segített egy kicsit, néha mutatta, hogy abba kell hagyni, máskor pedig folytatásra bíztatott mindenkit.
Az énekesek felszabadultan és rendkívül színvonalasan énekeltek, ezáltal pedig mindenki számára élvezhető műsorral ajándékozták meg az operaszerető vagy még nem operaszerető közönséget.
Írta: Kovács Alexandra
Fotók: Pályi Zsófia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése