A Forte Társulat új bemutatójában Horváth Csaba koreográfus ezúttal a felső-ausztriai uradalmak titkait, a vidékies, mégis gazdag birtokok hátterében megbújó komoly vétkeket kutatja – Thomas Bernhard, az osztrák irodalom nagymesterének szövegein keresztül. A Vaterland című előadás nem törekszik időrendi sorrendek felállítására, vagy akár egy adott történet elmesélésére. A darab sokkal inkább a szembenézés gesztusát választja, az állásfoglalásra késztető, fájdalmas témákat feszegető bernhardi univerzum tükrében.
„Egy család készül itt az öngyilkos családfő temetésére, különféle vendégek érkeznek a szomorú eseményre. A ház mögötti tisztáson lengyel munkaszolgálatosok tömegsírja található – az SS lőtte őket halomra a második világháború idején. Az említett udvarház vigalomháznak nevezett különálló kis épületében van felravatalozva az elhunyt apa, itt rejtőzött el a két tucat lengyel munkaszolgálatos annak idején, a család tagjai itt készítenek nyaranta különböző színházi előadásokat. Ebbe a miliőbe érkezik az olasz férfi, aki szimbolikus alak, térben a többiek felett áll, hiszen egy toronyszobából szemléli az udvarházban zajló történéseket, titkokat, a temetésre való készülődést, s nem mellesleg Bartók vonósnégyeseit hallgatja. (…) Direkt el szeretném kerülni, hogy bármit előre megfogalmazzak. Bernhardra sem jellemző az üzengetés, holott nagyon fontos hétköznapi, társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik a saját originális stílusában” – fejtette ki Horváth Csaba a színház.org megkeresésére.
Az előadás leginkább a Bartók vonósnégyeseivel szellemi közösséget vállaló, töredékként aposztrofált Az olasz férfi című elbeszélésre épül, ugyanakkor támaszkodik a Kioltás, a Megzavarodás című kötetekre, és természetesen a múltfeldolgozás kiemelkedő drámájára, a Heldenplatzra is. Továbbá rokonságot mutat Elfriede Jelinek: Rohonc, avagy az öldöklő angyal című egyfelvonásosával.
A Vaterland Rácz Attila szövegmontázsát használja fel. A nemrég díjat kapott Antal Csaba díszletének legmarkánsabb jellemzője az absztrakt építkezés: a színpad közepén egy manuálisan forgatható térelem uralja majd a teret. A tiroli vadásztáncok világát megidéző koreográfiában csontok és emlékek kerülnek felszínre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése